Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

14 Ilyen Sturm rendszere szerint szervezett hazai iskola az eperjesi gymnasium illustre, továbbá a beszterczebányai iskola, melyet 1567—1574-ig Schrennel Ábrahám vezetett. A református iskolák közül a debreczeni, sárospataki s pápai iskola. Ezekből láthatjuk, milyen nagy hatást gyakorolt a kölföldi iskolázás a hazai protestáns iskolák szervezetére, a minek oka az, hogy a hazai protestáns iskolákba a tanítókat, de különösen az igazgatókat (rectorokat) vagy külföldről hívták be, vagy legalább magasabb kiképeztetésüket a külföldi iskolákban nyerték, mint Molnár Aladár kimutatja ,,A közoktatás története a XVIII. században" czimü munkájában. A magyarországi protestáns ifjak közül sokan mentek különösen Heidelbergbe, Hernbornba, Altorfba, Utrechtbe és Leydenbe. A humanista paedagogusok között, akik hazai közoktatásunkra nagy befolyással voltak, Sturm mellett a legnevezetesebb Melanchtonnak buzgó tanítványa Trotzendorf Bálint, ki Goldbergben működött s ott alapította meg iskoláját. Iskolai rendszerének alapgondolata theologiai, szemben Sturmmal, a kinél inkább az általános paedagogiai irány dominál. Mig Sturmnál az iskola inkább önálló intézmény, az oktatás czélja s eszménye a classikai képzés által szerzendő, bár keresztyén érzülettől áthatott emberi műveltség, addig Trotzendorfnál az iskola az egyház veteményes kertjévé lesz s benne a theologia annyira uralkodó, hogy a latin és görög nyelvi képzésnek is főczélja a szentírás értelmezése s grammatikai s rhetorikai gyakorlatokul is a classikus müvek olvasása mellett bibliai helyeket olvasnak és dolgoznak fel. (Molnár A. id. m.) Egyébként ez az iskola a latin és görög tanítás tekintetében az akkoriban egész Európában követett uton halad, nem annyira didaktikai sajátsága fontos, mint inkább az iskola paedagogiai szervezete. Az iskola szervezete olyan, mint a köztársaság, az élén maga Trotzendorf áll, mint diktátor, az iskola összes tagjai alkotják a ceotust, a mi megvan a hazai protestáns iskolákban is, csakhogy nálunk a coetust csak a felsőbb osztályok tanulói alkotják, mig az alsóbb osztályúakat pueri, minorennii vagy classicinak nevezik, a kiket a felsőbb osztályok tanulói tanítottak. A felsőbb osztályok tanulóit studiosusoknak, juventutes scholasticae-nak vagy togatusoknak nevezték, a kik a törvényeket aláírják s arra esküt tesznek. Ezek közül választotta a rektor az alsóbb osztályok tanítóit (praeceptores publici) és a collaboratorokat. A coetus Trotzendorfnál hat osztályra (classes) s mindegyik ismét alosztályokra (tribus) oszlott. Valamint a tanításnál, ép ugy az egész intézeti élet és fegyelem