Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-05 / 40. szám
Az ipari szakmunkásképzésről A szaikmunikásképzés közügy, a jövő társadalma anyagi léténeik alapja és biztosítéka. A 608- as Ipari Szakmunkásképző Intézet tantermeiben, tanműhelyeiben a jövő szakmunkásai körében is már egy hónapja szorgos munka folyik. Minden tanév sikerét a megelőző igényfelmérésék, a továbbtanuló ifjúság tájékoztatása, s a beiskolázások minősége és mértéke alapozza meg, a többi már a tantestület s a diákság feladata. Felkerestem a 608-as Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját, Reicher Józsefet, s elsőként a beiskolázásról faggattam: — Intézetünkben ezerötvenöt tanuló képzése folyik, harminchét osztályt indítottunk har- mincnyólc szakmában. — Az intézet vonzáskörének nagysága? — A város s a hozzá tartozó hat községen kívül nagyobb létszámú tanuló érkezett inézetünk- be Majsáról, Csongrádról, Jász- szentlászlórál, Szánkról és Mó- ricgáltról, de Dunaegyházáról való tanulónk is van. Körülbelül százkilométeres körzetből jöttek diákok intézetünkhöz. — Melyek voltak a sláger- és divatszakmák lányok és fiúk körében? A város minden iskolájában megemlékeztek arról a napról, mely a magyar szabadságharc egyik fényes győzelmét hozta. A pákozdi győzelem emlékére ezen a n.ap’on tartjuk a fegyveres erők napját, és a csapatzászló ünnepét. Iskoláinkban a csapatzászló ünnepét a Magyar Néphadsereg tisztjei igyekeznek személyes jelenlétükkel, aktív közreműködésükkel ünnepélyesebbé tenni. A magasabb egység parancsnoksága és a Helyőrségi Művelődési Otthon vezetősége gazdag programmal és látnivalóval igyekezett két napon keresztül a város lakosságának bemutatni mindazt, amivel katonáink megvédhetik hazánkat, bármilyen támadóval szemben. A Kossuth utcán a „Haditechnikai bemutató” két napon keresztül tanulságos látnivalót adott sok ezer diáknak, felnőttnek. Mindkét este az utcán, délután a kMO- ban, az itt látott fegyvereket és kezelőiket láthattuk harcászati gyakorlat közben. A Kossuth utcai bemutatón a kíváncsiaknak szívesen adták felvilágosítást a lövegeik, harckocsik, kétéltűek, különböző rendeltetésű . fegyverek, gépjár— Lányoknál a fodrász, női szabó és kozmetikus, fiúknál a női ruhakészítő, autószerelő szakmák divatosak. Ezeknél a szakmáknál kétszeres igény volt a jelentkezők köréből. — Emellett minden tanévben előfordulnak olyan — városunk iparának karakteréből fakadóan — fontos szakmáik, melyek iránt az üzemi igényeket nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Például a legnagyobb ipari üzem, az Április 4. Gépipari Művék több ifjú szakmunkást tudna fogadni, mint ahány fiatal végez az érintett szakmákban. A yasas szakmákból a hegesztő és gépszerelő, valamint a cipőgyártó szakmák várnák több fiatal képzett szakembert. — Az iskola milyen tevékenységet végzett a hatékony és reális beiskolázásért? — A szakmák megismertetése, bemutatása érdekében az intézet minden ősszel a vonzáskörzetéhez tartozó általános iskolák pályaválasztási szülői értekezleteire elküldi képviselőit, ahol a szülők konkrét válaszokat kapnak a szakmák jellemzőiről, s az intézetre vonatkozó kérdéseikre. Az iskola megszervezi a képzés alatt álló szakmák bemutatását, s üzemlátogatásokat is szervezünk, művek használatáról az ügyeletes katonák. A legkisebbek természetesen belülről is megtekinthették a harci járműveket. A HMO-ban érdekes kiállításon láts intézetünk nyitott kapukkal várja az érdeklődőket. — Történt-e változás a műhelyek technikai felszereltségében, s létesült-e új tanműhely? — Az intézetünkre is ható gazdasági körülmények ellenére sem mondunk le az oktatás tárgyi fejlesztéséről. A technikai továbbhaladás is ezt köv-eteli. Üj tanműhely létesült a DUTÉP segítségével a vállalat ablakgyártó üzeme részére, ahol számukra képezünk szakmunkásokat. Üj esztergapadot is kapott intézetünk tanműhelye. Az elmúlt tanévben videomagnót vásároltunk. Egyre népszerűbbé válik tanulóink körében az iskolai számítógép. Az ipari szakmunkásképzés városunkban kulturált, fejlett technikai feltételek között, nagytudású és felkészült Oktatói gárda irányításával történik. A modern nagyipar igénye a magas színvonalon kvalifikált, művelt, a tudás állandó befogadására nyitott szakmunkás. A 608- as Ipari Szakmunkásképző Intézet keretei biztosítják a jövő szakmunkásideál képzését, de a felmerülő problémákat egyedül nem tudják megoldani, társadalmi összefogásra van szükség jövőnk érdekében. Major Dóra hattok katonáink ügyeskezű alkotásait, az épület előtt érdekes könyveket lőhetett vásárolni, s akik netán megszomjazták, szom- jukat olthatták a büfésátorban. A Móra Ferenc Művelődési Központ programjából 1984. október 10-én, 18 és 20 órakor „Nincsen rózsa tövis nélkül”: Solti Károly, Pintér Györgyi, Bojtor Imre, Urbán Katalin, Bangó Margit műsora. Konferál: dr. Hegedűs Géza. Kísér: if j. Oláh Kálmán és népi zenekara,. Október 10-én, 17 órától október 31-ig lesz Nagy Judit gobelinművész kiállítása, megtekinthető a művelődési ház kamaratermében. 1984. november 2"től tánctanfolyamot indít a művelődési központ általános iskolák 7—8. osztályos tanulóinak, valamint középiskolások, szakmunkástanulók és dolgozó fiatalok részére. Jelentkezni lehet a művelődési központban. Főzni tanulni vágyó férfiak és nők jelentkezését várja a művelődési központ a változatos és korszerű táplálkozás igényét kielégítő főzőtanfolyamára. A tanfolyam ideje 2 hónap, heti egy alkalommal. A lakosság figyelmébe! Értesítjük a lakosságot, hogy 1984. október 8—17-ig az Országos Mérésügyi Hivatal kecskeméti mértékhitelesítő kirendeltsége Kiskunfélegyházán, a Batthyány Lajos u. 2. szám alatti helyiségben mérték-, illetve mérőeszköz- h'iteliesíitést végez. Jandó Jenő hangversenye Október 1-én a Zenei Világnap alkalmából ünnepi hangversenyt tartottak Kiskunfélegyházán, a városi tanács dísztermében. A hangverseny szólistája Jandó Jenő Liszt-díjas, kiváló zongora- művész, a Zeneművészeti Főiskola professzora volt, akit baráti szálak fűznek az állami zeneiskola vezetőihez. A hangverseny rangját emeli, hogy a művész első szólistája volt a Budapesti Zenei Hetek megnyitójának is, ahol Lehel György vezényletével Liszt: Esz- dúr zongoraversenyét játszotta. A mostani hangversenyének első részében Mozart: A-dúr szonátáját, majd Beethoven: F-moll, Apassionata szonátáját szólaltatta meg, csodálatos technikával. A második részben Liszt: B-a-c-h hangokra írt prelúdium és fúga c. műve, majd a Két legenda szerepelt a műsoron. Befejezésül Liszt: 2. Magyar Rapszódiáját játszotta, s a 'koncert közönsége lelkesen ünnepelte a kiváló zongoraművészt, Jandó Jenőt, aki partnere, Takács Tamara betegsége miatt egyedül vállalta a koncertet. Az est műsorvezetője Vas István Ákos volt. A fegyveres erők napja • Csapatzászló-ünnep az iskolában. • Haditechnikai bemutató a Kossuth utcán. (Kép és szöveg: NL) Befejeződött a V. Hőlégballon A hét elején még bizonytalan időjárás ellenére, öt értékelhető feladatot teljesíteni a résztvevők. Csütörtökön egy sebességi és egy célleszállási feladatot sikerült végrehajtani, pénteken és szombaton ügyességi feladatokat teljesítettek a pilóták. A célleszállás során a város felett is átrepültek a ballonok, ami igazán szép látvány volt. A kiskunfélegyházi repülő és ejtőernyős szakosztály is bemutatkozott a 820-as jelű, a X—8-as típusú ballonjával. A következő versenyeken már ők is szerepelnek Rácz Szabó Mihály kapitány vezetésével. Szombaton délben adták át az értékes díjakat, érmeket a versenyzőknek, aki'k végül is izgalmas versenyben bizonyították képességeiket. Első helyezést ért el a KÖGÁZ (Nagykanizsa) első csapata. Kapitány Horváth Ferenc. Második helyezést a Győri Repülő és Ejtőernyős Klub csapata érte el, kapitány Pataki László. Harmadik lett a KÖGÁZ (Nagykanizsa) 2. csapata kapitány Rózsahegyi István. A nagy felkészültséget, ügyességet és összmunkát igénylő bajnokság véget ért, de ebben az évben további versenyek várnak még a ballonokra és a pilótáikra. Némedi László Nemzeti Bajnokság tudták Kiállítás a szövés-fonásról A Kiskun Múzeumban Mészáros Ágnes néprajzkutató rendezésében kiállítás nyílt „Szövés-fonás Kiskunfélegyházán” címmel. A vasárnap délelőtti megnyitón az érdeklődőket a 83 éves Varga Mihály tekerőlantos fogadta hangulatos népdalokkal. Dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója méltatta a „Múzeumi hónap” jelentőségét, melynek eredménye ez a kiállítás is. A Néprajzi Múzeum főmunkatársa, dr. Szolnoky Lajos kandidátus mondott megnyitót, melyben elmondotta ennek az ősi mesterségnek a munkafolyamatait. A szövés alapanyaga területünkön főleg a kender és a len. Félegyházán csak a XIV—XV. századból maradt valami emlék, amiből még nem ismerünk sokat az itt folyó munkáról. Bővebbet mintegy 200 éve tudunk, mert ekkor már az eszközök és a termékek is rendelkezésre állnak. Környékünkön kezdetben a mesterség családi vállalkozás volt, ahol megtermelték a kendert, feldolgozták, s a kész fonalat a takácshoz vitték megszövetni. A takácsok 1764-ben alapították a céhüket, s ettől kezdve csak szövéssel foglalkoztak. • Szabó György bemutatót tart. A kiállítás nagyszerűen bemutatja ennek a szép és fontos mesterségnek minden mozzanatát, s a katalógusból részleteiben is megismerkedhetünk a mesterség eszközeivel és a munkafogásokkal. A megnyitó végén Szabó György, a még élő félegyházi takács rögtönzött bemutatót tartott. Ma már talán senki sem láthat ilyenféle munkát, mivel ő sem dolgozik már s eszközei is a múzeumban vannak. N. L. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Urmös Anita (anvia neve: Jenei Mária). Nagy Laios (Bii- nóc2;i Aranka Mária). Márk Tibor (Némedi Anna). Tarnóczki Nikoletta (Nemcsok Erzsébet Franciska). Hatvani Tamás (Fekete Anna) Járó Imre (Csomortáni Márta). Kakas Tibor (Bodri Katalin). Nánási Brigitta (T- Erzsébet Rozália). Kovács Róbert és Krisztina — ikrek — (Hegedűs Aranka) . HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Halás Ilona — Nagy József. Szabó Klára Elza — Kertész Tibor Rudolf. Szabó Mária — Csányi Imre. Vidács Ilona Mária — Illés Péter Pál. Varga Éva Ibolya — Pólyák Mihály. MEGHALTAK: Kurucz Sándorné Szemerédi Mária — Kiskunfélegyháza. Világosy Jánosné Juhász Julianna — Kiskunfélegyháza. Zsibrita Mihálvná Csitári Piroska — Kiskunfélegyháza. Apró Andrásné Bori Mária — Pál- monostora Szlávik János — Kiskunfélegyháza, Török Jánosné Oroszi Ilona — Kiskunfélegyháza. Keresztes József — Kiskunfélegyháza. Boldizsár Ferencné Berecz Mária — Kiskunfélegyháza Rohamosan közeledik október 23., városunk felszabadításának kerek 40. évfordulója. A Kiskunfélegyháza lakosságának éle. tét gyökeresen megváltoztató nagy eseményről immár negyvenedik alkalommal emlékezünk meg, és arróil a sorsdöntő napról sokat —, ha nem is eleget — tud az azóta felnövekvő nemzedék is. Azt azonban sakkal kevesebben tudják, hogy mi volt itt a felszabadulást megelőző hónapokban, hetekben, napokban. A zűrzavar, a megfélemlítés, az üldöztetés és az éhezés már jóval előbb megkezdődött. Az egyre inkább jobbra tolódó városvezetés nem volt képes (talán nem is akart) ellenállni a ránehezedő nyomásnak, segítette a menekülő náciknak a város kifosztását. Minden ’ hozzáférhető élelmet elvittek a lakosságtól. S akik ezt nem helyeselték, mint ,,kommunistagyanús” személyeket letartóztatták. Nappal a zaklatástól, éjjel a város felett elhúzó „ellenséges” repülőktől nem lehetett pihenni. Áruhiány miatt egypnás után zártak be a boltok, és Október 4-én bezárták az iskolákat is. Tíz nap múlva, október 14-én megjelent a város kiürítését elrendelő hirdetmény. Tovább már nem lehetett húzni, halasztani a falragaszok elkészítését, mert a város katonai parancsnoka tajtékzó dühvei ordítozta, hogy le- csukatja az egész nyomdászbandát. A kiürítést azonban már nem tudták végrehajtani, mert 20-án éjjel, az előzőén már „olajra lépett” civil vezetőket követve, elmenekültek a „vitéz” tiszt urak is. Utólag bebizonyosodott, hogy jó] jártak, akik itthon maradtak, mert a menekülők közül sokan a biztos halálba rohantak. 1944. október 21-én — Kiskunfélegyháza történetében először — interregnum állt be, magyarul: vezetőség nélkül maradt a város. De nem tartott sokáig ez az állapot, mert 23-án hajnalban már orosz beszéd hallatszott az utcáról. Reggel pedig, amikor fel- derítőútra indultam, a Kossuth iskola udvarából jó illatokat hozott a szél. Ott állították fel a „gullyáságyúkat”. Az előőrsök akkor még a fürdőkerttől a bíróságig húzódó közöknél feküdtek, az Eszterházy (ma Bercsényi) utcán túl még németek voltak. Már a felszabadulást . követő nap munkához láttak a városban lévő kommunisták. A halottak eltemetésére, a romok eltakarítására, az új élet megindítására biztatták, bátorították a lakosságot. Nagy segítséget adott a szovjet parancsnokság is, az őszi mezőgazdasági munkák végzéséhez 1480 lovat adott át a városnak. Mint már említettem, a hónapok óta fejünk fölött repdeső „ellenséges” gépek egyetlen bombát se dobtak le a városra, de volt „barátaink” annál inkább: 1944. december 18-án éjjel megjelentek a német gépek és a már éledezni kezdő várost úgy megbombázták, hogy sokkal többet szenvedett, mint az ostrom alatt, emberéletben és épületkárok miatt. Tönkrementek a háztetők, és az ablaküveg-szükségletet 21 600 négyzetméterre becsülték. Tóth Miklós (Folytatjuk.) A felszabadítók útján A Helyőrségi Művelődési Otthon vezetősége, a nyugdíjasklub és pajtásklub igen érdekes programot állított össze hazánk felszabadításának 40. évfordulója alkalmából. Elhatározták, hogy felkeresik azokat az emlékhelyeket, ahol jelentősebb csaták zajlottak le hazánk felszabadításáért. A fiatalok és idősek ebből az alkalomból megismerkednek az itt élő emberekkel, a helységek felszabadulás óta elért fejlődésével. Felkeresik a szovjet hősök sírját, emlékműveit. Az emléktúráról az amatőrfilm- és fotóklub színes filmet és fotókat készít, melyet május 9-én mutat be a HMO-ban az érdeklődőknek. Városunk felszabadulásának megünnepléséről is készít filmet és fotókat a klub. A küldöttség első alkalommal Battonyán és Gyulán járt, ahol virágot helyeztek el a szovjet katonák sírjánál (képünk). (Fotó: Kiss László) Vas- és aranydiploma átadása Bensőséges ünnepséget rendezett a Pedagógus Szakszervezet és a művelődésügyi osztály nyugdíjas pedagógusai részére, a vas- és aranydiploma átadása alkalmából a szakmaközi művelődési otthonban. Az ünnepségen megjelent nyugdíjas pedagógusokat és a vendéglátókat kedves műsorral köszöntötték a Dózsa óvoda apróságai és a József Attila Általános Iskola alsó tagozatos nö- vendégei. A kisdiákok versei, táncai, kedves emlékeket ébresztettek a már megérdemelt nyugdíjas éveiket élő tanítókban, tanárokban, óvó nénikben. A műsoros köszöntő után Kapus János, a művelődésügyi osztály vezetője rövid tájékoztatást adott az ünnepeiteknek, régi iskolájuk jelenlegi helyzetéről, majd beszámolt az újonnan épült szép új iskolákról, s az ott folyó munkáról. A tájékoztató után Kapus János osztályvezető és Kovács Ernőné, a Pedagógus Szakszervezet titkára, és Csáki Sándorné tanulmányi felügyelő átadták a diplomákat. Vasdiplomát kapott Seres Sarolta, Szegi Piroska és dr. Visin- ger Lászlóné. Aranydiplomát kapott: Bacsa Mária, Dobos Gvörgy- né. Rózsa Lászlóné. Soós Kálmánná, Szamosfalvi Imre, Tur- csányi Zoltán, Vakulya Károly, Farkas Béla, Ladányi Jánosné és Vas Antalné. Az ünnepség baráti beszélgetéssel ért véget. —i —& MŰSOR Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: ANGYALI ÜDVÖZLET. Sz., magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! félegyhazi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságánaik lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 1116, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 2H5—96/1162 pénzforgalmi jelzőszámra Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN 0133—2554 Negyven éve történt
