Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-10-02 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 34. szám Árut 1,80 Ft 1987. október 2. péntek Szakszervezeti napok a Szakszervezeti napok megyei eseménysorozata nyílt meg tegnap Kecskeméten, az SZMT székházé ban. Dr. Kőrös Gáspár, a Szakszer* vezeték Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára a megyében dolgozó szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták ellőtt .bevezetőjén ben elmondta, hogy tizenkilenc településen mintegy száz rendezvény­re kerül sor. A tanácskozásokon megbeszélik azokat a tennivalókat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága a július 2-ai állásfoglalá­sában megfogalmazott. A megnyitón Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára tar­tott előadást. Országos ügyekről, ezek inemaetközá összefüggéseiről, s legfőbbképpen Bács-Kiskun megye társadalmi-gazdasági feladatairól, konkrét cselekvésről szólít. Beszédét holnapi lapszámunkban részlete­sen ismertetjük. MIHAIL GORBACSOV JAVASLATA: Észak-európai atomfegyvermentes övezet A dán királynő hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására II. Margit, Dánia királynője a közeli napokban hivatalos láto­gatásra 'hazánkba érkezik. Imrehegy nem áll egy helyben (3. oldal) megyében • Romany Pál előadását Úri­ja. (Tóth Sándor felvételei) • A megnyitó résstvevői. MOSZKVA Mihail Gorbacsov tegnap foly­tatta szerdán kezdődött mur- manszki látogatását. Moszkvai idő szerint 18 órakor Murmanszk- ban nagygyűlés kezdődött. Ezen Mihail Gorbacsov ismertette a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek határozatát, amelyben Mur- manszk városát Lenin-renddel és a „Hős város” megtisztelő címmel tüntette ki. Mihail Gorbacsov , a kitüntetés átadása után a Szovjetunió bél­és külpolitikájával foglalkozó beszédet mondott. Hosszú és nehéz utat tettünk meg az októberi forradalom győ­zelme óta — emlékeztetett Mi­hail Gorbacsov, majd leszögez­te: a szovjet emberek büszkék lehetnek teljesítményükre. Ez azonban még inkább arra köte­lez minket, hogy észrevegyük a társadalomban felhalmozódott problémákat és' tudatában le­gyünk a jelen követelményei­nek. A nép és a szocializmus sor­sáért viselt nagy felelősség ve­zette a pártot annak felismeré­séhez, hogy elkerülhetetlen az átalakítás, az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének meg­gyorsítása. „Sok mindent kell most egyszerre megtennünk, hogy pótoljuk az elmúlt évtize­dek mulasztását. De ezt el kell végeznünk, mert senki nem csi­nálja meg helyettünk” — muta­tott rá a főtitkár. Űj eszmények, új gondolatok Még nem is olyan régen arról beszéltünk, hogy új politikára van szükségünk. Nos, most már van ilyen politikánk, vannak új A napokban tartották meg a Bajai Kukorica termelési Rend­szer Fejlesztő Közös Vállalat al­központjainak szakemberei be­számolójukat az idei őszibúza­termelésről, valamint az idősze­rű mezőgazdasági munkákról. A Homokmégyi Aranykalász Termelőszövetkezet központjá­ban Pirisi János, a gazdaság fő- mezőgazdásza a szövetkezet be­mutatásakor elmondta azt Is, hogy míg az előző években szán­tóterületük 40 százalékát fog­eszményeink, új gondolataink, amelyek korikrét döntésekben is megtestesülnek, és átfogják éle­tünk jelentős területét. Az SZKP KB júniusi ülésén elsőrendű feladatnak nyilvání­tottuk, hogy megfelelővé váljon az ellátás élelmiszerekből és köz­szükségleti cikkekből,' kielégítő legyen a lakáshelyzet. Mit sikerült elérnünk a párt által kidolgozott szociális prog­ram megvalósításának első sza­kaszában ? Az elmúlt két évben a lakos­ság pénzbevételei évente átlago­san 16 milliárd rubellel nőttek. Emelkedett az orvosok és a ta­nárok fizetése, növekedtek a technikumi és az egyetemi ösz­töndíjak. Emelkedett a dolgozók bizonyos kategóriáinak nyugdíja. Növekedett éves átlagban az élel­miszer-termelés is. Ugyancsak nö­vekedett a lakásépítés mértéke. Bár egyelőre még csak lassan, nehézségekkel, de változik a köz­szükségleti cikkek termelése. Bő­vült a lakossági szolgáltatások köre. Szociális területen felelősség­teljes távlati és középtávú ter­veink vannak. E tervek közvet­lenül kapcsolódnak a gazdaság fejlesztésének meggyorsításához. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság számunkra az átalakítás legfon­tosabb területe — mondotta a főtitkár. Gyakran felteszik a kérdést: mi is a teendő? Erre azt vála­szolhatom: az első szakaszban el kellett igazodnunk a gazdaság egészének és egyes ágazatainak helyzetében, meg kellett hatá­roznunk, mi legyen az első lé­pés, végre kellett hajtanunk a szükséges strukturális változta­lalta el az őszi búza, addig az idén már több mint felét, 1631 hektárt. A növekedés oka a nap­raforgó hatéves forgójának be­tartása, ami miatt a kieső terü­letet gabonával kellett bevetni­ük. A gazdaságban ebben az év­iben gyengén fizetett a búza, hek­táronként 3,71 tonna termett. A BKR FKV kalocsai alköz­pontjának vezetője, Kálóczi And­rás a 18 taggazdaság gabonagond­jait tárta fel, majd az időszerű teendőkről beszélt. A terület 3100 tásokat, meg kellet t változtatnunk beruházási politikánkat és meg kellett határoznunk a prioritá­sokat. Ezt a mim kát lényegében elvégeztük. Most elérkeztünk a következő szakaszhoz. Mindent, amit elhatároztunk, az életben kell alkalmaznunk azért, hogy határozatainkat a nekik ponto­san megfelelő gyakorlati lépé­sek kövessék — hangoztatta a párt főtitkára. Az árrendszer tervezett re­formjáról szólva Gorbacsov meg­említette, hogy e téma bizonyos aggodalmat keltett a lakosság kö­rében. Ennek lényege: a vezetés vajon nem az éle tszínvonal csök­kentésével próbálja-e megolda­ni a gazdasági problémákat? — Az árakat a gazdasági fej­lődés meggyorsíitása, a jólét fo­kozása érdekében kell rendezni. Mint eddig is, a jövőben is nyíl­tan, az egész né;p bevonásával vitatjuk meg társadalmunk éle­tének legfőbb kérdéseit. Amikor ez szükségessé válik, az árrend­szer kérdéseit is a dolgozók elé terjesztjük megvitatásra — sző- g0ztc le. Az SZKP KB főtitkára ezután a legszigorúbb takarékosság szükségességéről szólt. Példa­ként hozta fel au irányítás terü­letét, amelynek különböző szint­jein mintegy 18 millióan dolgoz­nak — a munkások és alkalma­zottak 15 százaléka. Az utóbbi időben az ország nemzeti jöve­delme évente mintegy 20 milli­árd rubellel nöi'ekedett, míg az irányítási apparátus fenntartása több mint 40 milliárd rubelbe került. — Most, amikor megin­dult a széles körű demokratizá­lás, a munkahelyi kollektívák fe­(Folytatás a 2. oldalon.) hektáros napraforgójának 70^ •százalékát betakarították már a gazdaságokban, a 7500 hektár kukoricát is törik. A szója az idén 1200 hektár a körzetben, jö­vőre a tervek szerint 500 hek­tárral többet vetnek. Az alköz­pont gazdaságaiban 11 ezer hek­táron végzik a talaj-előkészítést, ami most azért nehezebb, mert az őszi érésű növények betaka­rításával időben nagyon egybe­esik. (Folytatás a 2. oldalon.) TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS BETAKARÍTÁS Jövőre nő a szója területe Tartják a markukat? Ügy teremnek mosta­nában az ügyeskedők, a munkátlánul,. vagy kellő ellenszolgáltatás nélkül po­tyára lesők, mint réten a fűszál. Legalábbis olykor ez az érzése az embernek. Ismerősöm, aki egy fon­tos szolgáltatóüzem mű­ködéséért felelős, a minap kikelt magából. Egy abla­kot akart beüvegeztetni. Az egyik szövetkezeti javító 88 forintért vállalta volna a pótlást — ha ráér. De nem ért rá, rengeteg a munkája, ajánlott hát is­merősömnek egy másik javítót. Az meg, huncutul, olyan egyezséget kínált fel a fűtési szezon közeled­tével különben is szoron­gatott helyzetben lévő embernek, hogy akibe szo­rult egy csipetnyi becsület, menten eláll az efféle cin­kosságtól. Az üveges gyors munkát ígért, ám azzal a feltétellel, hogy kilenc­vennyolc helyett százhat- vankét forintot számláz­hasson. Lakásbiztosítása lévén, az ügyfél kiadását úgyis megtérítik. Így ők, ketten egyenesbe jutnak, a biztosítóért meg ne fáj­jon a szíve egyiikőjüknek sem. Ismerősöm látta, jobb sarkon fordulni ebből a műhelyből. Keresett másik szolgáltatót. Közben pe­dig az motoszkált a fejé­ben: mit szólnának hozzá az állami vállalatok vagy az intézmények, hogy ha szolgáltatóüzem az áram- dijaikhoz kéthavonta még hozzácsapna egy-két ezer forintot? Mondván: nem magánszemélyek, biztosan vastagabb a pénztárcá­juk is...? Oton-útfélen találkozha­tunk hasonszőrű ügyes­kedőkkel. Ismertetőjegyeik sokfélék, és az üvegezéséhez hasonló alapállásukat nem mindig egyszerű felismer­ni. Arról a zöldség-gyü­mölcs kereskedőről, aki áruját három forintért adott, ám viseltes nejlon- szatyorban szolgálja ki a vevőnek, nem nehéz megállapítani, hogy — bár kis összeg erejéig —, de ő is tartja a markát. Ahhoz sem kell hosszan találga­tás, hogy észrevegyük: miután a fokhagyma-ke- negető tollat néhányszor végighúzzák a már sütés­kor kemény lángoson, nem valószínű, hogy a termék ettől (még) megér öt forin­tot. Míg azonban a lángos- sütők és általában a ma­gánkereskedők (körében hellyel-közzel pislákol a konkurencia, a szolgáHa­tások jelentős részében, és a gazdaság más terüle­tein is nincs igazán ver­senyhelyzet. A lépésvál­táskényszer azonban már itt van a kapuban és ta­lán megérjük, hogy jó mi­nőségű terméket és szolgál­tatást értékarányos áron, mindenfajta ügyeskedés nélkül kínálnak majd a jö­vőben. Nem válik szét pél­dául a fotel támlatartó lé­ce a gyenge ragasztás kö­vetkeztében. A csavarhú­zók hegye is edzettebben ellenáll egy csavar btszo- rításafcor. Vagy a vendég­látásban mindenütt meg-^ tanulnak igényesebben főzni, kulturáltabban ki­szolgálni. Általában: ki-ki akkor tartja majd a markát, ha van miért, azaz megdolgo­zott érte. Kohl Antal EREDMÉNYEKET ÍGÉRŐ PÁRBESZÉD Gyógy-idegenforgalmi tanácskozás Kiskunmajsán A UikunmtjMi Termál Motel előtt színes zászlókat lenget a szél, osztrákot, németet és más nemzetekét. A zászlódísz és a parkoló gép­kocsik jelzik, hogy most, október első napjaiban is érkeznek még a külföldi turisták. Tegnap más vendégei is voltak t majsai fürdőnek; vezető pénzügyi és idegenforgalmi szakemberek, valamint az érde­kelt megyebeli települések tanácselnökei, képviselői vettek részt azon s gyógy-Idegenforgalmi tanácskozáson, melyet a megyei tanács és a Duna—Tisza Közi Intéző Bizottság közösen rendezett. A résztvevőknek Váradi Ká­roly, a Jonathán Tsz elnöke mu­tatta be a saját erőből épített fürdőegyüttest, s beszélt a fej­lesztési elképzelésekről. Ezután dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese . nyitotta meg a tanácskozást, melyen részt vett és felszólalt Romany Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára is. . A vitában megfontolást érdem­lő gondolatok hangzottak el a termálvíz hasznosításáról. Az Országos Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. ügyvezető igazgatója, dr. Ernst Erűin a többi között rá­mutatott, hogy a Dunától kelet­re nincs nemzetközi színvonalú szálloda hazánkban. Egy ilyen létesítmény építését nagyon meg kell gondolni, mert a megtérülé­si ideje hosszú, húsz év is lehet. A fürdőturizmus előtérbe helye­zése, a többirányú fejlesztés le­het eredményes. A HungarHotels vezérigazga­tója, dr. Gyökössy Gyula kiemel­te, hogy — mivel a gyógyulás bizalom kérdése —, azok a gyógy­szállók és fürdők keresettek, me­lyeknek kitartó munkával sike­rült megalapozni a jóhírüket. Rengeteg még a pótolnivaló a tájékoztatásban, a külföldre szó­ló propagandában. Mint a Ma­gyar Szállodaszövetség elnöke felajánlotta e szervezet szakmai segítségét a megye szállói, mo­teljei hatékonyabb működteté­séhez. Az OTP-Penta Tours igazga­tója, dr. Szirmai Jenő elmondta, hogy a takarékpénztár kisbank­ja támogat minden gazdaságos idegenforgalmi vállalkozást. Részt vesznek az új kecskeméti szálloda építésében is. Mivel az infrastruktúra kiépítése a turiz­mus területén is költséges, jó lenne néhány helyre összponto­sítani a fejlesztést. A pénzügyi szakemberek mel­lett, akiknek a jelenléte önma­gában is jelzi, hogy a korábbi­nál több lehetőséget látnak e ré­gió fejlesztésében, szót kaptak más szakterületek képviselői is. A Danubius Vállalat igazgató főorvosa, dr. Hankiss János pro­fesszor egy újszerű forma, a gyógyüdülőfalu gondolatát ve­tette fel. Széles réteg igényét elé­gítenék ki a természetközeli üdü­lőházak, s nem kellene költséges szállodát építeni. Az Egészség- ügyi Minisztérium képviseleté­ben dr. Ferencz Lászlómé arról beszélt, hogy a gyógyvíz-minősí­tés megszerzése után következő lépés a gyógyfürdő cím elnyeré­se. Ehhez például Kiskunmajsán már megvannak a feltételek. A gyógyvízzel rendelkező telepü­lések többségénél a hangsúlyt a hazai betegek ellátására kellene helyezni — mondta. Zorándi Ta­más, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal csoportvezetője a külföldi tőke bevonásának lehe­tőségét elemezte a gyógy-idegen- forgalom fejlesztésébe. Szót kaptak a tanácskozáson a települések képviselői is, s az így kialakult párbeszéd tovább egyengeti az utat a megyei ter­málprogram megvalósításához. A résztvevők délután Bugacpusz- ta idegenforgalmi kínálatával Ismerkedtek. I . \ L. D. KISKUN CIPŐGYÁR: Csúcstechnológiával világszínvonalú termékek Világ- színvonalú cipőket ké­szítenek a Kiskun Ci­pőgyárban. Nem túlzás ezt állítani, hiszen két esztendeje olyan igé­nyes piacon állják a ver­senyt a Fél­egyházán készített lábbelik, mint az NSZK vagy az Egyesült Államok. Nem könnyű megfelelni az ottani rendkívül magas mi­nőségi elvá­rásoknak. Talán ennek is tulajdo­nítható, hogy idén az első félév­ben adódott némi elma­radásuk az exportban. Miként azt Szatmári Péter főmérnök elmondta, a Kiskun Cipőgyár vezető­sége a közelmúltbain az üzemi demokrácia számos fórumát felhasználta arra, hogy megvitassa a dolgozókkal, miként tudják behozni lemaradásukat. A gyár munkásai egyebek mellett hétvégi műszakokat vállal­tak, hogy időben eljuthasson az amerikai Rockport céghez az idei esztendőre megrendelt 500 ezer pár cipő. A félegyháziak jól tudják, hogy feltétlenül teljesíteniük kell exporttervüket, hiszen csak í gy tudnak megfelelni az 1986 nya­rán elnyert körívért iihilisexporlt-toövitő pályázat követelményei­nek. A pályázatot — a vele járó 262 millió forint exportfejlesztő hitellel — elnyerték, ám kemény feltételekhez kötötte a bank a pénz elköltését: mégy év aHaitt több minit hatszorosára 'kell nö­velnie a Kiskun Cipőgyárnak exportárbevételét. Cserében vi­szont a cipőiparban ma csúcstechnológiáinak számító gépeket, berendezéseket szerezhetnek 'be importból, amelyekkel kiváló minőségű cipőket lehet gyártani. G. B. t Felvételünkön az aljaelőkészítő üzemben Vas­tag Éva az egyik új gépen, a formatalpcsisMlón dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom