Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

5 horderejét is. Pedig, hogy mily nagy fordulópontot képez e béke a magyar nemzet életében, mutatja az ezt követő két másik béke, a melyek nem egyebek, mint a bécsi békének újból való megerősítése. Ebben a békében taxatíve vannak felsorolva a nemzet alkotmányos jogai, mely jogok mellett ott tündöklik, fénylik és bearanyozza a többieket a vallás szabadgyakorlatának joga Habár ezt a jogot idők multán többször elakarták rabolni, s évszázadokon keresztül érezte a magyar protestáns világ azt a méltatlanságot, hogy őseinek vérével szerzett és kivívott, s az ország szentesített törvényébe czikkelyezett jogait a hatalom nem respectálja. mégis felemelt fővel büszkén tekintünk vissza a mult időkre, mert azok arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ha nincs protestántizmus, most nem volna szabad, független Magyarország. * A felkelés okai. A XVI. század utolsó évtizedeiben, s a XVII. század első éveiben hazánk az absolutizmus szintere lőn. Az absolutizmus pedig nem egyéb, mint egy szépen feldíszített koporsó, melyben az önzés férgei jól érezhetik magukat, de a nemzet halott. Ennek az átkos rendszernek képviselői, illetve hű szolgái voltak a róm. kath. főpapságnak tagjai, úgy hogy hiába lapozzuk végig a történelem fejezeteit, egyetlen kivételt sem találunk. De maga a király, Rudolf, — ki miután nem tudott boldogulni a törökkel, s nap nap után vesztette el fontos végvárait — arra határozta el magát, hogy minden idejét a magyar államiság, s ezzel karöltve a protestántizmus megtörésre fordítja. Hozzá is fogott a munkához. Mindenek előtt Erdély függetlenségének megtörését tűzte ki főczélul. Erre alkamat is adott Báthori Zsigmond ingadozó magatartása. Addig, mig Zsigmond kiskorú volt. a mellette levő három református főúrból álló kormánytanács igazgatta az ország ügyeit. Különösen Giczy János kormányzó vált ki kiváló bölcsességgel a többiek közül, kinek kormányzósága valósággal áldás volt a kis