Félegyházi Közlöny, 1980 (24. évfolyam, 1-50. szám)

1980-02-15 / 7. szám

Tanácskoztak a kommunista küldöttek * 9 Sztanojev András, a városi pártbizoOság első titkára szóbeli kiegé­szítőt mond az írásbeli beszámolóhoz. Az MSZMP XII. kongresszusára való készülődés egyik igen fon­tos állomása volt a vasárnap megtartott városi pártértekezlet. Kiskunfélegyháza, Pálmonostora, Kunszállás, Gátér és Petőfiszál- lás kommunistáinak 174 küldötte előtt Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára ismer­tette a XI. kongresszus óta el­telt időszak eredményeit, gond­jait. A Petőfi Népe a keddi szá­mában részletesen ismertette a pártértekezlet beszámolóját, és eseményeit. Tájékoztatót adott ar­ról, hogy a 19 felszólalás és az ezekre adott válasz után megvá­lasztották az 51 tagú pártbizott­ságot és azt a 24 küldöttet, akik a megyei pártértekezleten képvi­selik majd városunkat és a négy községet. Az új pártbizottság azonnal megtartotta első ülését, és meg­választotta a tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságot. Első titkárnak ismét Sztanojev Andrást titkár­nak pedig Ormándi Jánost vá­lasztották. A végrehajtó bizott­ság tagjai: Bíró Imre, az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke, Kocsis Bé­la, az Asztalosipari Szövetkezet művezetője, Kormányos Imre, a vasútállomás művezetője, Kovács- né Bartos Erzsébet, a Villamos­szigetelő és Műanyaggyár mű- anvagfeldolgozó szakmunkása, Laczkó Gyula, a Lenin Tsz elnö­ke, Makány Jánosné, az Április 4. Gépipari Művek gazdasági igazgatója. Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, és Szert La­jos. a gépészeti szakközépiskola igazgatója. A kilenctagú fegyelmi bizottság elnökévé Gergely Miklóst vá­lasztották.. A megyei pártértekezlet kül­dötteinek következőket választot­ták: Kovácsné Bartos Erzsébet a VSZM munkása, Bújdosó Imre, az Április 4. Gépipari Művek munkása, Csáki Béla, a kunszál­lási Alkotmány Tsz villanyszere­lője, Csuka Lajosné, a Petőfi Tsz baromfigondozója, dr. Dobos Fe­renc, a városi tanács elnöke, Far­kas Jenőné, a Habselyem- és Kö­töttárugyár, 5. számú gyárának igazgatója, Fekete Margit, az Al­földi Cipőgyár technológusa, He­gedűs János, a pálmonostorai Ke­leti Fény Tsz elnöke, Kasuba Tóth Istvánné, a Vörös Csillag Tsz tormaüzemének csoportveze­tője. Kiss Sarolta MÁV forgalmi szolgálattevő, Koczka Rozália, az Alföldi Cipőgyár munkása, Ko­csis Béla, az Asztalosipari Szö­vetkezet művezetője, Kovács Jó­zsef, az ÄHV szakoktatója, dr. Ma. jor Imre. a megyei tanács el­nökhelyettese, Mosányi Árpád, a Lenin Tsz autójavító üzemének kárpitosa, Ormándi János, a vá­rosi pártbizottság titkára, Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnö­ke, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, Szunyi Sándor, a VSZM munkása, Ta­nács Dezső, a Lenin Tsz agronó- musa, Tulkán György, a VSZM párttitkára, Tóth György, az Áp­rilis 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója, dr. Tóth Sándor, a kórház igazgató-főorvosa, Wieder Judit, a 608. Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. Február 11-én délután, két érdekes kulturális rendezvénye volt a kiskun­félegyházi Móra Ferenc Művelődési Központnak. 15.30-kor az Országos Filharmónia Ifjúsági bérleti sorozatának harmadik előadását tartották meg. A magyar népzene érdekes hangszereit, dalait, táncait láthatták, hallhatták kitűnő művészek előadásában a félegyházi diákok. Nagy sikere volt Bige Jó­zsef, Pribojszky Mátyás, Somorjai Paula, valamint Bihali Gabriella és ifjú Uraczki Csaba által bemutatott táncoknak. A műsor kiemelkedő száma volt Kodály: Kállai kettősének előadása, melyet két fiatal táncos, a „Baglas” népi együttes tagja Pribojszky Má­tyás citeraművész kíséretében muta­tott be. (1. kép). A másik rendezvény Bahget Isz- kander fotókiállításának megnyitása volt. A Szíriából származó fotóművész, aki Magyarországon tanult meg fo­tózni, az itt élő emberek életét kitű­nő szemmel örökítette meg. A Kecskeméten élő fotós alkotó si­kereit a múlt évben ismerték el iga­zán. Több pályázaton kapott díjat. A díjak közül kiemelkedik a Magyar Fotóművészek Szövetségének nívódí­ja. A kiállítást Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese nyitotta meg. A kiállítás február 29-ig tekinthető meg a Ka­marateremben. (2. kép). (Kép és szöveg: Némedi László) SPORT Kazincbarcika—Lenin SK 68:97 (29:47). Játékvezető: Petró, Tolnai. Ld: Bódi T. 21, Hevér 18, Nádasdi 16, Bódi S. 7, Győri 13, Szokonyi 11, Csáki 6, Petróczi 5. Edző: Bódi Sán­dor. A Lenin SK csapata bravúros győzelmet aratott. A jelentős magas­sági fölényt nem tudta kihasználni a hazai csapat, az egységes, gyors csa­patjátékot nyújtó félegyháziakkal szemben. A kiskunfélegyházi Vasas NB Il-es női kosárlabdacsapata fennállása óta még egyszer sem szerepelt olyan si­ralmasan egy idényben, mint az el­múlt évi bajnokságban tavaly ősz­szel. A közel négyhónapos „vessző­futás” bizony alaposan megviselte a játékosok és az edző már sokat pró­bált idegeit. Pedig hát, ők a szűkös lehetőségeikhez képest mindent meg­tettek a sikeres szereplést illetően, de a csapat feje felett már évek óta sűrűsödő problémák ezen az őszön tetőztek és így a rendszeres készülés is kevésnek bizonyult a minimális helytálláshoz is. A csapat egész éves teljesítményéről és, az idei felkészü­lésről a következőket' mondta el Bódi Tivadar edző: — Az elmúlt év elején a bajnokság indulása előtt igyekeztem reálisan felmérni a csapat előtt álló lehetősé­geket. Mivel a lányok legtöbbje már közel két éve együtt játszott, úgy tűnt, hogy már akár a dobogón is végezhetünk. Jól Is Indult minden, hiszen a kilencedik forduló előtt még csak az előző évben NB I-es SZEOL- tól szoros mérkőzésen elszenvedett vereséggel álltunk a táblázat második helyén. Ekkor azonban az együttes egyik legjobb játékosa, a rutinos, NB i-et is megjárt Mészáros egyik napról a másikra, egyéni problémái­ra hivatkozva leállt. A csapat hul­lámvölgybe került és a hátralevő nyolc mérkőzésen gyorsan összeszed­tünk még három vereséget. Ezek kö­zül különösen rosszul jött az utolsó fordulóban hazai pályán kétszeri hosszabbítás után elvesztett mérkő­zés a DMVSC ellen és így a máso­dik helyről az ötödikre csúsztunk vissza. A nyáron Bódi, Farkas és Holló- Szabó sikeres felvételi után Szege­den, illetve Baján folytatták tanul­mányaikat. E három játékos távozá­sával már az idény kezdete előtt számoltunk, de arra még gondolni sem mertem, hogy rajtuk kívül még több Játékost Is nélkülözni leszek kénytelen. Az őszi szezon indulása előtt részben egyéni és munkahelyi problémák miatt eltávoztak az egye­sülettől: Pálinkás, Istvánffy, Móricz, Tarjányi és Ivók is. így a tavasszal szerepelt játékosok közül, mivel Vi- dáts hosszú ideig sérült volt, csak Lázárra számíthattam. Edzői műkö­désem folyamán már voltam sokszor nehéz helyzetben, de hogy fél év alatt egy teljes csapatra való játé­kost elveszítsek, ilyen még nem for­dult elő velem! Sebtében sikerült ösz- szeszedni egy új csapatot, szinte tel­jesen kezdőkből és legnagyobb meg­lepetésemre ez a „zöldfülű” gárda az őszi szezon első mérkőzésén legyőzte a Békés csapatát. A további 14 mér­kőzésen aztán már kiütközött a ru­tinhiány és minden mérkőzést el­vesztettünk. Pedig lelkesedésben és akaratban nem volt hiány, de a mostoha felkészülési körülményeink miatt szinte semmit sem tudtunk elő­relépni. Mivel edzéseinket a Köz- gazdasági Szakközépiskola picinyke tornatermében tartottuk meg, így szinte egyetlen mérkőzés közben al­kalmazható formációt sem tudtunk begyakorolni. Szerencsére a csapat tavaszi ered­ményei már biztosították a bentma- radást és az őszi találkozókra, már ahogy mérkőzés közben' lehet, meg­próbáltunk néhány taktikai elemet begyakorolni. Az Idény végén aztán már látszott — bár az eredmények ezt sokszor cáfolták — hogy van va­lami fejlődés a csapat játékában. A pályán levő játékosok mérkőzés köz­ben is eredményesen tudtak végre­hajtani két-három taktikai variációt. Tudom, hogy ez nem sok, de aki lát­ta ezeket a lányokat ősszel játszani, az tanúsíthatja, hogy a fejlődés je­lentős és ami a fontos az akarással elégedett vagyok. A tavalyi tizedik hely után az idén előbbre szeretnénk lépni és ebben nagy segítséget kap­tunk Serege Gábortól, a Szakmun­kásképző Intézet igazgatójától, aki heti három edzésre átadta a minden igényt kielégítő tornacsarnokot, ahol végre technikai jellegű edzéseinket is meg tudjuk tartani. Az alapozás időszakában, januárban Igen erős munkát végeztek a lányok, sokat futottak, és igen örvendetes tényként kell elkönyvelni, hogy min­denki jól bírta a terhelést. Február­ban a labda- és a technikai elemek elsajátítása kerül a középpontba. A hónap végén pedig Salgótarjánban, a hagyományos Salgó Kupán szeret­nénk az utolsó előkészületeket meg­tenni az új idényre való sikeres fel­készülésben. Mivel az új bajnokság kiírása eltér a régebbiektől, az idén szeretnénk az 1—8. hely valamelyi­kén végezni, hogy az 1981. első felé­ben sorra kerülő rájátszáson már a minél előkelőbb helyezés megszerzé­séért indulhassunk harcba. Egy szakosztály — amely már évek óta egyedül képviseli a város női minőségi sportját — újra talpra állt az edző, Bódi-házaspár kitartásának és akaraterejének köszönhetően. A régóta vajúdó teremprobléma is úgy látszik. Serege Gábor igazgató jó­voltából, hosszabb időre megoldódik. Most már a csapat, idén megerősö­dött bázlsszervén a sor, hogy lépjen egyet és előteremtse a zavartalan szerepléshez szükséges erkölcsi és anyagi feltételeket, mert ez a csapat — a múltját tekintve — megérdemli. És hogy a jelen és a jövő sem bi­zonytalan, arra biztosíték az a sok munka, amit a csapat tagjai végez­nek. Birkózás: Felnőtt megyei bajnok­ság eredményei Kecskeméten 62 kg- ban 2. Szabó József, 68 kg-ban 3. Do­rogi István, 74 kg-ban bj. hibapont nélkül Seres László, 2. Ván Jenő. Do­rogon megrendezett országos serdülő versenyen a következő eredménye­ket érték el a Vasas versenyzői: Kiss János, Horváth Zsolt, Ambrus Tibor súlycsoportjában első helyen végez­tek. Kovács Imre, Nagy Gyula, Sza­káll István második, míg Pólyák Fe­renc a 3. helyen végzett. Labdarúgás: Szegedi Dózsa—HKBSE 1:1 (1:0). Góllövő: Evanics. Jó ira­mú előkészületi mérkőzéseken érté­kes döntetlent ért el a félegyházi csa­pat az NB Il-es szegedi csapat ott­honában. Felhívás: A kiskunfélegyházi Vasas TK blrkózószakosztálya értesíti azo­kat a VI—VIII. osztályos tanulókat, akik kedvet éreznek a birkózás lránt, hogy a szakosztály, a Petőfi Gépésze­ti Szakközépiskola tornatermében tart­ja edzéseit. Jelentkezni lehet minden hétfőn és pénteken 18—17 óráig Be- sze László edzőnél. ,. Hétvége sportműsora: Kosárlabda NB II. Február 16-án a Szakmunkás- képző Intézet tornatermében. Vasas TK—Hódmezővásárhely 16.30 órakor. Lenin Tsz SK—Hódmezővásárhely 18 órakor. F. T. Állomásfőnökök Kiskunfélegyházán A MÁV Szegedi Igazgatósága az egyik legkorszerűbb állomá­sára, Kiskunfélegyházára hívta össze területéről a 38 állomásfő­nökét, akiket dr. Susla János, az igazgatóság vezetője tájékozta­tott az 1979. évi tapasztalatokról és az 1980. évi feladatokról. A tanácskozás megkezdése előtt a félegyházi állomásfőnökség — kedves meglepetésként — színes filmet vetített a vendégeknek a város életéről, melynek kedvező visszhangját egy mondatban úgy fogalmazhatjuk meg: Kár lpt.t volna kihagyni ezt a felüdítő látványt! A vasút tevékenységét, annak csupán egy hányadát kitevő sze­mélyszállításon keresztül látja és bírálja a közönség. Az informá­ció, a pénztár, a jegykezelők jó vagy rossz munkája, a környezet tisztasága nagyban befolyásolja az utasok közérzetét, hangulatát. Arról viszont kevesebbet beszé­lünk. hogy egyre növekszik az export- és a tranzitszállítások mennyisége, amelyeknél szintén követelmény a minőség emelése. Sok szó esett a munkafegye­lem, a biztonság javításáról, és csodálkozva hallgattuk dr. Susla János és dr. Kocsis Ferenc elő­adásában felsorolt jó és rossz példákat, melyeket mint utasok gyűjtöttek össze. Szakmai kérdés az is, hogy február 1-től a hatékonyság nö­velése érdekében átszervezést hajtottak végre, üzemfőnökségek, üzemviteli osztályok létesültek, és vezetésükkel egy kézbe kerül­tek a különböző szolgálati ágak, így jobb lesz a korszerű jármű­vek kihasználása is. Azt azonban már minden utas látja, hogy a vasút korszerűsíté­sének újabb szakasza közeledik Kiskunfélegyháza állomás felé. Elkezdték a Cegléd—Kiskunfél­egyháza közötti vasútszakasz vil­lamosítását. Az oszlopok állítá­sával Városföld—Kecskemét kö­zött, a felső vezetékkel Kecske­mét—Városföld között járnak. A várható befejeziés november 7. Ettől kezdve a Szegedről érkező vonatoknál itt cserélik a moz­donyt (5 db villamos mozdonyt kap állomásunk), a cserével el­telt 15—20 percet Budapestig be­hozzák a villamos vonatok. Júliusban kezdik és Decem­ber 31-ig befejezik Kiskunfél­egyháza—Kiskunhalas közötti szakasz villamosítását is. mint a Záhony—Kelebia vasútvonal ré­szét. Az új mozdonyokra a Diesel-mozdonyok vezetőinek át­képzése már folyik. Még annyit ehhez a tudósítás­hoz. hogy mellékvonalainkról is kivonják az elavult kályhafűté- ses szerelvényeket, és új, korsze­rű, csehszlovák gyártmányú mo­torvonatok teljesítenek majd szol­gálatot. Tóth Miklós Kiskun Napokat először 1935. június 29—30-án rendeztek váro­sunkban azzal a céllal, hogy ösz- szekapcsolják a múltat a jelen­nel, növeljék Félegyháza népének és városának megbecsülését „Is­merjük meg magunk is városunk népében rejlő értékeket, hogy azokat is becsülni tudjuk” — hangzik az eredeti megfogalma­zás.- A történelmi hitelesség kedvé­ért meg kell jegyezni, hogy az 1934. szeptember 2-án tartott Fél­egyházi Napot tekintjük az első Kiskun Napnak. E nap érdekes­sége, hogy a rendező bizottság en­gedélykérelmét a miniszter eluta­sította, és csak miután a város vezetői vették kézbe a szervezést, kaptak támogatást és engedélyt. Körülbelül ötezren nézték meg a nagyszabású kiállításokat. E nap sikerén felbuzdulva került sor az előzőekben már jelzett kétnapos rendezvényre. A város alapításá­nak 200. évfordulóján, 1943-ban tartott ünnepségeket tekintjük a harmadik Kiskun Napoiknak. • A felszabadulás után a dolgozó nép életképességét és hagyomány- tiszteletét, ugyanakkor józan ítélő­képességét bizonyította az 1946- ban megrendezett „újjáépítési” ki­állítás. Ezt a negyedik Kiskun Napokként tartjuk számon. 1947. szeptember 20—23. között már félegyházi Kun Napok név alatt ünnepelt a város és járás. Erről így ír a Félegyházi Köz­löny: „Ezek a Kun Napok értéke­sebbek, mint az elmúlt évben megrendezettek, mert még a múlt­ban az urak parádés, cifra karne­váljai voltak, s a kiskun emberek leikétől távol estek, az 1947-es Kun Napok a kiskun emberek munkájának, akaratának, ügyes­ségének és szorgalmának ünnepé­lyes bemutatása”. 1959-ben a Hazafias Népfront Városi-Járási Bizottsága szerve­zett színvonalas rendezvénysoro­zatot augusztus 20. és 23. között „Kiskun Napok” néven. Céljait akkor így fogalmaztuk meg: „Vá­rosunk értékeinek, dolgozói mun­kájának megbecsülése, megisme­rése, nem utolsósorban annak bemutatása, hogy ezek az ered­mények a megváltozott társadal­mi és gazdasági viszonyok követ­kezményei”. 1970. augusztus 20—23. között ismét megrendeztük a Kiskun Na­pokat. Ez politikai és kulturális szempontból is rendkívül jelen­tős volt. A VIII. Kiskun Napokat 1974- ben Félegyháza várossá nyilvání­tásának 200. évfordulóján rendez­tük. Ennek emléke sokakban még elevenen él. A városi tanács 1979. októberi ülésén elhatározta, hogy a IX. Kiskun Napokat 1980. augusztus 19—20-án kell megrendezni ha­zánk felszabadulásának 35. évfor­dulója, valamint az MSZMP XII. kongresszusa évében. Az előttünk álló társadalompo­litikai feladatok hatékony mozgó­sítást, erőt igényelnek. Másrészt a jelenlegi gazdasági helyzetünk­ben, amely az észszerű, takarékos gazdálkodásra' késztet bennünket, a rendezvény anyagi hátterét csak szerényebben tudjuk biztosítani. Ezért csak kétnapos rendezvényt tervezünk. A városi tanács említett hatá­rozatában elfogadta a Kiskun Na­pok előzetes programját. Ez az alkotmánynapi nagygyűlés, vala­mint a városfejlesztés eredmé­nyeinek bemutatása köré csopor­tosul. A rendezvény mottójának az 1970-es Kiskun Napokra is elfo­gadott idézet felel meg a legjob­ban: „Nehéz hinni az olyan em­ber hazaszeretetében, aki nem szereti a maga faluját, városát”. Ez a mottó egyben jelzi az 1970. óta tartott Kiskun Napok eszmei­politikai, társadalmi tartalmának szoros egységét és folyamatossá­gát. Az előzetes program szerint to­vábbi események lesznek: a város mezőgazdaságának, iparának ered­ményét bemutató kiállítások, ke­reskedelmi bemutatók. A kulturá­lis események sorában komoly- és könnyűzenei hangverseny, vala­mint művészeti kiállítások szere­pelnek. Gazdag sportprogram te­szi az eseményeket teljessé. Ezek között országos bajnokság és ba­rátságos mérkőzések egyaránt sze­repelnek különböző sportágakban. Megjelenik egy idegenforgalmi célt is szolgáló városismertető ké­peskönyv. A szervező bizottság január 31- én tartotta meg alakuló ülését, és megalakította az egyes szakterü­leteken tevékenykedő bizottságait. Legfontosabb feladatként hatá­rozta meg a programok egyezteté­sét. A szervező bizottság — mint ahogyan a városi tanács is meg­fogalmazta határozatában — fel­kéri a város vállalatait, szövetke­zeteit, intézményeit és egész la­kosságát, hogy a IX. Kiskun Na­pok előkészítésében és lebonyolí­tásában — a nemes hagyomány továbbélése és erősítése érdekében — a szervező bizottság irányítá­sával működjenek közre. Szervező bizottság Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza MHSZ HONVÉDELMI KLUBOK ALAKÍTÁSA Dolgozzunk együtt jobban, fegyelmezettebben A XII. pártkongresszusra és ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulójára való készülődés új lendületet adott az MHSZ mun­kának is. Megkezdődött Kiskun­félegyházán a szövetségi, szerve­zeti munka átalakulási, korszerű­sítési folyamata. Megalakult a Lenin Tsz MHSZ honvédelmi klubja 40 taggal, és az Asztalos János honvédelmi klub 50 részt­vevővel. Mindkét klub alakuló közgyűlésén jelent voltak Sze- mők György alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese, valamint a párt és az MHSZ városi veze­tésének képviselői. Figyelemre méltó, hogy a klub megalakítását kezdeményező dol­gozók elkészítették társadalmi munkában a lövészsportnál hasz­nált fegyverek és lőszer biztonsá­gos tárolásához szükséges helyisé­get. Az új típusú honvédelmi klu­bok, a fiatalokat, nő- és férfi dol­gozókat, s az idősebb korosztályt egyaránt magába foglaló klub- formával — szélesebb körű lehe­tőséget biztosítanak arra, hogy a klubtagok megtalálják érdeklődé­süknek megfelelő elfoglaltságot, és a katonai jellegű sporttevé­kenység mellett át tudnak vállal-- ni a vezető testülettől társadalmi jellegű, mozgalmi feladatokat. Eb­ben a korszerű klubformában a kedvező feltételek, lehetővé teszik továbbra is, — gyermekeknél ti­zenkét éves kortól —. a lövész­sport kibontakozását, a rendsze­res lőgyakorlatokat, és a sportlö­vészversenyekre való felkészítést úttörő, ifjúsági és felnőtt kategó­riában egyaránt. Az úttörők 12 éves kortól nem tagjai ugyan a klubnak, de a klub családcentrikus jellege lehetőséget ad nekik is, hogy őket annyira érdeklő sportlövész-gyakorlato­kon részt vegyenek. A korcsopor- tuknak megfelelő lövészvetélke­dőn az úttörő kategóriában 14 éves korig, megfelelő szakvezetés mellett légpuskával indulhatnak. Részt vesznek a tanulóifjúság hazafias, honvédelmi oktatásában, nevelésében, hogy felnövekvő ifjú­ságunk fizikailag, szellemileg és erkölcsileg fejlett, munkájában szorgalmas és kitartó legyen. A klub lehetőséget nyújt a gép­járművezetés elsajátítására és megtalálják itt elfoglaltságukat a rádiózás hívei éppúgy, mint a modellezés megszállottjai. A klub keretein belül, a társas foglalko­zásokon egyenes út vezet az MHSZ szocialista brigádokhoz, a közösség javát szolgáló munkaíel- ajánlásofchoz, kongresszusi mun­kaversenyhez; a gyermekintézmé­nyek társadalmi úton történő fej­lesztéséhez, az ifjúság segítéséhez éppúgy, mint az idős emberekkel való törődés különböző formái­hoz. Az MHSZ honvédelmi klub létrehozását szorgalmazó alapító­tagok eddig az MHSZ lövészklub­jában tevékenykedtek, az újtípusú klub szervezése során megkétsze­reződött a taglétszám. A klubta­gok közelebb kerülnek egymás­hoz, s barátságuk szálait a közö­sen vállalt feladatok szelleme, a cselekvésben megnyilvánuló együttérzés, egyetakarás fűzi egy­re szorosabbá, amiben hatalmas erő rejlik, s ez egyben jólétünk biztosításának, gazdasági felada­taink sikeres megoldásának nél­külözhetetlen forrása. Dr. Albrecht Sándor Születtek: Sallai Gabriella Aranka (anyja neve: Barna Éva), Bubu Ildikó Anita (Kecskés Ilona), Herédl-Szabó Lajos Csaba (Tóth Klára), Szabó Gá­bor (Tajti Irén Angyalka), Lőrlncz Gabriella (Holló-Szabó Terézia Éva), Koncz Zsolt Mihály (Fábián Mária), Szeri László (Danka Franciska). Endre Géza László (Megyeri Mária), Tímár Erzsébet (Juhász Erzsébet), Szécsl Zsolt (Pál Mária). Fekete József Norbert (Provics Klára Franciska), Tarjányi Ákos Pál (Tapodi Erzsébet), Banos Adám (Seres Éva). Barta Robertó (Wal- zei Martina). Házasságot kötöttek: Flóring Sándor József — Bányai Éva, Béndek György — Drozd Julianna, Kovács Dávid — Tóth Mária Katalin. Meghaltak: Simon József, Jakabszál- lás, II. körzet 6, Hajnal Erzsébet, Atti­la u. 27., Dénes Istvánné Sánta-Kovács Mária, Orgona u. 12., Bálint Mihály, III. körzet 124.. Keresztesi István, Al­mos u. 37., Fekete Antalné Jusztin Ilo­na. Tiszaalpár, Dobó utca 15., Cseklye József, Gábor Áron u. 18., Tarjányi Mihály, Munkácsy Mihály utca 4., Hor­váth Lászlóné Zsigó Mária, Kilián György utca 84.. Szentkirályi József István, Bugac, Felsőmonostor 358. FÉLEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja \ A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: I Preiszinger András ISzerkesztőség és kiadóhivatal: [Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. [Telefon: 115, 143, 273. IA lapot árusításban ja kiskunfélegyházi postahivatal (terjeszti. Előfizethető: ;a helyi postahivataloknál é* j kézbesítőknél, í postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/161 pénzforgalmi jelzőszámára. í Petőfi Nyomda, S Kecskemét j Telefon: 13-729 : Index: 25 908 MIN 01]]—£6*4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom