Református gimnázium, Kiskunhalas, 1907

21 delemmé" választották, mely választást közölték a/, erdélyi rendekkel is. Az országgyűlés emlékiratot is szerkesztett, melyet megküldöttek Europa összes nemzeteihez. Ez emlékirat pontrólpontra tárja fel a felkelés okait. Kíméletlenül ostorozza az önkényuralom embereit, felsorolva égbekiáltó bűneiket. Különösen a kamarák eljárásait festi rajzolja megkapóan és hűen, tudniillik, hogy minő rendszert folytattak jószág és vagyon elkobzás terén. Kifakad Rudolf ellen, ki vérebeinek mindent elnézett és megengedett. Tisztázzák magukat azon vád alól, hogy a keiesztvének ellen szövetkeztek volna a törökkel, kijelentvén, hogy „az ön vedelem szükségétől kényszerítve" lettek szövetségesek, minthogy a király az ország, s a vallás szabadságát akarta elnyomni. A fejedelem még tovább ment. Felhívta a morva és sziléziai rendeket, hogy csatlakozzanak a felkeléshez, s vívják ki együttesen szabadságukat. A lengyel királyhoz pedig követséget küldött, hogy kifejtvén a felkelés jelentőségét, és hivatkozva a magyar és a lengyel barátságra, kérjenek segélyt a felkelés további folytatására, mivel az a „haza és vallás szabadságért" történik. E felette fontos, s a felkelés további fejleményeire döntő befolyással biró intézkedések megtétele után fejedelemségének ügyét végkép tisztázva, politikai érdekei úgy kívánták, hogy még más irányban is tegye meg a szükséges lépéseket. Sürgette ezt azon körülmény is. hogy a császár békét akart kötni a törökkel, hogy megszabadulva a töröktől, nagyobb erővel támadhasson a felkelőkre. Még mikor Bocskay Barbiánót megszalasztotta, a szultán már akkor áthnamét küldött a fejedelemnek. De a közbejött foly- • tonos harczok. ütközetek, s mivel még a szultánhoz küldött követei sem érkeztek vissza, akadályul szolgáltak az elvben létrejött szövetségnek tényleges megkötésében. Minthogy azonban követei a török portánál nagy eredményeket értek el és előnyös szerződést kötöttek, elhatározta, hogy Lolla Mohamed nagyvezért, ki Budán tartózkodott. meglátogatja. A fejedelem nem igen bizván a törökben, tekintélyes haderő kíséretében érkezett meg Rákos mezejére. Kíséretében legmeghittebb emberei voltak, köztük Homonnay Bálint, a dunáninneni hadak fővezére. Megérkezése után másnap Budára