Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

155' E két kötet csak csekély részét tartalmazza a kijelölt munkáknak, mindamellett a vállalat mégis félben maradt szintén ismeretlen okokból. Pecsevi török történetírót s annak a magyar történetíráshoz való viszonyát a Századok 1892. évf.-ban ismertette. Thúryt az Akadémia 1903-ban levelező tagjává választotta, s ott azon év okt. 5-én tartotta székfoglaló felolvasását ily czimen: Török nyelvemlékek a 14. sz. végéig. A specialis török nyelvészettel általában nagy szeretettel foglalkozott, ide tartozik egy még 1885-ben megjelent műve, mely a kisázsiai kasztamunü török nyelvjárást ismerteti, melyet ő ott a hely színén tanulmányozott, államköltségen küldetvén ki török nyelvi tanulmányok végett Trefort minisztertől. Ide tartozik továbbá egy 1903. febr. 3-iki akadémiai felolvasása, mely a Behdset-ül-Lugat czimű csagataj szótárról szól, melyet ő még Konstantinápolyból hozott magával, s melynek alapján több európai tudósnak (Pavet de Courteille. Zenker, Budagov) szótárait sok tekintetben kiigazítja. Utolsó műve volt az akadémián 1906. ápr. 23-án Körösi Csorna Sándor emlékére tartott felolvasás, mely ez ideig még nem jelent meg. Thűry József élettörténete kevés változatosságot mutat. Egyszerű földmives emberek családjából származott, s a maga erejéből küzdötte fel magát közsorsból európai hírű tudóssá. Valósággal méltó utódja volt e tekintetben azon a magyar, irodalom és tudományosság történetében nem ritka alakoknak, kik szerény, sőt szegényes viszonyokból emelkedtek nemzetök nagyjai közé: a Szenczi Molnár Alberteknek, Apáczai Cseri Jánosoknak, Bod Pétereknek, Körösi Csorna Sándoroknak. Makádon, a Csepel-szigeten született 1861. decz. 25. Kunszentmiklóson s a budapesti ref. főgymnáziumban tanult. Budapesti diáksága idején volt az u. n. szofta-mozgalom, midőn egy magyar ifjakból álló küldöttség Abdul-Kérin basának a gyuniszi győzőnek diszkardot vitt, s viszont török küldöttség látogatta meg Budapestet. Az ekkori török „testvériség" hatása alatt kezdett Thúry még 7-ik osztályos korában törökül tanulni Erődi Béla nyelvtanából, s hatalmas nyelvérzékével színről