Református gimnázium, Kiskunhalas, 1912

7 napság már közönségesen is hallott s emlegetett: katód, anód vagy Goldstein, s az x vagy Röntgen sugarak. E valósággal csudás sugarak alapján Poincará utmutatása szerint Henri Thompson s mások, végül pedig Becquerel kitartó kísérletezések után fölfedezik az utóbbiról elnevezett Becquerel-féle sugarakat, melyeket az urantartalmú vegyületek állandóan bocsátnak ki magukból. Ezt a jelenséget általában radioactivitás-nak nevezik tudományosan. A radioactivitás 4 főhatásban nyilvánul: I. minden radioactiv anyag hat a fotograf lemezre, épúgy, mint a fény; 2. ha bizonyos anyagokat közelükbe hozunk, azok foszforeszkálnak; 3. a légnemű testeket pl. a levegőt, mely szigetelő az elektromosságra, jó vezetővé teszik, ionizálják; 4. minden radioactiv test hőt fejleszt. Ezen Becquerel-féle felfedezés után már egész czéltudatos volt a Curie házaspár vizsgálata, melynek eredménye a rádium felfedezése. A rádium és az uranium radioactivitása közt lényegileg nincs különbség, csak a fokozatban, mert a rádium milliószor erősebben radioactiv. így lett ismeretessé a rádium, ez a csudálatos elem! Csudás pedig az ő végtelen sugárzó képessége által. És itt kissé kitérek a rádium részletesebb ismertetésére, mert hiszen nemcsak a fény elméletében, de az egész emberi gondolkodás világában óriási fontossága van ez elemnek. Valósággal új térre lépett itt az emberi tudomány; hiszen a radioactivitás sem a fizikához, sem a chemiához nem sorolható törvényeknek hódol. Ugyanis a radioactiv anyagok állandóan energiát sugároznak ki magukból fény, elektromosság, hő alakjában és pedig anélkül, hogy erre kényszerítnénk őket és a sugárzó képességük kimeríthetetlennek látszik, semmiféle fizikai, chemiai eljárással nem sikerül annak útját állani, avagy csak befolyásolni is. És itt van a radioactiv anyagoknak a csudálatos újdonsága. Hiszen azelőtt is voltak fény és hőforrások, melyek roppant mennyiségű energiát termeltek, de szemmel láthatólag fogyott az energia képességük, míg például a rádium oly óriási energiát szolgáltat önmagától s folytonosan s a nélkül, hogy számottevő mértékben megváltoznék, vagy pláne fogyna az anyaga. Ezek a radioactiv anyagok a különböző energiát (hőt, fényt, elektromosságot) végtelen időn keresztül, fogyatkozás nélkül termelik. Tehát úgy tűnik fel a radioactiv tünemény, mintha semmiből lenne energia és oly tehetetlen az emberi tudomány, hogy sem megállítani, sem befolyásolni nem tudja a radioactiv anyagok radioactivitását. A rádium e csudás radioactivitását Becquerel, Rutherford és Soddi Friedrick vizsgálták s általában úgy találták, hogy minden radioactiv anyag sugárzása három főcsoportba sorolható u. m.: ß és r