Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

27 de miután felhatalmazásuk nem volt, tárgyalásba nem bocsátkozott velük, annyival is kevésbbé, mert ő nem magán sérelmeit akarta orvosolni, hanem az egész nemzetét. E béke kísérlet, a mely inkább csak puhatolódzásnak mondható, az intézőkörök ravasz és kétszinű eljárása, valamint Bocskay egyenes kijelentése folytán hajótörést szenvedett. Nemkülönben az ezt követő másik egyezkedési tárgyalás is. E tárgyalás kezdeményezői Osáky István és Rákóczy Zsigmond (még ekkor németpártiak) voltak. A két főúr magával Bástával jelent meg Bocskaynál. Bocskay hajlandó volt az alkotmány és vallásszabadság biztosítása mellett letenni a fegyvert, de Básta ilyen feltételekről hallani sem akart, azzal fenyegette a csúfosan megszalasztott osztrák generális a fejedelmet, hogy fegyverrel fogja megtámadni. Miután Bocskay személyesen győződött meg arról, hogy az intózőkörök komolyan békét kötni nem akarnak, a vallás szabadgyakorlatának kérdésében egy hajszálat sem engednek és ezek mellett még a király a felvidéki városoknak Básta által által biztosított vallásszabadságot is vonakodik megengedni; elhatározta, hogy hadaival az örökös tartományokat fogja elárasztani. Amint felkelés győzedelmes hadjárataiban látható volt, meglepő eredmény nyel is járt az örökös tartományokba való beütés. Épen a magyar hadak pusztításai, különösen a hajdúk féktelen garázdálkodása okozta azt, hogy Rudolf a családi tanács pressioja folytán megbízást adott Mátyásnak a felkelés ügyében a tárgyalások megkezdésére. Ettől az időtől kezdődik a béketárgyalások komoly színezete. A békealkú szintere megint Kassa városa volt. Rudolf érdekét két követség képviselte. Az egyik követségnek tagja Forgách Zsigmond ós Pogrányi Benedek volt. A másikat Thurzó György meg három társa alkották. Két heti ott időzésük alatt a béke feltételeiről alapos tájékozást szereztek. Mindnyájan (kivéve Thurzót, de ő is csak anyagi érdekek miatt) helyeselték a fejedelem békefeltételeit, s visszatértük után ezen irányban is tették meg jelentésüket Mátyásnak.