Református gimnázium, Kiskunhalas, 1887

5 ADATOK AZ INTÉZET TÖRTÉNETÉHEZ AZ 1887-8-IK TANÉVRŐL. tanács tanárnak hivta meg. 1866-tól kezdve főtan tárgyául a latin nyelvet választ tta, s mind ezt, mind melléktárgyait mindvégig szakértelemmel és lelkiismeretes buzgósággal tanította. Az 1871—2-ik tanévben sorrend szerint, az 1874 —5 és 1875 -6-ik években pedig választás útján az igazgatói hivatalt összesen 3éven ác viselte; az 1885—6-ik év elejétől kezdve a könyvtárnoki tiszttel is megbízatott. Az egyháztanácsnak több éven át választott tagja, majd 3 éven át jegyzője volt, az 1884. évtől kezdve pedig a tanárkar bizalma folytán a tanárkar presbiterképviselője volt. Az elismerést s érdemei méltatását az igazgató tanács jegyzőkönyvében megörökítette, a tanárkar hasonlóképen jegyzőkönyvében fejezte ki kedves kartársának elvesztése felett érzett fájdalmait. Péter Miklós tantárgyai az igazgató-tanács megerősítése mellett ideiglenesen Papp Mihály, Korda Imre, Gaál Endre, Balajthy Dénes majd Záinbó János tanárok által kezeltettek; az egyháztanács pedig idejekorán, már november 15-én intézkedett, hogy a megüresedett hely rendes tanárral betöltessék; 50/1887. számú határozata értelmében Thúry József úr, irodalmi működéséről s komoly tudományos törekvéseiről előnyösen ismert fiatal erő, választatott meg, ki is a meghívást elfogadván, az 1888-ik év január elsejével állomását elfoglalta s az ezóta eltelt időben tanúsított tanári működéséről a tanév végén tartott vizsgálat alkalmával kedvező bizonyságot tett. Legyen az ő itteni működése az intézet részére áldásos, a maga részére megelégedéssel teljes! A tanszemélyzetre vonatkozólag felemlítjük még, hogy az 1887—8-ik tanévre a tornatanitással ismét Hodossy Gyula úr bízatott meg, a ki azonban betegség miatt csak a tavaszi időszakban működhetett, helyette az őszi időszakban Roucsek József úr vezette a tornatanítást. Tanulóink létszáma ez évben 240-re szaporodott fel, 42-vel többen voltak mint a megelőző tanévben. A zimonyi vasút megnyílta óta, mely városunkat a vidékkel összeköttetésbe hozta, tanintézetünk népessége fokozatosan gyarapodik, s úgy látszik, hogy normális létszámát még nem is érte el. Mindenesetre örvendetes jelenség, s talán a vasúti kedvező helyzeten kiviil tanintézetünk jó hírnevének emelkedését, a belszervezetet, kormányzatot és tankezelést is szerénytelenség nélkül beszámíthatjuk tanintézetünk fokozott fejlődése és emelkedése tényezőjéül. Tanintézetünk megnövekedett létszáma azonban nem kevés fejtörést okozott a fentartó testületnek: ugyanis, helyiségeink még a régi időből való szükségletnek voltak előállítva ós berendezve s most a tanév