Félegyházi Közlöny, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1983-04-08 / 14. szám
így ünnepeltük meg április 4-ét Felszabadulásunk 38. évfordulója tiszteletére az Április 4. Gépipari Művek kultúrtermében megyei ünnepséget rendeztek. Romárjy Pál, a KB tagja, az MSZMP megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség végén az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetések átadására került sor. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Somogyi Tiborné, a kunszállása itanács titkára, és Öze Gábor, a petőfiszállási Petőfi Tsz gépszerelője. A szovjet hősi emlékműnél a város dolgozói és • ifjúsága részvételével koszorúzási ünnepséget rendeztek. Koszorút helyeztek el az MSZMP képviseletében Szta- nojev András és Ormándi János, valamint a kiskunmajsai szovjet alakulat képviselői, a városi tanács, a Hazafias Népfront, KISZ és a fegyveres erők képviselői. • A város ifjúsága a koszorúzási ünnepségen. A Helyőrségi Művelődési Otthonban vetélkedőt rendeztek az ünnep tiszteletére, melyben hazánk történelmének' legfontosabb eseményeit dolgozták fel. A hagyományos felszabadulási hangversenyen arany oklevelet kapott a József Attila Általános Iskola, a Móra Ferenc Általános Iskola, a Batthyány Lajos általános Iskola alsó- és felsőtagozatos kórusa. Ezüst oklevelet kapott a Dózsa, a Darvas téri és Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola kórusa. (Kép és szöveg: Némedi László) Egy tehetséges kislány a ,,Ki mit tud?" elődöntőjében • Tanárnő és tanítványa felkészülés közben. (Kép és szöveg: NL) Pulya Katalin 1979-ben került Kiskunfélegyházára, ahol a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet tanulója lett. Szarvasmarha-tenyésztő szakmát tanult. Ferenc József osztályfőnök irányításával emberi és szakmai téren is szép eredményeket ért el. Szülei Mindszenten élnek, s cigány származásúak. Katalin büszke családjára, s származása nem volt hátrány az iskolában sem a 3 év alatt. Az iskolában aktívan bekapcsolódott a KISZ-életbe is. Szirmai Ferencné igazgatóhelyettes, aki a magyar nyelv és a történelem szeretedére tanította, hamar észrevette Katalin érdeklődését a költészet iránt. Kellemes hangja és a költemények belső átélése tette lehetővé, hogy a KISZ szavalóversenyein szerepeljen. 1981-ben az Országos Diák Napok megyei versenyén Arany Oklevéllel jutalmazták. Az ODN székesfehérvári versenyén „külön- díjat” kapott. 1982-ben szakmunkás-bizonyítványt kapott s a pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben mint fejő szakmunkás dogozik. Itt Zsáko- viits Lajosné figyelt fel tehetségére, több alkalommal szerepeltette is a községi ünnepségeken. A városi „Ki mit tud ?"-on első, a megyei „Ki mit tud?”-on szintén első lett a szavalok között, s így bejutott a TV elődöntőjébe, ahol azok is tanúi lehetnek tehetségének, akik eddig nem ismerték. Felkészülésében továbbra is Szirmainé tanárnő segíti. A szövetkezet vezetősége lehetőséget ad felkészüléséhez, s megbecsüli szorgalmát. A megyei verseny után Hegedűs János, a Keleti Fény Tsz elnöke jutalmait adott át Pulya Katalinnak, aki — mint mondják — tovább szeretne tanulni. Munkahelyén hamar megszerették szorgalmáért, becsületes munkájáért. A TV-elődöntőben való szerepléshez sok sikert kívánunk! SPORT Félegyházán marad a mesteredző A kiskunfélegyházi birkózósport életrehívója, tucatnyi magyar bajnok és a világbajnok Réczi László mastere, ötven éves sportmúlttail a háta mögött, 63 éves korában nyugállományba vonult. Eredményekben gazdag nevelőmunkáját mesteredzői címmel ismerték el, amit a napokban vett át Buda István államtitkártól, az OTSH elnökétől. A családias hangulatú ünnepség után kértük meg Besze Lászlót, hogy elevenítse fel a közel fél évszázados, eredményekben gazdag sportpályafutását. — Kiskunfélegyházán születtem, de Csongrádon a nagybátyámnál nevelkedtem, ahol tizenkét éves koromban kötöttem ismeretséget a birkózással. Az ottani ipartestület szűk kis helyiségben volt ugyanis lefektetve egy fűrészporral töltött, kisméretű, fakeretes, erősen kopottas szőnyeg, melyen a város ifjúságának erősebb kötésű legényei próbálgatták egymással szemben az erejüket. Nyáron a jó időben szinte mindennap tele volt a helyiség, de télen már csak egy kereskedő barátommal kettesben ,,nyüstöltük” egymást a petróleumlámpa gyér fénye mellett, amíg csak el nem fáradtunk. A sok gyakorlatozásnak azonban csak később érett be a gyümölcse, amikor 1938-ban végleg hazakerültem Félegyházára. Itt a Vasutas színeiben már gyakrabban tudtunk versenyeken indulni, és így megfelelő rutint szerezve, si- kerüilt elnyernem kisközépsúlyú ifjúsági bajpoki címet is. Jól ment ezekben az időkben a birkózás, és amelyik versenyen csak elindultam, az eredményhirdetésnél mindig feláll- hattam a dobogó valamelyik fokára. Erőm teljében voltam, amikor sport- pályafutásomat megszakította a háború vihara, szerencsémre, azonban négy év katonáskodás után épségben térhettem haza. A város felszabadulását már itthon élhettem át. Egy szombati napon megalakítottuk a rendőrséget, majd a következő héten JCohut Béla és a Romhányi testvérek segítségével ösz- szeszedtük a megmaradt régi tagokat, kijavítottuk az alaposan lerongyolódott szőnyegünket, és a MADISZ égisze alatt megkezdte működését a város felszabadulás utáni első birkózószakosztálya. Termünk a Jókai utcában volt, ahol negyvenen—ötvenen jöttünk össze estéről estére, és nagy lelkesedéssel készültünk az előttünk álló feladatokra. Első versenyeinket a környező helységek szakosztályaival vívtuk mindig nagy 4közönség előtt. Egy ilyen alkalommal Tömörkényben sikerült felfedeznünk egy jó állapotú szőnyeget is, amit aztán megvettünk, megjavítva ezzel felkészülési körülményeinket. 1948-ban szakosztályunkat átvette a helyi gépgyár, és ettől kezdve már Vasas TK néven indultunk a versenyeken, és jobb felkészülési körülményeknek köszönhetően fejlődtek versenyzőink. Többen bekerültünk a Vasas szakszervezeti válogatottba, én pedig 1952-ben lettem bronzérmes félnehézsúlyban az országos egyéni felnőtt magyar bajnokságon. Ebben az időben mindenes voltam a szakosztályban, intéztem a levelezéseket, szerveztem a versenyre való utazásokat, és segítettem a felkészülésben fiatalabb társaimnak. Régóta szobásom volt, hogy amelyik versenyen részt vettem, azokról, és az ott látottakról feljegyzéseket készítettem. Ezek alapján itthon ki tudtuk elemezni leendő ellenfeleink stílusát. Edzői papírom ekkor még nem volt, azért 1951-ben jelentkeztem az első hazai edzőképző tanfolyamra, melyet Matúra Mihály és dr. Papp László tartott Tatán. A későbbiekben már csak a fiatalok képzésére fordítottam az energiám nagyobb részét. Két év alatt jó kis társaság jött össze, és Zsibrita János, valamint Jaksa István révén két ifjúsági bajnoki cím is Félegyházára került, ami nagy feltűnést keltett akkoriban! Zsibrita később Budapesten folytatta, és többszörös felnőtt magyar bajnok lett. Az ő örökét azután Rádi István vette át, aki az ötvenes évek közepétől szintén hasonló, eredményekben gazdag pályafutást mondhatott több éven keresztül magáénak. A hatvanas évek elejétől indult az ,,új hullám” csapata, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Réczi László, Tóth István, Paulicska Béla, Cseh Imre és a Seres testvérek, akik szinte minden évben menetrendszerűen szállították a korosztályuk bajnoki címeit, és 'értékes helyezéseit. Vala- mennyiükkel sikerült baráti viszonyt kialakítani, közel tudtunk egymáshoz kerülni emberileg. A kemény munka a későbbiekben bőven kamatozott, hiszen Réczi Laci és Tóth Pista világbajnok lett, és rajtuk kívül még csaknem húszán nyertek magyar bajnoki címet a különböző korosztályokban. Kapcsolataim tanítványaimmal a mai napig is élőek, egy képeslap erejéig mindig gondolnak rám. Ez rendkívül sokat jelent számomra, mert így tudom értékelni, hogy a sok beléjük fektetett munkám nem volt hiábavaló! Ügy érzem, hogy az eltelt fél évszázad alatt ugyan sokat dolgoztam, de talán mégis a lehetségesnél kevesebbet tettem! Felhalmozódott bennem sok hasznos tapasztalat, amit még szeretnék átadni a mai fiatal edzőgarnitúrának. Bár több helyre is hívtak vezetőedzőnek, a továbbiakban is maradok Félegyházán, ahová ezer szállal kötődöm, és ahol eddigi sikereimet is elértem — mondotta végül Besze László, a Vasas TK újdonsült mesteredzője. Farkas Tibor ÉRTESÍTÉS A városi tanács vb termelésellátásfelügyeleti osztálya ezúton értesíti a város és annak határában lakókat, a területen működő állami és szövetkezeti gazdaságok vezetőit, hogy a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1983. május 1-től 1983. december 31-ig kutatási munkálatokat fog végezni a területen. A kutató (szeizmikus) mérések a város központjától számítva északi-északnyugati és délkeleti irányba terjednek ki. Az ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói) az 1960. évi III. törvény 46. § (1) bekezdése alapján lehetővé kell, hogy tegyék a mérések, megfigyelések elvégzését, s a jelek elhelyezését. A mezőgaz. dasági terményekben keletkezett esetleges károkat osztályunk közreműködésével az intézet megtéríti. A népgazdasági érdekekre figyelemmel kérjük az érintettek megértő támogatását. M O Z A 1 K — Parképítők és parktiprók. Kifelé van miről dicsekednünk, egyre több és szebb parkosított területünkkel. Viszont, úgy magunk között elmondhatjuk, hogy szé- gyellnivalónk is van elég. Amíg a lakosság egyik — szerencsére nagyobbik — része ülteti a fákat, virágokat, addig a másik fele kitördeli, letapossa. Hiába van a szilárd, sima járda, néhány lépés megtakarításáért belegázol a szegéllyel védett, művelt területre, mint a kép is mutatja. Hogy is szoktuk mondani? Művelt területre csak műveletlen ember lép. — Becsületes kisfiú. Lakatos Zoltán állami gondozott, a Kisegítő Iskola tanulója és Némedi V. Károlyné, Ady Endre utcai lakos neveltje, egyik reggel az utcán egy női karórát talált. Bevitte az iskolába, onnan Terék Istvánná tanárnővel együtt a városi tanács talált tárgyak osztályára. A tulaj- donös az előírt határidőig nem jelentkezett érte, így most már Zoli birtokába került az óra, becsületes úton. — Helyreigazítás. Április elseji MOZAIK rovatunkban azt írtuk, hogy Huszka Jenő lakatos a tilos jelzés ellenére kerékpárral áthaladt az útkereszteződésen és 700 Ft bírság megfizetésére kötelezték. Huszka Jenő most hivatalos végzéssel igazolta, hogy a szabálysértés nem volt bizonyított, így ellene az eljárást megszüntették, a pénzbírság megfizetése alól felmentették. % Tanácstagi beszámolók Kovács Sándorné, a 48. sz. vk. tanácstagja 1983. április 8-án, fél 6 órai kezdettel a szociális otthon ebédlőjében tanácstagi beszámolót tart a Vörös Hadsereg u. 44-től végig, Hámán Kató u., B. Szabó J. u„ V. kér. Nyomás lakosai részére. Bondor László, a 8. sz. vk. tanácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel az Asztalosipari Szövetkezetnél tanácstagi beszámolót tart a Jókai u. 2-től végig, 1— 49-ig, Klapka utca lakosai részére. Fábián Béla, a 9. sz. vk. tanács tagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Móra téri napközi otthonnál tanácstagi beszámolót tart a Molnár Béla u. 1—51-ig, 2— 56-ig, Alkotmány u. 1—17-ig, 2— 26-ig, Felszabadulás u. 1—23-ig, 2—20-ig lakosai részére. Némedi László, a 13. sz. vk. tanácstagja 1983. április 11-én, 17 órai kezdettel a Csillag vendéglőben tanácstagi beszámolót tart a Gábor Áron u. 27-től végig, 28-tól végig, Esze Tamás u., Zámenhoff u., Kilián Gy. u. 59-től végig, 64- től végig, Attila u. 55-től végig, 62-től végig, Horváth Zoltán u. 47-től végig, 56-tól végig lakosai részére. Kovács Sándor, a 25. sz. vk. tanácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanácstagi beszámolót tart az Árok u„ Honvéd u., Laktanya u., Holló L. u., Munkácsy u., Liszt F. u., Fadrusz J. u., Blaha L. tér, Mikszáth K. u. lakosai részére. Dr. Sulyok Miklós, a 33. sz. vk. tanácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Móra Ferenc Általános Iskolában tanácstagi beszámolót tart a Héderi A. u., Martinovics u., Tompa u„ Kisfaludy u„ Táncsics Mihály u. lakosai részére. Képzőművészeti kiállítás • Dr. Kardos András megnyitja a kiállítást. (Kép és szöveg: Némedi L.) A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház kamaratermében, a Móra Ferenc Gimnázium tanulóinak legszebb alkotásaiból rendezett kiállítást dr. Kardos András, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Méltatta az intézmény sokoldalú tevékenységét, rámutatott, hogy a tanulók tevékeny részesei városunk kulturális életének. Ehhez sok segítséget nyújt az iskola nevelőtestülete is. Különösen nagy érdemei vannak ebben Rosta Ferenc tanárnak, akinek vezetésével évek óta tudatosan készülnek a tehetséges tanulók elképzeléseik megvalósítására. A sokféle módszer, a technikai eszközök sokasága gazdag lehetőséget ad az egyéniségek kibontakozásához. Bár az ilyen tevékenységet nehezebb összefogni és irányítani, Rosta Ferenc mégis vállalta. S hogy nem eredmény nélkül, azt a mostani kiállított anyag fényesen igazolta. A kiállított százhetven képet szakértő zsűri válogatta, és értékelte. Szappanos István és Bala- nyi Károly, mint a megye művészei a látottak alapján Fekete Ildikfft, Fekete Zsoltot, Szabó Csillát, Szabó Ildikót és Gárgyán Ildikót meghívták a júniusban rendezendő megyei kiállításra is. Ez mór rangot is jelent. A legjobb tanulók rendszeresen tevékenykednek a Holló László képzőművészkörben is, ahol Te- rescsényi Endre segíti munkájukat. A kiállítás megnyitója után baráti beszélgetés alakult ki az alkotók és a vendégek között. Itt többen elmondták véleményüket a látottakról, s érdeklődtek a kiállítók további elképzeléseiről. Örömmel hallottuk, hogy a tervekben a képzőművészet különböző ágai szerepelnek, s reméljük, ki előbb, ki később, sikerrel veszi ezt az akadályt is. Végezetül Kovács Sándor igazgató mondott köszönetét a kiállítóknak, valamint a művelődési ház dolgozóinak a kiállítás színvonalas megrendezéséért. A mezőgazdasági termelést segíti az áfész szakboltja Kiskunfélegyháza perifériáján, az E5-ÖS főút melletti 36. számú áfész mezőgazdasági szakbolt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak a város és községei, de a távolabb lévő városok és községek kis- és nagygazdaságai is felkeresik. A bolt 1981. évi 53 millió forintos forgalma 1982-ben 96,9 millióra növekedett, s az idei tervében már 105 milliós áruforgalom szerepel. Az első negyedév után, úgy látszik, ezt is túl fogja teljesíteni a szakbolt huszonöt tagú fiatal gárdája, amelynek átlagéletkora 25 év. Közülük huszonegynek van kereskedelmi szakképesítése, tíznek érettségije és hét most jár középiskolába. Az árukészletet nehéz lenne felsorolni. A mellékelt képek azonban jól érzékeltetik, hogy a nagy boltból kiszorult árukat csak egy nagy csarnokban lehetne elhelyezni. (Kép és szöveg: Tóth Miklós) Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Városi Orsolya (anyja neve: Juhász Rozália), Benkó Csilla (Eszik Ilona Ildikó), Nagy Szilvia (Fábián Erzsébet), Kiss Csilla (Tóth Edit), Gulyás János (Farkas Etelka), Ivanov Tibor (Kastóczki Margit), Gondi Ferenc (Födi Ilona), Bar- ta Éva (Bori Zsuzsanna Mária), Kiss Sziívia (Büki Katalin), Orosz József (Németh Ilona), Bertalan András (Hochman Erzsébet), Tajti Irén Tünde (Karsai Irén). MEGHALTAK: Tarjányi György Kiskunfélegyháza, Dobos János Kiskunfélegyháza, Marton Istvánná Nagy Hona Tiszaalpár, Hegyi Mária Kiskunfélegyháza, Nánási Jánosné Sánta Terézia Pálmonostora, Gujka József Tiszaalpár, Buri Sándor (Kiskunfélegyháza, Tarjányi Ágoston Kiskunfélegyháza, Lantos Ferencné Mészáros Ilona, Kiskunfélegyháza, Ladányi László Kiskunfélegyháza. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: FEKETE SZAKÁLL SZELLEME. III. helyárú. Színes, magyarul beszélő amerikai—angol vígjáték. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/1«« pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-46« Index: 25 308 ISSN 0133—2554
