Református gimnázium, Kiskunhalas, 1898

14 TANTÁRGYAK. Latin nyelv. Het. 7 óra. Olvasás, helyesírás. A névszók ragozása ; a számnév ; a melléknevek fokozása ; igeragozás a cselekvő és szenvedő alakban, deponens igék ; periphrastica conjngatió. Olvasmányul szolgáltak az alaktannal párhuzamo­san haladó latin és magyar gyakorlatok. írásbeli, iskolai és házi dolgozatok. K. k. Bartal-Malmosi: Latin alaktan és olva­sókönyv. Tanár Vass Árpád. Földrajz. Het. 3 óra. Alapfogalmak. Magyarország, va­lamint az oszták tartományok ismertetése a térképről, hegy viz, termény és néprajzi tekintetben, térkép rajzoltatás. K. k. Körösi Albin. Tanár Csontó Lajos. Mennyiségtan. Het. 4 óra. A négy alsó számtani müvelet kisebb számokkal fejből, nagyobbakkal táblán, nevezett ós nevezetlen, egy és különnemű mennyiségekkel; az utóbbiak szétbontása és összetevése. A tizedes számrendszer ismerte­tése, ez utón a tizedes törtek fogalma. Egyszerű és összetett számok, tényezőkre bontás. Oszthatóság, ennek ismertető jelei. Osztó, közös osztó, legnagyobb közös osztó. Többes, közös többes, legkisebb közös többes A tört mint osztalék. Közön­séges és tizedes törtek s a négy alsó számtani művelet ezek­kel. A méter mérték ismertetése. Házi feladvány minden órán adatott. K. k. Fr. Kiss Károly: Közönséges számtan. Tanár Kristóf József. Rajzoló mértan. Het. 3 óra. Planimetriai alaktan. Megis­merkedés a rajzeszközökkel; a koezka szemlélése után a pon­tok, vonalak és szögek fekvései és mérési viszonyai. A legfon­tosabb síkidomok tulajdonságai és alakításai u. m. három-, négy- és sokszög, a kör. Az idomok összcillősége, symine­triája. hasonlósága és terület meghatározása. A kerülék és néhány más görbe vonal. Rajzok a fentebbi tárgykörből; padozat minták, csillag alakzatok stb. K. k. Dr. Fodor és Dr. Wagner A. Rajzoló planimetria. Tanár Dékáni Árpád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom