Félegyházi Közlöny, 1986 (30. évfolyam, 1-50. szám)

1986-08-29 / 34. szám

•t •• FELEM KOZLfY BEFEJEZŐDÖTT A FELÚJÍTÁS, TATAROZÁS Tölgybútorok külpiacra is Az új tanévben. zsúfoltak lesznek Kiskunfélegyháza is- kólái. A két lakótelep — Mó- raváros és Petőfiváros — is­koláiban több diák tanul, mint ahogy eredetileg tervez­ték. A Darvas József Általános Iskola hétszáz tanuló helyett ezer, a Platán utcai iskola háromszáz diák helyett dupla lét­számot fogad. Tanévkezdet előtt a város és környéke iskolái, óvodái A városi tanács a hetedik öt­éves te tv keretében előirányzott beruházásai között szerepel a Jó­zsef Attila iskola, valamint a Platán utcai iskola bővítése. E tervidőszakban az előbb említett hat, az utóbbi négy (tanteremmel a 608-ag I parii Szakmunkásképző Intézet szirutén hat tanteremmel gyarapszik. A többi általános, vaíamint középiskola bővítésére az elkövetkező öt évben nem le­het számítani. így tájékoztatott Kapus János, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. Ezónt minden talpalatnyi helyet ki kell hasiználniok. Két mű­szakban oktatnak majd a bank­falui, a József Attila, a Batthyány és a i Petőfi iskolában. Az 1986/87-es tanévben 4500 tanuló kezdi el az iskolákban a mun­kát. Az általános iskolai tanulók létszáma ugrásszerűen növeke­dett, mely várhatóan az évtized végéig tart Ezt a folyamatot ko­rábban az óvodák, most az ál­talános iskolák érzik. Az évtized végére eléri a középiskolai kor­osztályt. Ebből adódóan a közép­iskoláknak és a szakmunkáskép­zőknek kéül fogadniuk a korosz­tályt. Miközben a városi iskolákra a zsúfoltság, a tanyai iskolákra az elnéptelenedés a jellemző. Eb­ben a tanévben a Csanyi úti kis­iskolában szűnik meg a tanítás — Kapus János osztályvezető tá­jékoztatása szerint. NYITOTT SZEMMEL Az iskolákban az ütemtervnek megfelelően fejeződtek be a kar­bantartó munkálatok. A Móra Ferenc Gimnázium épületében teljesen felújították a világítást. Más iskolákban festés-mázolás és nagytakarítás történt. A Bat­thyány iskola étterme rászorult a bővítésre, a munkát belső erő­ből elvégezték. A Dózsa György iskola sportpályájának a javítá­sa szintén megtörtént. A bank- falui új, kétcsoportos óvoda ősz­♦ A nyári szünet utolsó napjait Is kihasználták országjáró kirán­dulásra a kisdiákok. Képünkön budapesti általános iskolások a félegyházi Petőfi-szóbornál. (Tóth Miklós felvétele) A nyugdíjasok érdekében Egyszer mindenki nyugdíjas lesz — ha a kort megéri — és a gond­talan nyugdíjaséletet már aktív korban elő kell készíteni. Az embe­ri életkor meghosszabbodásával egyre szaporodó nyugdíjasok igényeit pedig intézményes úton ma még nem tudják maradéktalanul kielé­gíteni. De jó kezdeményezésekkel, hasznos ötletekkel a társadalom minden tagja segítheti azt. íme, az egyik ilyen kezdeményezés: Az elgondolás szerint a még alkotni tudó, vállalkozó nyugdíjasokat összegyűjtve, a törvényes keretek között teremtsenek lehetőséget a szabad idő hasznos eltöltésére, az általuk előállított tárgyak bizomá­nyi átvételére, biztonságos értékesítésére, kiállításon való bemutatá­sára. Milyen termékekre gondolnak a szervezők? Kézimunkák, fafaragá­sok, dísztárgyak, virágtartók, kerámiák, textil-, bőr-, fa-, fém-, mű­anyag- és egyéb hulladékok felhasználásával, az idegenforgalom ál­tal is keresett kisebb emléktárgyak, melyek a kiskun várost és nagy szülötteit népszerűsítenék. A szervezőknek az a kérése, hogy azok, akik életképesnek tartják ezt az elgondolást, és hajlandók a még bennük meglévő tudást, ener­giát — saját maguk és embertársaik érdekében is — gyümölcsöztet- ni, jövő péntek délután 6 órára szíveskedjenek elfáradni az Agrár- szakemberek Egyesülete Fadrusz János utca (kórház utcája) elején lévő helyiségébe, (a Petőfi Tsz volt zöldségboltja), a bővebb tájékoz­tatás, az átvétel és értékesítés megbeszélése céljából. T. M. Eszperantó­tanfolyam Kiskunfélegyházán az eszpe­rantóklub ismét tanfolyamot in­dít a könnyű és szép nyelv iránt érdeklődőknek. A célja az, hogy innen is minél többen indulhas­sanak Varsóba és más országok­ba. 1987-ben ugyanis a lengyel fő­városban rendezik meg a hetven- kettedik eszperantó világkong­resszust, melyen az eszperantó nyelv megszületésének 100. év­fordulóját ünnepük. A tanfolyam helye a Szakma­közi Művelődési Ház. A tanfo­lyamot sikeresen elvégzőknek olcsó külföldi körutat szervez és nemzetközi építőtáborozási lehe­tőségeket teremt az eszperantó­klub vezetősége. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK; Kollár Tímea (any­ja neve: Máté Melinda Márta), Bállá Nándor (Iványi Györgyi Veronika), Sállal Orsolya Ida (Csányl Ida). Tóth Szilveszter (Ignácz Mária). Kurgyis Attila (Szarka Emília). Sallai László (Busa Erzsébet), Erdélyi Szabolcs (Szabadi Ibolya), Rekedt Gábor (Szál­kái Klára), C senki László (Nagy Klára), Sípos Emese (Dudik Andrea Ilona), Agárdi Éva (Szabó Éva Zsu­zsanna), Bálint László (Tímár Er­zsébet Rozália). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Simon Judit Ibolya és Dobos János István, Iványi Erzsébet és szabó József, Kis Ilona Erzsébet és Varga Árpád, Si­mon Eszter és Szuny! Zoltán, Gulyás Erzsébet és Parádi Mihály. Keserű Krisztina és Kuklics László, Dávid Márta és Istvánfi János, Jani Mária és Karádi József, Hefkó Melinda Irén és Gáspár Zoltán, seres Vero­nika és Dobos József Ferenc, Zsib- rita Ildikó és Patyi Zoltán, Szikszai Margit és Czinege Jenő. MEGHALTAK: Kiss János Kunszál­lás. szász Imre Kiskunfélegyháza. Csenki Mihály Kiskunfélegyháza, Deák Henrik Kiskunfélegyháza. Kul- lai József Kiskunfélegyháza, Punyl Mihály Kiskunfélegyháza. Világjáró Félegyháziak Ezekben a napokban érkeztek meg Bulgáriából, Kamcsiából, nyolc­napos útjükről az Április 4. Gépipari Művek természetjáró szakosztá­lyának tagjai. A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozói kö­zül harminoketten ezekben a napokban indulnak autóbusszal város­nézőbe Sopron, Becs, Salzkammergut és München útvonalon kirándu­lásra. A Szigma Kereskedelmi Vállalat dolgozói hétnapos útra Isztam­bulba, a csólyospálosiak a Magas-Tátrába indulnak. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a helyi IBUSZ-iroda „utcán át” hirdetett négynapos Ungvár—Vereoke kirándulására is, napok#alatt elkelt minden hely. tői megkezdi működését. Ez ideig egv csoportban történt a gyer­mekek óvodai foglalkoztatása. A város vonzásikörzetéhez tar­tozó iskolák is felikészülten vár­ják a tanítókat, tanárakat és a diákokat. Gátőrön zökkenőmen­tesen megoldották az óvoda kar­bantartását. Bugacon teljes körű nagytakarítást végeztek nyáron. Pá’Jmanostorán az óvoda világí­tásának a felújítása volt idősze­rű, és a munka befejeződött. Ugyanott az iskolában is idejé­ben készen lettek a javításokkal. Kunszálláson nagyobb arányú korszerűsítésre került sor, és a villanyhálózat igényelt javításit. Ugyanitt a kazánházit áthelyez­ték, és a parkettát felújították a nyári szezonban. A füJöpjaikabi óvodában a központi fűtés szere­lését fejezték be. A tanács művelődési osztálya mindegyik intézményben bizto­sítottnak látja a zavartalan ok­tatást. Mindez a több éves cél­tudatos felújítási és karbantar­tási munka eredménye. Major Dóra Új oktatási törvény A Kiskunfélegyházi Asztalos- ipari Kisszövetkezet száz fős kollektívája idén megközelítőleg ötvenmillió forintos termelési ér­ték elérését tervezi. Az első fél­évben időarányosan teljesítették az előirányzatot, s az esztendő második felére is le van kötve a termelési kapacitásuk. A hazai piac mellett külföldön is kere­settek a szövetkezet termékei. Je­lenleg Ausztriába bútoralkatré- szeket készítenek, és tárgyaláso­kat folytatnak egy Kuvaitba tör­ténő jelentősebb szállításról Is. Képűnkön: Kasza Tibor a ha­zai piacon igen népszerű, „Fél­egyháza 85” típusú, natúr tölgy díszléces szekrénysor ajtajait ál­lítja be. (Kép és szöveg: Gaál Béla) Az idei év nagy jelentőségű változást jelez oktatási rendsze­rünkben. Szeptember 1-jén ha­tályba lép az Országgyűlés által elfogadott új oktatási törvény, amely széles körű szakmai-tár­sadalmi vita eredményeként szü­letett. Közoktatásunk számos refor­mot élt meg a felszabadulást kö­vető évtizedekben. Törvényalko­tásra azonban mindössze két al­kalommal került sor. Az első átfogó törvény 1961-ben szüle­tett, amikor az oktatási rendszer nagyszabású reformját, a közép­fokú oktatás gyors ütemű általá­nossá tételét tűzték napirendre. A hatvanas évek elején elfoga­dott oktatási törvény — a meg­változott viszonyok miatt — ma már kevéssé szabályozza az is­kolák működését. Számos alap­vető mozzanata rég elvesztette időszerűségét. Az új törvény nem jelöl ki ön­álló célokat. Feladata és rendel­tetése az, hogy a közoktatás fej­lesztési programjának megvaló­sulását, az iskola átfogó megúju­lását segítse elő. Elsősorban a távlati célok folyamatos és kö­vetkezetes megvalósítására tö­rekszik. Mindez a tárgyi, szemé­lyi, intézményi feltételek ,megte- remtésének igényével kapcsoló­dik egybe. Ebből az következik, hogy az oktatási törvényt nem lehetséges egy csapásra érvényre juttatni. A bevezetés természetesen dá­tumhoz köthető, ám a törvény­ben rögzített követelmények ten­Alkotmánynapi ünnepség Az Április 4. Gépipari Műveknél Az Április 4. Gépipari Művek, nél rendezték meg a városi ün­nepséget augusztus 19-én. Az üze­mek, termelőszövetkezetek dol­gozóit, a párt- és társadalmi szer­vek, a fegyveres testületek kép­viselőit Losonczi Máté, a vállalat pártbizottságának titkára kö­szöntötte. A Himnusz elhangzása után dr. Korom Mihály, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a város or­szággyűlési képviselője mon­dott ünnepi beszédet Augusztus 20-a méltatása után a gazdasági eredményeinket, gondjainkat ele­mezte. A jövőbeni feladatainkról szólva hangsúlyozta, hogy kitű­zött céljainkat az eddigieknél jobb, hatékonyabb munkával érhetjük el. Az élet minden terü­letén fegyelmezettebb munká­ra van szükség — mondotta az előadó. Ezt követően került sor az új kenyér átadására. A kun­szállási Alkotmány Tsz KISZ- fiataljai dr. Korom Mihálynak, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz fia­taljai pedig Szabó Lajos vezér- igazgatónak adták át az új bú­za lisztjéből sütött kenyeret. A Lenin Tsz asszonyikárusának és citerazenekarának színvonalas, nagy tapsot aratott műsora kö­vetkezett, majd a Szózat hang­jaival ért véget a munkás-paraszt szövetséget demonstráló ünnep­ség. Sávoli József • A kunszállást Alkotmány Tsz- beli fiatal átadja az új búza liszt. Jéből sütött kenyeret dr. Korom Mihálynak. sebb és nagyobb bajnok jelöltek bemutathassák tudományukat. Hátha a kunszállási ifjak is ked­vet kapnak ennek a férfias sport­nak a gyakorlására. A gazdag műsor után az ér­deklődők megnézték a környék féltett népi kincseit, dr. Gyöngyö­si Mátyás, valamint az iskola és a lakosság által az ideiglenes múzeumba összehozott értékes gyűjteményt. A mai ifjabb nem­zedék egyik-másik tárgynak ta­lán a nevét sem tudja. Pedig nem is olyan régen még szüleik­nek, nagyszüleiknek minden, napi szerszámai, eszközei voltak. Tóth Miklós y város és a község párt-, állami és társadalmi vezetői jelenlétében — sok kiváló és átlagon felül tel­jesítő munkatársának adta át az elismerést. Az iskolások — Rigó Joachimné irányításával — műsorral, verssel, gyermekjáté­kokkal szórakoztatták a nagyszá­mú közönséget. Besze László szakosztályvezető pedig sporto­lókat —, huszonegynéhány bir­kózót vonultatott fel, hogy a ki­• Az Április 4. Gépipari Művek munkacsarnokában hallgatja a város és környékének közönsége az alkotmánynapi megemlékezést. (Némedl László felvétele) Kunszálláson Kunszálláson a közös gazdaság az Alkotmány nevet választotta megalakulásakor, új életformát, munkát, kenyeret adva a fér­fiaknak, és szakképzettséget, biztos megélhetést az azelőtt csak alkalmilag, a szőlőkben a mezőgazdasági idénymunkában foglalkoztatott nőknek. Nem csoda hát, hogy a Herke-tói is­kola környékén megtartott sza­badtéri ünnepségre most is cso­portosan sereglettek a szélrózsa minden irányából, legtöbben sa­ját gépkocsin, motoron, de vol­tak, akik a Herke-tó kiszáradt medrében, gyalogszerrel, csalá­dostól mentek ünnepelni. A modern technika jóvoltából távolabb állók is jól hallhatták Csitári Tibor elnökhelyettes ün­nepi beszédét, melynek befejező mondataiból idézünk: — Dolgoz­ni és élni csak egyféleképpen ér­demes: jól, és becsületesen. És ha ezt a szellemet sikerül szo­cialista hazánkban általánossá tenni, akkor megvalósul az al­kotmánynak, társadalmunk alap­törvényének célja, hazánk fel- emelkedése, népünk boldogulása. Az ünnepi program kitünteté­sekkel, jutalmazásokkal folyta­tódott. Patyi László elnök — a denciaszerűen érvényesülnek, s általánosan csakis hosszabb tá­von valósulhatnak meg. Eranak megfelelően azt mondhatnánk, hogy miként az egész fejlesztési programot, magát az oktatási tör­vényt is folyamatként kell elkép­zelnünk, melynek egyes elemei szinte a bevezetés pillanatában hatályosulhatnak az oktatási rendszerben, míg más elemek el­sősorban a kívánatos jövő kiala­kítását hivatottak szolgálni. A törvény egyik alapvető gondola­ta az iskolák, a pedagógiai intéz­mények szakmai önállóságának és önfejlesztő képességének ki­bontakoztatása. Nagyobb önálló­ságot teremt az iskoláknak a sa­ját munkaszervezetük, működé­si rendjük meghatározásában arra törekedve, hogy az oktatás- politikai elvek és normatívák ke­retei között, a lakóhelyi környe­zet sokféleségének megfelelően, sajátos arculatú iskolák alakul­janak ki. Minden lényeges pedagógiai kérdésben a tanári karnak lesz döntési joga. A nevelőtestület véleménye meghatározó módon érvényesül az iskolavezetők ki­választásában és a tanulóifjúsá­got is megilletik bizonyos, az életkori sajátosságokkal össz­hangban lévő, önkormányzati jogok. Az iskola és a szűkebb társadalmi környezet együttmű­ködését az iskolatanácsokról szó­ló fejezet intézményesíti. Ezek működtetésénél a fokozatosság elvét messzemenően szem előtt kell tartani, oly módon, hogy a kezdeti szakaszban kísérletként létrejövő iskolatanácsok a gya­korlatban igazolhassák életképes­ségüket. Az iskola életét oly köz­vetlenül érintő, és a törvény vég­rehajtását szolgáló jogszabályok megismerése, megismertetése, al-» kalmazása a napirenden lévő fel­adat. A napokban jelenteik meg az óvodák, az általános iskolák mű­ködéséről, valamint a tankötele­zettség teljesítéséről szóló mi­niszteri utasítások. Részletes is­mertetésükre nincs mód, csupán néhány rendelkezését emeljük ki, ami közérdeklődésre tarthat számot. — Óvodába az a gyermek ve­hető fel, aki a harmadik életévét az adott év augusztus 31. napjá­ig betölti, illetőleg december 31. napjáig tölti be és felvételét az óvodai helyek száma lehetővé te­szi. Fel kell venni az óvodai ne­velésre kötelezett gyermeket, az állami gondozottat, továbbá azt a gyermeket, aki a tanköteles életkort a következő tanévben eléri. — Az általános iskolában az új tanévben a tanítás 1986. szep­tember 1-jén az első tanítási nap­pal kezdődik, az utolsó tanítási nap 1987. június 12. A téli szü­net december 20-tól 1987. január 4-ig a tavaszi szünet 1987. áp­rilis 4-től április 12-ig tart. A ta­nítás március 15-én és március 21-én szünetel. Ezen kívül az is­kolák legfeljebb 14 tanítás nél­küli munkanapot használhatnak fel közhasznú munkára, kirán­dulásra, honvédelmi napra, üzem­látogatásra, pedagógus-tovább. képzésre, értekezletekre. A szor­galmi időben ezen kívül tanítási óra, tanítási nap nem maradhat el, nem rövidíthető meg. K. J. osztályvezető Petőfi mozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: FILMMÚZEUM. TOP HAT. Amerikai film. O öt bogrács­ban főtt az ebéd. (Tóth Miklós felvételei) O A Herke-tó kiszáradt medrén át. rövidebb úton családostól gyülekeztek a kunszállási Alkotmány Tsz tagjati a falubeliek augusztus ÍO-i ünnepségé­re. rlLMTHASl K0H.0W* A Magyar gioelaliata Munkáspárt ■ Kiakunfélegyházl Váró* Bizottságának lapja A Petőfi Nép* Idadáaa. Főszerkesztő: Dr. Sztr&plk Ferana Főszerkesztő-helyettes Dr. Gál Sándor Felelős kiadő: Preis zlnger András Szerkesztőség és kladőhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 62-388 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti *­Előfizethető: a helyi postahivataloknál •• kézbesítőknél . . postautalványon, valahaim átutalással a KHI 215—M/H* pénzforgalmi Jelzőazámm Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 28-727 ISSN 0133—>114

Next

/
Oldalképek
Tartalom