Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

7 számunkra lehetségessé minden cselekedetet. Az ismeretet is, mely szintén cselekedet. Az ember észlelése szerint az összes tünemények a térben és az időben történnek. Amannak megfelel az anyag, emennek az erő fogalma. Minden élettelen tünemény alapja ez a kettő. Hogyan keletkeznek ezek a fogalmak ? Érzéki szemléletünk adja a térben levő tömeg képzetét. Ehhez járul az észrevevő alany részéről a tehetetlenség gondolata és mikor ez a kettő egybefonódik, az öntudatban az anyag fogalma keletkezik. Mi hát az oka a tömeg tehetetlenségének? Az anyag. Vagy, mivel a tömeg arányos a súllyal, előbbi kérdésemben a tömeg helyet súlyt is mondhatok. Az erő már kissé részletesebb megbeszélést igényel. Itt az teszi a kérdést könnyen homályossá, hogy az erő mindig az anyagon szokott tünetkezni. Éppen ezért felületes megtekintés után abba a hibába eshet az ember, hogy az anyagot és az erőt nem tartja két különböző valaminek, hanem — mivel a kettő együtt szokott előfordulni — egy jelenség két oldalának hiszi. Szakasztott az az eset, amivel majd az életnél is fogunk találkozni. Éles megkülönböztetésre van tehát szükségünk. A miért az erő csak az anyagon mutatkozik, még nem azonos az anyaggal. Épp ugy, mint az élet, a miért csak az anyagon és erőn tünetkezik, nem azonosítható ezekkel. Az erő fogalmára érzéki szemléletem a mozgás képzetét szolgáltatja, mihez a változás gondolatát csatolom, hogy a fogalom létre jöhessen. Természetes, hogy — már a fentebbiek szerint is — az a mozgás, a mit a szemlélet szolgáltat csak a térben lehetséges, mert a szemléletben mindig valami anyag mozog, tehát az anyag követeli, hogy ez a mozgás a térben is történjék. Azonban küszöböljük csak ki ebből az anyagot, vagyis azt, ami belőle a térben van és rögtön belátjuk, hogy az anyagtalan mozgás nincs a térben, csupán az időben. És mi az oka a mozgó változásnak? Azt feleljük rá: az erő. Világos hát, hogy az anyagot és az erőt nem szabad egynek tartanunk. Az anyag a térben van és nincs az időben; az erő pedig az időben van és nincs a térben. A harmadik, mégis első és legfőbb fogalomnak kell ide segítségül jönni, az életnek, hogy a kettőt egyesítse. Ez az ismeret szerzője és benne egyesül az anyag és erő. A tünemények az életben nem külön a térben és nem külön az időben történnek, hanem a térben és időben egyszerre. Ez azt is jelenti, hogy a tünemények nem külön az anyagon és külön az erőn, hanem mind a kettőn egyszerre mennek végbe. Bármennyire nyomozzuk az élet kezdeteit műszereink bőséges