Félegyházi Közlöny, 1987 (31. évfolyam, 1-44. szám)

1987-02-13 / 7. szám

m komm Célok, tervek az ezredfordulóra Kiskunfélegyháza és környéke hosszú ifávú fejlesztési tervének tárgyalásakor a különböző fóru­mokon, testületi üléseken élénk vitában fogalmazódtak meg a környezeti és természeti értékek védelmének távlati céljai. Óvjuk a természeti értékeket! A termelőágazatok intenzív fej­lesztésekor, sokszor a túlzott gyors eredményre való törekvéssel, kör­nyezeti ártalmakat okozó techno­lógiák honosodtak meg az ipar­ban, a mezőgazdaságban és más területeken. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a növény- termesztési kultúráknál a környe­zetbarát anyagok és technológiák alkalmazására, az ipari eredetű szennyeződés csökkentésére, meg­szüntetésére, az ipari és háztar­tási szilárd hulladék környezetet kímélő elhelyezésére. Ehhez pénz­ügyi együttműködéssel be kell vonni az érdekelt vállalatokat, szövetkezeteket is. Helyrehozhatatlan kár A gépkocsik számának rohamos növekedése miatt az ólomszeny- nyezés már Félegyházán is hely­rehozhatatlan károkat okozott. Természeti értékeinket azzal is kell védeni, hogy a beépítésnél a város belső parkfelületét nem csökkentjük, és így teremthetjük meg a lakosak életét, mozgását kellemessé tevő levegős, virágos várost. Megfelelő forgalomszer- vezássel — az időszakos forgalom- kitiltással, vagy egyéb módsze­rekkel — meg kell menteni a „li­getes” Kossuth Lajos utcai platá­nokat és egyéb nemes fákat. A jelenleg 54 fafajt, fajtát, cser­jét nevelő parkerdőre olyan hasz­nosítási tervet kell készíteni, hogy a város és környéke lakosságá­8 A Holt-Tisza-ág és környéke télen. nak kulturált pihenésére, szóra­kozására, az odaillő létesítmé­nyek építésével alkalmassá vál­jon. Ilyen célra az eddiginél job­ban számításba kell vennünk a Feketeerdő térségét is. Park, zöldfelület, .Holt-Tisza-ág Gondozni és fejleszteni kell a települések védő erdősávjait, a belsőségi és külterületi parkokat, zöldfelületeket, a pihenést szolgá­ló vízterületeket az alpári Holt- Tisza-ág, a Péteri-tó, Herke-tó, a horgásztavak és egyéb ilyen jel­legű területek környékét. A temetők, — főként az Alsóte­mető — kulturáltságának a meg­teremtése is halaszthatatlan. Tájékoztató a tankötelesek beíratásáról Az a gyerek, aki az iskolába lé­péshez szükséges fejlettséget el­érte, tanköteles attól a naptári év­től. amelyben május 31-éig a ha­todik életévét betölti. Tankötelessé válhat az a gyer­mek — a szülő, gondozó, törvé­nyes képviselő kérelmére, vagya szülő beleegyezésével, az óvoda kezdeményezésére — attól a nap­tári évtől amelyben június 1. és szeptember 30. napja között tölti be a hatodik életévét. Tanköteles­sé válhat, kivételesen indokolt esetben, a szülő kérelmére — ab­ban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét október 1. és december 31. napja között betöl­ti. A szülőnek kötelessége, hogy tanköteles gyermekét a lakóhe­lye szerinti illetékes iskola első évfolyamára beírassa. A város közigazgatási területén április 28-án és 29-én, 9-től 18 óráig tart a beíratás az első osz­tályba. Ehhez szükséges a szülő személyi igazolványa, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, to­vábbá az óvodában vagy az isko­lai életre felkészítő foglalkozást vezető intézményben, vagy a ne­velési tanácsadóban készített szakvélemény írásos összegzése. A beíratás elmulasztása szabály­SPORT ASZTALITENISZ Kiskunfélegyházi Lenin Mgtsz SE— Nágybátonyi Bányász 17Győzött: 'Karsai (5), Kaiser (S>, Szily (4), Sza- 'laba (2), Lacrkó Ti (1), NB I-es fér­fimérkőzés. A nágybátonyi csapat a kiesés ré­métől fenyegetve nagy becsvággyal kezdett. Ennek tudhatő be. hogy az első körben 3:2, a másodikban pedig csak 6:4 volt a javunkra. A továb­biakban már kidomborodott a fél- egyházi csapat nagyobb tudása. Ez­zel a győzelmével továbbra is a Le­nin Tsz csapata vezeti a mezőnyt. Egyénileg értékelve a játékosok tel­jesítményét. Kársát ezúttal is a ma­ga megszokott jó játékát nyújtotta, növelve ötgyőzelmes mérkőzéseinek számát. Magabiztosan nyerte mérkő­zéseit az újonnan igazolt Kaiser, be­bizonyítva, hogy vele még nagyobb feladatok megoldására Is képes a csapat. Kellemes meglepetés volt Szily négy győzelme, ami biztató a továbbiakra nézve. A mindig biztos pontszerző Szalaba ezúttal halványabb teljesít­ményt nyújtott. Reméljük, a győriek sértés, ezért eljárást von maga után. A Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zene szakosított tan­tervű I. osztályába beíratás előtt a gyerekek zenei meghallgatáson vesznek részt, mely hallás- és ritmuspróba. Ennek időpontja február 23., 24., 25-én 8—12 és 14—17 óra. A József Attila Általános Isko­la testnevelés szakosított tanter­vű 1. osztályába azoknak a ta­nulóknak a jelentkezését várják, akik egészségileg bírják a test­nevelés megterheléseit, és az át­lagosnál jobban szeretik a moz­gást, a testnevelést. Az orvosi és a képességvizs­gálatot február 19-én, 8 órától tartják az iskola tornatermében. A tanács művelődési osztálya kéri a szülőket, ha gyermeküket a szakosított tantervű osztályba szeretnék beíratni, akkor jelent­sék be az óvónőknek, akik segít­séget nyújtanak a felvételi vizs­gán való részvéteinél. Akiknek a tanköteles gyermeke az óvodai, valamint az iskolára előkészítő foglalkozáson nem vesz részt, kö­telesek gyermeküket szakvizsgá­latra a nevelési tanácsadóba el­vinni. Kiskunfélegyháza, József Attila u. 2. A vizsgálat időpont­ja: 1987. március 6., 13., 20., 27. 8 órától 12 óráig. Kapus János Olyan külső és belső rendezés és közműfejlesztés kell, hogy a sir- kertek a temetkezés mellett, a pi­henést is szolgáló kegyeleti he­lyekké válhassanak. Csányi István Várospolitikai tájékoztató. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága értesíti Kiskunfélegyhá­za tisztelt lakosságát, hogy feb­ruár 16-án (hétfőn) 16 órakor vá­roskörzeti tanácskozást tart a népfrontszékház nagytermében, Gorkij utca 2. szám alatt. A ta­nácskozás előadója dr. Dobos Fe­renc tanácselnök, aki várospoliti­kai kérdésekről tart tájékoztatót, és válaszol a feltett kérdésekre. Minden érdeklődőt tisztelettel hív és vár a HNF városi bizottsága. Zárszámadás Vasárnap, február 15-én reggel 9 órakor kezdődik a Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermé­ben a félegyházi Kiskun Horgász- egyesület zárszámadó közgyűlé­se. Rázzuk együtt a rongyot! Ha nevetésre és jó társaságra van szüksége, akkor ugorjon fel az első emeletre, a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermébe. Ott február 21-én 18 órakor ron­gyosbál kezdődik. Jó mulat­ság, break-táncbemutató, nyitó, tánc, diszkó és egyéb meglepetés. Bővebb felvilágosításért a KISZ városi bizottságához lehet fordul­ni. Móra Ferenc emléke Móra Ferenc 53 évvel ezelőtt, február -8-án halt meg Szegeden. A korábbi hagyományokat foly­tatva, a Móra Ferenc Általános Iskola ebből az alkalomból Móra- napot rendezett. Az iskola falán lévő emléktábla koszorúzásával kezdődött a rendezvény. Fülöp Imréné igazgató ünnepi beszédé­ben kiemelte, hogy Móra Feren­cet két város is magáénak vallja: Kiskunfélegyháza és Szeged. Mó­ra Ferenc Félegyházán született, itt töltötte gyermek- és diákéveit, írásaiban visszacsengenek a gyer­meki emlékek. Rajzkiállítás, mesemondóverseny A legszebb Móra-mesék elevenedtek meg a Móra Ferenc Művelődési Központ kamaratermében ren­dezett kiállításon, ahol a város óvodásainak rajzait láthatták az érdeklődők. Szappanos István, a kecs­keméti Tanítóképző Főiskola docense volt a zsűri elnöke. Három kategóriában osztottak díjakat. A rajzkiállítás folytatásaként a jvezető óvónők munkaközössége és a városi művelődésügyi osztály a 3 éves irodalmi tevékenység befejezéseként — kapcsolódva a Móra-évfordulóhoz — népmesék, Móra-mesék címmel, mesemondó versenyt rende­zett. A művelődési ház nagytermé­ben 18 fiatal óvónő vállalkozott arra, hogy a nyilvánosság előtt is bemutassa azt, amit naponta az óvodában is a gyermekek nagy örömére tesz. A mese fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, hiszen a gyermek emberi közelségbe kerül a jó, a rossz, az igaz, a hamis fo­galmával, és állásfoglalásra is késztetést kap. Az eszközzel1 és eszköz nélkül bemutatott magas színvonalú versenyen Csikós Jó- zsefné Darvas té.ri óvónő győzött. Második díjat nyert Hegedűsné Farkas Judit (Kossuth utcai óvo­da), Deme Andrea (Dózsa Gy. ut­cai óvoda) és Bán Lászlóné (Fel- szabadulás úti óvoda). A legszebben előadott Móra- meséért különdíjat kapott Kor­mányos Mánta (Darvas téri óvo­da). Némedi László • Részlet a kiállításról. • A mese­mondó verseny közönsége. A város szellemi életének fáklyavivője A Dunántúlról indult, majd öt évi, lévai tanárkodás után 1893- ban érkezett Félegyházára. A la­tin—magyar—görög szakos tanár a városi főgimnáziumban 34 éven át kiemelkedő szorgalommal és eredményességgel tanítóit. A minden jóén1, szépént lelkesedő, cselekvő pedagógus és közéleti ember típusa volt. Legnagyobb harcát a múló idővel vívta. elleni mérkőzésen már újra a szi­porkázó. régi Szalabát látjuk. Laczkő Tamás Ismét legyőzte az ellenfél Ifjúsági játékosát. TIZEK BAJNOKSÁGA Vasárnap rendezték meg az 1987. évi városi felnőtt tizek bajnokságát. A versenyt teljesen megérdemelten Gyarmati István, a Lenin Tsz máso­dik csapatának játékosa nyerte, aki egyszer sem kapott ki. A verseny végeredménye: 1. Gyarmati István (Lenin Tsz), 2. Ónodi Ágoston (MÁV) 7 gy, 3. Némedi László (Centrum) 7 gy. 4. Csányi László (Lenin Tsz) S gy, S. Gácsl László (MÁV) 4 gy, 6. László Károly (MÁV) 4 gy, 7. Laczkó János (Lenin Tsz) 4 gy, 8. Francia Balázs (Lenin Tsz) 2 gy. 9. Takács Ottó (MÁV) 2 gy, 10. Sallal Gyula (MÁV) 0 gy. Az egyenlő győzelmet elért versenyzők között az egymás elleni eredmény döntött. BIRKÓZÁS Sikeresen kezdték az Idényt Besze László tanítványai Debrecenben. 18 szakosztály 120 versenyzője Indult az országos kötöttfogású Németh Gyula­emlékversenyen. A 75 kg-os súlycsoportban Paksi Zsolt, a Vasas TK aranyjelvényes versenyzője Jó birkózással, hat győ­zelemmel egy vereség ellenében 24 Induló között bronzérmet szerzett. Az úttörő korosztálybeit verseny­zők Szegeden meghívásos úttörő B- kategóriás versenyen szerepeltek eredményesen, ahol 11 szakosztály 115 játékosa Indult. Kiemelkedően szerepelt Huszka Zsolt, a Vasas TK úttörőollmplal bronzérmes sportoló­ja, aki 20 Induló közül nagyon erős mezőnyben 8 tusgyőzelmet aratva áll­hatott fel a dobogó legmagasabb fo­kára. A másik első helyet Dongó Ró­bert szerezte, aki a 73 kg-osok küz­delmében 4 győzelmet aratott a ki­lenc Induló között. További helye­zést ért el: 33 kg-ban (22 Ind.) 2. Se­res János 5 győzelem, 4. Farkas Zol­tán 4 győzelemmel. 55 kg-ban (18 ind.) 2. Trombitás Róber( 4 győzelemmel. ÚSZÁSOKTATÁS ' Folyamatos úszóoktatás Indul a fe­dett uszodában 8—14 éves kezdők és haladók részére. Jelentkezés az uszo­dában Jókai Móni úszómesternél. Horváth István Szalay Gyula (1865—1937) Mindig dolgozott, mindig sietett; tele volt állandóan a köz javát szolgáló eszmékkel, életképes ter­vekkel, amelyeknek a megvalósí­tásáért mindenkor cselekvőkész volt. Pedagógiai munkásságának, pályaindító személyi varázsának az országosan is kiemelkedő ta­nítványok sora: Móra Ferenc, Má- darassy László, Szabó Kálmán, Mezősi Károly és mások a fém­jelzői, hitelesítői. A sokoldalú, nagy műveltségű tanár pontosan felmérte és megismerte kora fél­egyházi társadalmának állapotát a közművelődési, a sport, a tö­megtájékoztatás stb. helyi igé­nyeit, s azok társadalmilag szo­rító kielégítetlenségét. Az általa 1895-ben alapított Félegyházi Híradó szerkesztője­ként, később szép tollú belső munkatársaként hírlapi cikkek­ben, szakcikkekben és kritikák­ban célravezető ösztönzéssel fej­tette ki a helyi társadalmi előre­haladást szolgáló gondolatait. Ver­sekben, esszékben, tárcákban, ér­tekezések sokaságában folytatta 18 éves korában kezdett irodalmi munkásságát. A félegyházi köz­művelődés egyik úttörőiéként az általa kezdeményezett irodalmi estékkel vetette meg alapját a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek. Alapítója és elnö­ke volt a félegyházi dalkultúra legjobb terjesztőjének, a Petőfi Daloskörnek: kezdeményezője és • Fülőp Imréné igazgatónő: Móra Ferencet két város is magáénak vallja, Kiskunfélegyháza és Sze­ged... Mikor már ismert íróként ha­zatért, így vallott iskolájáról. „Visszajöttem az öreg iskolához, ahol megtanultam magyarnak lenni.” A délelőtt folyamán az író el­beszéléseiből készült filmeket tekintették meg a tanulók a Pe­tőfi moziban, majd osztályonként különböző vetélkedőket rendez­tek. Az ünnepség a Móra-háznál rendezett koszorúzással zárult, melyen a Móra Gimnázium és a Móra Ferenc Művelődési Központ képviselői is részt vettek. N. L. Tűzkárstatisztika Minden évben tájékoztatót kér a szerkesztőbizottság a város elő­ző évi tűzrendészeti helyzetéről. Mai tájékoztatónkból — melyet Bálint Béla hadnagy, a tűzoltó­ság megbízott parancsnoka bocsá­tott rendelkezésünkre — láthat­juk, hogy még mindig sok a tüzet okozó gondatlan, hanyag ember. A tavalyi 88 bejelentett tűzeset­ből 27 keletkezett figyelmetlen dohányzásból, 17 pedig a tűztá­volság be nem .tartásából. Ezek megszüntetésével a felére csök­kent volna a tűzesetek száma. Tovább részletezve a keletkezé­si okokat: az elsők között szere­pel a gyermekek játéka, ami 9 esetben okozott tüzet. Villámcsa­pásból 6, elektromos rövidzár­latból öt, a szabadban gondatlan, tüzelésből, építési hibából, ön­gyulladásból 2—2, gyújtogatásból 1, egyéb 12, ismeretlen okból 5 tűzeset keletkezett. A tűzkár ket­tő és félmillió, a közvetlenül ve­szélyeztetett, de megmentett ér­ték több mint 24 millió forint. Utólag jelentettek be 20 tűzesetet, melyeknek tűzkára 116 ezer fo­rint volt. A tűzeseteknél megsérült 6 pol­gári személy, meghalt egy. Az állami tűzoltók közül — hivatá­sa teljesítése közben — kettő sé­rült meg. (tm) MŰSOR továbbfejlesztője a helyi egyesü­leti sportéletnek. Szalay Gyula úgyszólván a sem­miből, anyagi támogatás nélkül hozta létre élete főművét, a Kis­kun Múzeumot. Hangyaszorga­lommal és áldozatos fáradsággal gyűjtött. Lankadatlanul képezte magát, hogy az egyre bővülő, gaz­dagodó intézményben megmu­tathassa városa népének ősei ne­héz élete igazi képét. Muzeológusi ténykedéséhez kapcsolódó értékes helytörténeti munkájával Miletz János és Sze­relemhegyi Tivadar szellemi örök­ségének lett méltó folytatója. A Szalay Gyuláról alkotott em­beri kép akkor válik teljesebbé, ha megemlékezünk arról is, hogy igen érzékeny volt a gazdasági élet rendező elvei és problémái iránt is. A közgazdaság terén a Hangya Szövetkezet elnökeként: a méhészkör, továbbá a baromfi- és nyúltenyésztő egyesület alapí­tó tagjaként fejtett ki érdemdús tevékenységet. Halálának ötvenedik évforduló­ján szeretettel és kegyelettel em­lékezünk .Szalay Gyulára, a fél­egyházi szellemi élet fáklyavivő­jére. Sokoldalú, példás emberi helytállásával emléket állított ön­magának a mi szivünkben. Ezt az emléket ápoljuk és erősítjük szüntelenül azzal az emberséggel, amelyet tőle kaptunk örökül. i Fekete János Petőfi mozi: fél 4, háromne­gyed 6 és 8 órakor: BREAK I. Sz., amerikai film. , Szerkesztette: Kiss Antal ■■■■ FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Oál Sándor Felelős kiadó: Pretszlnger András Szerkesztőség és kladőhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx téír 1. Telefon: 82-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél postautalványon, valamint átutalással a KHI215-88/182 pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefont 28-777 ISSN 8133—255«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom