Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

5 végül mivel Paul rendszere inkább nyelvészeti és már megszokott, a Wundté pedig teljesen lélektani és ma még szokatlan: lássuk először Paul elméletének világánál az összetétel keletkezését, fejlődését és elhomályosodását (I) s majd ha saját vizsgálatunk eltérő eredményeit összegeztük (II), akkor térjünk át a Wundt elméletére (III). Kitűzött feladatunk tehát röviden: az összetétel életének nyelvtani és lélektani magyarázata. I. Hogyan keletkezett és keletkezik az ö ? Kétségtelen, hogy kezdetben csak egyszerű szavak voltak a nyelvben. Mi volt az az erő, mely az ö.-t létre hozta ? Egyenes felelet helyett lássunk példát! Ha pontosan megfigyeljük a következő mondatok kiejtését, azt veszszük észre,hogy kisebb szakaszokra oszlanak; minden szakasz hangsúllyal kezdődik és egymástól kicsiny szünetek különítik el őket. A példák a NyTSz')-ból valók. alázatos volt és heveset *értett ő magáról. Két szék közt a /ő/dön *maradt. A király *haragja a pór i^szedelme. /Uánéző *macskának nem kell hinni. Mivel szünetet csak hangsúlyos szó előtt tartunk, egybeejtjük a jelzőt a jelzett szóval, a birtokost a birtokkal, a határozót a tárgyal, a kiegészítőt az állítmánynyal, vagyis a szorosabban összetartozó mondatrészeket. De az egybeejtés és a mondattani összetartozóság még nem teszi őket összetételekké. Még valami szükséges hozzá. Lássunk néhány más mondatot! fi\'£/et*értenek az hívek. Fe«*marad emlékezete. Meg*emészt az isten haragjának tüze. Kyt (a reménységet) oly erősen tartunk, mint az tengeren járók az í/as*macskath (Jord. C.) Szarvas—Simonyi : Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Bpest. 1892. A csillag a címszót jelöli.