Félegyházi Közlöny, 1980 (24. évfolyam, 1-50. szám)

1980-07-04 / 26. szám

Aratás előtt a Keleti Fény Termelőszövetkezetben Sűrűn áztatja az eső a pálmo- nostori határt is, olykor-olykor akadályozva a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. Elmúlt már Péter-Pál, az aratás hagyomá­nyosan kezelő napja, de a ga­bonaföldeken még csak enyhén sárgulnak a kalászok. A napok­ban Bontovics Gáspárral, a pál- mnnostori kerület vezetőjével be­szélgettünk a gabonabetakarí- tásról. ' — Ha minden jól megy, jú­lius 5-én végre nekiláthatunk a 70 hektár őszi árpa betakarításá­nak — mondta a kerület veze­tője. — Negyven szerelőnk, a kombájnok és traktorok vezetői­vel már hetek óta a betakarí­táshoz szükséges gépek előkészí­tésével foglalkozik. A korábbi évektől eltérően, az idén remél­hetően nem akadályozza alkat­részhiány a' munkánkat, sikerült idejében beszerezni azokat a pót- alkatrészeket, amelyek felhasz­nálására várhatóan sor kerülhet. Tizenkét kombájnunk, s emelett számos más gép vesz részt majd az előbb említett őszi árpa és az 1500 hektár búza betakarítá­sában. A kenyérgabona-táblákon várhatóan július 8-án, vagy 10- én jelennek meg a kombájnok, hogy egymással versenyezve, minél kisebb szemveszteséggel juttassák a gondosan fertőtlení­tett raktárakba a termést. Teljes erővel folyik — már amikor az eső nem akadályozza — a 380 hektár konzervborsó betakarítása is. Négy kombájn, adapterrel felszerelve. Végzi a kaszálást, hat Hamster önfel­szedő pedig eljuttatja a levágott borsót a négy fejtőgéphez. A termés jónak mondható, a ter­vezett hektáronkénti 32 mázsá­val szemben valószínű elérjük a 35 mázsás átlagot. O. L. • Mészáros János, az egyik E 312-es kombájn vezetője az utolsó si­mításokat végzi gépén. • Hat bálazógép jár majd a kombájnok nyomában. Lesz-e elegendő vizünk ezen a nyáron? A Városi Tanács VB és Kom­munális Bizottság külön tárgyal­ta a műszaki osztály tájékozta­tóját a város vízellátásáról. Nagy jelentőségű téma ez, mely városunk minden egyes lakóját érinti, éppen ezért röviden is­mertetjük a tájékoztató lénye­gét. Az utóbbi években — a dina­mikus lakásépítési program eredményeképpen — vízellátási nehézségek jelentkeztek a nyári csúcsfogyasztás idején. A napi vízfogyasztás 4500 és 6800 köb­méter között ingadozott, ebből 2600 köbméter az ipari, 4200 köb­méter pedig a napi lakossági fo­gyasztás. A város víznyerőbázi­sa napi 6886 köbméter vizet adott, s ez megegyezik a csúcs- fogyasztás mennyiségével. A probléma ott van, hogy a csa­ládi lakóházak és a kistársashá- zak kertművelése miatt kiugró »vízfogyasztáskor a társasházak felső emeleteire a gyenge nyo­más miatt nem jut fel a víz. Éppen ezért szorgalmazni kell a kiskertekben a csúkutak léte­sítését, amivel a drága ivóvizet helyettesíteni lehet és a város magas talajvízszintje is csök­kenthető. Az 1979. december 31-i adatok szerint az ivóvízhálózat hossza 80,C km, ebből korszerű 75,6 km, a hálózatba bekötött lakások száma 6971, a közkifolyók szá­ma 139. A vízmű bővítése már 1979- ben megkezdődött egy 2160 és egy 2376 köbméter napi telje­sítményű kút fúrásával, így a szükséges vízmennyiség már rendelkezésre áll, ha a hiányzó fünyomóvezeték Bankfalu északi határától a Petőfi lakótelepig megépül. A szükséges anyagok nagy része már a helyszínen van, a munka megkezdődött és várhatóan július közepéig be­fejeződik. Reméljük, hogy en­nek a rövid, de nagy jelentősé­gű vezetékszakasznak a mielőb­bi megépítését minden illetékes szívügyének tartja, s akkor nem ismétlődnek meg az elmúlt évi vizkorlátozással járó problémák. Ettől függetlenül a II. sz. víz­mű terv szerinti építése is to­vább folyik. Ez igen nagy anya­gi terhet (az I. és II..ütem mint­egy 100 millió forint) jelent a városnak, azonban jelen eset­ben az indokolt költségek nagy­sága nem lehet mérlegelés tár­gya a beruházás sorsa szempont­jából. Tóth Miklós Asztalitenisz Az elmúlt évi m. ;yei bajnokságot nagy fölénnyel megnyerő Szövetkezeti SE az osztályozókon Is helytállt, és így •bejutott az NB III-ba. A csapat első féléves szereplését a sportág harmadik vonalában a következőképpen értékel­te Kalász Kázmér, a piros-kékek szak­vezetője. — Az asztalitenisz városunkban, sőt a megyében sem tartozott a korábbi években az úgynevezett ,,sikersport­ágak'' közé. Ezért váltott ki nagy örö­met a sportág híveiben, amikor az el­múlt év végén a Szövetkezeti SE csa­patának sikerült kiharcolnia az NB II- be Jutást. A sportkör elnöksége meg­vizsgálta a szakosztály helyzetét és le­hetőségeit. célként a középmezőnybe való kerülést tűzte ki- A bajnokság fél­idejében ez úgy látszik nem volt meg­alapozatlan. mert a csapat az előkelő ötödik helyen várja az őszi folytatást. A rajt kitűnően sikerült, és az első három mérkőzés megnyerése után a bajnoki táblázat élén álltak a szövet­kezetiek. A későbbiek során Kiss Ottó sérülése, valamint Dr. Csenki Gábor szolgálati távolléte miatt már nem si­került a bravúros szereplést folytatni, de a kilenc mérkőzésből megszerzett 11 pont. így is dicséretesnek mondható. Egyénileg Farkas Zoltán 61 százalékos teljesítménye áll az élen, de nem sok­kal marad el tőle Csaba Attila 58 szá­zalékkal, és Dr. Csenki Gábor 51 szá­zalékos teljesítményével sem. Nem le­het azonban panasz Kiss Ottó és Csen­ki Mihály játékára sem. akik mindig tudásuk legjavát adva segítették a csa­patot és minél Jobb eredmény eléré­sében. . A sportkör elnöksége minden támo­gatást megad a szakosztály eredmé­nyes működéséhez. Igen örvendetes, hogy hazai mérkőzéseinket egyre több néző látogatja. Az edzéseket, és a baj­noki mérkőzéseket a Petőfi Sándor Ál­talános Iskola tornatermében tartjuk, igen kulturált, jó körülmények között, aminek biztosításáért külön köszönet illeti az iskola igazgatóját, és testne­velő tanárát. A csapat nyáron is foly­tatja edzéseit, és heti két gyakorlással készül az őszi folytatásra, aminek el­ső állomása a Kiskun Napok kereté­ben augusztus 17-én, városunkban meg­rendezendő úgynevezett ..Kiskun váro­sok" meghívásos egyéni versenye lesz. Az őszi Idényben 9—10 pont megszer­zése a kitűzött célunk, és ezzel úgy tűnik sikerül megtartani jelenlegi he­lyezésünket. ami egv újonc csapattól már szép teljesítmény lenne. Ökölvívás HKBSE—Békési Mezőgép U—6. Bács- Kiskun megyei CSB. Az Alpári úti pá­lyán felállított szabadtéri szorítóban került sor a megyei CSB utolsó mér­kőzésére. Mintegy háromszáz néző előtt tíz pár lépett a kötelek közé. de a nézők nagy bánatára csak két-há- rom mérkőzés színvonala emelkedett az átlag fölé. A győzelmeket a követ­kezők szerezték: Piroska és Rácz a serdülőknél. Rácz Z. az Ifjúságiaknál, míg a- felnőttek közül Elek. Kovács. Hűlik és Borbély I. kezét emelte a ma­gasba a vezetőbiró. A mérkőzés végén Ptachv t-ajos. a szegedi járási sport­felügyelőség vezetője adta át a HKBSE tagjainak az ezüstérmeket, míg a ven­dégek a harmadik helyért járó bronz­érmeket vehették át. A CSB-t egyéb­ként a KSC nyerte megérdemelten. Birkózás 1980. Június 28—29-én junior magyar bajnokság volt Dunaújvárosban 112 in­dulóval. Eredmények: 74 kg-ban Ko­csis László harmadik (14 induló). Dön­tőben az első három helyezett körbe­verte egymást. Június 29-én kötöttfo­gású serdülőverseny volt Dorogon. 42 kg-ban Kovács Imre második (9 indu­ló). 45 kg-ban Nagy Gyula első (8 In­duló). Sándor István harmadik. 49-ben AJtai harmadik (8 induló). FT. A tűzkármentes betakarításért Ezekben a hetekben nem csak a mezőgazdaságban dolgozók, de az egész ország figyelme az ilyenkor tűzveszélyes határ felé fordul, hiszen egész évi kenye­rünk betakarításáról van szó. A mezőgazdaság egész évben tűz­veszélyes üzem, ezt Tokai György százados, városi tűzoltóparancs­nok néhány statisztikai számmal is bizonyítja: városunk és négy községünk területén 1978-ban 49 tűzeset volt. ebből 15 esett a mezőgazdaságra, 1979-ben pedig 35 tűzesetből 18 a mezőgazda­ságban fordult elő. Hogy mitől keletkeztek ezek a tüzek? Volt öngyulladás, vil­lámcsapás, nyíl láng szabályta­lan használata, szabálytalan elektromos vezeték, tiltott he­lyen dohányzás, stb. — Nagyon fontos a dolgozók tűzvédelmi oktatása, tudásának felfrissítése, ugyanígy a gépek, a technika megfelelő előkészíté­se. Mert nem elég a kenyeret, a takarmányt megtermelni, azt minden eszközzel meg is kell védeni. Jól tudják ezt a mező- gazdaságban dolgozók, hiszen a gépi aratás, szállítás. szárítás, tárolás sok veszélyt rejt magá­ban. melyek elhárítása fegyel­mezett, figyelmes, áldozatkész, tehát egész embert kíván. Kö­vetkezik a vizsga, utána a „bi­zonyítvány" osztás, amikor —. s ebben biztosak vagyunk — majd senkinek sem lesz szégyen­kezni valója. „. Ballag már a vén diák”... Ezúttal tényleg az iskolapa­dokból több esztendeje kinőtt „vén” diákok, a Dolgozók Gim­náziuma levelező és esti tago­zata, valamint a Ruhaipari Szakközépiskola IV. osztályos tanulói, számszerint 69 felnőtt dolgozó búcsúzott az iskolától az ünnepélyes tanévzárón. A Móra Ferenc Gimnázium udvarát betöltő 10 osztály 270 felnőtt diákját és azok nagyszá­mú hozzátartozóit Vidéki Imré- né igazgató köszöntötte meleg szavakkal. A hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tett vállalások teljesítésével nagy­szerű eredményeket ért el az is­kola. A bukások száma az el­múlt évi 12-vel szemben 7-re csökkent, ez a vizsgázók létszá­mának 2,22 százaléka. Már az elmúlt évi 5,9 százalék is megyei első helyre hozta fel az iskolát, reméljük a mostani eredmény elég lesz az országos első hely­re is. Ugyancsak eredménynek szá­mít. hogy a 10-ből 6 osztály bu­kásmentes. s hogy 5 osztály .meg­közelítette, vagy meg is haladta a 3,5-es tanulmányi átlagot. Az első helyezett osztály 3,76. az utolsó pedig 3,05, így az is kö­zepes átlaggal végzett. Az idei érettségi bizonyítványok kiosz­tása után a hálás diákok virág­gal halmozták el a nevelőket, és felhangzott a „Ballag már a vén diák ...” közismert, kedves me­lódiája. Tápai Antal kiállítása Ismételten reprezentatív ki­állításnak adott otthont Kiskun­félegyházán a Kiskun Múzeum. Tápai Antal szobrászművész ön­álló kiállításának megnyitására került sor június 22-én vasárnap délelőtt 11 órakor. A kiállítást rendezte és megnyitotta dr. Sze- lesi Zoltán művészettörténész, a Móra Ferenc Múzeum osztályve­zetője. A kiállítást megnézték a Móra-család tagjai is. Tápai Antal 1902-ben született Kisteleken. Még gyermekkorában szüleivel együtt Szegedre költö­zött, ahol napszámba járó atyja lakatosinasnak adta. Napi 10 órát dolgozva volt még kedve és ereje, hogy munkaidő után az estéket egy faszobrásznál töltse. Móra Fe­rencnek feltűnt a tehetséges fia­talember, és kérte a városi taná­csot, hogy adjon neki ösztöndíjat, amivel a Képzőművészeti Főisko­lán képezheti magát. 1926-ban ke­rült a főiskolára a háromszakmás (géplakatos, kaaánkovács és fa­szobrász) ifjú, ahol Szentgyörgyi István tanítványa lett. Harmad­éves korában elnyerte a főiskola szobrászati Ferenczy István-díját. Tápai Antal szobrászművész ki­állítását — mely július 20-ig te­kinthető meg — a város minden lakójának figyelmébe ajánljuk. A minden évben megismétlő­dő önkéntes városi véradáson egyre többen és többen jelen­nek meg. öröm ezt tudatni a krónikásnak is, hiszen a szocia­lista öntudat, a humanizmus, az emberszeretet egyik legmegbíz­hatóbb mércéje az, mennyire ké­pes egyik ember a másikért ál­dozatot hozni, bajba jutott em­bertársát — ha kell — vérével is megmenteni az életnek. „Aki vért ad, életet ad!" A Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének titkárával — mint minden évben — most aggoda­lommal teli kíváncsisággal néz­tem a készülődést. A Megyei Véradó Központ az eddigieknél nagyobb részvételre számítva szállt ki a helyszínre, a jelent­kezés azonban minden várako­zást felülmúlt és időközben fel kellett tölteni a készleteket. 318 önkéntes véradó jelent meg a Közgazdasági Szakközép­iskolában, ezek közül pontosan 300 volt a véradásra alkalmas. Az adott vér összesen 112 liter. Tudni kell, hogy a városi vér­adáson a lakosság és a kisebb üzemek, intézmények vesznek részt, a „nagyok" külön, önálló véradásokat szerveznek. Evek óta óramű pontossággal jönnek a BIK. a Dohánybeváltó, a Dó­zsa Tsz, a tűzoltók és a posta dolgozói. Az elmúlt éhekhez mérten javult az ÁFÉSZ, Cent­rum és Gyapjúforgalmi dolgozó­inak részvétele, és újak' is je­lentkeztek: az Állami Biztosító, az AFIT, a Zöldért, és a Víz- gazdálkodás dolgozói közül is. A vártnál több jelentkező né­ha torlódást okozott, de a bátor véradók ilyen „csekélységre” nem adnak, türelmesen álltak sorba, a szervezők azonban a jövőre nézve levonták a tanul­ságot. T. M. Ismét munkához látnak Hétfőn kezdődik a termelés az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában. Két heti nagykarban­tartás után hétfőn ismét munká­hoz láttak a szalagokon dolgozók, s a gondosan kitakarított csarno­kokban, a kijavított gépekkel munkálkodnak a tervek teljesíté­sén. Felvételeink e nagy munkából adnak ízelítőt. • Kiss Imre műszerész az egyik fárahúzógépet javítja. • A szakmunkástanulók is részt vállaltak a takarításban. (Opa- uszky László felvételei) Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Farkas Anikó (Gácsi- Varga Veronika). Bibok Anikó (Szabó Margit). Udvari Katalin Ilona (Nemes Hona). Kohajda István (Fekete Sarol­ta Julianna). Hunyadi Norbert (Lajkó Mária), Mikó Imre (Kertész-Farkas Katalin). Tóth Zsolt (Csányi Mária). Kolompár Anikó (Balogh-Farkas Ilo­na). Tóth Péter Attila (Huszka Irén). Horváth Zsófia (Kis Mária Margit). Bakró Zoltán (Gyánti Erika). Nagy Katalin (Pál Klára Katalin). Kerekes Mónika (Fazekas Mária), Gálfi Szilvia (Pap Irén Julianna). Nagy Agnes (Hor­váth Zsuzsanna). Herédi István (Ko­csis Erzsébet). Kónya József (Görög Veronika). Benkó Gábor (Gulyás Pi­roska). Hürkecz Sándor (Néző Mária). Garai-Szabó Nóra (Török Márta Mag­dolna). Czombos Angéla (Vakulya Emma). Szász Roland (Bakró Anna). Solymosi Katalin Gizella (Demeter Ka­talin). Gyenes Mónika (Sallai Margit). Szabó-Hevér Ágnes (Kenderesi Ibolya). Medgyes Enikő (Bodog Erzsébet). Nagy Aranka (Csáki Aranka Mária). Ko­vács Sándor (Mészáros Rozália). Pa­lásti Tibor (Mayer Hedvig). Hideg András és Balázs, ikrek, (Végh Gab­riella Gizella). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács Imre — Virág Erzsébet. Juhász József — Ladányi Ilona Erzsébet. Csuka Sán­dor — Hegedűs Mária. Kanyó János Bálint — Tarjányi Magdolna Irén. Se­res Sándor Jenő — Dongó Erzsébet. Tóth Nándor — Andrási Ágnes Anna Kovács Béla János — Berta Piroska,. Buzsik Ferenc — Rádi Mária Irén. Or- mándi János — Bujáki Edit. Kiss Sza­bolcs Ernő — Tokai Julianna Mária. Fricska Sándor — Gácsi Magdolna. Gu­lyás József — Berecz Ilona Margit. Szi- kora Sándor — Kopasz Erzsébet An­na. Kis István — Koó Erika Katalin. Horváth Péter — Csáki Hona. Tóth Béla György — Zsemberi Éva. Bakodi Lajos — Tarnóczki Tünde. Födi Mihály — Kovács Katalin. Lénárt Csaba — Szikszai Anikó Erzsébet. Gyenes Atti­la József — Szabó Éva Emília. MEGHALTAK: Tóth Sándor. Bugac. Bartók Béla u. 21.. Andrási Jánosné Fi­csór Franciska. X. körzet 4.. Urbán Jó- zsefné Udvari Rozália. Nádasdy u. 12.. Szabó Józsefné Fekete Ilona, Kilián György u. 61., Szemerédi Mária. Zrí­nyi u. 21.. Dudog János. III. körzet 169.. Varga Istvánná Kiss Rozália. VII. körzet 144.. Hendó Istvánná Timár Má­ria. Klapka u. 44.. Mészáros István. Hunyadi u. 4L. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátéron július 5-én, szombat délután és- vasárnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Lőwy Sándor u. 6, telefon: 62. Ugyanezen idő alatt Kunszállás, Petöfiszállás és Pálmonostora községben az ügyeletet dr. Csóké András látja el. Lakása: Kun­szállás, telefon: 4. fglegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115, M3. 271. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti­Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 21S-9S/1«* pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 908 ipSN »133-855« Önkéntes véradók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom