Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-07-17 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! FÉLEGYHÁZI KIADÁS XXV. évf. 29. szám Ára: 1,80 Ft 1987. július 17. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertartócs csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatali elnö­ke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló állásfoglalásából adódó feladatokat. Elfogadta a kormányzati munkaprogram előzetes tervezetét. Ügy határozott, hogy arról konzul­tációt folytait a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, tudományos szervezetekkel, megyei képviselőcsoportokkal. Ezt követően a kor­mányprogram tervezetét szeptemberben terjeszti az Országgyűlés elé. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a jogalkotás­nál szóló törvényjavaslat tervezetét. Ugyancsak elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szó­ló töfvényerejű rendelet tervezetét. Külön rendeletét alkotott a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról. A kormány áttekintette a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítését szolgáló program végrehajtásának tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Egyben állást foglalt a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok továbbfej­lesztése melllett. A Minisztertanács rendeletét hozott a vagyonvédelmi tevékenység­ről és a magánnyomozás tilalmáról. (A kormányszóvivői értekezleten elhangzottakat a 2. oldalon ismer­tetjük.) Búzabemutató Fülöpszálláson Évente vizsgálják az új es régi búzafajtákat azzal a céllal, hogy egy-egy mikroklíma sajátosságai közStt (melyik adja a legtöbb termést, a jobb mi­nőséget. Az idei bemutatókon a fagy tűrő képességre is nagy figyelem Irá­nyult. A szokásosnál mintegy három héttel később került sor a Gabonater­mesztési Kutató Intézet Ftllőpszállási Kísérleti Telepén a hagyományos búza­bemutatóra, amit az időjárás miatti későbbi érés indokolt. A Gabonatermesztési Kutató Intézet osztályvezetője, dr.Har­mat István elmondta, hogy húsz fajtát és tíz fajtajelöltet vizsgál­nak, ezenkívül trágyázási és a trágyázás—öntözés összefüggése­it feltáró, valamint az újabb fajták tápanyagellátására vo­natkozó. kisparcellás kísérleteket is folytatnak. Megemlítette, hogy a telepen kukoricavonalakat és hibrideket szintén megfigyelnek; A múlt évben már bebizonyoso­dott, hogy egyes hibrideket csak öntözéssel lelhet eredményesen előállítani. A kisparcellás kísérletek meg­tekintése közben hangzottak el a búzafajtákra és fajtajelöltekre vonatkozó megfigyelések ered­ményei. A koraiak közül a GK- öthalmot, a GK-Sárvárit — ez utóbbit különösen a vadkáros földekre ajánlják —, a középéré- sűek közül a GK-Zombort ta­lálták az idén kiemelkedőnek. A kísérletekben — hasonlóan a köztermesztéshez — az őszi ke­lés nagyon elhúzódott, viszont a tavaszi időjárás sokat segített a növényeknek a fejlődésben. A szakemberek érdeklődését felkeltette a kisparcellákban lá­tott két durumbúza, a GK-Basa és a GK-Minaret. Fagytűrő ké­pességük nem kimagasló, de a táplálkozási szokások változá­sával egyre inkább ' jelentőssé válhatnak. Dr. Barabás Zoltán, a GKI fő­osztályvezetője az általa veze­tett csoport nemesítő munkájá­nak eredményeiről adott szá­mot, egyebek között hat fajta­jelöltet mutatott be. A Vetőmag Vállalat Duna—Ti­sza Közi Területi Központjának igazgatója, Pálinkó István rövi­den vázolta a jelenlegi vetőmag­helyzetet. Eszerint néhány kivé­teltől eltekintve megfelelő lesz a választék árpából, búzából, rozsból. A homóktalajú gazdasá­gokban nélkülözhetetlen rozs négy megszokott fajtáján kívül .mostanában tűnt fel a — különö­sen a húsmarha- és a juhtartó ■gazdaságoknak előnyös — Kis- várdai legelőtípusú rozs, amely megfelel a kettős termesztés, a legeltetés és a magtermesztés kö­vetelményeinek. G. E. Moszkvába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a szovjet kormány meghívásá­ra ma baráti munkalátoga­tásra a Szovjetunióba utazik. Grósz Károly SZELIDI-TÓ, TASS Fiatalok találkoznak Velencei- és Szelidi-tó, Bálától, Tőserdő, Tass ... Hosszan sorbl- hatnánk azokat a helyeket, aí oi évről évre randevút adnak egy­másnak a fiatalok a melegebb hónapokban. A kalocsai KISZ-bizottság 1973 óta minden nyáron megrendezi a szelíd! ifjúsági napokat. Ez al­kalommal is több ezer fiatal sze­retne eltölteni egy kellemes hét­végét július 24. és 26. között a kedvelt üdülőövezetben. Az idei három napot a KISZ zászlóbontásának harmincadik évfordulója jegyében rendezi ígv a már. hagyománnyá vált fó­rum az ifjúsági szövetség társa­dé’ ^mhan elfoglalt helyével fog­lalkozik Ugyancsak visszatérő rendezvény a kispályás labdarú- gó-bainokság. valamint a felnőt­tek és gyerekek részvételével zaj­ló ciortp’'ogram. Lesznek köny- r -űzenei koncertek, közönség elé lén Din”vés József. Bródy János, illetve Dvorák Gábor pantomim­művész: Ihos József humorista a Rardori kaszkadőrcsoport, Mu- zsay András country-énekes és a Staféta együttes műsora ígér mér szórakozást, míg a tombola kisebb-nagyobb nyereményekkel kecsegteti a résztvevőket. Koncz Gyulától, a kalocsai KISZ-bizottság titkárától meg­tudtuk. hogy a szervezés már ko­ra tavasztól folyik. Az ifjúsági napok vendégei el­sősorban Bács-Kiskun megyei fia­talok. de többen érkeznek az or­szág távolabbi tájairól is. csak­úgy. mint a negyedik éve meg­rendezett tassi ifjúsági kemping­találkozóra. Az idén július 17. és 19. között várják a sátrasokat. Mit kínál számukra a kunszent- miklósi KISZ-bizottság? Sport- versenyeket. pol-beat koncertet Csizmadia Sándor és Bacsa Fe­renc részvételével, diszkót, éjsza­kai filmvetítést, MHSZ-hajó- és repülőmodell-bemutatót. a Prog­nózis együttes koncertjét játé­kos versenyeket, diszkótánc-ver- senyt, néptáncműsort, divatbe­mutatót. és persze nyereményeket a versenyek győzteseinek. A töserdei ifjúsági találkozó ugyancsak régi hagyomány, de az idén ismét elmarad. A tiszakécs- kei KISZ-bizottság nem tudja vállalni a szervezést, de valami­kor augusztusban békenappal pótolják ezt a "hiányt. Az utazó kedvű diákok, fiata­lok megyén kívül is találnak olyan hétvégi programokat, mint amilyen például a Velencei-tó partján , és a Balaton környéki városokban lesz. T. T. Feladatmegbeszélés tizenegy vállalat vezetőivel Lépésváltásra készülve A megye tizenegy nagyvállalatának vezérigazgatójával találkozott tegnap Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanácstermében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Az MSZMP Központi Bizottsága július második! állásfoglalásának, a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás programjának megyei megvalósításá­ról, illetve ennek lehetőségeiről, feltételeiről, gátló tényezőiről cserél­tek eszmét. Valamint arról, mire van szükség a megyében ahhoz, hogy „új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gaz­daság fejlődéséhez szükséges forrásokat, és meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét", ami a kibontakozási program alapvető célja. A tizenegy nagyvállalat mun­kájával, kezdeményezéseivel pél­daadó lehet Bács-Klskunban — állapíioUa meg Romány Pál. A megye gazdaságában meghatáro­zó is azzal, hogy a korszerű ter­melőeszközök nagy részét mű­ködteti, jelentős számú dolgozót foglalkoztat, és ezek a vállalatok állítják elő a megye termelési ér­tékének mintegy harmadát. A megyei pártbizottság első titká­ra a vállalati programok mellett arról is érdeklődött, milyen po­litikai segítségre van szükségük terveik valóraváltásához, a fej­lődést elősegítő gazdasági ki­bontakozáshoz. A vezérigazgatók beszéltek vál­lalataik helyzetéről, majd egye­bek között szóvátették: napja­inkban nagyobb szükség van a szerződéses fegyelem betartására, a korrekt üzleti kapcsolatokra, mint bármikor (például az alap­anyaghiányos kertészeti ágazat­ban, feldolgozóiparban), s ar­ra is, hogy az export folyama­tosságát szállítási hiányosságok ne nehezítsék. Fölemlítették a jövő évi exportlehetőségek (és szabályozás) bizonytalanságát, a januári bevezetésre tervezett adó- és szabályozórendszer változá­sával kapcsolatos végleges dön­tések elhúzódását, s emiatt fel­készültségi gondjaikat. Szóba ke­rült, hogy a vállalatok és a kor­mányzat közötti bizalmi válság nem a szabályozás szigorúságá­nak következménye, hanem az évközi módosításoké, vagyis a kiszámíthatatlanság és az ebből eredő korlátozott tervezhetőség miatt van, ami a vállalkozó- készségre is kedvezőtlen hatá­sú. Most például az exportfej­lesztő pályázati rendszer már eldöntött feltételeinek utólagos módosítása kezdődött el. A va­lódi vállalati önállóság ugyan­csak igényük lenne, de azt a túl­szabályozás csorbítja. A kibon­takozási program sikeréhez a ru­galmasabb és hatékonyabb kül­kereskedelmet — amelyben jus­son nagyobb lehetőség a vállala­toknak —, a vegyes vállalatala­pítás bonyolult (bürokratikus) rendszerének megváltoztatását is szükségesnek mondották, vala­mint arról is szóltak, hogy a kül­földi székhelyű vegyesvállalat- alapításának lehetőségeit is job­ban fel kellene tárni. A vállalatok vezérigazgatói egységesek voltak abban is, hogy a gazdasági megújulásért, a ki­bontakozás programjának si­keréért lehetőségeik szerint min­dent megtesznek. A helytállásra, a kényelmessé­get mellőző magatartásra, a piac, a világkereskedelem és a keres­let figyelemmel kísérésére hívta fel a vállalatvezetők figyelmét a megyei pártbizottság -első titká­ra. Hangsúlyozta, hogy az elkö­vetkezendő hónapok, évek tel­jesítménye, a vállalatok jövede­lemtermelése döntő a jövőnk szempontjából. A pártszervek­nek is fő feladatuk a gazdasági­társadalmi fejlődés elősegítése: politikai-agitációs munkájukkal ehhez adjanak meg minden tá­mogatást a vállalatok vezetőinek. Cs. L A FESZTIVÁL MÁSODIK NAPJA KALOCSÁN ÉS BAJÁN Külföldi és hazai táncosok a dobogón • A szerda esti menettáncot a ka­locsaiak zárták. A tegnapi bemutató- műsorban a ba- giak és a bajaiak mellett ők képvi­selték hazánk szí­neit. • Sok-sok tehet­séges fiatal táncot a szovjet Marlj Pamas Együttes­ben. Ügy tűnt, mintha tegnap csendesebben telt volna a IX. Duna menti folklór fesztivál napja, bár Kalocsa utcáin, parkjában néha-néha fel­tűntek a fesztiválegyüttesek, ismerkedtek a várossal. Pihenésre, ki- kapcsolódásra persze kevés idejük maradt, hiszen az esti bemutató­programjuk próbáit, a színpad bejárását mindannyiuknak végig kel. lett csinálni. Negyven-negyven percet próbálhattak, hogy a asűri és a közönség előtt kifogástalanul szerepeljenek. Baján ugyancsak sza­kítottak időt a testvérmegyékből érkezett tánccsoportok a próbára, majd a szakmai bemutatóra. Késő délután újra' megpezs­dült az élet Kalocsán. Este hat­kor pedig a szabadtéri színpa­don egymást váltották a külföl­di és hazai tánccsoportok. Sorra dobogóra léptele az együttesek, a csehszlovákiai Jókai folklórcso­port, a lengyel Podhalei Regio­nális Néptáncegyüttes, a portu­gál Almeirimi Népház Folklór- együttase, a szovjet Marij Pamas Együttes, a török Anatóliai Folk­lóregyüttes. Hazánkat a bagi Mu- haray Elemér Népi Együttes, a Kalocsai Népi Együttes, valamint a bajai Csitaonica Délszláv Né­pi Együttes képviselte. A tizen­öt-tizenöt perces produkciókat a fesztivál szakértőbizottsága — dr. Andrásfalvy Bertalan, a bol­gár Anna Ilieva, a csehszlovákiai Takács András és Stanislav Dú- zek, a finn Sirkka Viitanen, a lengyel Grazyna Dabrowska, a jugoszláv Ivan Ivancan, a német Heike Müns, a portugál Tornáz Ribas, a szovjet Marija Jakov- levna Zsornyickaja, a török Nevzat Gözaydin, valamint Bor­bély Jolán, Halmos Béla, Pesovár Ernő, Vásárhelyi László — érté­keli majd. ök döntenek arról, melyik csoportok vehetik át a Népek barátsága és az egyéb fesztiváldíjakat a holnap esti gálaműsorban. A tegnap esti színes, tarka program megfelelő hangulatot teremtett az azt követő utcabál­hoz. Szinte minden «te fokozó­dik a jókedv a művelődési köz­pont fesztiválklubjában. Éjfélig, vagy amíg az energia engedi, tánc, ének, zene tölti ki a perce­ket. Baján csütörtökön este hat­kor nyílt meg a Folklór a fotó- müvészetben című kiállítás. Ek­kor hirdették ki az országos pá­lyázat eredményét is. Kollekció­díjat kapott a csongrádi Balogh István Szilárd, a kecskeméti Ke­reskedő Sándorné és a bajai Ko­vács László. Egyéni díjat érde­melt ki alkotásaival Lakos Kál­mán, Romsics László, Szentivá- nyi Andor és Végh Elek. Ugyan­csak a Sugovica-parti városban rendezték meg tegnap este az Alsó-Duna szakasz halászati szö­vetkezeteinek halászléfőző verse­nyét. Az esti fénypont a testvér- megyei együttesek találkozója volt a környékbeli néptánccso­portokkal Bácsbokodon, Csávo- lyom, Dávodon, Vaskúton és Ne- mesn ádudvaron. (A fesztiválról szóló egyéb írá­saink a 3. oldalon találhatók.) B. T. Meleg napok Csak ilyenkor. kánikulában veszi észre az ember, hogy mi­lyen mostohán bánik az építé­szet — a beruházó, a megren­delő — az épületek használói­val, lakóival. Az egykori ha­gyományos építőanyagokat fel­váltó. korszerűbb beton, üveg, alumínium, műanyag stb. egy­úttal kiszorította a természetes anyagokat is azok kedvező tu­lajdonságait is az épületekből. Megtaláljuk ugyan a drága klímaberendezést helyette, amivel viszont csak néhány kiváltságos iroda és exkluzív idegenforgalmi hely rendelke­zik, Eszébe sem jutott a há­zak, irodák üzletsorok terve­zőinek, építőinek — s ha igen, a megrendelők igénytelensége miatt mondtak le erről —, hogy viszonylag egyszerű meg­oldásokkal Is elérhető a leve­gőcsere. A helyiségek okos be­tájolása, a redőnyök célszerű alkalmazása, jól elhelyezett kisebb ablakok, szellőzönyílá- sok révén viszonylag kelleme­sebbé tehető a munkahelyek levegője is. Javíthat a melegben dolgo­zók közérzetén a megfelelő gondoskodás, a vezetői figyel­messég is. Nemcsak az aratás­ban betakarításban serényke- dök, a gyümölcsöt szedő diá­kok veszik jónéven az üdítő, frissítő vizet, teát, limonádét, a só. és vízveszteséget pótló italokat, hanem az egyhelyben maradni kényszerülő, olykor a saiát verítékükben fürdő bolti pénztárosok és eladók is. Akik a hozzájuk hasonlóan helytálló társaikkal együtt hálásak len­nének párperces mosakodást, felfrissülési szünetért, egy lé­legzetvételnyi váltásért. Látom, hogy zsebkendőjével törli homlokát a — ki tudja, hányadik fordulót végző — au­tóbuszvezető, aki türelmesen megvárja az utolsó le- és fel­szállót is, megértve, ilyenkor* miiidenki lomhább egy kicsit, s különösen nehéz az idősek­nek,’kisgyermekkel utazóknak. Nem könnyű a kánikulában sehol a tevékeny, munkavégző embernek. Az élet nem állhat meg. Vonatok indulnak, ka­mionok robognak, a két száza­dik levest és főzeléket viszi asztalhoz a pincér, a tűző na­pon is várják a vevőt a piaci árusok, portékájukat kínáló termelők. Kinek jutna eszébe most, hogy milyen mérgesen szidtuk a hosszúra nyúlt kemény te­let, a szigorú, sanyargató hi­deget, s■ hogy’ vártuk már a tavaszt, a nyarat, a jó időt. Hát igen, télen hideg van, nyáron meleg van — szoktuk mondani ironikusan. Vagyis ez az élet rendje ezen a föld­részen. Habár a kontinentális jellegű éghajlat időnként a legkülönbözőbb hatásokat jut­tatja érvényre itt. a Kárpát­medencében, annak is a közép­ső részén. Tehát még az előb­bi mondás sem egészen igazt csak általában, amikor a szél­sőséges időjárási viszonyok nem borítják fel ezt az arany- szabályt. A felkészülés aranyszabálya viszont mindig érvényes. Vagy­is könnyebben elviselhető a kemény tél és a forró nyár, ha körültekintően, előrelátóan felkészülünk a várható ese­ményre. Egyszerű példával: télien van elegendő tüzelő és hólapát, s nyáron nem akado­zik a vízellátás, nincs hiány üdítőitalokból, és az emberi türelem — az emberség álta­lában — is eléri a megfelelő színvonalat. Ez utóbbi egyébként önma­gában is javítja a közérzetet, s a „költsége” egészen mini­mális, szinte ingyen van. Még azt se mondhatjuk, hogy raj­tunk nem múlik. F. Tóth Pál CSÖKKENTETT VÍZDlJ Kedvezmény az öntöző gazdaságoknak Június végéig 82 millió köbmé­ter vizet használtak fel öntözés­re a mezőgazdaságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi mennyiségnek mintegy 50 száza­léka; a csökkenést a csapadékos időjárás indokolta. Július első fe­lében azonban megváltozott a helyzet: a sok napsütés és a hő­ség meggyorsította a talajnedves­ség elpárolgását. A Tisza völgyé­ben a talaj 50 centiméteres felső rétegében 60 százalék alá csök­kent a növények által felvehető vízikészlet, ez az arány Szabolcs­ban és Borsodban már csupán 35 —52 százalék. Indokolt tehát a mesterséges vízpótlás, és ennek megfelelően nap mint nap újabb nagyüzemi gazdaságok kezdik meg a szántóföldi növények, fő­leg a burgonya, a cukorrépa és újabban a kukorica öntözését. A gazdaságok ezúttal is ked­vezményben részesülnek: az ön­tözési vízszolgáltatás alapdíjának csupán 20 százalékát kell megté­ríteniük, a 80 százalékot az ál­lami költségvetés fedezi. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kezdeményezésére most intézkedés történt arról 1«, hogy a legnagyobb napi áramfo­gyasztás háromórás időszakában felár nélkül használhassák a vil­lamos energiát azok a nagy auto­matikus öntözőberendezések, ame­lyek éjjel-nappal működnek. Az OVH szakemberei azzal számol­nak, hogy július utolsó harma­dában az öntözésre berendezke­dett gazdaságok túlnyomó része megkezdi a mesterséges vízpót­lást. A folyók, tavak és tározók ehhez elegendő vízkészlettel szol­gálnak. {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom