Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

AZ ELET. TÖREDÉKES MEGJEGYZÉSEK. (SZÉKFOGLALÓUL.) Mielőtt az érdemleges fejtegetésbe bocsátkoznánk, lielyén valónak látjuk, liogy kiváló tudósok szavait idézzük annak a zűrzavarnak az illustrálására, milyen homályos még mindig a tudományban az élet fogalma. «Az élet a táplálkozás, a növekedés és az elmúlás, melynek oka önmagában van.» (Aristoteles.) «Az élet a hatásoknak belső princípiuma.» (Kant.) «Az élet ama működések összege, a melyek a halálnak ellenállának» (Bichat.) «Az élet ama tünemények összessége, a melyek a szerves testeken bizonyos határolt időn belül egymást követik.» (Richerand.) «Az élet a tárgyak amaz állapota, melyben ingerek hatása alatt a szerves mozgás lehetséges.» (Lamarck.) A legelterjedtebb vélemény az életről az, hogy csupán az anyagnak és az erőnek valamilyen, előttünk még eddigelé ismeretlen combinatiója. E szerint az élő lényekben sincs más alkotó rész, mint az élettelenekben. Minden anyag és erő, de bizonyos körülmények között ezek olyan csoportosulást képesek alkotni, hogy élettüneményeket mutatnak. Képtelen gondolat ! Komoly gondolkodás után ilyet állítani nem lehet. Legyen szabad e helyen Spencer Herbert véleményét ismertetnem. Az ő eszejárása nem ment a merev dogmatismustól s ámbár mindent az anyag és erő segítségével igyekszik magyarázni, ebbeli minden fáradozása megtörött az élet problémáján. 1*