Félegyházi Közlöny, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-03-01 / 9. szám

MINDEN KOMMUNISTA KÖTELESSÉGE, HOGY HATÁROZOTT KIÁLLÁSSAL, MEGGYŐZŐ ÉRVELÉSSEL LÉPJEN FEL ESZMÉINK ÉS A PÁRT POLITIKÁJA MELLETT * Pártértekezlet alkotó légkörben • Százhatvanöt küldött tanácskozott a pártszékházban. Kiskunfélegyháza és a vonzás- körzetébe tartozó hat község — Kunszállás, Bugac, Petőfdszállás, Pálmonostora, Gátér és Tiszaal- pár — együttesen csaknem há­romezer kommunistája képvisele­tében 165 küldött tanácskozott a pártszékházban február 23-án megtartott városi pártértekezle­ten. A résztvevők — szocialista alaipelveimk mellett ismételten le­téve vdksulkat — alkotó légkör­ben tekintették vissza a XII. kongresszus óta eltelt időszakra, s határozták meg — immár az MSZMP közelgő XIII. kongresz- szusa irányelveinek ismeretében, azok megvitatása után — a kö­vetkező időszlak főbb helyi fel­adatait. Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára üdvö­zölte a pártértékezlet résztvevőit, akik munkájúikkal hozzájárultak a XII. kongresszus óta a térség­ben elért társadalmi, igazdasági és politikai fejlődéshez. Hangsú­lyozta: nem könnyű időszakot zá­runk le, minden sikerért kemé­nyen meg kellett küzdeni, újítani kellett életünk minden területén. A párt legfelsőbb vezető testü­letének öt év előtti határozatait jó légkörben hajthatták végre a körzetben a kommunisták irányí­tásával és a lakosság egyetértő aktív közreműködésével — álla­pította meg az első titkár, majd így folytatta: — Legfőbb céljainkat elértük, s ez jó alap ahhoz, hogy mai tanácskozásunkon reális progra­mot határozzunk meg a követ­kező évekre. Ezt követően a küldöttek el­fogadták az elnökség tagjaira és a munkabizottságokra írásban tett javaslatot, majd hangulatos, szép percek következtek: a Bat­thyány Lajos Általános Iskola út. törői és kisdobosai köszöntötték a pártértekezletet, dallal, virág­gal. gyermeki, de okos és jogos kívánságaikat is beleszőve mon­dandójukba. A szakmai színvonal emelése Ezután Ormándi János, leveze­tő elnök, a pártbizottság titkára üdvözölte a résztvevőket, az el­nökség tagjait, köztük dr. Kőrös Gáspárt és Dörner Henriket, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait. Röviden méltatta a párt- értekezlet jelentőségét, majd is­mertette a napirendet. Ennek megfelelően ismét Sztanojev András állt a mikrofonhoz, hogy szóbeli kiegészítést fűzzön a pártbizottság beszámolójához, az irányelveket megvitató taggyűlé­sek tapasztalatait összegző jelen­téshez és a határozattervezethez, amelyeket a. küldöttek előre meg­kaptak írásban. Az utóbbi — miután a pártér- tekezilet később egyhangúlag el­fogadta — összefoglalja a város és térsége feladatait, az elkövet­kezendő öt esztendőre. A társa­dalompolitikai teendőkről szólva a határozat szorgalmazza a mun­kásság szakmai színvonalának emelését, s ezzel egyidejűleg a politikai aliapképzettség növelését, összhangban változó életünkkel, a tudományos-technikai forrada­lom térhódításával. A gazdaság­ban elő kell segíteni az alkotó erők, az ésszerű kockázatvállalás kibontakozását, politikai tevé­kenységgel is. A kollektív mun­kában növekedjék a személyes felelősségvállalás szerepe. A gaz­daság szellemi hátterét az eddi­ginél jobban erősítse aiz értel­miség. A párt szervei és szervezetei tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szak­mai fejlődésével, társadalmi ak­tivitásával való foglalkozást. Lép­jenek fel a nők munkáját lebe­csülő és megkülönböztető, mara­di szemlélettel szemben. A hatá1- rozat nagy figyelmet szentel a fiatalok szocialista szellemű ne­velésének. és az idős korúak ja- vítaihSó szociális helyzetének. A gazdaságii építőmunkában erősíteni kell a párt szerepét a körzeti gazdaságpolitika alakítá­sában, elfogadtatásában és a vég­rehajtás ellenőrzésében. Fontos az erőknek a gazdaságos export bővítésére való összpontosítása, s amire az Április 4. Gépipari Művek országosan úttörő példát mutat: a vállalati, szervezeti rendszerek korszerűsítésére a ha- tékonvabb termelés érdekében. A teliesítmén,Vtek értékükön vailó anyagi és erkölcsi elismerése szintén elengedhetetlen, politikai eszközökkel is elérendő cél. Csak­úgy. mint a tudományos ered­mények gyakorlati hasznosítása, vagy a melléküzemágak és a háztájik okos integrálása. Foko­zott figyelmet szükséges fordítani a környezet védelmére, valamint az energiaracionalizálási prog­ramban meghatározott helyi fel­adatok további végrehajtására. Félegyházán el kell kezdeni az ivóvíz-, gáz- és vastalanító rend­szerének kialakítását, s a kör­nyezetvédelem érdekében növel­ni kell a szennyvíztelep kapaci­tását. A pénzügyi lehetőségek függ­vényében mielőbb be kell fejez­ni az állatforgalmi és húsipari vállalat rekonstrukcióját, s meg kell alapozni a további folytatást. Elsősorban az ipari szövetkezetek feladata a város és a hozzá kap­csolódó községek lakosságának további bevonása a termelésbe, keresve á bedolgozói rendszer fejlesztésének útjait. A mezőgazdasági üzemek ra­cionális földhasznosítását segítse a szövetkezetek által létrehozott együttműködési tanács. Szükséges a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítése annak érdekében, hogy a még fennálló ágazati ér­dekkülönbségek mérséklődjenek. A településfejlesztési és kom­munális feladatok első helyen állnak a határozatban. Félégyhá- zám és a körzetben a következő években is rendkívül fontos az emberek, különösen a fiatalok és az alacsony jövedelműek lakás­hoz jutásának sokoldalú támo­gatása. Javítani kell az útháló­zatot és a hírközlést, amit elő­segít az 1985-ben elhelyezendő telefon-konténerközpont, s a táv- hívásos rendszerbe való bekap­csolódás. Egység és cselekvőkészség Nem kis teret kaptak a párt- értekezlet határozatában az ideo­lógiai és a művelődési feladatok. A pártpropaganda segítsd elő a következő években a tudományos, marxista—leninista világnézet térhódítását, különös tekintettel a fiatalok rétegére. A tagság kö­rében erősíteni kell az egységet, az eszmei-politikai elkötelezett­séget, és a cselekvőkészséget. Az elmúlt öt évben három új iskolát avattak fel Kiskunfélegy­házán, és ezzel lényegesen javul­tak az 'alapfokú oktatás feltételei, de bővítési teendők maradtak. A személyi feltételeket a pálya­kezdők letelepítésével is jobbíta­ni szükséges. Az általános iskola adjon szilárdabb alapműveltséget a tanulóknak — áll a határozat­ban. A közművelődést érintve meg­állapítja a dokumentum: a VII. ötéves tervi feladatok között szükséges szerepeltetni a Móra Ferenc Művelődési Központ kor­szerűsítését, átalakítását. Hosz- szabb távon biztosítani kell az épület művelődési központtá ala­kítását úgy, hogy az ifjúsági ház funkciójának is megfeleljen. Ez nem. jelenti azt, hogy le­mondunk az új művelődési köz­pont létrehozásáról. A pártszervek és -szervezetek feladatai között a tudatosabb utánpótlás-nevelés külön hang­súlyt kapott. A szóbeli kiegészítésben Sztano­jev András első titkár számos fontos kérdésre részletesebben is kitért, így például a nyugdíjba vonuló párttagokkal való foglal­kozásra, arra, hogy a közművelő­désiben a rétegigényeket jobban vegyék figyelembe, egyetértett a párttaggyűléseken az ön­zést, harácsolást elítélő fel­szólalásokkal, a szocializmustól idegen magatartásformák bírálói­val. s szóit az egészségügyi el­látás színvonalának további eme­léséről, valamint a népgazdaság egyensúlyi helyzetének erősítését elősegítő jövőbeni körzeti teen­dőkről is. Társadalmi feladat A beszámoló és a határozat- tervezet feletti vitában elsőként Bozó Lajos, a Lenin Tsz párt- vezetőségének titkára kért szót. • A hozzászólók sorát Bozó La­jos, a Lenin Tsz pártvezetősé­gének titkára nyitotta meg. Elmondta, hogy az utóbbi időben sikerült tervszerűbbé tenniük a pártmunkát, új rendszerű terve- zésseL A pártépítésben támasz­kodnak a KISZ-szervezetre mint ajánlóra, ezért több náluk a fia­tal párttag. A tizenhét fős mun- kásőregységük csupa kommunis­tából áll. Ezt úgy érték el, hogy az alapszervezetek olyanokat ja­vasoltak a fegyveres testületbe, akiknek a pártba való felvétele mór napirenden volt. Beszámolt arról is, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben szocialista bri­gádjaik az 1984. évi nyereségterv három százalékos túlteljesítését vállalták, s ennek becsülettel eleget is tettek. A verseny az idén hasonló célokkal folytatódik. Szirmai Ferencné, az élelmi- szeripari szakmunkásképző inté­zet igazgatóhelyettese arról be­szélt, hogy gyenge alapképzettsé­gű gyerekek kerülnek hozzájuk nagy számban. Nehéz, sőt olykor lehetetlen mai követelményeknek megfelelő szakmunkásokat farag­ni belőlük. Társadalmi méretű erőfeszítésekre van szükség ah­hoz, hogy a helyzet változzék. Az intézmény ez irányú munkáját az élethez nem igazodó, a világné­zeti nevelésre csekély gondot fordító tantervek és tankönyvek akadályozzák. Tehát: társadalmi feladat a gyerekek politikai és ideológiai érdeklődésének fel­keltése, hiszen ők a jövőbeni szo­cialista fejlődés letéteményesei. A mandátumvizsgáló és a fe­gyelmi bizottság jelentésének el­fogadása után Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója kapott szót a vitában. Beszélt a náluk kialakított anya- vállalati irányítási rendszerről, s az utóbbi öt évben elért látvá­nyos fejlődésről. Nőtt a szakmai tudós, felgyorsult az innováció, s úgyszólván minden nagyberuhá­záshoz szállítanak, ott működnek termékeik a paksi atomerőműben is. A gépipari átlagot meghala­dó teljesítményű, az első húsz vál­lalat között versenyző cég számos elismerést aratott az utóbbi idő­ben. Bár ebből bizonyára több is jut. ha a vállalat központja a fél­egyházi Csanyi út helyett példá­ul a fővárosi Váci úton lenne — jegyezte meg a vezérigazgató. Elmondotta, hogy a Lenin Tsz­szel kisebb sörgyár létesítését tervezik Félegyházán, ami hasz­nos lehet az egész körzet számá­ra. A küldött tolmácsolta a vál­lalat kommunistáinak üzenetét: legyünk következetesebbek, egy­ségesebbek a korrupció, az ügyes­kedés és a pazarlás elleni küzde­lemben. A XIII. kongresszus elé bizakodással tekintenek. Jobbuló életkörülmények Alpáron Németh Béla, a tiszaalpári nagyközségi pártbizottság titká­ra a faluban folyó pártmunka egy sajátos vonásáról beszélt: a népességmegtartó -képesség fo­kozására tett erőfeszítésekről, s azok eredményeiről. A jobbuló életkörülményeket vázolva meg­említette a földgáz bevezetését, s hogy két év alatt valamennyi köz- intézmény, gazdasági egység és a lakosság egyharmada számára megteremtődtek a gázfűtés lehe­tőségei. Háromszáz új ipari mun­kahely létesült a községben, s ma a kilencszáz éves településen el­mondható: szinte mindenki hely­ben talál szakképzettségének, ér­deklődésének megfelelő munkát. Az eredményeket a szűkülő fej­lesztési lehetőségek időszakában érték el, s ez bizonyítja: értel­mes, vonzó célok megjelölésével nehéz időszakban is számítani le­het a lakosság aktivitására, ösz- szefogására. A küldött elmondta, hogy a nagyközségben kísérletképpen tizenhéttagú végrehajtó bizottság" nélküli pártbizottságot választot­tak értekezletükön. A tapasztala­tokat a XIV. kongresszust köve­tően országosan hasznosítják majd. A nyugdíjasok anyagi gondjai­ról és a lakóterületi pártalapszer- vezetekben folyó munkáról fej­tette ki gondolatait Kohut Béla alapszervezeti titkár. Felvetette azt a problémát, hogy a nyugdíj­ba vonuló párttagok vonakodnak a munkahelyi szervezetből a la­kóterületibe átiratkozni, pedig ott számítanak rájuk. Suhajda István igazgató, az ál­latforgalmi és húsipari vállalat küldötte gazdasági témával fog­lalkozott hozzászólásában. Ese­tükben a vállalati érdekeltséget inkább érdektelenségnek lehet nevezni — mondotta, s nem ok nélkül. Mert bár ők nyeresége­sen gazdálkodtak 1984-ben, a tröszt „jóvoltából” az idei béreme­lési lehetőségeket tekintve egyes veszteséges társvállalatok elé- bük kerültek. Hogyan magyaráz­zák ezt meg a dolgozóknak? Na­gyon lényegesnek tartja épp az előbb említettek miatt, hogy a határozattervezet feladatként je­lölte meg az érdekeltségi rend­szer fejlesztését, s következetes­séget kért a végrehajtás ellenőr­zésében. Dr. Tóth Sándor, a kórház igaz­gatója arról tájékoztatta a párt­értekezlet résztvevőit, hogy 1987 végére kialakul az az egészség- ügyi ellátási rendszer, amely ki­elégíti az igényeket. Egyetért az­zal, hogy a kórházban létre kel­lene hozni — ha ehhez a felté­telek már meglesznek — egy 60—80 ágyas részleget, amelyben a krónikus bajban szenvedő idős betegeket ápolhatnák. Beszélt az orvos—beteg kapcsolatról, ame­lyet sokan nem tartanak kielégí­tőnek. A társadalmi méretű vitá­hoz kapcsolódva kifejtette, hogy a gyógyító munka hatékonyságá­ra alapuló bérrendszer bevezeté­sével leszoktathatok lennének az emberek a hálapénz adásáról, és elfogadásáról. A mezőgazdasági szövetkezet hogyan igyekszik alkalmazkodni a szigorodó közgazdasági felté­telekhez — erről hallottak a kül­döttek Horváth Gábornétól, a Vörös Csillag Tsz elnökhelyette­sétől. Demokratikus munkastílus Fekete Margit, a cipőgyár se­gédművezetője elsősorban a ná­luk végzett agitációs és propagan­damunkával foglalkozott hozzá­szólásában. Elmondta, hogy kö­zöttük jelentős számban dolgoz­nak olyanok, akik most léptek a, munkássá válás útjára, ezért tart­ják fontosnak a párt tudatformá­ló tevékenységét. Gondokról is szólt a küldött: egyesek a politi­kai oktatásról keresetkiegészítő délutáni vállalkozásra hivatkoz­va maradoznak el. A párttaggá való előkészítésben bevált ná­luk a konzulensi rendszer, öt év alatt 39 új tagot vettek fel. Hiá­nyosság még náluk, hogy az aján­lók a felvétellel befejezettnek te­kintik szerepüket, az általuk párt­fogolt ember további fejlődését nem mindig kísérik figyelemmel. Ezután dr. Körös Gáspár, a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a pártérte­kezlet résztvevőit, s elismerően méltatta a városi pártbizottság el­múlt öt évi munkáját, s a körzet­ben elért társadalmi, gazdasági, politikai eredményeket, uKülön kiemelte a demokratikus munka­stílust és az alárendelt szerveze­tekben megnyilvánuló önállósá­got. Beszélt a párttagság javuló összetételéről, s hangsúlyozta, hogy a jövőben különösen nagy gondot kell fordítani a nagyüze­mi munkásfiatalok kommunistá­vá nevelésére. Hudák János, a városi KISZ- bizottság titkára a fiatalok érde­kében emelt szót: több támoga­tást kért számukra az otthonte­remtéshez. A nevelésükhöz kapott segítséget megköszönve felhívta a figyelmet: a KISZ-tagok még nem kész kommunisták! — tehát eszerint kell velük foglalkozni. Emlékeztetett arra, hogy a fiata­lok orientálásában, nevelésében milyen nagy szerepe van a fel­nőttek példaadásának. Az ifjúság érdekében javasolta, honosítsák meg a városban a lépcsőzetes lakáshoz jutás mód­szerét garzonházzal, takarékos­kodással. A város tanácselnöke, dr. Do­bos Ferenc elsősorban azt ecse­telte hozzászólásában, hogy az előző pártértekezletnek a lakos­ság életkörülményeinek javítá­sáról hozott határozata hogyan valósult meg. Elmondta egyebek közt, hogy több tanterem épült, mint azelőtt, harminc év alatt. Beszélt arról, hogy a tanács mi­ként igyekezett célszerűen elköl­teni a rendelkezésére álló forin­tokat. S arról is, hogy a VII. öt­éves tervről két lépcsőben dön­tenek majd: először lakossági vi­tára bocsátják az elképzeléseket, s a véleményeket hasznosítva alakítják ki a végső döntést. Ar­ról is beszámolt a tanácselnök, miként támogatják a rászoruló időseket; kétszázan rendszeres segélyben részesülnek a kisnyug­díjasok közül. Bugac is fejlődik Bugacon is csökken az eljárók száma — tűnt ki Mucsi Antal küldött, községi pártvezetőségi titkár hozzászólásából — mert az utóbbi években, miként Alpá­ron, náluk is a népességmegtar­tó képesség erősítése, helybeni munkahelyek létesítése volt az egyik fő cél. Az Aranykalász Szakszövetkezet melléküzemé­ben háromszázan dolgoznak, au­tójavító és fafeldolgozó, valamint habselyemüzem tárja ki kapuját a munkát keresők előtt. A mező- gazdaság fatermeléssel haszno­sítja a parlagokat. Az életkörülményeket új kút fúrásával, járdák építésével ja­vították. Az oktatás feltételeit az idén technikai tanterem elkészí­tésével emelik magasabb színvo­nalra. A VII. ötéves tervben mű­ködési komplexumot alakítanak ki. A nagy idegenforgalom gaz­dasági hasznának növelésére ke­resik annak lehetőségét, hogyan lehetne a vendégeket éjjeli szál­láshellyel fogadni Bugacon. Dobosné dr. Patyi Mária, a HNF városi bizottságának titkára arról beszélt, miként járult hoz­zá a mozgalom a városban a szo­cialista demokrácia elmélyítésé­hez. Elmondta, hogy tapasztala­tuk szerint az emberek még ke­vésbé élnek demokratikus joga­ikkal, s ennek oka olykor az, hogy a felvetett kérdésekre semmilyen választ sem kapnak. A népfront ilyenkor sem mond le „közvetí­tő” szerepéről. Bense György a Batthyány is­kola igazgatója felszólalásában hosszabb távú városi közoktatási koncepció kidolgozását sürgette. Elmondta, hogy az iskolai admi­nisztráció személyi feltételei hiá­nyoznak, az igazgató kénytelen ütögetni az írógépet, pedig belát­ható, hogy ez drága adminisztrá­ció — hiszen csakis az irányító, ellenőrző munkája rovására te­heti. Kérte, a VII. ötéves tervben tűzzék napirendre az új városi művelődési központ felépítését. Beszélt arról is, hogy a tudás rangját megkérdőjelezi, ha ügyes­kedéssel többre lehet menni az életben — s összefogásra szólított fel a szocialista elveknek megfe­lelő értékrend érvényesítésére. Szocialista módon alkotni A hozzászólók sora dr. Juhász Antal városi vezető ügyésszel — a törvényesség, a közrend alaku­lásáról adott képet —, Kalmár Pállal, a SZIGMA Kereskedelmi Vállalat igazgatójával — a ke­reskedelmi hálózat fejlődését is­mertette — és Farsang Péter ve­teránnal zárult, aki szocialista alkotó munkára buzdította a kül­dötteket. A felszólalásra jelentke­zett további 13 résztvevő idő hiá­nyában írásban adta be monda­nivalóját. A vitát összefoglalva Sztanojev András megállapította: az el­hangzottak is alátámasztották, hogy a beszámolóban és a hatá­rozattervezetben foglaltak reá­lis megállapítások, illetve célok. Egyetértett az értékrend helyre- billentését sürgetőkkel, s reagált az új művelődési központ létesí­tését szorgalmazók felvetésére. Hangsúlyozta: nem mondanak le róla, de a jelenlegi gazdasági helyzetben rangsorolni kell a fel­adatokat, ezért a határozatterve­zetben rögzített átmeneti megol­dást tartja jelenleg reálisnak. Ezt követően a küldöttek a be­számolót és a határozatterveze­tet a szóbeli kiegészítéssel elfo­gadták, a bennük foglaltakat sza­vazatukkal megerősítették, majd 53 tagú pártbizottságot válasz­tottak. A testület első zárt ülésén első titkárrá Sztanojev Andrást, titkárrá Ormándi Jánost és Tér­jék Istvánnét ismét megválasz­totta. Rajtuk kívül az új végre­hajtó bizottság tagjai lettek: Bujdosó Imre (az Április 4. Gépipari Művek csoportvezetője), dr. Dobos Ferenc (Kiskunfélegy­háza tanácselnöke), Farkas Jenő­vé (a Habselyem gyár igazgató­ja), Kocsis Béla (a fél egyházi asz­talosszövetkezet műszaki vezető­je), Kormányos Imre (a MÁV mű­szaki főnökségének vezetője), Laczkó Gyula (a Lenin Tsz elnö­ke), Szert Lajos (a gépészeti szakközépiskola igazgatója) és Szulcsán Vencel (az alpári Tisza- táj Tsz függetlenített párttitkára). Megválasztották a munkabizott­ságok tagjait és a megyei párt- értekezletre 32 küldöttet is. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Dr. Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: WJ5, 14S, 278 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 28-777 ISSN 8133—2554

Next

/
Oldalképek
Tartalom