Félegyházi Közlöny, 1984 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-20 / 16. szám

Anyakönyvi hírek UdvarCSÍnOSÍtáS SZÜLETTEK: Kasza Péter (anyja neve: Tisóczki Éva). Szecsődi Ta.más (Varga Ilona), Török László (Nagy Ella Olga), Zsigó Marietta (Bálint Julianna), Kardos Lili (Apró Julian­na Ibolya), Besze Mánk (Seres Ve­ronika), Katona Péter Pál (Fejes Gi­zella). Horváth Éva (Pólyák Éva Terézia), Bagdi' Tamás (Lantos Er­zsébet), Endre Gabriella (Bori Eri­ka). Vízhányó Balázs (Dongó Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Virág Terézia és Sallai József. MEGHALTAK: Boda Jenő Lajos — Kiskunfélegyháza, Pap Sándorm* Sréter Ilona — Kiskunfélegyháza, Ró­zsa Jánosné Zombor Veronika — Kis­kunfélegyháza, Herczeg Jánosné Csikós Erzsébet — Jászszentlászló. Horváth István — Kiskunfélegyháza. Fricska Jánosné Rokolya Emília — Kiskunfélegyháza. Fekete Tibor — Kiskunfélegyháza, Cseri Sándor — Kiskunfélegyháza, Hol Mihályné Ju­hász Piroska — Kiskunfélegyháza. MŰSOR Petőfi mozi: lel 4 órakor: HAR­MADIK KIRÁLYFI. Sz„ csehszlo­vák film. Háromnegyed 6 és S órakor: VÁMHIVATAL. Sz., szov­jet bűnügyi film. A U gutóbbi szabad szombatra társadalmi munkál szerveztek a kiskun­félegyházi Integrál ÁFÉSZ dolgozói. A szövetkezet baromfi- és kis­állatvágó üzemének udvaráról eltakarították az építési törmeléket, elsimították a talajt, végül facsemetéket és cserjéket ültettek, melye­ket azóta is gondoznak. Képünkön: az áfész-dolgozók egy csoportja az üzem udvarát csino­sítja. V A jól tejelő tehenek egy része. Reméljük, hogy a halászbrigád is túlteljesíti tavalyi eredményét és húsz vagon hallal járul hozzá a közellátáshoz. A napokban hat­száz mázsa ivadékot telepítettünk a tavakba, mint a jövő évi „ter­més” alapanyagát. — A háztáji gazdaságok? — Termelőszövetkezetünkön ke­resztül a pálmonostorai és gátéri háztáji gazdák 7 ezer hízott ser­tést, 150 szarvasmarhát, ezerkét­száz bárányt, 5 ezer nyulat és 1 millió liter tejet értékesítettek. Reméljük, az idén még ennél is több termék kerül ki a háztáji gazdaságokból — mondotta befe­jezésül Martus Pál főállattenyész­tő. O. L. Kizöldült a határ Pálmonosto- rán is, április elejé óta már egy­re többet tudnak csipegetni a sar­jadó fűből a juhok. — Néhány hét múlva már a szarvasmarhák is elhagyják az istállókat — mondja elégedetten Martus Pál, a Keleti Fény Tsz fő­állattenyésztője. — Attól függetle­nül, hogy a múlt évi alapos fel­készülés után jól sikerült az át- teleltetés, ráfér már az állatállo­mányra a friss zöldtakarmány. — Mennyi volt tavaly az állat­létszám és mennyivel járult hoz­zá a közös árbevételhez? — A múlt évben az állatte­nyésztés hatvanmillió forintot — az összárbevétel mintegy ee-- harmadát — hozta. Telepeinken 1600 szarvasmarhát gondoztak, közöttük 530 tehenet. Igen kedve­zően alakult a tejtermelés, 1982- ben 4 ezer 437 liter volt a tehe- nenkénti átlag, tavaly pedig elér­tük a 4 ezer 548 literes eredményt. Sikeres volt a hizlalás is. 930 hí­zott marhát értékesítettünk, s ezek 93 százaléka exportra került. Juhászaink 5200 anyajuhot gon­doztak és 5 ezer 500 tejes, illetve pecsenyebárány került tőlünk tő­kés exportra. Eredményes volt a halgazdál­kodás is, tavainkból 18 vagon jó minőségű hal került a kereskede­lembe. — Az idei év tervei? — Reméljük, a tavalyinál is jobb eredményeket fogunk elérni. A te­hénállományt szeretnénk 600-ra növelni, s bízunk abban, hogy az év végéig elérjük a 4 ezer 600, vagy 700 literes fejési átlagot. Sa­ját állatainkból az idén csak 500-at hizlalunk, ennek ellenére a tavalyinál több hízott állat kerül ki telepeinkről. Szerződést kötöt­tünk az Állatforgalmi Vállalattal bérhizlalásra, az első 200 állat szállítását — jórészt exportra — április végén kezdjük. Május vé­gén újabb 800 növendék érkezik, s ezeket meghizlalva az év végén adjuk át kooperációs partnerünk­nek. A saját hizlalású állatainkból különben az év első negyedében 130-at értékesítettünk, közülük 100 exportra került. Növeljük az anyajuhok számát is, az év végén már 5 ezer 500-at gondoznak majd a juhászok. Az idén 6 ezer bárány értékesítése növeli majd az árbevételt. a Nagy Imre, az egyik igen ered­ményesen dolgozó juhász büsz­kén mutat egy szépen fejlett idei bárányt. A jól képzett szakem­ber 310 juhot gondoz, s ezt az anyaállomány 350 kisbáránnyal „hálálta” meg. A VÖRÖS CSILLAGOS A KELETI FÉNY TSZ-BEN Kikelt a cukorrépa A Kiskunság legnagyobb cukorrépa-termesztő szövetkezete a félegy­házi Vörös Csillag Tsz, amelynek szántóin a legutóbbi esőzések ha­tására 560 hektáron kelt ki a répa. A kapásnövényt a közös gazda­ság mindenekelőtt a búza előveteményeként alkalmazza. A cukorré­pa alá adott szerves és műtrágya jól hasznosul az élelmiszeripari nyersanyagnövénynél, valamint a kenyérgabona termelésénél. Évek óta a répa után termesztett búzából takarította be a legjobb termést a Vörös Csillag Tsz tagsága, még a csapadékhiányos esztendőkben is. Az állattartásban pedig jól hasznosítják a cukorrépa mellékterméke­it a félegyházi szövetkezetben. A kiskun várossall határos pálmonostorai Keleti Fény Tsz a körzet másik számottevő cukorrépa-termesztő gazdasága. A szövetkezet az utóbbi években újította fel szerződéses kapcsolatát a Szolnoki Cu­korgyárral. Hazai gyártmányú gépsort vásárolt, és több mint 200 hek­táron vetett az idén is répát az arra alkalmas talajokon. Sajnos, jó minőségű szárítókban cseppet sem bővelkedik a Keleti Fény, hiszen a 7 ezer hektárnál nagyobb területet művelő közös gazdaságnak gyengén termő homok a legtöbb területe. A szövetkezet szomjas szán­tói várják az újabb csapadékot, hogy a nedvesség és a meleg hatásá­ra erőteljesebben fejlődhessen a növényzet. K. A. • A halászok rendszeresen ki­fognak dobóhálóval néhány ha­lat egészségügyi vizsgálatok cél­jából. (Opauszky László felvéte­lei) Ezen a napon került sor a Ka­zinczy prózaolvasó-versenv dön­tőjére a városi könyvtárban, ahol a két' kategóriában a város és a községeink iskoláiból az első he­lyezettek vettek részt (2. kép). Eredmények: 5—6. osztály: első Zsebő Krisztina (Petőfi), második Kutasi Hajnalka (Platán), harma­dik Urbán Melinda (Móra). 7—8. osztály: első Dobos Anikó (József Attila), második Toldi Gyöngyi. (Móra), harmadik Bajnóczi Beat­rix (Batthyány Iskola). Este ugyancsak a városi könyv­tárban, a Költészet napja városi rendezvénye keretében Illési Ist­ván tanár tartott nagy sikerű elő­adást Radnóti Miklós költő és mű­fordító életéről. A mintegy 100 fő­nyi közönség tanúja lehetett egy tökéletesen átélt előadásnak, melyben az előadó a tragikus sorsú költő művészetének minden szépségét felvillantotta. (3. kép). Kép és szöveg: NL. felegyhazi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 148, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 218—96 "162 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN 0133—2554 Tavasz Pálmonostorán mmw KfjMY Jóváhagyták a zártkertek Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága rendezési szabályait A kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén 1984. április 24-én 13 órára összehívta a városi ta­nács ülését. A végrehajtó bizottság a ta­nácsülés elé kerülő napirendeket tárgyalta meg. (A legközelebbi tanácsülés elé kerül a városi ta­nács 1983. évi zárszámadása, tá­jékoztató az 1983. évi pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól, majd sor kerül a tnaács szerveze­ti és működési szabályzatáról szó. ló tanácsrendelet kiegészítésére, illetve módosítására.) Végül az egyéb napirendék keretében épí­tési tilalmak feloldásáról, a köz­mű-hozzájárulások módosításá­ról tanácskozott, amely témák­ban szintén a tanács fog határoz­ni. A lakosságot tájékoztatni fog­juk a tanácsülést követően. Jóváhagyta a végrehajtó bizott­ság a haleszi zártkertek II. üte­mének rendezési tervét. A vég­rehajtó bizottság már korábban a haleszi zártkerteket a zártkertek­re vonatkozó II. kategóriába so­rolta, mely szerint ezen zártker­tek művelési és pihenési igénye­ket is kielégítenek. A, rendezési terv jóváhagyásával lehetőség nyílik a zártkerti földrészleteken a művelést szolgáló zártkerti gaz­dasági épületek építésére, továbbá állattartás célját szolgáló épüle­tek elhelyezésére is. A zárkerti gazdasági épüeletek hasznos alap­területe maximum 30 négyzetmé­ter lehet (beleértve a fedett te­raszt is) és az állattartó épülete­ket is figyelembe véve egy-egy földrészleten elhelyezhető épü­letek által lefoglalt terület nem haladja meg a földrészlet területé­nek 6 százalékát. Az építhető zártkerti gazdasá­gi épületeknek tájba illőnek kell lenniök, az épületek alápincézett és alápincézés nélkül is készül­hetnek. A pince alapterülete nem számít be a 30 négyzetméteres alapterületbe. Az épületek a dű- lőutakra merőleges gerincű nye­regtetővel készülhetnek. A zárt­kerti gazdasági épületben, vagy azzal összeépítve kell elhelyezni a W. C.-t, vagy árnyékszéket is. A zártkerti gazdasági épületben csak a földrészlet műveléséhez szükséges helyiségek — szerszá­mos kamra, gyümölcs-zöldségtá­roló, vegyszertároló, W. C., ár­nyékszék stb. — helyezhetők el. A zártkerti gazdasági épületek elhelyezését a rendezési terv részletesen előírja. Az épületek 10, illetve 15 méteres élőkért, il­letve 3 méteres oldalkert elha­gyásával kerülnek elhelyezésre, illetve a KM-kezelésben lévő utaktól 30 méteres védőtávolság elhagyásával. Az állattartó épületek elhe­lyezését is tartalmazza a rende­zési terv, melyeket részben a hát­só telekhatáron félnyeregtető­vel, részben a gazdasági épületek­hez hasonlóan nyeregtetős kivi­telben lehet megépíteni, 3, illetve 2,4 méteres homlokzatmagassá­gokkal. Az állattartó épületek építése esetén trágya- és trágyalétároló létesítéséről is gondoskodni kell, természetesen a rendezési tervben meghatározott védőtávolságok A költészet napján A kiskunfélegyházi József Atti­la Általános Iskolában a 8. a. osz­tály tanulói színvonalas műsorral emlékeztek meg az iskola névadó­járól József Attiláról. A megem­lékezés után koszorút helyeztek el a költő szobránál. (1. kép). megtartásával. Az állattartó épü­letek és a zártkerti épületek kö­zött 10, illetve 6 méteres védő- távolságot kell figyelembe ven­ni. Az állattartó épületekben a személyi szükségleteket szolgá­ló számú állat tartható. A zárt­kerti területen belül elhelyezkedő tanyák építése is a vonatkozó jogszabályi keretek között lehető­ség van, mivel a tanyák a XI. kerületi, tartósan fennmaradó tanyás területbe esnek. A zárt­kerti földrészleteken építhető gazdasági épületek és állattartó épületek, valamint az állattartás közben keletkező hulladékok tá­rolására szolgáló építmények épí­tése engedélyhez kötött. A z építés ienged ély-kérelemhez 2 példányban a műszaki tervet, 2 példányban műszaki leírást, 1 példányban a tulajdoni lap máso­latát, 1 térképkivonatot, 1 terve­zői nyilatkozatot, valamint 1 pél­dányú építésiengedély-kérelmet kell a műszaki osztályra benyúj­tani. Szükséges továbbá a tartós földhasználatú ingatlanok ese­tében a városi tanács termelés- ellátásfelügyeleti osztályának hozzájáruló nyilatkozatá is. A zártkerti földrészleteken létesítendő csőkutak építéséhez is szükséges engedély. Ameny- nyiben a csőkút mélysége nem haladja meg az első vízadó réte­get, a műszaki osztálytól, míg azt meghaladó mélységű kutak eseté­ben az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságtól, megfelelő mű­szaki tervek mellékletével enge­délyit kell kérni. Építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően építkezők­kel szemben az építésügyi ható­ság a vonatkozó jogszabály elő­írások szerint eljár. A zártkerti területen végezhető építési mun­kákkal kapcsolatosan a műszaki .osztály ügyfélfogadási időben a szükséges tájékoztatást az ér­deklődők részére megadja. A ha­leszi zártkertek I. ütemére vo­natkozólag is hasonló szabályozá­sok vannak érvényben. Dr. Korponai Z. vb-titkár 175 éves a Móra Ferenc Gimnázium Iskolánk nevelőtestülete és ta­nulóifjúsága 1984. április 29-én rendezi fennállásának 175. éves jubileumi ünnepségét és öregdiák találkozóját. Ugyancsak ekkor ke­rül megrendezésre a hagyományos „Muzsika ünnepe” immár tizedik alkalommal. Rendezvényeinkre ez­úton is szeretettel hívjuk mind­azokat, akik intézetünk növendé­kei voltak. Kérjük volt tanítvá- ny a inkát, legyének hirdetői e ki­vételes eseménynek, segítsék pro­pagálni a találkozót, hogy minél többen együtt ünnepelhessünk. A részletes programot a követ­kező számunkban közöljük. Igazgatóság TIT fotótanfolyam A TIT kiskunfélegyházi szerve­zete 1984. május első felében fo­tótanfolyam indítását tervezi. A résztvevők — kezdő és haladó fo­kon — megismerkedhetnek a kor­szerű fotótechnikával, a modern fényképészeti eljárásokkal. Az előadásokon elméleti és gyakorla­ti foglalkozások lesznek. Kérjük a jelentkezőket iratkozzanak fel a kiskunfélegyházi OFOTÉRT- boltban található jelentkezési ív­re, ahol bővebb felvilágosítást kapnak. Még egyszer a fák védelméről Pár héttel ezelőtt már írtunk a fák védelméről, a fák ültetésének jelentőségéről. Ez alkalommal ar­ról az eléggé el nem ítélhető ma­gatartásról szólunk, amely a fák barbár kivágásában nyilvánul meg. Többen nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy az élő fa, legyen az bel­vagy külterületen, kertekben, köz­területen, utak mentén vagy er­dőségekben, rendeletileg védett­séget élvez. Kivágása csak beje­lentés és engedélyezés után te­hetséges, a megfelelő pótlás elren­delése mellett. Ennek módja, hogy a város belterületén a városi ta­nács vb műszaki osztályától, kül­területen a termelés-ellátás-fel- ügyeleti osztálytól kell engedélyt kérni. Az illetékes hatóságok — a me­zőőrök és más személyek beje­lentése alapján — eddig is számos szabálysértési eljárást kényszerül­tek tenni, és a jövőben is meg­büntetik azokat, akik vétenek ér­tékeink megőrzése, a fák védel­me ellen. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom