Félegyházi Közlöny, 1980 (24. évfolyam, 1-50. szám)

1980-07-11 / 27. szám

mmm Felkészültek az aratásra a termelőszövetkezetek A város és a hozzátartozó négy község körzetében gazdálkodó me­zőgazdasági szövetkezetek felké­szültek az idei gabona betakarítá­sára. Már hagyomány, hogy az aratást megelőzően a felkészülés műszaki színve .alát biztonság- technikai és .szemlék tartásá­val ellenőrzi... A szövetkezetek túlnyomó többoége már befejezte, vagy a napok. ..a tesz eleget en­nek a kötelezettségének. A ta­pasztalatok kedvezőek. Tudatában az ígéretes termésnek, különös gondot fordítottak a gépek felké­szítésére, intézkedtek, thogy az emberekről kellő körültekintéssel gondoskodjanak. Az elmúlt ev kedvezőtlen gabo­natermése, az időjárás' adta gon­dokon túl, igen sok technológiai hiányosságra irányította a szak­embere!: figyelmét. A gondos őszi tála jeh észítés. a vetés során be­SPORT tartott szigorúbb technológiai fe­gyelem, az ésszerű tápanyag- utánpótlás, jó növényvédelem, és nem utolsósorban az időjárás eredményeként több mint 6700 hektár területen kerül sor a búza betakarítására kedvező terméski­látások mellett. Az elkövetkező napok legfonto­sabb feladata a megtermelt ter­mék legkisebb veszteséggel törté­nő minőségi betakarítása és táro­lása. Ebben a munkában komoly féladat ' vár a Gabonaforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi kiren­deltségére. A termelőszövetkezetek 19 100 tonna termék értékesítésé­re kötöttek szerződést. Ebben az évben bevezetésre került a búza béltartalmai érték alapján történő - átvétele. Az össz-szerződött meny- nyiségből mintegy 9900 tonna ja­vuló minőségű búzát kívánnak át­adni a gazdaságok. Az.új átvételi LABDARÚGÁS: -r- A csapat bemututkozasa a megyei bajnok­ság ez évi küzdelmeiben sikeres­nek mondható, hiszen a kitűzött célt, a bentmaradást sikerült meg­valósítanunk — mondta Klincsok Pál a csapat edzője. A jól sikerült osztályozó után az együttes sze­rény reményekkel vágott neki az új bajnoki évnek, ám néhány si­keres mérkőzés után úgy látszott, hogy alábecsültük a csapat tudá­sát. Egyre-másra gyűltek a pontok és az őszi szezon végén is erős kö­zépcsapatként zártuk az első fél­évet. Mindenki várta a jó tavaszi folytatást, de sérülések és több játékosnál jelentkező munkahelyi elfoglaltságból eredő rendszerte­len edzéslátogatás miatt nem tu­dott egyenletes teljesítményt nyúj­tani ekkor már az együttes és így sorozatban vesztettük el a'mérkő­zéseket. Szerencsére azonban köz­vetlen vetélytársainktól (Tompa, H. Gábor Áron SE és a H. Szamu­ely SE) mind a négy pontot meg tudtuk szerezni és ezzel biztosí­tani tudtuk kedvező pozíciónkat a táblázaton. Egyénileg Dongó, Vidé­ki (ők ketten minden mérkőzésen pályára léptek), Szabó M., Majo­ros, Sahin, Jókai és időnként Szá­lai nyújtott hosszú távon a köze­pesnél jobb teljesítményt. Mint a nevek felsorolásából kitűnik, a vé­delem volt a legbiztosabb csapat­rész az 57 kapott gól ellenére is. A csatárokról viszont — bár 54 gólt szereztek — már kevesebb jót tudok elmondani. A H. Gábor Áron SE elleni két mérkőzésen ugyan 15 alkalommal találtak a hálóba, de tizenegy találkozón vi­szont egyetlen gólt sem sikerült lőniük és ebből nyolc a . tavaszi mérkőzéseinkre esik, ami jól érzé­kelteti a kritikán aluli tavaszi sze­replésünket. Ahhoz, hogy a csapat a következő idényben előbbre tudjon lépni alaposan meg kell te­hát ezt a -t erősíteni. Tárgyalá­sokat föl; unk több játékossal is, de átigazolási ügyben konkrét döntés csak később várható. Az elmúlt évben szerepelt játékosok közül ez idáig senki sem jelentette be távozási szándékát, így július 8-án az elmúlt évi keret és az át­igazolások után esetlegesen hoz­zánk kerülő négy játékos kezdi majd el az alapozást a jövő évi bajnokságra az Alpári úti pályán. ISKOLAI SPORT: Az elmúlt héten Szolnokon megrendezett XVI. nyári úttörő-olimpia új rend­szerű atlétikai csapatversenyében ragyogó félegyházi siker született, miután a Dorogi Zsolt, Szabó Gábor. Tóth Zoltán, Eszik János, • Csőké László. Csengődi' László összeállítású „hatosfogat" a József Attila Általános Iskola képvise­letében a legjobbnak bizonyult a 21 részvételre jogosult együttes kö­zül. Kerék Csaba testnevelő tanár a győztes csapat edzője a követ­kezőket mondotta el az izgalmas versenyről. — Egész éven át rendszeres ed­zésekkel készültünk arra, hogy az előselejtezőket sikeresen véve el­jussunk az olimpiára. Az utolsó hetekben a jó idő és az iskolai szünet hatására csökkent ugyan a fiúk munkakedve, de végül is si­került őket „felrázni” és mint a verseny végén elmondták — meg­érte, az évi 112 edzésnek meg lett a gyümölcse. Szeles, hűvös időben szerdán reggel kezdődött a ver­seny a 60 méteres síkfutással. A lemerevedett gyerekek a vártnál gyengébb időket futottak és így ebben a számban csak a nyolcadik helyet sikerült megszereznünk a pontszámaink alapján. Ezután ke­rült sor a kislabdadobásra. Itt is jócskán volt zavaró körülmény, például a kavargó ellenszél. a szokásosnál jóval könnyebb kis- labda, de a fiúk már kezdtek be­lemelegedni a verseny hangulatá­ba és így feljöttünk a negyedik helyre. Harmadik számként a súlylökés került sprra és bár súly­golyóval nem tudtunk bemelegíte­ni 11,25 m-es átlagot értünk el, ami elég volt ahhoz, hogy átvegyük a vezetést, amit a távolugrásban is sikerült megtartani. E négy délelőtt megtartott versenyszám után három óra pihenő állt ren­delkezésünkre, hogy felkészüljünk a mindent eldöntő ötödik tusára, a 600 méteres síkfutásra. Az eddig megszerzett pontok, és helyezések alapján párokba osztot­ták be a csapatokat, nekünk a második helyen álló Salgótarjáni­ak jutottak .ellenfélként. Átérezve a feladat nagyságát, mindenki tu­dása legjavát adta, és így óriási küzdelemben sikerült megtartani az első helyünket, mely egyben Kiskunfélegyháza eddig megszer­zett úttörőolimpiai aranyérmei­nek számát ötre gyarapította. Az eredményhirdetésnél pedig még egy újabb örömhírt is közöltek ve­lünk, miszerint augusztus 6-tól mi képviseljük hazánkat a Bukarest­ben megrendezésre kerülő Szoci­alista Országok Üttörő bajnokai­nak nagy vetélkedőjén, ahol egyéb­ként két éve már szerepelt fél­egyházi együttes, a Sthul József- vezette Petőfi Általános Iskola csapata. E nagy versenyre tovább folytatjuk a felkészülést a nyári szünetben is, szeretnénk megállni helyünket a várhatóan igen ne­héznek ígérkező nemzetközi ver­senyen. Végül pedig köszönetét szeretnék mondani iskolánk igaz­gatójának Bányai Ferencnek, és Solymosi József csapatvezetőnek, aki bíztak a fiúk tehetségében, és egész évben segítették a zavarta­lan felkészülésünket, amit most a csapat egy olimpiai aranyéremmel viszonoz... Farkas Tibor Felhívás! rend megköveteli a szigorú szer­ződéses fegyelem betartását mind a GMV. mind pedig a termelő- szövetkezetek részéről. A tárolási lehetőségek megkö­vetelik az együttműködést, a köl­csönös segítségnyújtást. A terme­lőszövetkezetek 7900 tonna búza bértárolására vállalkoztak, mely enyhíteni tudja az átvételi gon­dokat. Ebben az évben is sor kerül a komtbáijnosok versenyére, a terü­leti szövetség által kiírt verseny- szabályok alapján. Városunkhoz tartozó termelőszövetkezetek kom- bájnosai az elmúlt évek során is bizonyították felkészültségüket, és a versenyben előkelő helyezést értek el. Az igényes versenyszel­lem biztosítéka lesz a jó minősé­gű. időben elvégzett aratási mun­kának. Máttyássy Ferenc Parkosítás: környezetvédelem A városiasodás, iparosodás ma­gával hozza á környezetszennye­ződés fokozódását is, ami szüksé­gessé tette, hogy törvény is védje az emberi környezetet. Városunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy megfontol­tan, az uralkodó szélirány figye­lembe vételével történt az iparte­lepítés, állandóan napirenden van, s az ötödik ötéves terv alatt a belterjes, gondozott párkok' te­rülete 105 .ezer négyzetméterről 155 ezerre növekszik. Az egy la­kosra jutó parkfelület nálunk 4,8 négyzetméter, a megyei átlag 4,5 négyzetméter. Ebben az évben jelentősebb parképítésre a Petőfi lakótelepen kerül, sor, és december 31-re ott 31,706 négyzetméter kiépített park lesz. Jó lenne, ha ehhez az erő­feszítéshez az ottlakók is hozzá­járulnának, s aki valamilyen ok­ból ebből kimarad, a parkok, nö­vények védelmét segítse. Mert nem kis összeg az, ebben az évben mintegy 7 millió forint, amit a parkokra fordít a város. Sok pénz ez, mégis kevésnek bizonyulna a társadalmi munka hozzáadása nélkül, ami 1979-ben több mint 11 millió forintot tett fid, és 427 ezer négyzetméternyi szalagparkot je­lent, ami majdnem háromszoro­sa a „hivatalból” gondozott par­koknak. S ezt még tovább lehet növelni, ha egyes. léhűtők, virág- tiprók nem veszik el a kedvét a szorgalmas lakosságnak. T. M. Eredményes gépszemle Az aratás nagy munkáját meg­előzően eredményes gépszemle zajlott le a Petőfi Tsz-ben. A be­takarításban részt vevő kombáj­nok mellé felsorakoztak a szem­szállító, szalmabetakarító és ta­lajművelő gépek is. A szemle nem­csak az aratás szempontjából je­lentős, megismerheti a gazdasági vezetés a tsz-ben alkalmazott technika műszaki állapotát, telje­sítőképességét. A szemlebizott­ságban a növénytermesztés szak­emberei mellett részt vett á vá­rosi tűzoltóság, rendőrkapitány­ság megbízottja, a szövetkezet munkavédelmi felelőse is. összesen 27 erőgépet és 3 arató-cséplőt vizsgált a bizottság. A megállapí­tások ^kedvezőek, javult a gépek műszaki színvonala, állapota, több az új traktor és á műszaki vizs­gáztatott gép, a kombájnpark is Új E—516-os géppel egészült ki. A szemlét munkavédelmi, tűz­védelmi oktatás egészítette ki. I A Kiskun Napok előtt I 1980. augusztus 19—20-án rendezzük meg városunkban a IX. Kis­kun Napokat. A Kiskun Napok 1934. óta hagyományt teremtettek .Kis­kunfélegyházán. „Ismerjük még városunk népében rejlő értékeket, hogy azokat magunk is becsülni tudjuk” hangzott az első Kiskun Nap célkitűzése. „Nem kevesebbről van szó, mint ország-világ előtt a maga tökéle­tességében bemutatni városunk összes értékeit. Emelni minden vo­natkozásban Félegyháza hírét, nevét” hirdetik 1935-ben. Az elsőként meghirdetett elképzelések, programok vé­gigvonulnak az elkövetkező Kiskun Napok célkitűzésein. 1959-ben így fogalmazzák meg felada­tait: „Váro­sunk értékei­nek, dolgozóik munkájának megbecsülése, megismerése nem utolsó­sorban annak megmutatása, hogy ezek az eredmények a megváltozott társadalmi és gazdasági vi­szonyok kö­vetkezményei. „A kiskun világ találkozója, a sajátos vidék szorgalmas népének, munkájának, alkotásainak, ered­ményeinek bemutatása az ország nyilvánossága előtt remélve, hogy közérdeklődésre érdemesek” — nyilatkozza a szervező bizottság 1970-ben. A IX. Kiskun Napok célkitűzé­seit így határozhatjuk meg, össze­foglalva azokat a gondolatokat, melyek minden eddigit egyeteme­sen áthatottak: Múltunk és jele­nünk ápolása, gondozása, méltóan az előző Kiskun Napokhoz. Be­bizonyítani, hogy az eltelt időszak fejlődést, gyarapodást hozott éle­tünkben, tágította emberi lehető­ségeinket, hogy szorgalmas, alko­tó évekről adhatunk számot. Minden héten pénteken jelent­kezünk cikksorozatunkkal, mely­ben tájékoztatjuk olvasóinkat a Kiskun Napi rendezvényekről. Ez alkalommal a Kalocsai Népi Együttest mutatjuk be: Már a harmincas években Gyöngyös'bokréta néven nemcsak hazánkban, hanem az ország ha­tárain túl is egyre ismertebbé vált. Az igazi fellendülés 1948. után kezdődött meg. A városban működő tánccsoportok Kalocsai Népi Együttes néven egyesültek az I. Dunamenti Folklór Fesztivál évében, 1967-ben. Tagjai szövet­kezeti dolgozók, munkások, diá­kok. Az együttesnek jelenleg 220 tagja van, akik hat csoportot al­kotva négyéves kortól, hetven­éves korig minden korosztályt képviselnek. Az együttes műsora főleg Kalocsa és környékének' népszokásaiból, dalaiból, tánpai- ból áll, de otthonosak más tájegy­ségek népművészeti ágaiban is. Kétszeres kiváló együttes, 1977- ben megkapta a Szocialista Kul­túráért jelvényt. 1978-ban a nép­tánc-együttesek minősítésén Arany I. fokozatot szerzett. Számos hazai és külföldi feszti­válon és versenyen vett részt, ahol több esetben nagydíjat, első vagy második helyezést kapott. A magyar népművészetet eddig Európa 13 országában képviselte. Évi föllépéseinek száma 60—70-re tehető. Szövetkezeti zárszámadá­sokon, városi, megyei és országos rendezvényeken egyaránt szíve­sen, sikerrel szerepel. • Munkában a bizottság. (Zsadányi Éva felvétele.) Megkapták az erőgépkezelők a nyári munkák végzésére feljogo­sító igazolásokat, okmányokat. Az oktatások összefoglalásaként Fricska N. János elnök szólt az aratásban és a nyári betakarítási .munkákban részt vévő gépkeze­lőkhöz, dolgozókhoz. Elmondta, hogy most az ország szeme az aratókon van, jól kell a munkát megszervezni, mert nehéz aratás­nak nézünk elébe. A termés jónak ígérkezik, több a tervezettnél, de az időjárás nagyon kedvezőtlen, még sokszor kint alszik az új ter- •més a határban. Takarékosan és veszteségmentesen kell a mun­kát végezni, tiszteletben tartva az eddig befektetett munkát, vigyáz­va egymás testi épségére, egészsé­gére. Retkes Imre Műsorukkal augusztus 19-én 1900 órakor lépnek fel a Móra F. Általános Iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon. ÜGYELETES ÁLLATORVOS Kiskunfélegyházán és Gátéron július 12-én szombat délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Tibor (Kiskunfélegyháza, Mártí­rok u. 4, telefon: 787) és dr. Hor­váth Alajos (Wesselényi u. 3, te­lefon: 180) tart ügyeletet. Ugyanezen idő alatt Kunszállás, Petőfiszállás, Pálmonostora köz­ségekben az ügyeletet dr. Szántó Tibor látja el. Lakása: Pálmonos­tora, telefon: 18. A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése • A József Attila Általános Isko­la aranyérmes csapata. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a rossz időjárás miatt az úszásoktatás időpontjában válto­zás történt. A következő csoport pktatása 1980. július 2l-én 8 óra­kor kezdődik. Kiskunfélegyháza városi Tanács június 16-i alakuló ülésén újjá­választotta a városi népi ellenőr­zési bizottságot, melynek elnöke Térjék Istvánná, elnökhelyettese Judik Menyhért László, tagjai Bencsik Elek, Csőgör Endréné, Pa­taki Kálmán, dr. Sulyok László és dr. Sebestyén Péter. Az újjáválasztott Népi Ellenőr­zési Bizottság megtartotta első ülését, melynek napirendjén sze­repelt az ifjúságról szóló 1971. évi IV. tv, végrehajtása, az ifjúsági parlamentek tapasztalatai alap­ján. A vizsgálat megállapította, hogy a város üzemeiben a törvény végrehajtása általában jó úton halad. Az ifjúsági parlamentek előkészítése és megtartása szerve­zettebbé vált. A parlament elé ke­rülő beszámolók’ tartalmasabbak, színvonalasabbak, az intézkedési tervek konkrétak, jól határozzák meg az egyes egységek sajátos feladatait. E fejlődés elérését se­gítette az Állami Ifjúsági Bizott­ság útmutatója. Példaszerű a tör­vény végrehajtása a BIK Vállalat­nál, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetnél, és a VSZM 2. sz. Gyáránál. Valamennyi ifjúsági parlamenten a fiatalok felelősség­gel szóltak. Véleményeik, javas­lataik segítették a gazdasági ve­zetők munkáját. A hozzászólá­sokra adott válaszok azonban sok esetben általánosak voltak, ké­sőbbi intézkedésekről, vagy a javaslatok megvalósításának el­maradásáról, annak okairól a fia­talok nem kaptak kellő tájékozta­tást, indoklást. Az intézkedési tervekben foglalt feladatok vég­rehajtását két parlament közötti időszakban csak kevés helyen ér­tékelik és a fiatalok erről sem szereznek tudomást. így az infor­mációk hiánya a kellő mélységű, konkrét és szervezett tájékozta­tás elmaradása szükségszerűen az ifjúsági parlamentek aktivitá­sának csökkenését eredményezte. A KISZ-szervezetek érdekvédel­mi, képviseleti és véleményező jogköre nem mindenütt érvényesül. Elsősorban középvezetői szinten sok még a formális elem. A Népi Ellenőrzési Bizottság testületi állásfoglalása, hogy a tör­vény végrehajtásában a gazdasá­gi vezetők minden szinten hatéko­nyabban, rendszeresebben foglal­kozzanak a fiatalokkal. A KISZ- szervezetek felkészültségét, jogai­nak érvényesítését az eddigieknél jobban segítsék a helyi pártszer­vezetek és szakszervezetek is. A gazdasági vezetés, a pártszerveze­tek és szakszervezetek jó ifjúság- politikai munkája segítheti elő a jövő munkás generációjának ma­gasabb szintre emelését. Rajtuk múlik, hogy a mai fiatalokból mi­lyen felkészültségű, munkamorá­lé, közéleti érdeklődésű emberek válnak. Ez pedig nem kis feladat és nem kis felelősség, rrtely nem tűr meg formalitásokat. E felelősség jegyében a városi KTSZ-bizottság testületi ülésen tárgyalja meg az ellenőrzés ta­pasztalatait és határozza meg a város KISZ szervezeteinek to­vábbi feladatait. A továbbiakban a testület a Népi Ellenőrzési Bi­zottság mellett működő szakcso­portok megalakításáról tárgyalt. Az ipari szakcsoport vezetője: Zajtai Csaba, helyettese: Csőgör Endréné. A kereskedelmi szak­csoport vezetője: Pataki Kálmán, helyettese: Nagy László. A me­zőgazdasági és élelmezési szak­csoport vezetője: Bencsik Elek, helyettese: dr. Sulyok László, a szociális-kulturális, oktatási, egészségügyi szakcsoport vezető­je: Judik Menyhért László, he­lyettese: dr. Sebestyén Péter. Az ülés végén Tréfás Antal, a megyei NEB elnökhelyettese kö­szöntötte a bizottság régi és új tagjait. Többek között szólt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen fontos szerepet tölt be társadal­munk életében, a közérdek védel­mében. MunkájáJ széles társadal­mi bázisra támaszkodva felelős­séggel és politikai elkötelezettség­gel végzi. Szólt arról, hogy a né­pi ellenőrzési munkában is növe­kednek a követelmények a társa­dalom fejlődésével összhangban. Végezetül a testület tagjainak, valamennyi népi ellenőrnek sok sikert kívánt a további munká­hoz. T. I-né Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Karádi Csaba József (Endre Mária), Kürti Zsóka (Molnár Erzsébet), Toldi Zsolt (Tajti Irén), Fi­csór Ákos (Horváth Zsuzsanna). Ta­kács Róbert Sándor (Fekete Julianna). Jaksa Zsolt (Sinkó Margit), Tóth Csa­ba (Hagymási Mária Franciska), End­re Krisztina (Szabó Margit). Ladányi Sándor (Gyurgyik Márta Rozália), Me­zei József (Farkas Ibolya Ilona), Mé­száros Ferenc (Kurjtcz Ilona), Nemes Tímea (Zsigó Margit). Csikós Szilvia (Lajkó Katalin Anna). Kis Róbert (Far­kas Irma Terézia), Barna Károly (Gu­lyás Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Haraszti György — Pálus Erzsébet. Fekete Im­re — Nagy Margit Mária, Makai Pé­ter — Sallai Melinda. Gondi Kálmán — Eszik Margit, Uzonyi Imre József — Udvari Éva. MEGHALTAK: Zana Jánosné Eszik Anna, Mikes u. 14., Csányi Vincéné Ki­rály Ilona Zsuzsanna. Vak Bottyán u. 17., Trombitás Valéria, Nádasdv u. 12.. Vasas Sándorné Dora Mária. Petőfi u. 24., Bogár Lászlóné Tóth Mária Juli­anna, Martinovics u. 10., Sutka And­rás, Bugac. Béke u. 30.. Zilai András- né Polgár Erzsébet, Katona József u. 1., Gulyás László, Mikes u. 42., Bugyi Sándor, Körösi u. 21.'. Csorba János Pál, Nádasdy u. 12., Dora Pál. Horváth Zoltán uf 19. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszingér András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115, M3, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/101 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom