Félegyházi Közlöny, 1986 (30. évfolyam, 1-50. szám)

1986-02-28 / 9. szám

Köszönet az életmentőknek FÉLEGYHÁZI KÖZLIV Az általános rendezési terv a városfejlesztés kerete A Petőfi Népe február 8.-i szá­ma közölte a megrázó hírt, hogy Gál József XI. kér. 507. tanya­szám alatti félegyházi lakost — miközben özvegy édesanyja XI. kér. 198. számú tanyájának udva­rán segített és egy 6 méter mély, kiszáradt kútból téglákat szedett ki — baleset érte. A kút oldala beomlott, ő pedig a mélységben rekedt. A szerencsétlenség színhelyé­re siető félegyházi és kecskeméti tűzoltók, a honvédség alakulata, a Petőfi Tsz dolgozói, a mentő­szolgálat és a szomszédok egye­sült erővel, tervszerűen, rögtön munkához láttak, és kézi erővel mintegy 35 köbméter földet meg­mozgatva, közel 8 órai megfeszí­tett munkával kimentették a kút mélyén rekedt fiatalembert, akit az orvosok és ápolók odaadó munkája megmentett az élet­nek. A megmentett ember felépülé­se utáni első útja a kórházból egyenesen hozzánk vezetett, hogy lapunkban is hálás köszönetét mondjon — felesége, két gyerme­hc, «Ocwiijj« ea a iiaaga nevé­ben — a mentésben közreműkö­dőknek az áldozatos, kitartó, ne­héz, de sikerrel végződő életmen­tő munkáért. Február 21-én a városi pártbizottság székházában gazdaságpolitikai kérdésekről Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára tartott elő­adást agrár, és élelmiszeripari szakemberek részére. Részletesen szólt az előadó országos és megyei kérdésekről', eredményekről, hiányossá­gokról, valamint a2 eredmények javítása érdekében szükséges tenni­valókról. A repülő-ejtőernyős klub közgyűlése • A képen az elnökség és a fel­szólaló Dobos Ferenc látható. vitorlázórepülésben pedig Mészá­ros né Halmi Zsuzsanna és Szekér Gábor részesült különdíjban. 1985 legeredményesebb sportolód ejtőernyőzésben Varga György, vitorlázórepülésben Mészárosáé Halmi Zsuzsanna és Hevér Lajos voltak. A Miklóssy Sándor Emlék Kupát az év legeredményesebb ifjúsági viitorlázórepülője. Szekér Gábor nyerte el. A beszámolóból kiderült, hogy a kiképzési é* sportmunkában a klub az ország élmezőnyében foglal helyet. A fiatalok részére ösztönző le­het dr. Dobos Ferenc tanácselnök felajánlása, mely szerint a leg­eredményesebb sportolók közül ketten jutalomutazáson vehet­nek részt a Szovjetunióba. N. L. . rtLMTNUl tonORf A Magyar sioeUllata Munkáspárt Kiskunfélegyházi Várod Bizottságának lapja A Petőfi Nép* kiadása. FSszerkesztő: Dr. Sztnapák Ferana Főzzerkeaztő-holyoMos: Dr. Gál Sándor Felelős kiadó: Preiszlnger Andráa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér L Telefon: S2-3M A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti Előfizethető: a helyi postahivataloknál Az kézbesítőknél postautalványon, valaenái* átutalással a KHI11S—M/16S pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: zl-TTT IltN •111—állá Vasutasaink helytállása Felhívás Értesítjük a város lakosságát, hogy a Városi Kórházat 1986. február 24-től kezdődően, influ­enzajárvány miatt lezártuk. Dr. Tóth Sándor kórházi főorvos Kamarazenei találkozó A február 22-én Kiskunfélegy­házán megtartott megyei kama­razenei találkozón a Bács-Kiskun megyei tanács tízezer forintos dí­ját a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Kiskőrö­si Állami Zeneiskola kapta. A kiskunfélegyházi városi tanács különdíját a zsűri a kecskeméti Buday Dezső Általános Iskola társas zenei körének ítélte. A műsorban legjobban szereplő ka­marazenei csoportok tagjai érté­kes könyvjutalmakat kaptak. A rendező Kiskunfélegyházi Álla­mi Zeneiskola kamaraegyüttesei közül két csoport kapott könyv­jutalmat. Többszöri próbálkozás után végre sikerült találkoznom Sza­bó István állomásfőnökkel, aki azért hiányzott sűrűn az állo­másfőnöki irodából, mert minden beosztottjával együtt időnként la­pátot ragadott, hogy az üzem te­rületét mielőbb megtisztítsák a lehullott hótól. Az ilyen és az ehhez hasonló összehangolt, kollektív munka eredménye többek között, hogy a személy- és teherszállítást ma­gas színvonalon teljesítették. A VI. ötéves terv időszakában már háromszor elnyert „Kiváló Fő­nökség” elismerés után a negye­dikért is pályázhatnak. Nem szándékom, hogy a mos­tanában megtartott taggyűlés és termelési tanácskozás anyagának elébe vágjak, csupán egy-két számadattal szeretném bizonyí­tani, hogy vasutasaink a tél ál­tal is nehezített feladatokkal milyen eredményesen küzdenek meg. A teherszállításnál 1985 janu­árjában a feladott áru 2093 ton­na volt, 1986 januárjában pedig 3222 tonna. A személyvonatok menetrend szerinti indításánál is hasonló az eredményük: 1985 ja­nuárjában a teljesítés 97,51 szá­zalék, az 1986 januári pedig 99,18 százalék. Ugyanezen időszakban az átlagos kocsitartózkodást több mint 1 órával lerövidítették. A Móra Ferenc kereskedelmi brigád az „őszi forgalom kiváló brigádja” címet nyerte el, a Kossuth szocialista brigádot pe­dig a Vasútigazgatöság jóváha­gyásával magasabb kitüntetés­re terjesztették fel. Tóth Miklós Pártnap az MSZMP-székházban Kiskunfélegyháza lakosainak száma meghaladja a 35 ezret, te­rülete 25 ezer 629 hektár. Fej­lett a mezőgazdasága és jelentős a gyorsan fejlődő ipara. A város első általános rendezé­si terve 1968-ban készült, s há­rom jelentős területre részletes tervet is kidolgoztak. 1973-ban vált ismertté, hogy az ötödik öt­éves terv lakásszükségleteinek kielégítésére Kecskeméten ház­gyár épül, ami 1976-tól termel. A házgyár termékeinek Kiskun­félegyházán történő felhasználá­sa szükségessé tette lakótelepsze­rű, nagyobb, összefüggő építésre alkalmas terület kijelölését. Én- , nek helye nem a városközpont, hanem a Körösi út menti üres terület lett. Mi tolt helyes, és mi nem? Ugyancsak 1973-ban közlekedé­si tervpályázatot írt ki a város, és annak eredményei, hasznos javaslatai beépültek az 1978-ban elfogadott új rendezési tervbe. Ennek helyes vezérfonala volt a történeti értékű városszerkezet védelmének elve, s a magas be­építés kiszorítása a város szélei felé. Lehetővé vált Kiskunfél­egyháza értékes központi térso­rának védelme, a járműforgalom­tól való mentesítése, a gyalogos közterületek bővítése, a zöldfelü­letek, fasorok szigorú megtartá­sa, a közlekedési rend jelenlegi úthálózathoz igazodó mértéktar­tó megoldása. Hibásnak bizonyult viszont a rendkívül magas lakosszám — a meglévő 14 ezer 300 fővel szem­ben 34 ezer fő — elhelyezése a városközpontban. Ennek követ­keztében túlzott mértékű volta tömbtelkes rekonstrukcióval, azaz építési övezetváltással át­építhető területek kijelölése, melynek nyomán az általában egyhangú átépítés jellegzetes vá­rosképi értékeket, épületeket so­dorhatott volna el. Kifogásolható volt az is, hogy a terv a történe­ti városmagon belül a lakóterü­leteknél nem tudta megvalósíta­ni a környezethez jobban igazo­dó alacsonyabb emeletszám és magastető alkalmazását. Mint már említettük, a terv végrehajtása során jelent meg a házgyári technológia a megyé­ben, így városunkban is. Látva más települések — utólag jog­gal mondható — sikertelen pró­bálkozásait a városközpont át­építésére házgyári technológiá­val — tanácsunk úgy határozott, hogy új területen biztosít e tech­nológiának helyet. Az így kiala­kult lakótelep építészetileg ugyan kifogásolható, de hatékony esz­köze volt a nagymérvű lakás­hiány jelentős mérséklésének. A felülvizsgálat szempontjai A magánlakás-építés előtérbe kerülése, a változó gazdasági és műszaki követelmények egyaránt .indokolták, hogy a VI. ötéves terv elején a rendezési terve­ket felülvizsgáljuk. Ennek alap­elvei a következők voltak: a la­kosság igényeinek gondos figye­lembevétele, a város építészeti jellegének megőrzése, a magán­erőből történő lakásépítés elő­segítése a , rehabilitáció és re­konstrukció eszközeivel, az in­tézményi és zöldfelületi ellátás színvonalának emelése a meglé­vő adottságok jobb kihasználásá­val, a városközpont gyalogos közterületeinek mennyiségi és minőségi fejlesztése, a közleke­dési rend korszerűsítése, a köz­műhálózat fokozatos fejlesztési lehetőségeinek feltárása a re­konstrukcióra javasolható terü­leteken. Széles körű nyilvánosság A rendezési terv készítése köz­ben városkörzeti tanácskozások­ra hívtuk meg a lakosságot. Is­mertettük a rendezési terv alap­elveit, s a tanácskozáson részt vevők hasznosítható javaslata­it a tervbe is beépítettük. A ren­dezési tervet a tanácsháza aulá­jában kiállítottuk. E rendezési terv adja meg a kereteit a város további fejlődé­sének. Amint a térkép is mutatja: ki­jelöli az intenzív és kevésbé in­tenzív lakásépítési területeket, nemcsak a város szélén, hanem a belsejében is. Meghatározza a közlekedési útvonalak új rendsze­rét A konkrét tennivalókat azon­ban a VII. ötéves terv rögzíti. A fejlesztési koncepciót két változatban bocsájtották lakossági vitára. Ennek eredményeként az első változat kerül megvitatásra a tanács elé. A főbb előirányza­tokat az alábbi táblázat tartal­mazza: Gulyás István a városi tanács műszaki osztályvezetője szociális lakásépítés 100 lakás út, járdaépítés 70 millió Ft bolti alapterüleit-fejíLesztésre támogatás 15 millió Ft vízműtelep-beruházás folytatása, szennyvíztisztító- telep bővítése, hálózatfejlesztés 63 millió Ft gyermekorvosi rendelők kialakítása, műszerbeszer­zések 10 millió Ft kulturális ágazat, ezen belül óvodai férőhelyek fej­lesztése, általános és középiskolai tantermek, mű­velődési központ, előadói nagyterem építése, könyv­tár és mozi rekonstrukciója 178 millió Ft folytatódik a kórház felújítása 20 millió Ft Kertbarátok találkozója Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Petróczl László (any­ja neve: Abonyl Ilona), Kocsis Zol­tán (Fölföldi Éva), Csíki Tibor (Ko­máromi András Zsuzsanna), Pintér Henrietta (Vidács Zsuzsanna Klára), Huszlk Zita (Seres Zita Mária), seres Ákos (Bányai Sára), Toldi Nikolett (Fekete Erzsébet), Mausecz Adám (Darabos Etelka), Czakó Krisztina (Rigó Aranka), Tapodi Róbert (Pol­gár Mária), Némedi-Varga Imre (Bo- zókl Ilona), Billczki Ildikó (Buknicz Magdolna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gondi Rita és Karsai Imre, Zádorl Ilona és Kis Gyula, Juhász-Nagy Erzsébet és Mészáros József, Patai Mária Magdol­na és Koncz István, Sugár Judit és Losonczl Róbert. MEGHALTAK: Nagy Sándor József - né Karsai Mária, Tarjányi Sándor, SÍ rakó P étemé Dongó Erzsébet, Mlkus István, Bartus Mihály, Major Gyula, Toldy Istvánná Bánó-Szabó Etel, Sza­bó János. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4. háromne­gyed 6 és 8 órakor: POSZEIDON- KATASZTRÓFA. Sz., amerikai film. 14 éven felülieknek. SPORT ÖKÖLVÍVÁS A Honvéd Kun Béla SE ökölvívói sikeresen szerepeltek a hétvégén Deb­recenben, a Bocskai I. I—n. o. válo­gatóversenyen. A 81 kg-os súlycso­portban válogatott versenyzőnk, Ri- móczl János a döntőben egyhangú 8:0 arányú pontozással verte a paksi Erős Lajost, és aranyérmet nyert. A 60 kilogrammosok között Horváth Ala­dár a második helyet szerezte meg. Rimóczd győzelmének értékét növeli, hogy vasárnap éjjel még Írországban lépett kötelek közé és második mér­kőzésén is győzött. ASZTALITENISZ Vasárnap rendezte meg a megyei asztalitenisz-szövetség Kecskeméten, a megyei utánpótlás egyéni és páros bajnokságot. A Búk mezőnyében leg­A Hazafias Népfront városi bizottsága, felismer­ve a kertészkedők széles táborának igényét, előké­szítő tanácskozást szervezett. A Népfront Székház­ban 63 érdeklődő jelent meg, hogy meghallgassák Dr. Terbe Istvánt, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem kutatóját, aki a zöldségtermesztés időszerű kérdéseiről tartott előadást. A kiskunfélegyházi szü­Az MHSZ Bács-Kiskun megyei Repülő-Ejtőernyős Klubja köz­gyűlést tartott az 1985-ös évi te­vékenységéről a Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermé­ben. A vendégek között megjelent Bognár Ferenc ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese, Magyari Bé­la alezredes, kiképzett űrhajós, Liszkai Gyula alezredes, repülőfő­nök-helyettes és Budai József alezredes, az MHSZ megyei tit­kára, valamint a város párU, ál­lami és gazdasági vezetői. Rácz Szabó Mihály klubtitkár elmondta, hogy a tagok tavaly 3717 felszállást hajtottak végre és összesen 1719 órát repültek. Az ejtőernyősök 4464 ugrást teljesí­tettek. Ezután az elmúlt öt év eredményeit- ismertette, majd a legeredményesebb sportolókat a klub külorudíjjal jutalmazta. Ejtőernyőzésben Fekete Lajos, letésű tudós kutatásainak eredményeivel rendszere­sen találkozhatunk a szaklapokban, a tv-ben. Elő­adását követően készséggel válaszolt a hallgatók kérdéseire, majd Dobosné Patyi Mária, előadását megköszönve, a Kiskun Napokra készült „Olvasó­könyv városunk történetéhez” című könyvet adta át részére. eredményesebben Laczkó Tamás, a Lenin Mgtsz SE versenyzője szere­pelt, aki négy első, egy második és egy hanmadik helyezést szerzett. Raj­ta kívül Dinnyés Gábor nyert újonc Bú egyesben bronzérmet. Megyei férB C&B: Lenin Mgtsz s£ H.—Kecskeméti Spartacus II. 6UD. Győzött Laczkó T. (3). Erdélyi (4), Laczkó J. (II). Csányi I. L. (0). Meg­érdemelten nyert az egységesebb kecskeméti csapat, szombaton a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola tornater­mében 11 órai kezdettel került sorra a Lenin Mgtsz—Nagybátorayl Bányász NB II-es rangadóra. Ezen az össze­csapáson dől el a feljutást Jelentő helyezések sorsa. Vasárnap délelőtt 9 óraikor ugyan­itt kerül sor a „Családi bajnokság” városi döntőjére. A versenyen csak minősítéssel nem rendelkező verseny­zők indulhatnak. Egy csapat: apa, anya és gyermek. Nevezni a verseny előtt a helyszínen lehet. TANFOLYAM > Alapfokú túravezetői tanfolyamat In­dít a városi sportfelügyelőség, a szak­maközi bizottság és az Alfa Termé­szetbarát SE. A tanfolyam kezdete 1886. március 8-án 9 órakor a szakma­közi bizottság székházában (Szabad­ság tér 3.). Jelentkezni a helyszínen a tanfolyam kezdésekor lehet. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom