Félegyházi Közlöny, 1982 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1982-09-17 / 37. szám

Végrehajtó bizottsági ülés a gyárban A városi tanács végrehajtó bi­zottsága szeptejnber 8-án meg­tartotta munkaterv szerinti ülé­sét. A hagyományos ülésektől annyiban tért el, hogy a napi­rendről szóló beszámolót a hely­színen a Habselyem Kötöttáru- gyár 5. sz. Gyárában tárgyalta. Farkas Jenőné igazgató beszá­molt a dolgozók érdekében ho­zott művelődési, egészségügyi, szo­ciális és munkaügyi jogszabályok betartásáról. 1962 tavaszán a városi tanács létrehozta Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalatot, a szabad női munkaerő foglalkoztatására. Jogutódja a Kézműipari Válla­lat, majd a Kunsági Ruhaipari Vállalat, 1979-ben az eredménye­sen működő vállalat beolvadt a Habselyem Kötöttárugyárba. Az 5. sz. gyárhoz három vidéki te­lephely is tartozik: Bugacon, Ti- szaalpáron és Tiszakécskén. A gyár felsőruházati termékeket állít elő. Az elmúlt évben a nem rubel elszámolású exportjuk meghaladta a másfél millió dol­lárt. 1982-ben szovjet és mongol exporton kívül 9 .nyugati ország­ban 17 partnerrel állnak kapcso­latban. A gyors technikai fejlődés ál­landóan fokozza az általános mű­veltséggel összefüggő követelmé­nyeket, ugyanakkor növeli a szakképzés, továbbképzés iránti igényeket. A gyárvezetés a dol­gozók szakmai és ideológiai kép­zését támogatja. Évente 40—45 dolgozó képezi magát tovább felső- és (középfo­kú tanintézetekben, 25—30 pedig különböző szakmai, politikai ve­zetőképző tanfolyamokon vesz részt. A végrehajtó bizottság kihelye­zett ülésén megállapította a be­számoló tárgyalásakor, hogy a gyárban a szociális helyzet jó, a munkakörülmények megfelelő­ek. A beszámolóhoz észrevétel­ként hangzott el, hogy a Városi Ügyészség megvizsgálta a törvé­nyesség betartását a vállalatnál. Dr. Juhász Antal, a Városi Ügyészség vezetője hangsúlyozta, hogy a városban ez az egyik olyán gyár, ahol a törvényesség betartása egyáltalán nem hagy kívánnivalót maga után. Talán a csökkent munkaképességűek el­helyezéséről kellene még Tcörül- tekintőbben gondoskodni. Csányi István a tanács pénzügyi osztály- vezetője kiemelte a példás mun­kafegyelmet amelyet a gyár ve­zetése betartat. Dr. Szilágyi Mária üzemorvos köszönetét mondott a gyár veze­tőinek az egészségügyi munka segítéséért. Javasolta a vb-nek, fejezze ki elismerését a vállalat vezetésének. Sztanojev András városi pb első titkár méltatta a gyár ered­ményeit. Most már csak finomí­tani kell a munkát, és a meglevő kapcsolatokat és akkor az ered­mények még nagyobbak lesznek. Az elhangzott véleményeket, ja­vaslatokat dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke foglalta ösz- sze. A beszámoló elfogadása után a vb üzemlátogatáson vett részt. Á. A. Egy kisüzem ígéretes teljesítménye A kiskunfélegyházi áfész Do­bó utcai sertésvágó telepén, Cseri Imre vezetésével mindössze 13 dolgozó tevékenykedik, de nem akárhogyan, erre fényes bizonyí­ték az „Auróra” szocialista brigád aranykoszorús kitüntetése. Ők el­mondhatják, hogy mindennap disznótorban vannak. Sarok Ferenc, az áfész ipari főosztályának vezetője pontos számadatokkal bizonyítja a ser­tésvágó tevékenységének fontos­ságát, a város és környéke lakos­ságának húsellátásában. Ez év első felében az egyéni gazdaságoktól felvásároltak 3100 db sertést, ebből a saját kisüze­mükben levágtak 2022 db-ot, a többit, 1078 sertést — a vágóhely szűk volta miatt — az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnak ad­ták át. Az első félévben kitermelt tő­kehús (fej, láb és belsőség nélkül) 96,650 kg volt, ebből Kiskunfél­egyházán az áfész 62,556 kg-ot, a BÉK Vállalat 4663 kg-ot hozott forgalomba, a többi a környező községek lakosságához került, Ti- szaalpárra, Bugacra, Jászszent- lászlóra, Pálmonostorára, Kun­szállásra, Petőfiszállásra és Gátér községbe. Ezek a számok mindennél éke­sebben bizonyítják az áfész ser­tésvágó kisüzemének létjogosult­ságát, hiszen az általa kitermelt és kétnaponként kiszállított hús­mennyiséggel nagyban hozzájárul a lakosság ellátásához, s az álla­mi vállalat tehermentesítéséhez. Tóth Miklós Munkásőrök civilben Hagyománnyá vált már. hogy a nyár végén a VSZM budapesti és kiskunfélegyházi gyárainak mun­kásőrei a gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetés vendége­ként családtagjaikkal együtt ki­ránduláson vesznek részt az or­szág különböző pontjain. Ebben az évben szeptember 11—12-én a Balaton-felvidék volt az úticél. Az első állomás Várpa­lotán volt, ahol megtekintettük az 1977-ben alapított Tüzér Mú­zeumot, mely az Országos Hadtör­téneti Múzeum része, és az ókor­tól napjainkig mutatja be a tüzér­ség fejlődését. Következő állomás Nagyvázsony volt, ahol Mátyás király hős vezére, Kinizsi Pál helyreállított várát és a vármú­zeumot tekintettük meg. A szállás elfoglalása és az ebéd után a pi­henés következett. Balatonszepez­den a vállalati üdülő melletti strandon a kellemesen langyos vízben fürödtünk, felfrissülve ké­szültünk az esti szalonnasütésre, az azt követő ismerkedésre, be­szélgetésre. A vasárnapi program Bada­csonyban rövid megállással kez­dődött, ahol éppen a Badacsonyi szüret kétnapos eseményei közül Veszprém város Erkel Ferenc fú­vószenekarának szabadtéri térze­néjét hallgathattuk, és ki-ki ér­deklődésének megfelelően a cse­rép- és népiszőttesvásáron vásá­rolhatott. Az út következő állo­mása Hévízen a Tófürdő volt, ahonnan kiadós fürdés után elin­dultunk hazafelé. Kis pihenőre megálltunk még Balatojiakaraty- tyán, ahol az 1967-ben utoljára kihajtott kb.: 450 éves szilfát néz. tűk meg, melyhez a néphagyo­mány szerint Rákóczi fejedelem a lovát kötötte. A Dunaföldvári Halászcsárdá­ban elfogyasztott vacsora után a késő esti órákban fáradtan, új él­ményekben gazdagon érkeztünk haza városunkba. Nemcsak az új tájak, hanem egymás családjának megismerése, a szolgálaton kívül eltöltött hétvége is elősegítette a még jobb emberi kapcsolatok ki­alakítását, a pihenést, a kulturá- lódást. F. Zs. Őszi csúcsmunkák előtt A Szakmaközi Művelődési Ház kultúrtermében nyílt meg a Le­nin Tsz kézimunka-szakkörének eddigi legnagyobb kiállítása. A kiállítást Bozó Lajos, a szövetke­zet párttitkára nyitotta meg. A szakkör 1963-ban alakult, s azóta a 15-ről 25-re gyarapodott a lét­szám. A szabad idő helyes eltöl­tésének és a népművészet orszá­gosan is egyre alaposabb megis­merésének legjobb lehetősége ez a szakköri munka. Céljuk az ország szinte minden stílusának megis­merése és a gyakorlati kipróbálá­sa. A kiállítás ezért változatos és tanulságos, s a látogatónak lehe­tősége van a magyar tájjellegű népművészet minden ágát tanul­mányozni. A kiállításon bemuta­tott térítők, blúzok, futók 23 szak­köri tag alkotásai, összesen 123 hímzés került a tablókra. I. díjat kapott a zsűri döntése alapján Dányi Istvánná szigetvári fehér hímzésű térítőjével 2. díjat bé­kési szűcs hímzéses térítőjével Tarjányi Lászlóné és bicskei fe­hér hímzésű térítőjével Kurucz Lászlóné. Minden kiállító oklevelet is ka­pott. A kiállítás anyaga kb.: 3 év munkája, mely a szakköri tagok szorgalmát, hozzáértését dicséri, s jó szolgálatot tesz a népművészet igazi értékeinek megismerésében. A szakkör id. Agó Józsefné irá­nyításával működik, s eredmé­nyességüket több kiállítás sikere is bizonyítja. A kiállítást színes­sé teszik még Hegedűs Sándor naiv népművészetet képviselő fa­ragásai. A rendezésben sokat segítettek a szövetkezet Virágos brigádjának tagjai is, akik ízléses virágkölte­ményeikkel emelték a kiállítás színvonalát, melyet szeptember 19-ig tekinthetnek meg az érdek­lődők. • Dányi Istvánná I. díjas alkotás» (Kép és szöveg: Némedi László) • Szépen hímzett térítők. Iskolaszépítés szívvel-lélekkel, valamint 47 mázsa festékkel SPORT LABDARÚGÁS: Lajosmizse—HKBSE 1—3 (1—0). Az elmúlt heti szép hazai győzelem után, további kemény ed­zésekkel készülve, bizakodó hangu­latban utaztak el a piros-fehérek La- josmizsére. Az első játékrészben mindkét együt­tes óvatosan kezdett, és csak a né­zőtéren folyt nagy „hangpárbaj” a két szurkolótábor között, főleg Vaj­da vezetőgólja után. A második negy­venöt percre azután végre feloldó­dott a félegyháziak görcsös akarása és ötletes csapatjátékot produkálva Somogyi, Hegedűs és Mari góljaival a maguk javára tudták fordítani az eredményt. Így öt forduló után mind­össze csak egyetlen pontot veszítve, jóval a várakozás felett szerepel a gárda, de a teljes igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a valóban erős csapatok még csak most követ­keznek! Az edzéseken a lelkiisme­retes munkát, a mérkőzéseken mu­tatott lelkes játékot számbavéve meg­van a remény arra, hogy az elkövet­kező rangadójellegű találkozókon is si­keresen szerepelnek majd, megtart­va ezzel előkelő helyezésüket a te­rületi bajnokság Kőrös csoportjában. Szövetkezeti SE—Kalocsai SE 2—2 (2—0), megyei I. o. mérkőzés. A szö­vetkezetiek igazolva a hétközi edző­mérkőzéseken látott jó teljesítményü­ket Kurucz két látványos góljával teljesen megérdemelten jutottak előny­höz az első félidőben. A második já­tékrészben is a hazaiak irányították a játékot, de Jókai sajnálatos sérülé­se után feljöttek a vendégek, és az egyre jobban fáradó piros-kékek két megingását a ,,veterán” Matos ki­használta, megszerezve ezzel az egyik bajnoki pontot a kalocsaiak számára. Vasutas SE—H. Radnóti SE 6—2 (3—1), megyei II. o. mérkőzés. A jó, napot kifogó vasutasok Pintér 4; Provics és Szombati góljaival ilyen arányban is teljesen megérdemelten nyertek a tavaly még I. osztályban szereplő ellenfelükkel szemben. Helvéciái MEDOSZ—Húsos SK 1—0 (0—0), megyei II. o. mérkőzés. Mind­végig heves, kemény belépőkkel tar­kított mérkőzésen a hazaiak a 94. percben elért góllal szerezték meg a győzelmet, a tartalékos vágóhídi gárda ellen. HKBSE—Békéscsaba 0—5 (0—3) or­szágos serdülő bajnoki mérkőzés. HKBSE—Békéscsaba 3—1 (0—0), or­szágos ifjúsági bajnoki mérkőzés. Góllövők: Vidács J; Jankó.; Ajtai. A hazaiak öt forduló után is veretlenül állnak a táblázat élén. ASZTALITENISZ: Szövetkezeti SE—MEDICOR 20—5. NB II. mérkő­zés. Gy.: Huszta Cs., dr. Nagy L.. Nagy F., 5—5; Süthő 3; Dénes 2. Az elmúlt évi bajnokságban m'ég NB I- ben szereplő budapestieknek egy pillanatig sem volt esélyük a győze­lemre az ellenállhatatlanul játszó szö­vetkezetiekkel szemben. Különösen dr. Nagy László és a fiatal Nagy Fe­renc teljesítménye emelkedett ki, de feltétlenül meg kell dicsérni az újra formába lendült Husztát is, aki ismét veretlenül játszotta végig mér­kőzéseit. A piros-kékek ezzel a győ­zelemmel megerősítették második helyüket a táblázaton, és most ket­tőzött szorgalommal készülnek az október 9-én Kiskunfélegyházán megrendezésre kerülő Kiskunlacháza elleni rangadóra, melynek tétje a bajnoki cím! A nagy érdeklődéssel várt találkozó színhelye a Petőfi Ál­talános Iskola tornaterme, kezdés 14 órakor. Az elmúlt hétvégén Debrecenben indultak minősítőversenyen a Hú­sos SK kerékpárosai. Miután a ver­senyek útvonala a hortobágyi ország­úton volt kijelölve, így a kavargó el­lenszélben csak igen kevés indulónak sikerült teljesítenie a kiírt szigorú minősítési feltételeket. A serdülő fiúk 50 km-es csapatversenyét a pé­csi MSC nyerte, míg a második he­lyen a Húsos SK végzett minimális különbséggel, ezüstjelvényes szintet teljesítve. Az egyéni számokban is eredményesen szerepeltek a zöld­fehérek versenyzői, amit jól érzékel­tetnek a következő helyezések. A serdülő fiúk 60 kilométeres távján 56 induló közül Kiss Ferenc harma­dik, míg az úttörők 40 kilométeres versenyében 47 társát megelőzve Pa- tyi Zsolt a második. Szikszai Ilona, pedig a lányok között a harmadik helyet szerezte meg. Vasárnap a Nagyerdőben rendezték meg a Phö­nix Kupa elnevezésű ifjúsági ver­senyt, melyen elindult a serdülő ko­rú Gálig Judit is, és idősebb ver­senyzőtársai között is jól helytállt a 10 kilométeres távon, mindössze egy géphosszai maradt le a győztes mö­gött és így ezüstérmes lett. ÖKÖLVÍVÁS: Több mint másfélszáz induló részvételével Kecskeméten rendezték meg a hagyományos Pe­tőfi Népe Kupa ökölvívóviadalt, melynek pontversenyét a HKBSE nyerte. Mivel a harmadik egymást követő évben sikerült a piros-fehé­reknek az élen végezni, a díszes tró­fea végleg a birtokukba került. Az egyéni versenyben pedig 15 érmet szereztek a félegyháziak! Az ifjúsá­giaknál Rácz Miklós, míg a felnőt- kas G.; Rácz F. első, Kormányos Z., pedig második lett. A felnőttek kö­zött Lénárt M.; Horváth D.; Gál I. első, Lukács L.: Kocsis M.; Rajkó L. második. Pavják I.; Kozák I. és Mo­zi L. a harmadik helyet szerezte meg. A zsűri döntése alapján az ifjúsá­giaknál Rácz Miklós, míg a felnőt­tek között Lénárt Mihály bizonyult a legtechnikásabb versenyzőnek, és vehette át a különdíjat. A hétvége sportműsora a Petőfi Népe szombati sportrovatában talál­ható meg! Farkas Tibor (§ Kiss Ferenc a debreceni Hajdú Ku­pa versenyein a serdülök mezőnyében bronzérmes lett. (F. T. felv.) Anyakönyvi hírek, SZÜLETTEK: Hegedűs Norbert (Farkas Éva Ilona), Tarjányi Erika (Vízhányó Franciska), Iványi Róbert István (Seregély Anna Katalin), Cse­ri Zoltán (Czakó Erzsébet), Dudás Anett (Bozorádi Irén), Győrfi Mária (Vereb Mária Matild). Cina Tamás (Lantos Mária Éva), Tóth Julianna (Szabó Julianna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tóth Gábor — Görög Rozália, Czakó Im­re — Makán Olga Veronika. Almási Mihály — Kurucz Erzsébet, Rácz Jó­zsef — Kisznyér Erika. Rádi László — Somogyi Zsuzsanna, Tóth József — Borbély Cecília. MEGHALTAK: Nagy Elek, Kunszál­lás. Drozdik Istvánná Tóth Rozália. Róna u. 12.. Sági Piroska, Gátér, Mé­száros Mihály Alfréd, XI. k. 319, Ta.i- ti Sándor, Bugac,-Kovács András, Bu­gac, Csonka Dezsőné Bense Ilona. Nádasdy u. 12. Nagy Mihályné Va­kulva Mária, Kunszállás. Az aratás nagy munkája után úgy tűnhet, mintha lehetne a me­zőgazdasági nagyüzemekben egy kicsit lazítani. Márpedig ez egy­általán nem így van. Ma a mező- gazdasági üzemekben januártól decemberig hasonló megfeszített munka folyik, mint az ipari üze­mekben. Így van ez szövetkeze­tünkben is, a kiskunfélegyházi Pe­tőfiben. A kombájnok az utolsó kasza­vágás után javítóműhelybe kerül­tek, ahol a műszaki szakemberek átalakítják lucernamagcsépléshez, majd a kukorica betakarításához. A kombájnosok pedig átültek az önjáró silózógépekre, hogy levág­ják a közel 140 hektár silókukori­cát, amelynek tömege meghaladja a 3 ezer tonnát. Szorgos munka folyik a kukoricabetakarítás elő­készítésére is. 360 hektár kukori­cából 2 ezer tonna feletti termést várunk. A szalmabetakarítással szinte egy időben már a jövő évi termés érdekében hasítják az ekék a min­den évben megújuló határt. A szőlő-gyümölcstermesztésben megkezdődött a szilva szüretelése, ezt a munkát a szőlő szedésével együtt csak az iskolák segítségé­vel tudjuk elvégezni. A 49 hektár szilváskertünkből 200 tonna ter­mést várunk, amelyet a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Dó­zsa Gy. úti Általános Iskola szor­gos tanulói takarítanak be, taná­raik irányításával. A 113 hektár szőlő szüretelése nagyon nagy erő­próba, a szakemberek itt 820 ton­na terméssel számolnak. Erre a munkára külön terv készül, ösz­• Mokány Mátyás irányításával a lakatos részleg dolgozói szőlő­szállító konténereket készítenek a szüretre. szehangolva a 608. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézettel. A szüret szép és nagy munkáját már több éve ők végzik szövetkezetünkben, jó eredményekkel. Az ágazat dolgozóira vár, hogy megfelelő színvonalon kiszolgál­ják, és megszervezzék a diákok munkáját, valamint betakarítsák a 23 hektár körte termését. A fel­sorolt legnagyobb munkák mellett el kell vetni a jövő évi kenyér- nekvalót, szerves és műtrágyát kell a földbe juttatni és még le­hetne hosszan sorolni, hogy mi mindent kell elvégezni. A feladatok, a határidők diktál­nak, nincs megállás sem az alap- tevékenységben, sem a kiegészítő üzemágakban. Szorgalmas mun­kával, jó szervezéssel el tudjuk végezni az őszi betakarítási mun­kákat, tudjuk teljesíteni tervün­ket. Ehhez azonban a szocialista brigádok, minden dolgozójának nagy erőfeszítéseire van szükség. A jó gazda gondosságával kell tö­rekedni a veszteségmentes munka­végzésre, a költségek csökkentésé­re, hogy eredményes legyen zár­számadásunk, mind a társadalom, mind pedig szövetkezetünk dolgos tagsága szempontjából. Retkes Imre • Dobos Ádám brigádvezető irá­nyításával folyik a silózás. Amikor elkezdték beállványoz­ni a Petőfi Általános Iskola épü­letét, azt gondoltam, kár ilyen ké­sőn hozzáfogni, mert úgy járnak vele, mint a Kossuth utca páros oldalán lévő házak, egész télen ott éktelenkedett az állványer­dő. Szerencsére tévedtem, mert nálunk eddig szokatlan tempó­ban, már a tanévnyitásra meg­szépült az iskola homlokzata és nyomtalanul eltűntek az állvá­nyok is. Az iskola igazgatója, Szendrei Lajos így tájékoztatott a „csodá­ról”. A kunszállási Alkotmány .szakemberei, Pólyák Károly épí­tésvezető irányításával végezték a felújítást. Az állványokat a KUNÉP Vállalat adta és állítot­ta fel, a festést, mázolást egy 3 tagú brigád: Szabó István. Dongó Sándor és Ipacs Miklós végezte reggel 6-tól este 6-ig tartó kitar­tó, szorgalmas munkával. Három soron, 47 mázsa festéket használ­tak fel. Ez a munkastílus „nem jellemző” a mi városunkban, de a jó példa nyomán meg kellene honosítani. —th—s— A biztosítás tényleg biztonság Az Állami Biztosító félegyházi fiókjához évtizedes jó kapcsolat fűz a helyi sajtón keresztül. Mondhatnám benne vagyok a szakmában. Tudom, hogy a fel- szabadulás előtti időkben a kü­lönféle és sokszor hirtelen átfes­tett cégérek alatt működő bizto­sító részvénytársaságok nem jó­léti intézmények voltak, hanem a társaságba tömörült pénzembe­rek haszonszerzési törekvései. S amikor a károk annyira meg­szaporodtak, hogy a kártérítések veszélyeztették volna a tőkések befektetett tőkéjét, megszűnt a társaság létezni, illetve új név alatt folytatta „áldásos” műkö­dését. Tudom azt is, hogy a biztosítás államosításakor milyen nehéz volt a félegyházi fiók dolgozóinak is a bizalmatlan embereket meg­nyerni és saját érdekükben biz­tosítást kötni velük. Az évek fo­lyamán azonban megszilárdult a bizalom, és ma már mindenki tudja, hogy a biztosítás tényleg biztonságot jelent. Szécsényi Istvánnal, a félegyhá­zi fiók igazgatójával beszélget­tünk munkájukról, sokoldalú tevékenységükről. Elmondta, hogy több mint 14 ezer lakossági va­gyonbiztosítást, 11 500 lakásbiz­tosítást, 14 500 személybiztosítást és 2084 CASCO-biztosítást kezel­nek. Ez 42 600 biztosítás, tehát jó­val több, mint a lakosság össz- létszáma, beleértve még a csecse­mőket is. Ez évben, július 30-ig 2305 sze­mélykárt és 1242 vagyonkárt fi­zettek ki, több mint 5 és fél millió forint értékben. A július 4-i, vasárnap délutáni példátlan erejű szélvihar miatt rosszul kezdődött a második fél­év. Percek alatt 452 helyen oko­zott kisebb-nagyobb kárt, s ebből július 30-ig 400 káresetet rende­zett a fiók. A kifizetett kártérí­tés félmillió forintot tett ki. A termelőszövetkezeteknek eddig kifizetett összeg a július 4-i vi­harkárra 613 ezer forint, de ennél sokkal több lesz a kártérítés, mert a számlák benyújtása most van folyamatban. Elmondta a fiók vezetője azt is, hogy július 1-től sokféle új biztosítási formát vezettek be, pél­dául a kis- és nagymotorok, lakó­kocsik, utánfutók, augusztus 1- től pedig a csónak- és motorcsó­nak biztosítását is. T. M. MŰSOR: Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: SOLO SUNNY. Csak 16 éven felülieknek! Színes, magyarul beszélő NDK film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom