Református gimnázium, Kiskunhalas, 1879
_ 8 — matio ellen működtek; — azok a német császárok, kiknek a politikai szabadság iránti érzékök. az általok közvetlen alattvalóik iránt gyakorolt eljárásaikban, magokat oly élénken visszatükrözték, még azon időben is, midőn a nádori széken, a különben katholikus vallásit, de a nemzet jogainak hűséges őre, s az absolutistikus törekvésektől messze álló Eszterházv Miklós űlt. 1) Már pedig azt ismét elmondhatjuk, hogy abban az időben, a vallásos szempont Erdélyben még fontosabb volt, a tisztán politikai kérdésnél. 2) Elég, hogy Magyarországnak inkább mint Erdélynek szerencséjére, Erdély fejedelmi székét, az 1606-ik évben Bocskay mondotta magáénak, az a Bocskay, kiről már fentebb elmondottuk, hogy eszközlője volt a bécsi békének. A bécsi békének, mely közte és a német császár között kelt, s mely mint a lelkiismeretbeli és politikai szabadságok államszerződése ismeretes, s törvénykönyvünkbe is, mint állandóul érvényes felvétetett; — az a Bocskay, ki, midőn biztosítja magát Erdély fejedelmi székén a töröktől, és pedig úgy, hogy azt nem ajándékképen nyeri meg tőle, de államszerződés alapján: megteremtője lesz im e nevezetes zsitvatoroki békének, mely ha nem is korszakot alkotó, mint némelyek állítják; de fejtést, haladást igen is feltüntető, s igy eredményében mindenesetre nagyon is elismerést érdemlő szerződés. De kisértsük meg annak további jellemzését: maga a szerződés első és második czikke nevezetes külömbséget tár elénk, mint már mondottuk is, az uralkodók egymásiránti viszonyaiban. Mig az elsőben Kudolf a szultánt fiául, s ez őt apjául fogadja, a másodikban a szultán a német császárt, nem mint eddig a „bécsi király"-nak, de német császárnak nevezi. Avagy nem gyengédeskedés, nem az eddig, mindkét részről egyiránt vett szenvedés tanújele-e ? A harmadik, negyedik és ötödik czikkekre alig van mit mondanunk; ám a hatodik, mely végpontjában azt mondja : „a mi pedig adatott Bocskay fejedelemnek, az a bécsi végzés és pactum szerint maradjon", megérdemli, hogy véle egy kissé ') Magy. orsz. a Tőrökhódolts. 368. 1. 8) Két ni. dip], IV. 1.
