Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913

11 A Tormássyak családfájának gyökerei bár nem nyúlnak is vissza ősi időkbe, de amennyira ismerjük, a család régi, tősgyökeres magyar. Vas megyében akadunk a Tormássyakra, itt szerezték meg a nemességet a XVII-ik század első felében, mely időtől fogva a család elágazása némileg ismeretes. A czímeres nemeslevelet Tormássy Gergely vitézségével szerezte, s vele együtt nemességet kapott két testvére, István és Benedek is Bécsben, 1633 április 20-án II. Ferdinánd királytól. Czímerök: jobbról arany-fekete, balról ezüstvörös foszladékkalfővezett vérten, kék udvarban hármas kőszirt, középsőjén fészekben ülő, s fiait keble vérével tápláló pellikán; a kőszirtre kígyó csúszik fel, mely a pellikán fiait megöli. A vért fölötti sisak ormán szintén fiait tápláló pellikán. A nemes levelet szerzői 1634 junius l-ső napján Szombathelyen tartott vármegye gyűlésen kihirdettették. Vas megyéből Baranya, Krassó, Temes, heves, Nógrád és Pest megyékbe ágazott szét a család. Krassóba Baranyából szakadtak, itt egy Tormássy Mihály szolgabíró él 1701-ben, s Baranya megyétől vesz ki május 4-én nemesi bizonyítványt és Krassónak november 24-iki közgyűlésén kihirdetteti. Mógrádban Tormássy Gábor ismeretes, ki az itt elterjedt Dömők család egyik leány sarjadékát, Teréziát veszi feleségül. Tolnában a nemesség-szerző Istvánnak, Pest megyében Benedeknek családja ágazott el. A bennünket közelebbről érdeklő pestmegyei ág első ismert tagja Tormássy György, Kecskeméten él. A kecskeméti — talán feljegyzés alapján kialakult — hagyomány szerint a családnak eredeti neve Hegedűs volt, s oda a tolnamegyei Tormásról vándorolt be sokadmagával. Mivel a beköltözöttek között egész utczát foglaltak el a tormási Hegedűs és más nevű települők, valamennyiüket Tormásinak nevezték, s a Tormási Hegedűsök utóbbi neve lassanként feledésbe ment. Kecskemét ref. lelkészének közléséből vett ezen hagyományt azonban nem tarthatjuk hitelesnek, mert nyomós, irásos feljegyzések szólanak ellene. Nagy Iván „Magyarország nemes családai-"ban a Tormássyak pestmegyei ágáról azt írja, hogy Benedeknek György nevü fia telepszik meg Kecskeméten, ki elszegényedett nemes ember volt, s jó zenész lévén, hegedűjével kereste kenyerét, honnét Hegedűs nevet kapott s ivadékai e néven lettek ismeretesek. A kecskeméti anyakönyvekben a családot csakugyan Hegedűs néven találjuk bejegyezve. Ezt a felfogást vallja Tormássy János fiának, Dr. Tormássy Lajos Békés vármegyei főorvosnak a Vasárnapi újság 1862. évi 9. számában Sz. K- tollából közölt életrajza is, ugyanazt tartotta a halasi Péter család is, kik közül László püspökünk leányát, Krisztinát vette feleségül.