Református gimnázium, Kiskunhalas, 1879
fejezi azt, liogy ez nem tekintendő új szerződésnek, hanem csak a zsitvatoroki folytatásának, 1) Említésre méltó azonban belőle az, mely az adó emelés elleni kemény rendszabályokat foglalja magában, s a végbeli kapitányokat útasitja, hogy a nálok jelentkező jobbágyok panaszát terjessze be a budai pasának, ki az ekként vétkesnek találandó török urat, egyenesen birtokától fossza meg.—Baj csak az, hogy ezen nemzetkőzi törvény, épen oly időben kelt. midőn a török hűbéri rendszer általános zavara között a pasák nem hogy azt végrehajthatták volna a szpáhik irányában; de még hadi szolgálataik elmulasztásáért sem voltak képesek őket elég szigorral megbüntetni. Ám az adóemelés tárgyában készített mindhárom említett szerződés pontjai nevezetesek különösen azért, mivel azok, mint látni fogjuk, a következő nemzetközi szerződésekben, egy új, sajátságos kifejlődést nyernek. S ezen fejlődést látni fogjuk itt mindjárt a Hidas-Gyarmatnál 162 5-ben kötött béke létrejötte alkalmával. Alapját ennek is a zsitvatoroki béke pontjai képezik. Létrejöttére nézve nem lesz talán felesleges annyit mondanunk, hogy ezen időben a német császár II. Ferdinánd körülményei a harminez éves háborúnak dúlásai következtében, nem igen voltak valami kecsegtetők. — Ezt is, miként a többit, a nikolszburgi, s 1 (524-ben a bécsi békekötések előzték meg, melyek Ferdinánd és Bethlen között jöttek létre. Az utolsó megkötése alkalmával létrejött azon titkos szerződésre nézve, mely a két uralkodó között létesült, talán nem lesz felesleges annyit megemlítenünk, hogy az nem épen Bethlen előnyére vétetett czélba a német császári kormány által a porta előtt felhasználtatni; de a mely, mint minden egyéb ármánykodásai a német kormánynak Bethlen irányában, — ugyan csak ő tőle a legszerencsésebben semmisittetett meg. — És most térjünk tárgyunkhoz: Az 1625-ben megkötött gyarmati béke, mely szögyényinek is neveztetett, mig pontozataira nézve alig mutathat fel az előző békéket illetőleg különbséget, még itt nagy fontosságúnak tüntethető föl. kivált azért, mivel itt már nem ~ Rét magy. diplomata 2.78 1.