Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)
1987-09-11 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE FÉLEGYHÁZI KIADÁS xxv. cvf. sí. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 11. péntek Kádár János japán gazdasági vezetőkkel tárgyalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Szaito Eisi- rót, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének elnökét, aki a Magyar—Japán Gazdasági Klub meghívására tartózkodik hazánkban. A találkozón véleményt cseréitek a magyar—japán kapcsolatok, különösen a gazdasági együttműködés fejlesztésének helyzetéről. A megbeszélésen jelen volt Ivata Kazuo, a Japán—Magyar Gazdasági Klub elnöke. Gyürke József, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője és Székács Imre, a Magyar—Japán Gazdasági Klub elnöke is. Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ugyancsak csütörtökön fogadta a japán gazdasági vezetőket. MEGHATÁROZTÁK A JÖVÖ ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV IRÁNYELVEIT Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly miniszterelnöknek beszámolóját a Lubomir Strougallal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány áttekintette és értékelte a népgazdaság ez évi fejlődését, és az állami költségvetés végrehajtásának helyzetét. Meghatározta az 1988. évi népgazdasági terv, valamint a költségvetés kidolgozásának irányelveit. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a küszöbön álló adóreformmal összefüggő termelői árváltozásokról, és javaslatot tett az adóról szóló törvények hatályba lépéséig szükséges átmeneti intézkedésekre. Egyúttal határozatot hozott az adó- igazgatási eljárás és a pénzügyi ellenőrzés szabályozásáról. A kormány a Gazdaságfelügyeleti Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1988—90-es évek várható munkaerőmozgásának állami irányítási programját. (A kormányszóvivő tájékoztatója a 2. oldalon.) Tanácskozás Kiskőrösön az alma növényvédelméről Már hagyomány, hogy ilyenkor, az almaszedési szezon elején a növényvédelmi szakemberek — amíg a gyümölcs a fán — tanácskozáson, bemutatón ismertetik és tekintik meg a technológiai kísérletek eredményeit. Idén erre tegnap Kiskőrösön került sor a helyi állami gazdaság kertjeiben. Ezúttal a rendezők bemutattak egy új magyar nagyüzemi permetezőgépet, . és a példás gyorsasággal, alig két és fél hónap alatt elkészített, 52 hektárra telepített csepegtető öntözőberendezést. Az öntözésnél maradva, má-1 sok számára is megfogadható az, amit Jónás János, a vendéglátó gazdaság igazgatóhelyettese mondott. ök ugyanis a nagy almakrízis idején sem minősítették ezt a növényt „éldobandónak”. Éppen ezért az új fajtákkal telepített ültetvény hektáronként legalább tíz tonna többlettel honorálja a mesterséges csapadékot. Tudni kell azonban, hogy az öntözés és a drága vegyszerék nem pótolják a technológiai hibákat. Az idei növényvédelmi szezon több szempontból rendhagyó volt. Ezt szemléltetve elegendő egy dolgot kiemelni dr. Yályi István, MÉM főosztályvezető-helyettes előadásából. A tél végi, nem sok jót ígérő vegyszerellátási helyzet után most már elegendő kemikália áll a termelők rendelkezésére, az üzemek mfgis rendeléseikkel feleslegesen túlbiztosították magukat. (Folytatás a 2. oldalon.) Agrotechnikai újdonságok a kukoricatermesztésben A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat kísérleti állomásán találkoztak tegnap a kukoricatermesztéssel foglalkozó szakemberek, hogy megismerkedjenek az idei év fajta-, agrotechnikai és nővén yvédélmi eredményeivel. A Nitrokémiai Ipartelepek kutatómérnöke, Zbiskó László, a 8 milliárd forint termelési értéket termelő vállalatról szólt néhány szót. Elmondta, hogy termékeiknek több minit fele növényvédő szer, ezen bélül pedig a nagyabbik részt a gyomirtó szerek foglalják el. A mikropar- cellás kísérletek alapján kifejlesztett, új termékcsaládjukra, a Flekszenitekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel a kukoricában biztonságosabb gyomirtó hatás-ér- ■hető el. A szakemberek figyelmébe ajánlotta most bevezetésre kerülő szereiket, amelyek az őszi búza és az őszi árpa vetőmagjainak csávázásához használatosak, igen takarékos módon, hiszen 1 tonna vetőmag kezeléséhez mindössze 2,5 liter csávázószer szükséges. A BKR FKV kukoricaágazat vezetője, Leír er József az agrotechnikai vizsgálatokról adott számot. A számítógépen is feldolgozott adatok szerint a vetésnél elsődleges szemponttá vált az egyenletesség. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet kukoricaosztályánák vezetője, Garzó Lajos a kísérleteikben szereplő hibridek eredményeit ismertette. Az idén a (Folytatás a 2. oldalon.) i t Jövőre Debrecenben megkezdik a sokoldalú Bóra gép sorozatgyártását. NAPIRENDEN A KOMMUNÁLIS ELLÁTOTTSÁG A városi tanács ülése Kalocsán Tegnap délután Szalóki István tanácselnök elnökletével ülést tartott Kalocsa Város Tanácsa. A testület jóváhagyólag tudomásul vette a végrehajtó bizottságnak az előző tanácsülés óta végzett munkájáról szóló beszámolót. Ezt követően a város kommunális helyzetéről szóló előterjesztést vitatták meg, határozatot hozva arról, hogy a kommunális szolgáltatás javítása érdekében meg kell vizsgálni az anyagi-technikai fejlesztések további lehetőségét, valamint azt, hogy milyen egyéb költséget nem igénylő intézkedésekre van szükség. A városban mintegy 140 ezer négyzetméter közterületet tartanak tisztán, s az elmúlt évben több illegális szemétlerakó helyet megszüntettek., Ez év augusztus 1-jén két brigádot' alakítottak közhasznú munkák végzésére. Sok utcában a lakók öntevékenyen rendezik környezetüket, amivel jelentős kiadásoktól mentesítik a tanácsot. Ebben különösen kitűntek a Szabó József és az Ibolya utcaiak, a munkahelyek közül pedig jó példát mutatott a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Sütőipari Vállalat és a KAGE. A tervek szerint az idén 1250 méter utat és 2340 méter járdát építenek Kalocsán, s a megállapítások szerint a közműhálózat nagyobb mérvű bővítése is szükséges. A jó vízellátást a most megépült két új tározó üzembe helyezése és a baráki új szivaty- tyúház megépítése garantálja. A vízminőség javítása érdekében azonban növelni kell a vastala- nító teljesitményét. Ugyancsak bővítésre szorul a szennyvíztelep, és a szennyvízhálózat. A palackos gázzal való ellátás jó a városban, s az elképzelések szerint a következő évtized elején jut el a vezetékes gáz Kalocsára. A napirend vitájában felszólaló Katus György a költségvetési üzem technikai eszközeinek rossz műszaki állapotáról beszélt. Erről szólt Szabó Györgyné is, aki ezenkívül fontosnak tartotta, hogy minél előbb szüntessék meg a még meglévő illegális szemét- lerakó helyeket. Javaslata alapján felül fogják vizsgálni a köz- tisztaságról szóló tanácsrendeletet, és a mai igényeknek és követelményeknek megfelelően módosítják. A köztisztaság javítása érdekében új kukás gépkocsikat szereznek be. Az ülés résztvevői ezután az ügyrendi és igazgatási bizottság munkájáról tárgyaltak, majd a vitát követően elfogadták a temetőkről szóló tanácsrendelet-tervezetet. V. Z. • Kecskemét főterén a vendégek meghallgatták a harangjátékot. A diplomáciai képviseletek vezetői Bács-Kiskun megyében Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének meghívására a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői feleségeik társaságában csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogattak. Megismerkedtek Kecskemét és a megye gazdasági, kulturális életével, nevezetességeivel. A látogatáson részt vettek1 Nagy Gábor, Bényi József és Barity Miklós külügyminiszter-helyettesek is. ( Az MMG Automatika! Művek kecskeméti gyárában. • Lovas bemutató Bugacon. (Méhesi Éva felvételei) Politikai megújulás Amióta nyilvánvalóvá vált — s a párt kibontakozási programja beszélt is róla —, hogy nincs gazdasági megújulás politikai megújulás nélkül, másként nézünk a politikai intézményrendszerre és a politika érvényesítésének mechanizmusára is. Ez egészen természetes, hiszen a politika megújításán nem harminc év nemzeti üggyé váló törekvésének megváltoztatását, a bevált elvetését értjük, hanem a mai objektív érdekek eredményesebb feltárását, a cselekvésre késztető mai mozgatók létrehozását. Egyszóval a politika eredményesebbé tételét a gazdasági fejlődés érdekében. Ez pedig nagyban azon múlik, miként működnek, működhetnek a párt nagyobb ösztönzésének engedelmeskedve a nép- képviseleti szervek, a különböző érdekképviseletek, tömegszervezetek. Azon, hogy képesek-e társadalmilag alakítani és ellenőrizni a politikát — a gazdaságpolitikától az oktatás- politikáig —, meg tudják-e fogalmazni képviseltjeik érdekeit, de tennivalóikat is, amelyek a közjó s -magúk javára reájuk várnak. A leggyakoribb kérdés politikai intézményrendszerünk hatékonyságát illetően: milyen legyen a társadalmi-politikai szervezeteknek, képviselőszerveknek viszonya a párthoz. E kapcsolat „gyenge láncszemeiről” ma már nyíltan beszélünk. Mindenekelőtt arról, mennyire helytelen és nem célravezető, ha a pártszervek eszmei, politikai vezetés helyett beleszólnak a társadalmi szervezetek döntéseibe. Itt az így születendő hamis határozatnál is nagyobb kár, hogy az önkormányzati szerv nem tud fejlődni, feladatához felnőni. A jelenség másik oldalról nézve is előfordul. Nevezetesen, vannak szervek, amelyek félve döntéseik súlyától, előbb a pártszerv jóváhagyását is kierőszakolják. Mindkét hiba megszüntetésére van rendező elvünk: Az elv: a párt vezető szerepe társadalmunkban történelmi szükségszerűség, de az is az, hogy a pártnak a hatalom gyakorlásába be kell vonnia a társadalom minden szervezett erejét, olyan munka- megosztást valósítva meg, amelynek eredményeként felszínre törhetnek az érdekek, a cselekvési vágyak pedig kielégíthetők. Munkát megosztani csak arra képes emberek között lehet. Ezért is mindent meg kell tenni, hogy a politikai és társadalmi szervezetek megerősödjenek. A párt erre minden bizonnyal példát is fog mutatni. Felelőssége meghatározó, azonban nem kizárólagos. Azt kell elérnie, hogy az állam szervezetei, a nép képviselői önállóan, egyértelműen meghatározott felelősséggel végezzék munkájukat. A pártnak nem kell az azonnali kritikátlan helyeslés, a tétovázás, az észrevétlen-maradás. Olyan feladatok várnak az országra, olyan bonyolult jelenségeket kell a jövőben megítélnünk, közöttük eligazodni, hogy létkérdés lesz a társadalom cselekvőképessége, az ügyek menetébe a beleszólás, a széles népi aktivitás. Ez megköveteli majd a társadalmi szervezetek megújulását, a néphatalmi szerveknek, köztük az Országgyűlésnek is a közügyekben való fellépéséhez a terep erőteljes bővítését. A szegedi elméleti tanácskozás egyik fő következtetése volt, hogy nem intenzifikálha- tó gazdaságunk extenzive n terjeszkedő politikai intézményrendszer mellett. A mélységekbe nem hatoló, formális munkával túltengő, igazi eredményeket nem hozó politikai munka, könnyű belátni, minden, csak nem munka, még kevésbé politikai. Gazdasági hatékonyság — gplitikai eredményesség. Ez a két követelmény, amelynek elérését a párt kibontakozási programja célul tűzi. A nyolcvanas évek végének nagy dilemmája, vajon elérjük-e. Persze, csak ma lehet feltételes módban kérdezni. Holnap már bizonyossággal hozzá kell látni a munkához, ha nem akarjuk, hogy az ország megrekedjen, kívül maradjon a fejlődés sodrán. Ne higgyük ugyanis, hogy csak gazdaságunkat teszik próbáira a belső és külső változó feltételek. A politikai szférát is hozzá kell igazítani azokhoz a más körülményekhez, amelyek évtizedünket olyannyira megkülönböztetik a korábbiaktól. Így szakíthatok fel azok a gátak is, amelyek az anyagi és szellemi termelő erők útjában állnak. Komornik Ferenc.
