Félegyházi Közlöny, 1982 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1982-08-06 / 31. szám

A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődése városunkban A népgazdaság termelési rend­szerében közismerten nagy jelen­tősége van a háztáji, kisegítő gazdaságok és egyéb kisgazdasá­gok termelésének. Városunk területén is jelentős mennyiségű zöldség-gyümölcs és a kisállattenyésztésből származó termék kerül innen a népgazda­ság asztalára. Ezt az igyekezetei támogatja az MSZMP X'II. kongresszusának határozata is: „Változatlanul ösz­tönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, támogatni mind szorosabb együttműködésü­ket ä mezőgazdasági nagyüze­mekkel”. Városunkban a tanácson a ter­melésellátás-felügyeleti osztály feladata a mezőgazdasági kister­melés* szervezése, irányítása. — A megyei tanács is fontos­nak tartja, hogy legyen elég ta­karmány, vetőmag, szaporító­anyag, műtrágya, növényvédő­szer, kisgép, melynek ellenőrzése is osztályunk feladata — mondta Dinnyés István osztályvezető. A szerteágazó feladatnak a jö­vőben is igyekszünk eleget tenni, mint ahogy tettük eddig is. Jelentős azoknak a száma, akik főleg 1977-től bekapcsolódtak a termelésbe. Nagy részük az ÁFÉSZ-.nél, vagy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben van nyilvántartva. Számottevő azoknak a száma is, akik szervezeten kívül — szellemi foglalkozásúak, egyéni vállalkozók, nyugdíjasok és hob­bitelkeken gazdálkodók — vesz­nek részt a termelésben. A városban és a vonzáskörébe tartozó községekben a kisáru- termelés fejlődésére jellemző, hogy a tsz és az ÁFÉSZ együttes árbevétele az 1981 -es évben meg­haladta a 630 millió forintot. A nagyüzemek termelése mel­lett jelentős arányt képviselnek, a háztáji és kisegítő gazdaságok az állattenyésztés és a zöldség­megelőző kölcsönöket adtak a termelőknek. A termelési kedv nem volt mindig egyenletes, voltak nagyon jó időszakok és visszaesések is. Ez a galambtenyésztésben jelent­kezett leginkább, de érezhető volt a hízómarha értékesítésében is. Az utóbbinál valószínűleg a kilo­grammonkénti 6 forintos állami támogatás elmaradására vezethe­tő vissza. A tehénállomány pél­dául városunkban és a községek­ben is 35 százalékkal csökkent. Az okok közé tartozik az idő­sebb nemzedék munkaképtelen­né válása, s a fiatalok idegenke­dése a szarvasmarhatartástól, mi­vel a gyorsabb jövedelmet ígérő libáhizlalást, -nevelést, sertés- tartást és fóliás zöldségtermelést részesítik előnyben. Valamennyiünk érdeke viszont, hogy a háztáji, kisegítő gazdasá­gokban dolgozók és egyéb kis- árutermeléssel foglalkozók mun­káját segítsük, s a kistermelők a nagyüzemben, az ÁFÉSZ-hez kapcsolódva találják meg terme­lési biztonságukat. A termelőszövetkezetekben ma már jól fogják össze és irányít­ják az integrált szervezetben dol­gozókat, felismerték, hogy a kis­termelés segíti, kiegészíti a nagy­üzemi termelést. De azt is lé­nyeges látnunk, hogy a kisáru- termeles eredményei sem lenné­nek kielégitőek a nagyüzemi ter­meltető, felvásárló szervezetek támogatása nélkül, de igénylik a városi tanács vb termelésellátás­felügyeleti osztályának koordiná­ló tevékenységét is. A specializálódó kistermelés egyre jobban igényli a támoga­tást, irányítást. Az összefogásra is szükség van, melyre jó példa a kertszövetkezet. A tanács is jelentősen támo­gatja a kertszövetkezet munkáját tanácsi kezelésű hobbitelkek biz­tosításával. Ezenkívül számtalan területen pl.: értékesítési és tech­nikai problémák megoldásában is segítik őket. Szakmai jellegű előadások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. Az integráló gazda­ságokkal közösen rendez az osz­tály ilyeneket. Nagy figyelmet fordítanak sza­porító anyagok, oltványok, facse­meték beszerzésére. Így jött lét­re a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet támogatásával a mező- gazdasági bolttal szemben lévő lerakat is. A vetőmagellátást, előnevelt palánták kihelyezését is figyelem­mel kísérjük. v A már említett szaküzlet meny- nyiségi és minőségi ellátását is figyelemmel kísérjük és a megyei mezőgazdasági osztály segítségét kérjük, ha szükséges. A legfontosabb feladat, hogy a sertés, a baromfi, a kisállat- tenyésztés fejlődjön, a zöldség— gyümölcstermelés pedig a jelen­legi szinten maradjon. A cél el­érése érdekében szükség van a nagyüzemi termelés meghatározó szerepe mellett a háztáji és ki­segítő gazdaságok fejlesztésére. A cél elérése mindannyiunk közös feladata — fejezte be tá­jékoztatását Dinnyés István osz­tályvezető. Némedi László Megkezdődik az almaszüret a tiszaalpári Tiszatáj Tsz-ben gyümölcs termelése területén. Az előállított termék jelentős részét a nagyüzemeken keresztül érté­kesítik. ( Az ÁFÉSZ keretében 13 szak­csoport foglalkozik kisállat- tenyésztéssel, libaneveléssel és -hizlalással. A zöldség—gyümölcs- termelőket kertszövetkezet fogja össze. i Természetesen a legjelentősebb a libanevelő és -hizlaló szakcso­port, de a nyúl- és a galambte­nyésztés is sokat fejlődött. Az eredmények elérését segítette, hogy törzsállományt és termelést Augusztus 16-án, hétfőn kezdi meg az alma szedését, a közeli tiszaalpári Tiszatáj Mg. Termelő- szövetkezet Fodor-majori gyümöl­csösében. A szövetkezet vezetőr sége szívesen fogadja segítségül mindazokat, akik szabadságukat hasznosan, szabad levegőn akarják eltölteni, és zsebpénzüket, vagy háztartási pénzüket az almasze­dés keresetéből szeretnék kiegé­szíteni. Kiskunfélegyházáról a ki­utazáshoz a szövetkezet jármű­vet biztosít, amely 16-tól minden reggel 7 órakor indul a Csöpi Áruház elől, de megáll és felve­szi az almaszedőket a Kilián György utca sarkán a Gyapjúfor­galmi Vállalat és a Három Ár­va vendéglő előtt is. Szlovákiában járt az, Asszonyklub SPORT ASZTALITENISZ Jöttem, láttam, győztem, így szól a régi mondás. Nos, ezt a Szö­vetkezeti SE asz­taliteniszezői is elmondhatják magukról, hi­szen két évi me­gyei, majd újabb két évi NB in­as szereplés után az elmúlt év vé­gén bajnokságot nyertek, és fel­jutottak az NB II-be, ahol már­is leadták a név­jegyüket, hiszen a tavaszi idény után egyforma pontszámm.a! áll­nak veretlenül a táblázat élén a nagy esélyes ÉGSZÖV-MEDOSZ-szal. E szép siker összetevőiről és a csa­pat előtt állő őszi tervekről beszél­gettünk Kalász Kázmérral, az együt­tes kitűnő edzőjével: — A bajnoki cím kivívása után az egyesület vezetősége a második vo­nalban a biztos bentmaradást tűzte ki célul a C3apat elé, de a fiúk ala­posan kitettek magukért a tavaszi idényben, és így valamennyi mérkő­zést sikerült megnyernünk. A jelen­legi, várakozáson felüli jó szereplés­hez a csapat minden tagja átlagon felüli teljesítménnyel járult hozzá, ám közülük is kiemelkedik Huszta Csaba szereplése, aki mindössze egyetlen vereséget szenvedett el a tavasszal! Az ő egyenletes, jő for­mája buzdítólag hatott a többiekre is, amit jól érzékeltet Sütő László 85 százalékos és Erdélyi Endre 80 szá­zalékos győzelmi aránya is. Az el­múlt évben remekül játszó rutinos dr. Nagy László az idén sokat volt sé­rült, de ennek ellenére is többször hagyta el győztesként az asztalt, mint vesztesként. Az ifjúsági korú Dénes György játéka végre kezd elmozdulni a holtpontról, győzelmi aránya 40 százalékos, ami a vártnak megfelelő. Végül pedig, de nem utolsósorban említhetem meg Nagy Ferenc nevét, aki jelenleg katonai szolgálatát tölti és Így az idén csak kevés alkalom­mal juthatott játéklehetőséghez, de amikor sor került játékára, mindig jól helytállt. A jelenlegi helyezésünk azonban nem tesz bennünket elbizakodottá, hi­szen jól tudjuk, hogy az őszi mér­kőzéseink jóval nehezebbek lesznek, mint a tavasziak. Az idény végére szeretnénk az első hat között végez­ni, hogy jövőre tudásban is megerő­södve, magasabb szintről vághassunk • A Szövetkezeti SE NB II-ben má­sodik helyen álló asztalitenisz­csapata. neki az új bajnoki évnek. Sajnos, a szép tavasz után az őszi kilátásaink mégsem lehetnek ennyire rózsásak, mivel szakosztályunk anyagi helyze­te jelen pillanatban nem a legked­vezőbb. Miután a II. osztályban már igen nagy távolságokra kell elutaz­nunk egy-egy mérkőzés színhelyére, így alaposan megnövekedtek az uta­zásra költött összegek. Ráadásul a sportszerek is gyorsan kopnak, és pótlásuk szinte létszükséglet ahhoz, hogy asztalhoz tudjunk állni. Mivel e nehézségek egyre súlyosabban érintenek bennünket, elképzelhető, hogy kérdésessé fog válni további szereplésünk is. Bízom azonban foá- zisszerveink és a városi vezetők sportszeretetében, akik aktív közre­működésével, ha az utolsó pillanat­ban is, de elhárulnak majd fejünk felől a fenyegető fellegek — fejezte be a szövetkezetiek szakvezetője. E beszélgetés után nem sokkal meg­történt az egyesület elnökségének ülé­se is, ahol az elhangzott vélemények után még válságosabb kép alakult ki a Szövetkezetig SE helyzetéről, mely jelenleg két szakosztályt foglalkoztat, a labdarúgókét és az asztalitenisze­zőkét. Felmerült többek között az a gondolat is, hogy a két szakosztály közül valamelyiket meg kell majd szüntetni. De melyiket, a labdarúgó­két, hiszen jóformán őértük alakult meg az egyesület! Az asztalitenisze­zőkét, akik jelenleg az ország legjobb húsz csapata között vannak. A sport­ág nemzetközi helyzetét tekintve ez is felér egy kisebb sikerrel!? Farkas Tibor Tíz éve alakult a HNF Asszony­klubja, azóta számtalan sikeres rendezvényen bizonyították a ta­gok és a vezetőség a kollektív együttműködés hatalmas erejét, és azt, hogy úgyszólván játszva, szórakozva milyen nagy eredmé­nyeket lehet elérni az önműve­lésben, a tanulásban is. A mostani, jubileumi kirándu­lás is méltó volt az Asszonyklub szép múltjához. Csehszlovákia te­rületére: Rajka, Pozsony, Tren- csén, Pöstyén, Nyitra, Komárom, Budapest útvonalon vezetett a 3 napos körút, Fekete Ferencné tit­kárnő és az IBUSZ-iroda szerve­zésében, dr. Somogyvári Zoltán kollégiumi igazgató igazán szak­szerű és nagy helyismeretről ta­núskodó t vezetésével. Czinege Kálmán buszvezető — aki 1 mil­lió és 300 km utat tett meg eddig baleset nélkül — biztos kézzel irányította a forgalmas utakon a 42 személyes Ikarus autóbuszt. A háromnapos szép útról egész útikönyvet lehetne írni, lehetetlen egy rövid újságcikk keretéiben minden, élményt felsorolni. Csu­pán néhány epizódot említek meg: Pozsonyban,, Szlovákia fővárosá­ban a Felszabadulási Emlékmű, a vár, a prímási palota, a Dunán a hidak' és természetesen a hatalmas áruházak megtekintése, a Vág vi­lághírű szépségű völgyében az utazás, Csák Máté és a Beckó váránlak hatalmas sziklaszirten álló romjai és Pöstyén világhírű gyógyfürdője, ahol a világ min­den tájáról idesereglő vendégek is sétálnak. De a szó legszorosabb értelmében a legkiemelkedőbb él­mény volt az 1300 m hosszú drót­kötélpályán csüngő libegőkön a felutazás a Nyitra melletti Zobor- hegyre. T. M. / Olvassa, terjessze lapunkat! Közlemény » / * Értesítem a lakosságot, hogy a Kiskunfélegyházi Városi Kórház Szakorvosi Rendelőintézetében 1982. szeptember 1-től szombati napon a fogászat kivételével, a szakrendelések nem működnek. A belgyógyászati, sebészeti, nő- gyógyászati betegeket a városi kórház illetékes ambulanciái lát­ják el. , Az ügyeleti rendszer továbbra is változatlan marad. A fenti intézkedésre azért ke­rült sor, mert a lakosság szom­bati napokon a szakrendeléseket csak elvétve vette igénybe. Dr. Tóth Sándor igazgató-főorvos MŰSOR ...i Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: CSONTOK ÚTJA. Színes, magyarul beszélő román kalandfilm. Félegyházi Ifjúsági Napok Augusztus 21. 9 óra: Félegyházi Slalom Kupa — autós ügyességi verseny. 14 óra: filmvetítés a Móra Ferenc Művelődési Központban (Kiesi a kocsi, de erős c. film). 116 órakor: félegyházi Munkásőr Zene­kar hangversenye.' 17 órakor: Modellbemutató a Centrum Áruház par­kolójában. 17.30 órakor: Divatbemutató a Béke téren. 19.30: Kabaré­műsor a Béke téren. Közreműködnek: Mikes György, Somogyi Pál és Soós András (humor), valamint Déri Andrea (táncdal), Laczkó László (zongora). 20.30 órakor:. Rodeo Country együttes koncertje a Béke téren. 22 árakor: filmvetítés a Béke téren (Egy zseni, 2 haver, 1 balek című film).! * Augusztus 22. 9 óra: Segédmotor-kerékpáros ügyességi verseny. 17 órakor: Fúvóskoncert a (Béke téren. 18 órakor: „Amit szabad Jupiter­nek” címmel az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ Tanyaszín­házának: előadása a Béke téren. 19.30 órakor: tombola. 20 órakor: Táncház. 21 órakor: szabadtéri .filmvetítés a Béke téren (Piedone Egyiptomban c. film). Augusztus 23., hétfő: 21 órakor: szabadtéri filmvetítés a József At­tila Általános Iskola udvarán. A dzsungel könyve — színes, szinkro­nizált amerikai rajzfilm Kipling műve nyomán. Augusztus 28., szombat: 20—23 óráig: DISCO a Móra Ferenc Mű­velődési Közipontban. Belépődíj: 20 forint. Augusztus 2§„ vasárnap 19 órakor: a Petőfi téren a Munkásőr Ze­nekar hangversenye. 21 órakor: szabadtéri filmvetítés a Béke téren (Újra szól a hatlövetű c. amerikai film). Kiskunfélegyházának Az Országos Erdészeti Egyesület 1862-ben alapí­tott kiadványa: AZ ERDŐ 1982 júliusi számában olvastuk dr. Herpay Imre OEE-elnök „Az erdészet­nek akadémikusa van” című írását, melyből — utó­lagos jóváhagyással — idézünk néhány mondatot, annál is inkább, mivel úgy véljük, hasonlóképpen a munkahelyhez, a szülőváros is joggal büszke lehet Ilyen magas megtiszteltetésben részesült fiára. 1 De lássuk az írást. ' — A Magyar Tudományos Akadémia alapítása óta rendes tagjai közé választotta azokat, akik va­lamely munkaterületen kimagasló kutatási eredmé­nyekkel gazdagították kultúránkat, vagy elősegítet­ték gazdálkodásunk fejlődését, megerősödését. Az idők folyamán az erdészet olyan kiemelkedő egyé­niségei voltak az Akadémia levelező tagjai, mint Bedő Albert, Fekete Lajos és Zoltán, Kaán Károly, Fehér Dániel, Magyar János. Most az a megtisztel­tetés érte az erdészetet, hogy történetében először Keresztesi Béla személyében rendes tagjai közé vá­lasztott valakit közülünk. i — Mindannyian ismerjük Keresztesi elvtárs élet­művét, aki a felszabadulás utáni magyar erdőgaz­dálkodás egyik vezeíő egyénisége. Meghatározó szerepe volt az erdészeti kutatás fejlesztésében és megerősítésében. Egyesületünk életében is fontos szerepet töltött be azzal, hogy 25 éven keresztül volt lapunknak, AZ ERDÖ-nek főszerkesztője. Képzett­ségével, sokoldalú tevékenységével, elismertségével méltán érdemelte ki az Akadémia rendes tagságát. — Egyesületünk tagsága, az erdésztársadalom me­legen gratulál Keresztesi elvtársnak, és kívánjuk, hogy jó egészségben még sok sikert érjen meg és szolgálja jó eredményekkel az erdőgazdálkodás fej­lesztését ... Ezekhez a tiszta szívből fakadó jókívánságokhoz akadémikusa van rr U ERDŐ a szülőváros, Kiskunfélegyháza lakossága is csatla­kozik, és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjából rendes taggá előlépett dr. Keresztesi Bé­lától, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgató­jától azt kéri, hogy itt élő szülei látogatása közben, felelősségteljes munkája mellett, mint eddig, sza­kítson időt továbbra is a felszabadulás előtt annyira mellőzött, de törekvő, fejlődő kiskun város segíté­séhez. Tóth Miklós Anyakönyvi hírek, Kiskunfélegyháza Szedik a dohány aljleveleit SZÜLETTEK: Csáki László (anyja neve: Csuka Rozália), Kiss Éva (Pin­tér Éva), Bakod! Krisztina (Tarnócz- ki Tünde), Kertész Szabolcs (Görög Mária), Balogh Krisztina (Branyiczki Iréiy. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: dr. Temesvári Béla Endre — Istvánli Má­ria, Cseri Lajos — Kővágó Anna, Munkácsi János — Szatmári Agnes, Magony Tibor — Szabó Edit Olga. Mészáros Béla István — Fekete Erzsé­bet, Korpádl Csaba — Török Mária, Szentkirályi István Pál — Kovács Emília Rozália, Kis-Czakó László — Holló-Szabó Gyöngyike. MEGHALTAK: Czombos Jánosné Zsemlye Mária 1911., Görög Miklós 1929., Kórász-Kis Jánosné Csík Vero­nika 1909, Tarjányi Mihály 1891., Fáb- ry Tivadar Kornél 1922., Palásti Fe- renené Fekete Mária 1909., Nagy Mi- hályné Benke Mária, 1910., Nagy Sán­dor 1923., Görög Imre 1904., Csányi Pálné Halász Rozália 1919. • A pálmonostorl Keleti Fény Tsz-ben a részesművelésre kiadott KÉT FOTÓ, HAT MONDAT parcellákon szombat—vasárnap SS —30 tagú brigádok tisztogatták » HIDEG ZUHANY A GYALOGOSOKNAK. Minden eső után valóságos tó keletkezik a Felszabadulás úti jelzőlámpák környékén. A csator­nákon nem tud elfolyni a csapadékvíz, mert az „ügyes” építők sziget­ként kiemelve építették az aknákat. (Rádi József felvételei) UTAZNAK A GÉPKOCSIK. Az E—5-ös út félegyházi átkelő szaka­szán készült a kép. Látható, hogy nemcsak vasúton, országúton is milyen óriási a tranzitforgalom. dohánytöveket a kacsoktól és a virágoktól, hogy az első osztályú levelek akadálytalanul fejlődhes­senek. A nyalábba szedett dohányt a kihordók összeszedik, majd cso­magolják. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Várost Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—98/1»» pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-468 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom