Református gimnázium, Kiskunhalas, 1886

ADATOK AZ INTÉZET TÖRTÉNETÉHEZ AZ 188C-7-IK TANÉVRŐL. 5 megzavarjon és a tanárokkal ós iskolai elöljárósággal ellenkezésbe hozzon : még sajnosabb, hogy ezen baj orvoslása és a megzavart rend helyreállítása végett 4 tanulónkat kénytelenek voltunk tanintézetünkből elutasítani. Több jelenségből kell következtetnünk, hogy tanulóink önként beismerték a hibát s felismerték, hogy tanáraik, elöljáróik szülőik után az ő legjobb akaróik. A gyinnasiumi tanulót még óvni, tetteit szabályozni kell, az ezen korban és fejlődésben levő növendékeknek még lelkiismeretes nevelőre és okos vezetőre van szükségük ! A vallásos érzület növelését a tanárkar az által igyekezett előmozdítani, hogy a téli zordonabb időszak kivételével vasár- és ünnepnapok alkalmával az ifjúság az istentiszteleteken tanári felügyelet alatt részt vett; alkalmilag az úrasztalához járult; az alsóbb osztályokból a confirmatióra jelentkezett tanulók előkészíttettek ; a más hitfelekezetüek saját vallásos szertartásaik gyakorlására buzdittattak. A tanulók egészségi állapotát tekintve, a tanév folyamában könnyű jellegű betegség 106 esetben fordult elő, súlyos jellegű 20 eset, járványos jellegűnek 9 eset vehető fel, halállal végződő esettől ez évben is megvolt iskolánk kiméivé. A tanulók gyógyításánál l)r. Dobó Menyhért, tanártársunk lelkiismeretes buzgalommal fáradozott, a miért itt is köszönetünket nyilvánítjuk. Igazgatótanácsunk sorából ez évben Karkas Sándor urat, ragadta ki a halál, a tanintézet iránt meleg érdeklődést tanúsító férfiú elhunyta, tanintézetünknek vesztesége. Ugyancsak fel kell jegyeznünk nekünk is ez évről főtisztelendő Dobos János czeglédi lelkész s egyházkerületi főjegyző úr elhalálozását, a jeles fériiu előszeretettel viseltetett tanintézetünk iránt, a mult időkben az érettségi vizsgákon való szíves részvétele s fáradozása kedves emlékei maradnak körünkben az ö itteni szereplésének. Legyen áldás a megboldogultak emlékein ! Tanárkanmknál ez évben, különösen a késő őszi időszakban, feltűnő mértékben jöttek elő egészségi változások, azonban e részben az előadások fenakadást nem szenvedtek, a mennyiben a felhívott tanártársak készséggel vállalkoztak a helyettesítésre. Tanáraink közül az egyház által fentartott felsőbb leánynevelő intézetben ez évben is foglalkoztak : Dékáni Á rpád, Papp Mihály, Szathmáry Sándor és Zámbó János urak. Örömmel említjük fel, hogy Korda Imre tanártársunk irodalmi munkásságát a m. tud. Akadémia dicsérettel tüntette ki.