Félegyházi Közlöny, 1981 (25. évfolyam, 1-49. szám)

1981-10-23 / 41. szám

mmm koziiy Az információk nyomában A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács illetékes szakosztályai, a vá­rosi pártbizottsághoz érkezett in­formációkat megvizsgálva, az alábbi válaszokat adták. A közművelődési intézmények propagandamunkáját a Magyar Hirdetővel és a városi tanács vb műszaki osztályával egyez­tetve, még 1981-ben igyekeznek javítani, s erről a művelődésügyi osztály fog intézkedni. Az egyre jobban fejlődő Mária- városban jogos igény egy eszp­resszó megnyitása. A városi ta­nács VI. ötéves tervében is sze­repel, melyet a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat és a városi tanács között létrejött megállapodás szerint, az arra ki­jelölt helyen létesítenek majd. A móravárosi BEK ABC-áru- ház áruellátási nehézségeinek okait a lakosság számának gyors növekedésével magyarázzák. Az egység dolgozói, a BEK vezetői, éppen ezért a megnövekedett igényeknek megfelelően fogják majd az áruellátást megszervez­ni a jövőben. A G-ELKA kiskunfélegyházi 'kirendeltségének vezetője a fel­merült hibákat csak kis részben tulajdonítja a műszerészeknek. Legtöbb esetben a beépített új alkatrész és annak hatása a régi készülékben lévő alkatrészekre, növelte a meghibásodás lehető­ségét. A hívásokra időben kimennek majd, mert az eddigi létszámmal kapcsolatos gondjaik megoldód­tak. A jelzett hibák megszünte­tését a termelési osztály is éllen- őrzi a jövőben. A MÉH vállalatnál észlelt pa­naszok kiküszöbölése céljából a vállalat központja egységes uta­sítással és fémárjegyzékkel látja el valamennyi telepét, így a kiskunfélegyházit is, Felhívta a telepvezető figyelmét, hogy a jövőben az átvételt úgy intézze, hogy a szállítók részéről rekla­mációra ne kerüljön sor. A műszaki osztály 1980-ban és 1981-ben is felkereste a Magyar Államvasutak Szegedi Igazgató­ságát a váróterem építésének ügyében, de a sürgetés ellenére sem tudtak megnyugtató választ adni. A Petőfi lakótelepi iskola csak a teljes felépítés után válhat a helyi közművelődés bázisává. Addig is a könyvtár és a rövi­desen megkezdődő filmvetítések jelentősen segítik a közművelő­dést. A munkálatok befejezése Után műhelytermek, szakkörök, klub­ihelyiségek állnak majd a fel­nőtt lakosság rendelkezésére. A kunszállási bolt problémája a helyi pártszervezet és az áfész, valamint a városi tanács terme­lési osztályának segítségével megoldódott. Felhívták az áfész vezetőinek figyelmét, a körülte­kintőbb eljárásra a jövőben, ha­sonló eseteknél. Némedi László A tanácsi tervkészítés időszerű kérdései A tanácsi pénzügyi és tervap­parátus jelenlegi aktuális fel­adata az 1982. évi terv előkészí­tése. Ebben a munkában fontos követelmény a befejeződő év gazdasági elemzése, a várható eredmények vizsgálata — annak érdekében, hogy a jövő évi ellá­tási és fejlesztési lehetőségein­ket jobban határozzuk meg. A VI. ötéves terv kiemelt és fő irányzatainak teljesítésére tö­rekedve, figyelemmel kell len­nünk a megtermelt nemzeti jö­vedelem alakulására, mert a bel­ső félhasználásunknak arányban keli vele lenni. Anélkül, hogy mélyebb gazdaságpolitikai fejte­getésekbe bocsátkoznánk, belát­ható, hogy a város gazdálkodása nem független a népgazdaság helyzetétől. Az év - eddigi időszakában lét­rehozott nemzeti jövedelem alat­ta maradt a tervezettnek, ezért a beruházási fogyasztásunkat to­vább kell mérsékelni. A költség- vetési gazdálkodásban azonban továbbra is az ellátás szinten- tartását — a belépő új intézmé­nyek esetében pedig a mai kor­szerű követelményeknek megfe­lelő, fejlesztést kell megvalósí­tani. A tanácsi gazdálkodás bevéte­leinél tovább növekszik a válla­lati eredményekből származó részarány. Ez arra ösztönöz ben­nünket, hogy a vállalatok ered­ményes gazdálkodására jobban figyeljünk, jobban segítsük a termelő egységek eredményt nö­velő törekvéseit. A nemzeti jövedelem idei mér­sékeltebb növekedése nem teszi lehetővé az 1982. évi beruházá­sok növelését, sőt annak 1,5—2 •százalékos csökkenésével sfeá-> mólunk a tanács fejlesztési alap­jából megvalósuló beruházások­nál. A mérséklés egyelőre nem érinti nagyobb mértékben a jö­vő évi beruházásokat, mert a megvalósításban az olcsóbb meg­oldásokat keressük — vigyázva a minőség megtartására. A most kezdődő építési beru­házásoknál előnyben részesítjük az olcsóbb szerkezetből építő, ki­vitelező szervezeteket, mert csak így tudjuk a tervezett naturális fejlesztéseket megvalósítani. A gépi beruházásoknál arra tö­rekszünk, hogy azonos paramé­terek esetén az olcsóbb beszerzé­sű árut válasszuk (sajnos, a be­ruházásokban közreműködő part­nerek érdeke ezzel ellentétes). A tőkés importgépet — ha egy mód van rá — már a tervezés idősza­kában megvizsgáljuk, hogy ki lehet-e váltani szocialista, vagy hazai relációból származóval. Az infrastruktúra-fejlesztés te­rén három kiemelt feladatot ha­tározott meg a VI. ötéves ter­vünk: a vízbázis-, az általános iskolai tanterem- és a kórház- felújítást. Ezek a fejlesztések alapvetőek a város szempontjá­ból, ezért a jövőbeli törekvésünk az lesz, hogy a mérséklések elle­nére is az eredetileg tervezett módon valósuljanak meg. M. I. SPORT Labdarúgás: Bajai SK—HKBSE 1—0 (0—0). Amelyik csapat dön­tetlenre játszik, a legtöbbször kikap! A már-már közhelynek számító szólásmondás alapgondo­lata ezúttal tényleg megfelel an­nak a kínos helyzetnek, amelybe vasárnap került a HKBSE labda­rúgócsapata. A mérkőzés nagy ré­szében valóban „szenvedett” és vé­gül is vereséggel volt kénytelen távozni Bajáról. Kurucz István vezetőedző a mérkőzés előtti tak­tikai értekezleten részletesen is­mertette a játékosokkal a kidol­gozott taktikát, melynek a lénye­ges részei az ellenfél kulcsjátéko­sainak kikapcsolása, a biztonsá­gos védekezés és az alkalom sze­rinti gyors ellentámadások vol­tak. Mondják, hogy minden tak­tika annyit ér, amennyit meg tudnak valósítani belőle. Most is mindenki bólogatott, hogy érti, mi a teendője, de sajnos kint a pá­lyán a védekezésen kívül semmit sem sikerült megvalósítani az el­mondottakból. Így aztán az elmúlt héten Nagy­szénástól saját pályán vereséget szenvedett hazaiak, akik egyéb­ként a találkozó megkezdése előtt tartottak a piros-fehérektől, szép lassan átvették a játék irányítá­sát és jelentős mezőnyfölénybe kerültek. Két gyors szélsőjük és a középpályán korlátlan úrként dirigáló Evanics révén egyre-más- ra vezették a gyors támadásokat Gulyás kapuja ellen, de szeren­csére a védelem Horváthtal és Mohoviccsal az élen jól állt a lá­bán és mindig idejében tudott közbelépni. Ebben a játékrészben a Vígh, Agócs, Csernus csatártrió még valamennyire csipkedte ma­gát, néhány veszélyesnek mond­ható ellentámadásra is futotta erejükből és így néhány percre a védelem is „levegőhöz” jutott. A második félidőben tovább folyta­tódtak a hazaiak heves rohamai és Gulyásnak szinté percenként kellett, néha bravúrral is, játékba avatkoznia. A rendíthetetlen nyu­galmú kapus azonban minden védhetőt védett, még Prikidáno- vics 30 méteres, felső sarokba tartó, gyilkos erejű szabadrúgását is a léc fölé tudta tornázni. Bár a hátralevő percek csigalassúság­gal teltek, már-már úgy látszott, hogy a Bajára ellátogató népes félegyházi szurkolók nagy örömé­re sikerül a pontrablás, amikor a 87. percben eldőlt a két pont sor­sa. Prikidánovics ívelte lágyan az ötösre a labdát, amelyre Horváth és Takács ugrott fel fejelni. Ta­kácsot röpítették magasabbra „rugói” és fejéről a kapufa mel­lett a hálóba csúszott a labda. A hátralevő három percben a HKBSE mindent megpróbált az egyenlítő gól eléréséért, de ezek a kísérletek ugyanúgy meddőek maradtak, mint az eltelt 87 perc­ben, hiszen a mérkőzés folyamán a hazaiak kapusának, Majzlinger- nek jóformán egyetlen lövést sem kellett hárítania! Ilyen passzív csatárjátékkal és a védelemre háruló állandó nagy nyomással valóságos csoda lett volna az egyik pont megszerzése, amire esetleg csak a lelkesedést tekintve szolgált volna rá a csa­pat. Hiszen a hazaiak végig fö­lényben játszottak, több gólhely­zetet is kialakítottak és így meg­érdemelten tartották otthon a fon­tos, két bajnoki pontot. A vere­séget még csak tetézi az a tény, hogy a 90. percben Molhovicsot kiállították, és így minden bi­zonnyal nem léphet majd pályá­ra vasárnap az Orosháza elleni igen nehéznek ígérkező mérkőzé­sen, ahol nagy szükség lesz majd a közönség lelkes buzdítására a sikeres szereplés érdekében. Szövetkezeti SE—Kalocsa 1—0 (0 —0) megyei I. o. mérkőzés. Kellemes, szinte nyárias meleg időben élvezetes küzdelmet ví­vott egymással a két csapat. A hazai gárda szokásához híven is­mét sok helyzetet kidolgozott, de az első játékrészben' sem az újra reaktivált Kókai, sem pedig az újonc Szombati nem tudott a há­lóba találni gólt ígérő helyzetből. A kalocsaiak is jócskán veszé­lyeztettek ebben az időszakban és így Némedioek is két alkalommal bravúrra volt szüksége ahhoz, hogy megmentse kapuját a gól­tól. A II. félidő szerencsésen kezdő­dött a piros-kékek számára. A 47. percben ugyanis, amikor Szabó M. rajtolt egy rosszul sikerült hazaadásra, a kifutó Szőke ka­pus leterítette a csatárt a bünte­Ülést tart a városi tanács 1981. október 28-án 13 órakor ülést tart a városi tanács a tanácsháza nagy­termében. Napirend: — ünnepi megemlékezés a város felszabadulásának 37. évfordulójáról, ebből az alkalomból kitüntetések átadása; — beszámoló a város és város környéki községek egészségügyi ellátásáról; — beszámoló a város és ' a város környéki községek közrend- és közbiztonságá­nak helyzetéről. A tanács ülése nyilvános. Városunk 37 éve szabad Békében milyen gyorsan forog az idő kereke! Már közel négy évtized telt el azóta, hogy a város megriadt és kiéhezett, ron­gyos lakossága a romok alól elő­jött a napvilágra, és hozzálátott a borzalmas háború emlékeinek eltüntetéséhez, megkezdte egy új, szebb város és jobb élet fel­építését. Igaz, hogy most nem kerek év­fordulót ünnepelünk, de minden évben szaporodik a születésnapi képzeletbeli tortán a gyertyák, száma, és egyre fényesebb a sza­badságot hozó és értünk elesett hősök emléke. A történelem folyamán alig számottevő ez a négy évtizedet se kitevő „röpke pillanat”, a mi életünkben mégis új korszakot jelent. És ha végignézünk váro­sunkon, az itt végbement válto­zásokon, láthatjuk, hogy többet adott, mint elődeinknek a súlyos gondokkal terhelt évszázadok. És rajtunk múlik, hogy még szebbé tegyük városunkat, gaz­dagabbá, még boldogabbá éle­tünket. OLVASÓNK ÍRJA tőterületen belül. A megítélt li­est Dongó eléggé helyezetlenül lőtte kapura és a kapus kiütötte a labdát, mely ismét eléje került és másodszorra már sikerült a kapuba juttatnia a mérkőzés egyetlen gólját. Kiskunhalasi Spartacus—Hú­sos SK 1—2 (1—1) megyei II. o. mérkőzés. Jó iramú mérkőzésen Bagdi szerezte a vágóhídi gárda első gólját, majd három perccel a be­fejezés előtt Nemcsok is eredmé­nyesnek bizonyult, és így végül is győztesen térhetett haza a Hú­sos Kiskunhalasról. Pálmonostora— Vasutas SE 1—1 (1—0) Törteti öngólját követően Pro- vics szerzett gólt a Vasutasnak és így a két csapat megosztozott a pontokon. Serdülő mérkőzések: Lakitelek —HKBSE 0—6 (0—1). G.: Nem­csok A. 4, Endre L., Sztanek. Tiszakécske—Szövetkezeti SE 1—6 (0—4). G,:; Sahin 4, Kocsis, Karádi S. Asztalitenisz: Üt-Vasútépítőik—Szö­vetkezeti SE 5—11. NB m-as mérkő­zés. Gy.: Huszta 4. dr. Nagy L. 4, Er­délyi 3, Bene. A szövetkezetiek biztos győzelmet értek el Bérezik Zoltán egykori csapata ellen. Kosárlabda: Lenin Tsz SK—Szarvas 97 —81 (46—31). NB II. mérkőzés. Ld.: Tóth I. 2«, Bódi S. 16, Anthony 15, He­ver 28 A hazaiak végig vezetve, fö­lényes biztonsággal szerezték meg a győzelmet, amivel megerősítették he­lyüket a táblázaton az első öt csapat között. Szarvas—Vasas TK 74—43 (29—24). Nb II. női mérkőzés. Ld.: Törtéli 12, Kiss É.. Halász 10—iló. Holló-Szabó 5. ökölvívás: A kiemelt CSB küzdel­mei során a raéohadsereg válogatott­jában kapott helyet a nehézsúlyú Or­mai János és pontozásos győzelmével értékes két ponttal járult hozzá a csapat győzelméhez a Vasutas váloga­tott ellen. A Salgótarjánban megrendezett Ke- let-Magyarország bajnokságán a ser­dülők korcsoportjában a HKBSE ököl­vívó-palántái a következő eredménye­ket érték el. Középsúlyban Rácz Fe­renc bajnoki címet nyert, légsúlyban Piroska Gábor ezüstérmes lett, míg a váltósúlyban Farkas Gábor és Konkoly József egyaránt a harmadik helyen végzett. A hét vége sportműsora: X. 25.: HKBSE—Orosháza 13.30. Gábor Áron SE—Szövetkezeti SE 13.30, Húsos SK— Tiszaalpár 10.00. Asztalitenisz: városi II.—III. oszt. egyéni bajnokság a Pető­fi S. Ált. Iskola tornatermében, 8 órától. Birkózás: megyei serdülő kő-' töttfogású verseny a Petőfi S. Gépé­szeti Szakközépiskolában 10 órától. Farkas Tibor A Móra Ferenc Művelődési Központ rendezvényeiből... A Pódium-sorozat októberi vendége Jordán Tamás, a kapos­vári Csiky Gergely Színház mű­vésze 26-án, hétfőn 18 órakor, önálló estjén József Attila-ver- seket szaval. A műsorban el­hangzik: József Attila Hazám, Elégia, Levegőt, Ars poetica, Esz­mélet, íme, hát megleltem hazá­mat című költeménye. Október 29-én, csütörtökön 18 órakor Dölle Zsolt pantomim- művész estje „Maszk nélkül”. Vi­dám és komoly pantomim etű­dök követik egymást, a néző megismerheti ennek a sajátos művészetnek a formanyelvét és lehetőségeit. Nosztalgia tánctanfolyam in­dul a művelődési központban no­vembertől. A tanfolyam” ideje három hónap, a foglalkozások kedden délutánonként lesznek. 24 féle táncot tanulhatnak meg az érdeklődők: disco (14 tánc), blues, swing, angol keringő, hustle, rumba, country, char­leston, beatrumba, tangó ... Szabad szombatos gyermekfog­lalkozások: naponta hallunk, ol­vasunk az ötnapos munkahét be­vezetéséről, s arról, hogy növe­kedni fog a szabad idő. Szeret­nénk a gyermekeknek segítséget nyújtani ahhoz, hogy kellemesen, jól töltsék el szabad szombatai- ka’t. Az általános iskolások részé­re olyan szabad szombatos prog­ramot állítottunk össze, amely­ben az első osztályos és a nyol­cadikos is talál számára vonzó foglalkozást. Tervezzük megis­mertetni a szövést, papírhajtoga­tást, gyöngyfűzést, bábkészítést, különböző termésekből, kavicsok­ból képeket, szobrok, gipszbe ágyazott domborművek készíté­sét. Minden szabad szombaton vár­juk a gyerekeket délelőtt 9 órá­tól, örülnénk, ha minél több ta­nuló részt venne foglalkozásain­kon, ehhez kérjük a szülők és a pedagógusok segítségét is. Móra Ferenc Művelődési Központ xv '**. Ugyancsak megszenved a járókelő a Katona József utcában, míg az áfész telephelye előtt húzódó mintegy 60—70 méter hosszú gizgazzal benőtt járdaszakaszon átvergődik. Kicsit elgondolkoztató, de egyben bosszantó is, hogy amíg magánemberek, közalkalmazottak fáradoznak azon, hogy városunk köztereit, parkjait, útjait tisztán tartsák, addig egyesek mindezt a kötelességüket figyelmen kívül hagyják. Egy-egy kiadós eső után a gyalogos, ha csak fel nem áldozza tiszta öltözetét, a csatakos, járhatatlan járdaszakaszt elkerülve kénytelen az úttesten közlekedni. Rádi János Kiskunfélegyháza Vita az elnevezésről A városi tanács művelődésügyi bizottsága legutóbbi ülésén meg­vitatta a volt Petőfiváros (Kiss Gizella-telep) elnevezésének le­hetőségeit, és a következő ja­vaslatot terjeszti a tanácsülés elé: A szolnoki vasútvonallal le­zárt lakótelep szervesen illesz­kedik be a családiházas telepíté­sű Kossuthvárosba, közismertebb nevén az ötödik kerületbe. Az új beépítés jellegében alig kü­lönbözik a korábbitól. így tehát semmi nem indokolja az újabb elnevezést. A szakértőnek felkért Fekete János helytörténész előbbi mon­datai eldönthetik a vitát, misze­rint maradjon a település régi neve „Kossuthváros”. Az érintett lakótelep lakói is szívesen fogadnák ezt a nevet, s így a gondok megszűnnének mindenki örömére. Némedi László Életét a nevelésnek szentelte Hosszú szen­vedés után hunyt el 53 éves korában, pályafutása 33. évében Gácsér Istvánná, a közoktatásügy kétszeres ki­váló dolgozója. Tanítóként, az ,államosítás évében szegő­dött a nevelés szolgálatába. Vasakarattal, kitartó önmű- I velőssel vált % munkája során .| egyre alkalma- \ sabbá mind v jelentősebb közoktatási feladatok ellátására. Dolgozott beosztott nevelőként, járási úttörőtitkárként, s több mint 10 éven át szakfelügyelő­ként. Nagy felelősséggel gondoz­ta és vezette az Ének-Zenei Ál­talános Iskolát 1968 és 1972 kö­zött. Élete utolsó éveiben a Batthyány Iskola függetlenített könyvtárosaként nagy hozzáértés­sel segítette a gyermekek neve­lésének, képzésének felelősségtel­jes munkáját. Fiatalon kötelezte el magát a szocializmussal, a természettudo­mányos szemlélettel, ami mind­végig iránytűje, meghatározója volt életének, tetteinek, maga­tartásának, tö­rekvéseinek. Optimizmusa, a jövőbe vetett rendíthetetlen hite segítette őt feladatai­nak megoldá­sában, a ne­hézségek, aka­dályok leküz­désében. Több mint egy évti­zeden át je­lentős szere­pet töltött be a város, de a me­gye köznevelé­sének korsze­rűsítésében is. Pedagógustár­sai, a város nevelői nem felejtik el azt a fáradhatatlan munkát, erőfeszítést, amit a továbbkép­zés terén, a jobb és hatékonyabb pedagógiai munka érdekében végzett sok-sok éven át. Élete, munkássága igaz példa­ként állhat a következő peda­gógusgenerációk előtt. Búcsúztatásán — ami az el­múlt hét szombatján történt a felsőtemető halottasházában — jelen voltak hozzátartozói, köz­vetlen munkatársai, harcostársai, az ifjúság és a szülők képvise­lői, ismerősei és tisztelői. Emlékét a város pedagógustár­sadalma kegyelettel megőrzi. B. Gy. Anyakönyvi hírek, Kiskunfélegyháza Születtek: Holló Erzsébet Gyöngyi (anyja neve: Csikós Erzsébet), Kázimér Antónia (Eszik Klára), Szabó Dezső (Kurucz Erzsébet), Gyávái Péter (Seres Klára), Orbán Emese (Pólyák Margit Éva), Forgó János (Besze Rozália Zsu­zsanna), Keserű István (Juhász Gyön­gyi Ilona), Eszik Mihály (Bablinszkl Mária), Rényi Tamás Károly és Agnes Anikó — ikrek (dr. Szántó Agnes Eni­kő). Házasságot kötöttek: Papajcsik Fe­renc — dr. Markolt Rita Mária, Nagy László — Tapodi Margit, Zsigó And­rás László — Tóth Mária, Berki Ferenc — Fekete Emma, Szentpéteri-Horváth László — Vidéki Rozália, Bozsik Tibor —Donka Mária. Keserű Gábor — Vin- cze Mária, Benkő Imre — Cseri Kata­lin Mária. Kurucz József — Szikszai Katalin. Cserkó László — Mészáros Erzsébet Katalin. Eszik László György — Rácz Erzsébet. Meghaltak: Szombati Erzsébet, XI. k. 342, Vidács Rozália, Nádasdy u. 12., Szabó Imréné Pap Jusztina. Kiskun- majsa, Szabó István, Jászszentlászló, Dobos Rozália, Kálvária u. 5., Kis Ist­ván, Holló Béla u. 8., Tóth Károly. Attila u. 42., Besze János Kunszállás. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátéron októ­ber 24-én, szombat délután és vasár­nap egész nap dr. Szmilkó Ferenc (Kiskunfélegyháza, Lőwy Sándor u. 6., telefon: 62) és dr. Fekete Miklós (Kiskunfélegyháza, Platán u. 10.) tart ügyeletet. Ugyanezen idő alatt Petőfiszállás, Pálmonostora és Kunszállás községek­ben az ügyeletet dr. Csőke András látja el. Lakás: Kunszállás, telefon: 4. :?_T. félegyházi közlöny a Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115, M3, 271. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal' terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—46/18» pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 20-466 Index: 25 908 ISSN _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom