Félegyházi Közlöny, 1983 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-08 / 14. szám

így ünnepeltük meg április 4-ét Felszabadulásunk 38. évfordu­lója tiszteletére az Április 4. Gépipari Művek kultúrtermében megyei ünnepséget rendeztek. Romárjy Pál, a KB tagja, az MSZMP megyei pártbizottság el­ső titkára mondott ünnepi be­szédet. Az ünnepség végén az Elnöki Tanács által adományozott kitün­tetések átadására került sor. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta: Somogyi Tiborné, a kunszállása itanács titkára, és Öze Gábor, a petőfiszállási Petőfi Tsz gépszerelője. A szovjet hősi emlékműnél a város dolgozói és • ifjúsága rész­vételével koszorúzási ünnepséget rendeztek. Koszorút helyeztek el az MSZMP képviseletében Szta- nojev András és Ormándi János, valamint a kiskunmajsai szovjet alakulat képviselői, a városi ta­nács, a Hazafias Népfront, KISZ és a fegyveres erők képviselői. • A város if­júsága a koszo­rúzási ünnepsé­gen. A Helyőrségi Művelődési Ott­honban vetélkedőt rendeztek az ünnep tiszteletére, melyben ha­zánk történelmének' legfontosabb eseményeit dolgozták fel. A hagyományos felszabadulási hangversenyen arany oklevelet kapott a József Attila Általános Iskola, a Móra Ferenc Általános Iskola, a Batthyány Lajos álta­lános Iskola alsó- és felsőtagoza­tos kórusa. Ezüst oklevelet ka­pott a Dózsa, a Darvas téri és Bajcsy-Zsilinszky Általános Isko­la kórusa. (Kép és szöveg: Némedi László) Egy tehetséges kislány a ,,Ki mit tud?" elődöntőjében • Tanárnő és tanítványa felkészülés közben. (Kép és szöveg: NL) Pulya Katalin 1979-ben került Kiskunfélegyházára, ahol a Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet tanuló­ja lett. Szarvasmarha-tenyésztő szakmát tanult. Ferenc József osztályfőnök irányításával embe­ri és szakmai téren is szép ered­ményeket ért el. Szülei Mind­szenten élnek, s cigány szárma­zásúak. Katalin büszke család­jára, s származása nem volt hát­rány az iskolában sem a 3 év alatt. Az iskolában aktívan bekap­csolódott a KISZ-életbe is. Szir­mai Ferencné igazgatóhelyettes, aki a magyar nyelv és a törté­nelem szeretedére tanította, ha­mar észrevette Katalin érdeklő­dését a költészet iránt. Kellemes hangja és a költemények belső átélése tette lehetővé, hogy a KISZ szavalóversenyein szerepel­jen. 1981-ben az Országos Diák Napok megyei versenyén Arany Oklevéllel jutalmazták. Az ODN székesfehérvári versenyén „külön- díjat” kapott. 1982-ben szakmunkás-bizonyít­ványt kapott s a pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben mint fejő szakmunkás dogozik. Itt Zsáko- viits Lajosné figyelt fel tehetsé­gére, több alkalommal szerepel­tette is a községi ünnepségeken. A városi „Ki mit tud ?"-on első, a megyei „Ki mit tud?”-on szin­tén első lett a szavalok között, s így bejutott a TV elődöntőjébe, ahol azok is tanúi lehetnek te­hetségének, akik eddig nem is­merték. Felkészülésében továbbra is Szirmainé tanárnő segíti. A szövetkezet vezetősége lehe­tőséget ad felkészüléséhez, s meg­becsüli szorgalmát. A megyei verseny után Hege­dűs János, a Keleti Fény Tsz elnöke jutalmait adott át Pulya Katalinnak, aki — mint mond­ják — tovább szeretne tanulni. Munkahelyén hamar megszerették szorgalmáért, becsületes munká­jáért. A TV-elődöntőben való szerep­léshez sok sikert kívánunk! SPORT Félegyházán marad a mesteredző A kiskunfélegyházi birkózósport életrehívója, tucatnyi magyar bajnok és a világbajnok Réczi László maste­re, ötven éves sportmúlttail a háta mö­gött, 63 éves korában nyugállomány­ba vonult. Eredményekben gazdag nevelőmunkáját mesteredzői címmel ismerték el, amit a napokban vett át Buda István államtitkártól, az OTSH elnökétől. A családias hangulatú ün­nepség után kértük meg Besze Lász­lót, hogy elevenítse fel a közel fél évszázados, eredményekben gazdag sportpályafutását. — Kiskunfélegyházán születtem, de Csongrádon a nagybátyámnál nevel­kedtem, ahol tizenkét éves koromban kötöttem ismeretséget a birkózással. Az ottani ipartestület szűk kis helyi­ségben volt ugyanis lefektetve egy fűrészporral töltött, kisméretű, fake­retes, erősen kopottas szőnyeg, me­lyen a város ifjúságának erősebb kö­tésű legényei próbálgatták egymással szemben az erejüket. Nyáron a jó időben szinte mindennap tele volt a helyiség, de télen már csak egy ke­reskedő barátommal kettesben ,,nyüs­töltük” egymást a petróleumlámpa gyér fénye mellett, amíg csak el nem fáradtunk. A sok gyakorlatozásnak azonban csak később érett be a gyü­mölcse, amikor 1938-ban végleg haza­kerültem Félegyházára. Itt a Vasutas színeiben már gyak­rabban tudtunk versenyeken indulni, és így megfelelő rutint szerezve, si- kerüilt elnyernem kisközépsúlyú ifjú­sági bajpoki címet is. Jól ment ezek­ben az időkben a birkózás, és ame­lyik versenyen csak elindultam, az eredményhirdetésnél mindig feláll- hattam a dobogó valamelyik fokára. Erőm teljében voltam, amikor sport- pályafutásomat megszakította a hábo­rú vihara, szerencsémre, azonban négy év katonáskodás után épségben térhettem haza. A város felszabadulását már itthon élhettem át. Egy szombati napon megalakítottuk a rendőrséget, majd a következő héten JCohut Béla és a Romhányi testvérek segítségével ösz- szeszedtük a megmaradt régi tagokat, kijavítottuk az alaposan lerongyoló­dott szőnyegünket, és a MADISZ égi­sze alatt megkezdte működését a vá­ros felszabadulás utáni első birkózó­szakosztálya. Termünk a Jókai utcá­ban volt, ahol negyvenen—ötvenen jöttünk össze estéről estére, és nagy lelkesedéssel készültünk az előttünk álló feladatokra. Első versenyeinket a környező helységek szakosztályaival vívtuk mindig nagy 4közönség előtt. Egy ilyen alkalommal Tömörkényben sikerült felfedeznünk egy jó állapotú szőnyeget is, amit aztán megvettünk, megjavítva ezzel felkészülési körül­ményeinket. 1948-ban szakosztályunkat átvette a helyi gépgyár, és ettől kezdve már Vasas TK néven indultunk a verse­nyeken, és jobb felkészülési körül­ményeknek köszönhetően fejlődtek versenyzőink. Többen bekerültünk a Vasas szakszervezeti válogatottba, én pedig 1952-ben lettem bronzérmes fél­nehézsúlyban az országos egyéni fel­nőtt magyar bajnokságon. Ebben az időben mindenes voltam a szakosz­tályban, intéztem a levelezéseket, szerveztem a versenyre való utazáso­kat, és segítettem a felkészülésben fiatalabb társaimnak. Régóta szobá­som volt, hogy amelyik versenyen részt vettem, azokról, és az ott látot­takról feljegyzéseket készítettem. Ezek alapján itthon ki tudtuk elemezni leendő ellenfeleink stílusát. Edzői papírom ekkor még nem volt, azért 1951-ben jelentkeztem az első hazai edzőképző tanfolyamra, melyet Matúra Mihály és dr. Papp László tartott Tatán. A későbbiekben már csak a fiatalok képzésére fordítottam az energiám nagyobb részét. Két év alatt jó kis társaság jött össze, és Zsibrita János, valamint Jaksa István révén két ifjúsági bajnoki cím is Fél­egyházára került, ami nagy feltűnést keltett akkoriban! Zsibrita később Budapesten folytatta, és többszörös felnőtt magyar bajnok lett. Az ő örö­két azután Rádi István vette át, aki az ötvenes évek közepétől szintén ha­sonló, eredményekben gazdag pálya­futást mondhatott több éven keresz­tül magáénak. A hatvanas évek elejétől indult az ,,új hullám” csapata, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Réczi Lász­ló, Tóth István, Paulicska Béla, Cseh Imre és a Seres testvérek, akik szin­te minden évben menetrendszerűen szállították a korosztályuk bajnoki címeit, és 'értékes helyezéseit. Vala- mennyiükkel sikerült baráti viszonyt kialakítani, közel tudtunk egymáshoz kerülni emberileg. A kemény munka a későbbiekben bőven kamatozott, hiszen Réczi Laci és Tóth Pista világ­bajnok lett, és rajtuk kívül még csak­nem húszán nyertek magyar bajnoki címet a különböző korosztályokban. Kapcsolataim tanítványaimmal a mai napig is élőek, egy képeslap erejéig mindig gondolnak rám. Ez rendkí­vül sokat jelent számomra, mert így tudom értékelni, hogy a sok beléjük fektetett munkám nem volt hiábava­ló! Ügy érzem, hogy az eltelt fél év­század alatt ugyan sokat dolgoztam, de talán mégis a lehetségesnél keve­sebbet tettem! Felhalmozódott ben­nem sok hasznos tapasztalat, amit még szeretnék átadni a mai fiatal ed­zőgarnitúrának. Bár több helyre is hívtak vezetőedzőnek, a továbbiakban is maradok Félegyházán, ahová ezer szállal kötődöm, és ahol eddigi sike­reimet is elértem — mondotta végül Besze László, a Vasas TK újdonsült mesteredzője. Farkas Tibor ÉRTESÍTÉS A városi tanács vb termelés­ellátásfelügyeleti osztálya ezúton értesíti a város és annak határá­ban lakókat, a területen működő állami és szövetkezeti gazdaságok vezetőit, hogy a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1983. május 1-től 1983. december 31-ig kutatási munkálatokat fog végezni a területen. A kutató (szeizmikus) mérések a város központjától számítva északi-északnyugati és délkeleti irányba terjednek ki. Az ingatlanok tulajdonosai (ke­zelői, használói) az 1960. évi III. törvény 46. § (1) bekezdése alap­ján lehetővé kell, hogy tegyék a mérések, megfigyelések elvégzését, s a jelek elhelyezését. A mezőgaz. dasági terményekben keletkezett esetleges károkat osztályunk köz­reműködésével az intézet megté­ríti. A népgazdasági érdekekre fi­gyelemmel kérjük az érintettek megértő támogatását. M O Z A 1 K — Parképítők és parktiprók. Ki­felé van miről dicsekednünk, egy­re több és szebb parkosított terü­letünkkel. Viszont, úgy magunk között elmondhatjuk, hogy szé- gyellnivalónk is van elég. Amíg a lakosság egyik — szerencsére na­gyobbik — része ülteti a fákat, virágokat, addig a másik fele ki­tördeli, letapossa. Hiába van a szi­lárd, sima járda, néhány lépés megtakarításáért belegázol a sze­géllyel védett, művelt területre, mint a kép is mutatja. Hogy is szoktuk mondani? Művelt terület­re csak műveletlen ember lép. — Becsületes kisfiú. Lakatos Zoltán állami gondozott, a Kise­gítő Iskola tanulója és Némedi V. Károlyné, Ady Endre utcai lakos neveltje, egyik reggel az utcán egy női karórát talált. Bevitte az iskolába, onnan Terék Istvánná tanárnővel együtt a városi tanács talált tárgyak osztályára. A tulaj- donös az előírt határidőig nem je­lentkezett érte, így most már Zoli birtokába került az óra, becsüle­tes úton. — Helyreigazítás. Április elseji MOZAIK rovatunkban azt írtuk, hogy Huszka Jenő lakatos a tilos jelzés ellenére kerékpárral átha­ladt az útkereszteződésen és 700 Ft bírság megfizetésére kötelez­ték. Huszka Jenő most hivatalos végzéssel igazolta, hogy a sza­bálysértés nem volt bizonyított, így ellene az eljárást megszüntet­ték, a pénzbírság megfizetése alól felmentették. % Tanácstagi beszámolók Kovács Sándorné, a 48. sz. vk. tanácstagja 1983. április 8-án, fél 6 órai kezdettel a szociális otthon ebédlőjében tanácstagi beszámolót tart a Vörös Hadsereg u. 44-től végig, Hámán Kató u., B. Szabó J. u„ V. kér. Nyomás lakosai ré­szére. Bondor László, a 8. sz. vk. ta­nácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel az Asztalosipari Szö­vetkezetnél tanácstagi beszámolót tart a Jókai u. 2-től végig, 1— 49-ig, Klapka utca lakosai részére. Fábián Béla, a 9. sz. vk. tanács tagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Móra téri napközi ott­honnál tanácstagi beszámolót tart a Molnár Béla u. 1—51-ig, 2— 56-ig, Alkotmány u. 1—17-ig, 2— 26-ig, Felszabadulás u. 1—23-ig, 2—20-ig lakosai részére. Némedi László, a 13. sz. vk. ta­nácstagja 1983. április 11-én, 17 órai kezdettel a Csillag vendéglő­ben tanácstagi beszámolót tart a Gábor Áron u. 27-től végig, 28-tól végig, Esze Tamás u., Zámenhoff u., Kilián Gy. u. 59-től végig, 64- től végig, Attila u. 55-től végig, 62-től végig, Horváth Zoltán u. 47-től végig, 56-tól végig lakosai részére. Kovács Sándor, a 25. sz. vk. ta­nácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában tanácstagi be­számolót tart az Árok u„ Honvéd u., Laktanya u., Holló L. u., Mun­kácsy u., Liszt F. u., Fadrusz J. u., Blaha L. tér, Mikszáth K. u. lako­sai részére. Dr. Sulyok Miklós, a 33. sz. vk. tanácstagja 1983. április 11-én, 18 órai kezdettel a Móra Ferenc Ál­talános Iskolában tanácstagi be­számolót tart a Héderi A. u., Mar­tinovics u., Tompa u„ Kisfaludy u„ Táncsics Mihály u. lakosai ré­szére. Képzőművészeti kiállítás • Dr. Kardos András megnyitja a kiállítást. (Kép és szöveg: Némedi L.) A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Ház kamara­termében, a Móra Ferenc Gim­názium tanulóinak legszebb alko­tásaiból rendezett kiállítást dr. Kardos András, a városi tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Méltatta az intézmény sokoldalú tevékenységét, rámutatott, hogy a tanulók tevékeny részesei vá­rosunk kulturális életének. Eh­hez sok segítséget nyújt az isko­la nevelőtestülete is. Különösen nagy érdemei vannak ebben Ros­ta Ferenc tanárnak, akinek veze­tésével évek óta tudatosan ké­szülnek a tehetséges tanulók el­képzeléseik megvalósítására. A sokféle módszer, a technikai esz­közök sokasága gazdag lehetősé­get ad az egyéniségek kibontako­zásához. Bár az ilyen tevékeny­séget nehezebb összefogni és irá­nyítani, Rosta Ferenc mégis vál­lalta. S hogy nem eredmény nél­kül, azt a mostani kiállított anyag fényesen igazolta. A kiállított százhetven képet szakértő zsűri válogatta, és érté­kelte. Szappanos István és Bala- nyi Károly, mint a megye mű­vészei a látottak alapján Fekete Ildikfft, Fekete Zsoltot, Szabó Csillát, Szabó Ildikót és Gárgyán Ildikót meghívták a júniusban rendezendő megyei kiállításra is. Ez mór rangot is jelent. A legjobb tanulók rendszeresen tevékenykednek a Holló László képzőművészkörben is, ahol Te- rescsényi Endre segíti munkáju­kat. A kiállítás megnyitója után ba­ráti beszélgetés alakult ki az al­kotók és a vendégek között. Itt többen elmondták véleményüket a látottakról, s érdeklődtek a ki­állítók további elképzeléseiről. Örömmel hallottuk, hogy a ter­vekben a képzőművészet külön­böző ágai szerepelnek, s remél­jük, ki előbb, ki később, sikerrel veszi ezt az akadályt is. Végezetül Kovács Sándor igaz­gató mondott köszönetét a kiállí­tóknak, valamint a művelődési ház dolgozóinak a kiállítás szín­vonalas megrendezéséért. A mezőgazdasági termelést segíti az áfész szakboltja Kiskunfélegyháza perifériáján, az E5-ÖS főút melletti 36. számú áfész mezőgazdasági szakbolt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak a város és községei, de a távolabb lévő városok és községek kis- és nagygazdaságai is felkeresik. A bolt 1981. évi 53 millió forin­tos forgalma 1982-ben 96,9 millióra növekedett, s az idei tervében már 105 milliós áruforgalom szerepel. Az első negyedév után, úgy lát­szik, ezt is túl fogja teljesíteni a szakbolt huszonöt tagú fiatal gárdá­ja, amelynek átlagéletkora 25 év. Közülük huszonegynek van keres­kedelmi szakképesítése, tíznek érettségije és hét most jár középisko­lába. Az árukészletet nehéz lenne felsorolni. A mellékelt képek azonban jól érzékeltetik, hogy a nagy boltból kiszorult árukat csak egy nagy csarnokban lehetne elhelyezni. (Kép és szöveg: Tóth Miklós) Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Városi Orsolya (anyja neve: Juhász Rozália), Benkó Csilla (Eszik Ilona Ildikó), Nagy Szilvia (Fá­bián Erzsébet), Kiss Csilla (Tóth Edit), Gulyás János (Farkas Etelka), Ivanov Tibor (Kastóczki Mar­git), Gondi Ferenc (Födi Ilona), Bar- ta Éva (Bori Zsuzsanna Mária), Kiss Sziívia (Büki Katalin), Orosz József (Németh Ilona), Bertalan András (Hochman Erzsébet), Tajti Irén Tün­de (Karsai Irén). MEGHALTAK: Tarjányi György Kiskunfélegyháza, Dobos János Kis­kunfélegyháza, Marton Istvánná Nagy Hona Tiszaalpár, Hegyi Mária Kis­kunfélegyháza, Nánási Jánosné Sán­ta Terézia Pálmonostora, Gujka Jó­zsef Tiszaalpár, Buri Sándor (Kiskun­félegyháza, Tarjányi Ágoston Kiskun­félegyháza, Lantos Ferencné Mészáros Ilona, Kiskunfélegyháza, Ladányi László Kiskunfélegyháza. MŰSOR Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: FEKETE SZA­KÁLL SZELLEME. III. helyárú. Színes, magyarul beszélő ameri­kai—angol vígjáték. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/1«« pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-46« Index: 25 308 ISSN 0133—2554

Next

/
Oldalképek
Tartalom