Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

20 rohan s ólom s más efféle golyókkal lövöldöz, magával fegyvert hordoz, mást megsebesít és vért ont, köz- vagy magánépületeket megtámad, másokat fegyverre szólít, tisztességes egyéneket gyalá­zatos és irtózatos szitkozódással illet, éjjel az utczán rettenetesen lármáz s éjjel vagy nappal korcsmába jár: megvirgácsolják s aztán eltávolítják az iskolából. Ha pedig valami főbenjáró dolgot követett el a világi hatóság teszi rá a kezét ..." A törvény még a tanárok­nál sem nézi el a súlyos testi sértést. Miért is ha köztanitó veri meg a növendéket kegyetlenül, elmozdítják az állásából. A magán­tanítóktól meg ily tény miatt a növendékeit veszik el. Ezenkívül a bántalmazott tanuló ügyét a világi hatóság elé viheti. A tanulók a hatóság, a kegyurak, a tisztviselők és a tanárok ellen összejövete­leket ne tartsanak és össze ne esküdjenek; fölkelést vagy támadást se az iskolában, se ezen kívül senki ellen ne intézzenek. Bármily nagyobb összejövetelhez szükséges a rektorok előzetes beleegyezése. (Békefi R. A debreczeni ref. főisk. XVII. és XVIII. század törvényei.) Ilyen iskolai zendülésről a pápai iskola törvényei is megemlékeznek, az első 1676-ban történt a mikor egyes gonosz ámítók az egész ta­nuló ifjúságot rábírták a rektor továbbá az egyház és a lelkipásztorok fenhatósága elleni szövetkezésre és veszedelmes összeesküvésre. Ez az eset ismétlődött 1725 november 20-án, mikor huszonöt tanuló esküdött össze. Az összeesküvők ötnek a kivételével odahagyták az iskolát. Később néhányan szerettek volna vissza jönni, de az egyház végleg kizárta őket. Ezen okulva elhatározták, hogy az iskola összes tanulói esküvel kötelezzék magukat, hogy senki a rektor, lelkipásztor, vagy az egyház ellen nem fog semmiféle okból mozgalmat indítani s a többieket nem vezeti félre. Ha valaki ilyesmit tervez, a ki tudo­mást szerez róla, tartsa kötelességének mielőbb bejelenteni a feljebb­valóknak. A mozgalom fejét pedig az egyház személyre való tekintet s későbbi kegyelemnyerés reménye nélkül vesszőztesse meg és meg­gyalázó módon távolítsa el a többiek elrémítésére. A kik pedig a dologról tudtak s a feljebbvalóknak nem jelentették, méltó büntetés­sel lakoljanak. Azonfelül az egyház összes iskoláinak tudtul adják, hogy az ilyen kicsapott tanulót sehol se fogadják be. Végül meg­nevezi a tanulók sérelmeinek orvoslására hivatott felsőbb forumot is. Ha a tanulók közül valaki érzi, hogy vele szemben a rektor vagy más egyén jogtalanul járt el, ne az összeesküvés útjára lépjen, hanem menjen el vagy a lelkipásztorhoz, vagy az egyházhoz, ott adja elő panaszát s azok majd elégtételt szolgáltatnak. A törvényekben meg­van a subscriptus diákok eskü mintája a mely eskü a következő: „Én N. M. a pápai református iskola togatusai közé újonnan felvett

Next

/
Oldalképek
Tartalom