Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

63 ezen isten és azon fölfogás között volt, melyben a költő az istent képzelte. Ha a költő a hősmondát dramatizálta, lépten-nyomon akadályokba ütközött, mert mindenütt homerosi isteneket találtAz ő istenei már haladást mutatnak az erkölcs felé. A Prometheus első darabjában Zeus hatalmas, szigorú tyrannus, ellensége az embereknek. A többi részek csak főbb vonásaikban ismeretesek, de az isten-fogalom fejlődési menete ezekből is megállapítható. Zeus ifjúkorában zsarnok, de legyőzte már a hesiodosi theogonia szörnyeit, a chaosból kosmost hozott létre. Most már azonban ez is túlhaladott álláspont. Zeus Prometheust és az összes titánokat föloldja. Erős, hatalmas, de amellett igazságos is, atyja isteneknek és embereknek. így kell érteni, midőn a kar imájában Zeus győzelmét ünnepli: ő az az isten, ki a világban és önmagában minden titánit legyőzve az emberi léleknek nyugodalmat adhat. 2. Choephoroi. Ez a darab a halotti áldozatot vivő nőktől vette nevét, tárgya annak a bosszúnak végrehajtása, melyet az első darabban elkövetett gyilkosság von maga után. — Az Agamemnon és Choephowi között több év telik el. Orestes felnövekedett, mint kifejlett ifjú jelenik meg Pylades kíséretében. Színtér Agamemnon sírja. Oresles Ilermeshes, atyjához, majd Zeushöz imádkozik, hogy legyenek segítségére a bosszú végrehajtásában. Hajfürtöt áldoz atyjának, majd a sirhoz közeledő kar láttára Pyladessel együtt félre vonul. Megérkezik a kar. Énekéből megtudjuk, hogy Klytaimnestra rettenetes álmot látott, melyből az álommagyarázók azt következtették hogy a halott lelke haragszik a gyilkosokra, ezért bízta meg a gyilkos nő az áldozat végzésével, pedig %i ydo h'nnov tthjói'ioö «itiaios 7ié.ö<<>; Elektra a kar tanácsára áldást kér atyjának minden igaz hívére, magára és a távollevő Orestesre, átkot Aigisthosra és Klytaimnestrára. Aztán lejön a sírról kezében Orestes hajfűrtjével. Találgatja hogy kié lehet. Az ő hajához való rendkívüli hasonlatosságából Orestesének gondolja és e