Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-02-15 / 7. szám

TANFOLYAM, TOVÁBBKÉPZŐ, VETÉLKEDŐ A KISZ-szervezetek idei teendői A KISZ városi bizottsága megvitatta és elfogadta az 1985-ös mozgalmi év munkaprogramját, rendez­vénytervét, továbbá a politikai képzés intézkedési tervét. Ezek az alapjai a KISZ-szervezetek tervező- munkájának. A munkahelyi KISZ-szervezetekben március közepéig tartják meg a beszámoló és terve­ző taggyűléseket, ahol szintén sor kerül az idei ak­cióprogram megtervezésére. A KISZ KB idei munkaprogramja a következőket fogalmazta meg: Az idén zajlanak á párt- és tanácsi választások. Társadalmi és gazdasági életünk korszerűsítésének folyamata sem áll meg. A KISZ kötelessége, hogy részt vegyen a helyi feladatok kialakításában, vég­rehajtásában. Biztosítanunk kell a fiatalság jogos érdekeinek képviseletét, érvényre juttatását, és be­kapcsolódnunk a hetedik ötéves terv helyi elkép­zeléseinek kialakításába. Méltóképpen kell részt vállalnunk hazánk felsza­badulása 40. évfordulójának megünneplésében, továbbá a XII. Világifjúsági Találkozó sikeres elő­készítésében. Vállaljuk a jövőben is a kezdeménye­ző szerepet a fiatalok életkörülményeinek javítá­sában. Fontos kötelezettségünk az érdekvédelem. A fiataloknak szükséges megismerniük azt, hogy mit javasolt, mit tett, mit ért el nevükben és érdekük­ben — nekik és velük együtt — a KISZ. Valameny- nyi KISZ-bizottság és -vezetőség ezért törekedjen arra, hogy megfelelő partner legyen a helyi tervek, döntések kialakításában. Szervezeti életünkben továbbra is a KISZ- és pártépítés, a tömegbefolyásunk növelése a KISZ-en kívüliek körében, munkánk színvonalának állandó javítása áll előtérben. Nagyobb felelősséggel kell ki- állnunk önmagunkért, érdekeinkért, fellépnünk a szervezeti fegyelem lazulását jelző tendenciákkal szemben. Az 1985-ös év városi KISZ-rendezvényei február­ban: műveltségi vetélkedő, VIT-vetélkedő, Ifjú Gár­da farsangi bál, labdajátékok, sportvetélkedők. Feb­ruárban táborok is nyílnak a nagyüzemi KISZ-bi- zottságok titkárainak felkészítésére, továbbá négy­hetes propagandista-tanfolyam kezdődik február 18- án, amely március 14-ig tart. A következő alkalommal az egész évre szóló ren­dezvénytervet ismertetjük. Hudák János az olvasó írja ^ város gondj ai A Félegyházi Közlöny ja­nuár 18-i számában; Mi a javaslata, véleménye? címmel megjelent írásban a városfejlesztéssel kapcsolatos elképze­léseket ismerteti a tanács elnöke és kéri, hogy a lakosság mondja el véleményét az elgondolásokkal kapcsolatban. Nemcsok Imre, a Félegyházi Közlöny olvasója Félegyháza gondjai címmel küldött be egy írást. Azért is közöljük véle­ményét, hogy további javaslatokra serkentsük a lap olvasóit. „Örömmel olvastam a Félegy­házi Közlönylből a városfejlesz­téssel kapcsolatos elképzelés éket. Öröm számomra, de azt ihiszem, a város valamennyi lakosa szá­mára, hogy a város vezetése fel­adta azt az elképzelését, misze­rint Félegytháza népe nem igény­li a művelődést, szórakozást; így a művelődési központ nélkülöz­hető. A lakosság — idősek, fia­talok — igényli a művelődést, szórakozást, csak nem ilyen kö­rülmények között. A város veze­tése részéről az utóbbi időben többször hangoztatták, hogy a közművelődés Félegyházán meg van oldva. A közoktatás (iskolák, óvodák) igen, de a lakosságnak művelődésre lehetősége nincs, il­letve ami rendelkezésünkre áll, vagyis a művelődési központnak nevezett épület, elhanyagolt kül­seje, rozzant berendezésével min­dennek lehet nevezni, csak mű­velődési központnak nem. Ne is említsem a szervezést, a rossz minőségi, a körülményekhez ké­pest drága műsorokat. Ami az elképzelésüket illeti, aggályaim vannak. Az 1950-es évek óta a kultúrház, filmszínház építését mindig napirendire tűztük egy- egy tervciklus kezdetén. Egyet- kettőt kiemelek: 1975-ben a Nép- szabadság — az első ofdalán azt közölte, hogy 1980-ban Félegy­házán művelődési házat avatunk. Ezt követően az egyik helyi üzemben pártnapot tartottak. A rendezvényen a város művelődé­sérek, s a művelődési ház épí­tésének problémái is felmerül­tek. Az illetékes válasza; ha az országban valahol művelődési ház épül, az Félegyházán lesz, Az ország több városában épült, Félegyházán nem! Elfogyott a pénz, nincs rá keret: jött a ma­gyarázkodás. Ebben az a tragé­dia, hogy nem fejlesztettünk, ha­nem amink volt, azt is elhanya­goltuk. Volt szép gőzfürdőnk, nem üzemelt egy emberöltőt, em­beri gondatlanság áldozatául esett. Félő, hogy a mostani ter­vük is illúziók maradnak, és vé­gül jön a magyarázkodás, nem futotta a keret. Ha meg valla mi szerencse folytán meg tudnánk valósítani az elképzeléseket, fel­merül a kérdés, hogy van-e ér­telme foltozgatással, naigy költ­séggel átalakítani a régi, elavult épületeinket, és ezek utána sem felelnek majd meg a követel­ménynek. Talán ésszerűbb lenne új építkezésbe kezdeni, azt anya­gi ■ lehetőségeink szerint fontos­sági sorrendben befejezni. Az ésszerűbb és keresztülvihető el­képzelés méllett dönteni kell, és cselekedni, mert a város lakos­ságának kultúrszomján enyhíte­ni kell. Rossz látnia Félegyhá­zán a művelődésre éhező gyer­mekeknek, hogy a szomszéd vá­ros gyermeke „dupla karéj zsí­ros kenyeret fal”. Kiskunfélegyháza problémáit látnia kell a felsőbb vezetőség­nek is. Ebben megértésüket és segítségüket várja el a város la­kossága. Nemcsok Imre a Fólegyiházi Közlöny olvasója A Móra Ferenc Művelődési Központ programjából Kamaratárlat A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Központban 1985. február 18-áln (hétfőn) 17 órakor dr. Romváry Ferenc mű­vészettörténész nyitja meg J.ege. nyés János üvegtervező iparmű­vész kiállítását. A tárlat február 18-tól március 10-ig tekinthető meg a művelődési központ nyit­vatartási ideiében. Farsangi kabaré A Móra Ferenc Művelődési Központban február 17-én 20 óra 30 perckor Farsangi kabaré. Köz­reműködik: Kibédi Ervin, a Pap­rika-duó. Kovács Erzsi. Jancsó Péter és mások. A % r * jég fogságában A tél már eddig is sok kárt tett a mezőgazdasági kultúrák­ban. A januári fagyok különö­sen a szőlőültetvényekben okoz­tak mérhető veszteséget. A napokban bekövetkezett je- gesedés viszont mindenféle fát. szőlőt vastagon bevont jéggel, ami bizonyára további károsodást idéz elő a gyümölcsösökben is. Ezekből mutatunk be néhány veszélyeztető jelenséget. (Kép és szöveg: Némedi László) Felvétel az alkalmassági vizsga Sok a lakástűz A városi ta- alapján nács vb mű­velődésügyi osztálya értesíti a szülőket, hogy a Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zenei és a Józseí Attila Iskola testnevelés- tagozatos első osztályába alkal­massági vizsga alapján történik a beiskolázás. ASZTALITENISZ: Népes mezőny gyűlt össze szombaton Kecskémé ten a Lánchíd utcai iskolában az 1985. évi megyei felnőtt egyéni asztalite­nisz-bajnokságra. Az esélyeknek meg­felelően a férfi páros döntőjébe két fél egyházi pár jutott Bene, Huszta, valamint Erdélyi és Verebes szemé­lyében. A döntőben Benéék jobban összpontosítva győzték le klubtársai­kat. Férfi egyesben már több kelle­metlen meglepetés érte a Lenin Tsz SK versenyzőit. A betegen induló Verebes hamar búcsút mondott a további küzdelemnek, és az egy hd- te remek formában játszó Erdélyi most az elődöntőben kapott ki a ka­locsai Halászitól. Döntőnek beillett a másik ágon lévé Bene—Huszta elő­döntő. Remek labdameneteket lát­hatott az akkor már szép számú né- zőiközönség. Az asztalitenisz minden szépségét bemutatta a kiváló formá­ban lévő két versenyző. Végül ket­tőjük csatájából a iobb idegekkel rendelkező Bene került ki győztesen. A fináléban Halászi legyőzése már nem okozott neki különösebb nehéz­séget. A fálegyházi versenyzők rész­letes eredményei: férfi elvesben: 1. Bene László, 3. Huszta Csaba és Er­délyi Endre. Férfipáros: 1. Bene Lász­ló—Húsz‘a Csaba. 2. Verebes Lász­ló—Erdélyi Endre. VÁROSI CSB: Elmaradt mérkőzé­sek: Kunszállás—Szakcsoport 18:0, Gátér—Műanyaggyár 9:7. A Városi CSB őszi fordulójának végeredménye: 1. Kunszállás 10 9 1 _ 124:36 19 2. ÁFÉSZ 10 9 1 _ 118:42 19 3. MÁV 10 8­2 127:33 16 4. Szakcsoport 10 7­3 97:63 14 5. Lenin Tsz III. 10 6 _ 4 93 :67 12 6. Móra város 10 5­5 __ _70 :90__ JO 7. Mez. Szakm. K. 10 3 1 6 61:99 7 8. Gátér 10 3 ► 7 58:102 6 9. ÁFÉSZ II. 10 2 1 7 56 :104 5 10. GELKA 10 1­9 42 :118 2 11. Műanyaggy. 10­­10 34 :126­A művelődési osztály kéri a szülőket, hogy a zenei meghall­gatásra 1985. február 18—19—20- án délután 14—18 óra között, a testnevelés-tagozat felvételijére fébruár 22-én 9 órakor vigyék gyermeküket az iskolába. A tavaszi rájátszásban a vonal fe­letti csapatok az 1—6-ig, a vonal alat­tiak pedig 7—11. helyért játszanak egymással. BIRKÓZÁS: A hét végén Hódme­zővásárhelyen sikeresen szerepeltek a Kiskunfélegyházi Vasas SK serdülő birkózói. Tíz csapat nyolcvan ver­senyzője küzdött az érmes helyezé­sekért, és a kiosztott érmekből ju­tott Besze László fiainak is. Egy arany- és két bronzérmet szereztek a Vasas TK birkózói. 42 kg-ban (16 induló). Négy tus­győzelemmel és egy vereséggel, szép reményekre jogosító versenyzéssel Gajdán György 3. helyen végzett. 49 kg-ban: Szabó János alig maradt le a dobogóról, 4. lett. 68 ki4-ban: 5. helyet szerezte meg Zsolnai István. 78 kg-os súlycsoportban született a legszebb félegyházi siker. Tíz indu­ló közül magabiztos és látványos bir­kózással Paksi Zsolt első helyezést ért el. A verseny során öt tusgyő- zelmet aratott. Paksi az utóbbi idő­ben több figyelemre méltó sikert ért el. Érdemes figyelni rá. Ugyanebben a súlycsoportban egy vereséggel Pánt­lika János bronzérmet szerzett. ÖKÖLVÍVÁS: Gyöngyös. NB Il-es CSB: Honvéd Kun B.—Honvéd Zalka SE 16:12. Kun Béla SE győzelmeit szerezték: ifjúsági korban: Gondi János. Felnőtt korban: Urbin Béla, Zsirai Zsolt, Lukács Zoltán. Szántó László. Rácz Ferenc, André Béla, Rimóczi János. A bírók mindent elkövették, hogy a hazai csapat nyerjen, de így sem tudták megakadályozni a vendégek győzelmét. Hétvégén 1985. II. 17-én, 10 órakor a Kkfházán nyugati cso­port győztesével játszik az első he­lyért a Kun Béla SE. Horváth István Lazult az állampolgári Az elmúlt évben sűrűbben vo­nultak ki a tűzoltók, mint az elő­ző. 1983-as esztendőben, mert egy év alatt 49-ről 73-ra növekedett a tűzesetek száma, de még ennél Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Besze Csilla (anyja neve: Agárdi Erzsébet Klára), Török Richárd (Gupcsi Margit), Markovics Zsuzsanna (Bobán Etelka), Gácsi László (Ko­csis Katalin Franciska), Herédi- 9zabó Tamás (Tóth Klára), Gomb­kötő Zsuzsanna (Bihal Mária Zsu­zsanna), Hegedűs Mária Anita (Tarjányi Mária Veronika), Kú­rái Bernadett (Nánási Mónika), Porubcsánszki Ferenc (Farkas Margit Etelka), Kürtösi Szilvia (Nagy Margit). Farkas Tünde (Benke Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Halász Beáta — Szabó István Jó­zsef, Balatoni Éva — Tóth Csaba István. Simon Erzsébet — Szabó Zoltán Ferenc. MEGHALTAK: Bátki Sándorné Molnár Ilona (Kiskunfélegyháza), Szabó Gáborné Czobor Erzsébet (Kiskunfélegyháza), Réczi Ferenc (Kiskunfélegyháza), Jankovszki Ferenc (Kiskunfélegyháza), Fehér Sándorné Tímár Julianna (Kis­kunfélegyháza), Gulyás József (Kiskunfélegyháza), Tápai Kál- mánné Bori Mária (Bugac), Fa­zekas Antal (Kiskunfélegyháza) Fekete Pálné Cseh Ágnes (Kis­kunfélegyháza). Keserű Józsefné Pallagi Erzsébet (Kiskunfélegy­háza), Forgó Gyula (Kiskunfél­egyháza). fegyelem jobban a tűzkár értéke, amely négyszerese lett az előző évinek. Ennek okát kutatva kerestem fel Tokai György őrnagy, tűzol­tóparancsnokot. akitől azt is megtudtam hogy legjobban a la­kóházi tűzesetek száma emelke­dett: a 73 tűzesetből 30 jutott a lakóházakra, ennyi családi fész­ket fenyegetett vagy pusztított el a tűz. A keletkezési okok: a lazasá­gok. a mulasztások, a nemtörő­dömségek g dohányzás és a nyílt láng használata, az elektromos készülékek vezetékek szaksze­rűtlen kezelése, a hibás (kontár) építkezés. A gyermek iá tékb ól eredő tűzesetek száma csökkent ugyan, de nagyobb óvatosság­gal. több odafigyeléssel szinte teljésen fel lehetne azt számolni. A mezőgazdaságban dolgozók fegyelmét bizonyítja, hogy évről évre csökken a tüzek száma. Az elmúlt évben kilenc ilyen eset fordult elő. Ha tovább fokozzák az éberséget a megelőző mun­kát, el fogják érni a régen óhaj­tott célt. a tűzkármentes beta­karítást. Jelenleg legkedvezőbb a helyzet az iparban, a kereskede­lemben és a középületüknél. A tűzoltóságnak ismételten az a kérése, hogy a biztonságú tűz­védelmi szabályokat, előírásokat minden állampolgár, saját érde­kében is. maradéktalanul tartsa be. T. M. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: BOMBAJÖ BÓK- SíZOLÖ. Sz., mb. olasz film. SPORT Fűben-fában orvosság Elkelne egy Herbária-bolt a városban Negyven éve jelennek meg rendszeresen értékes és jelentős szakmunkák a gyógynövényekről. Erdőink, mezőink, hegyeink gyógynövénykincsben igen gaz­dagok. Az emberek kezdettől fog­va — már szanszkrit irodalomban is szerepel — előbb ösztönösen, később már tudatosan nyúltak e kifogyhatatlan forráshoz, a termé­szet e nagy drogériájához. Nem­csak mint háziszerek, például teák, hanem gyógyszerek alap­anyagaként funkcionálnak ko­runkban. Ma már egyre gyarap­szik a gyógyteákat is alkalmazó orvosok és fogyasztók száma, per­sze ott. ahol e természetes ható­anyagok, drogok rendszeresen be­szerezhetők. Az öngyógyítás vagy kuruzslás, káros hatása közis­mert. A szakember megkérdezése, vagy a szakirodalom áttanulmá­nyozása nélkül azért nem ajánla­tos. öngyógyítók pózában tetsze­legnünk. Kiskunfélegyháza lakossága bi­zonyára örülne egy Herbária- szakbolt), vagy valamely élelmi­szerüzletben elhelyezett, jól ellá­tott Herbária-sarok létesítésének. Itt szakember tájékoztatná az odalátogató érdeklődőt a drogok hatóanyagáról, hatásáról, a fo­gyasztás mértékéről, és az ehhez kapcsolódó egyéb tudnivalókról. Egészségünk a legfőbb értékünk! Nem a modern orvostudományba vetett hitünk ingott meg. Inkább az egészségvédelem területének gazdagítása érdekében, célszerű felelevenítenünk őseink elfelejtett tudásanyagát. Az általános mű­veltség és az egészségnevelés fon­tos területe az ősi gyógymódok megismertetése. A gyógynövé­nyek birodalmában való jártasság városunkban is nemes közügy le­het. Bizonyára nem maradna az érdektelenség szürke homályában e témakörben szervezett TlT-elő- adássorozat. A megfelelően fel­szerelt Herbária-bolt sem konga- na az érdeklődés hiánya miatt. A bolt drogokon kívül gyógynövé­nyekből készült tisztálkodási és szépségápolási szereket kínálhat­na vásárlóinak. A szépségükre és ápoltságukra sokat adó hölgyek biztos vevőközönséget alkotnának, a hatás nem maradna el. Major Dóra BŐVÜLT A GÁZVEZETÉK-HÁLÓZAT Űjabb utcák lakói fogtak össze szédos utcák la- *—7 kosságának si­keres gázhálózat-foővítő, társadal­mi munkájáról tudósító írásunk megjelenése után, újabb utcákból jelezték, hogy hasonlóan eredmé­nyes tevékenységet folytattak a gáztársulások. Itt Van például a Gábor Áron, a Vörösmarty, valamint a Mol­nár Béla és a Jókai utca vége, ahol 67 lakóház közössége fogott össze, hogy mielőbb hozzájusson a szénnél, olajnál kényelmesebb és olcsóbb fűtőenergiához, a ve­zetékes gázhoz. Külön elismerést érdemel — mint a körzet lakói mondták — a nagy munka legfőbb szervező­je: Bonbás László nyugdíjas sü­tőipari dolgozó, aki fájós lábaival ki tudja hányszor járta végig a körzetet, hogy a lakásonkénti 7000 forint építési hozzájárulást ösz- szeszedje, a csaknem ezer méter hosszú árak társadalmi kiásatá­sát és betakarását megszervezze. Elsősorban — a DÉGÁZ üzem­vezetője: Horváth János és mun­katársai, a szanki Haladás Tsz gázépítő brigádja, Toldii Imre árokásó kisiparos, valamint a vá­rosi tanácsot képviselő Zsemberi Géza segítő hozzáállásának kö­szönhető, hogy ilyen gyors ütem­ben megvalósult a körzetben a 800 000 forintnál magasabb érté­kű gázvezeték. Ennek a társadal- mimunka-értéke nagyban hozzá­járul majd a városok közötti munkaversenyben Kiskunfélegy­háza pontjainak szaporításához. Több utca lakói is érdeklődtük, hogyan juthatnának hozzá ők is a gáz bevezetése által' nyújtott kedvezményekhez. Szívesen ad tájékoztatást a DÉGÁZ kiren­deltség és a városi tanács műsza­ki osztálya, de azok is, akik mái gyakorlatban kipróbálták, a szer­vezést sikeresen megoldották. Az Ady Endre utcában Petróczi Ist­vánná, a Gábor Áron utcában Borbás László, de ha megbízzák utcájuk tanácstagját, az Is elin­díthatja a szervezést, hiszen el­sősorban az ő feladatköréhez tar­tozik a közművesítés elősegítése is. Tóth Miklós A lakosság szolgálatában a közterület-felügyelet Más városokhoz hasonlóan 1985. január 1-i hatállyal a városi ta­nács határozata alapján Kiskun­félegyházán is megalakult a köz­terület-felügyelet. Fő feladata, hogy a város köz­területi rendjére, tisztaságára vo­natkozó jogszabályokban, testü­leti határozatokban foglalt elő­írások végrehajtását ellenőrizze, figyelemmel kísérje. A közterü­let rendjét, vagy tisztaságát vé­dő jogszabályokba ütköző cselek­ményeket megelőzze, meggátolja. Lényeges feladata az is, hogy a város közterületein az engedély­hez kötött tevékenység (közterü­let-foglalás, építés, útburkolat- bontás, árusítás, stb.) szabálysze­rűségét ellenőrizze. A felügyelők jogosultak és kötelesek arra, hogy a jogosulatlan tevékenységet foly­tató. a közterületek rendjét, tisz­taságát sértő, vagy veszélyeztető cselekmények tetteseit figyelmez­tesse, helyszíni bírsággal sújtsa. A súlyosabb megítélésű szabály- sértés, vagy a helyszíni bírságo­lás eredménytelensége esetén fel­jelentést is tehet. A közös ellenőrzésekkel meg­felelő együttműködést teremt a felügyelet a rendőrökkel és az ön­kéntes rendőrökkel, a tanácsta­gokkal, a lakó- és utcabizottsá­gokkal, a népfront környezetvé­delmi munkabizottságával. A köz­terület-felügyelők teendői több szálon kapcsolódnak a közterüle­teken munkát végző vállalatok (költségvetési üzem, DÉMÁSZ, DÉGÁZ, stb.) tevékenységéhez. A felügyelet kéri a lakosságot a környezet, a közterületek tisz­taságának, rendjének fokozottabb védelmére. A közterület-felügye­let a tanácsháza földszinti«» az ügyfélszolgálati irodában kapott helyet. Vezetője Báthori István, telefon: 24/906 mellék. Ügyfélfo­gadás minden munkanap reggel fél nyolctól fél kilencig, délután háromtól ötig. A felügyelet szak­mai irányítását a végrehajtó bi­zottság megbízásából az igazga­tási osztály látja el. Dr. Eszik János osztályvezető FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 148, 273 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é* kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/152 pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 28-777 Index: 25 909 ISSN 8133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom