Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-01-19 / 3. szám

FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY „FEGYVERREL, MUNKÁVAL, FELVILÁGOSÍTÓ, SZÓVAL"! A munkásőrség ünnepi egységgyűlése iiiiUffni. -■ ■ Dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke köszönti a munkásőröket. Tavasz a télben Felemelő látványban nincs hiánya annak, aki abban a meg­tiszteltetésben részesül, hogy je­len lehet a munkásőrség ünnepi egységgyűlésén. Szembe nézni az erőt, bátorságot sugárzó, nyílt te­kintetekkel, látni a zászlónak szóló őszinte tiszteletadást, a sor­ból kiöregedett, megérdemelt pi­henést érdemlő elvtársakat, és a helyükbe lépő, fegyverüket átve­vő fiatalokat. De az élet nemcsak ünnepből, hanem túlnyomórészt munkás, dolgos, harcos hétköznapokból áll. Akkor is, ott is meglehet ismer­ni a munkásosztály fegyveres tes­tületének tagjait, a párt katonáit, akik a választott jelmondat sze­rint élnek, „fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval” erősítik a dolgozó nép hatalmát, építik a fejlett szocialista társadalmat. A parancsnokság nevében tisz­ta lelkiismerettel jelentheti hát az ünnepi egységgyűlésen Bibók Kál­mán a parancsnokság nevében Sztanojev András első titkár elv­társnak, hogy a párthatározatok­ban és a parancsokban meghatá­rozott feladatokat végrehajtották. Az 1978. évi munkáról összeál­lított beszámolót egyetlen újság­cikkben lehetetlen ismertetni. így abból csak néhány mondat erejéig idézünk, melyben — mint egy cseppben a tenger — benne tük­röződik a munkásőrök fegyveres, politikai. termelő, művelődési, társadalmi, de még családi, egyé­ni tevékenysége, felvilágosító sza­va, példamutató élete is. Az e'múlt esztendő szerteágazó munkáját a munkásmozgalom ki­emelkedő eseményének, a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója jegyében végezték. Az ideit pedig a hamarosan ideérkező neveze­tes nap: március 21., a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. évfor­dulója tiszteletére tett vállalások­kal indítják — a város dolgozói­val egyetemben a munkásőrök is. Röviden ismertette a parancs­nok a 60 év előtti eseményeket, amelyekbe a félegyháziak is azon­nal és úgy bekapcsolódtak, hogy nem kell miattuk szégyenkeznünk. Nagy tisztelettel köszöntötte az egységgyűlés a soraiban helyet foglaló veteránokat, a hat évtized­del ezelőtti dicső napok szerep­lőit: Farsang Péter, Pécsy Mi­hály, Zombor Gábor elvtársakat. Az éves munka értékelése utáni összefoglalóban a beszámoló meg­állapítja, hogy munkásőreink dön­tő többsége megfelel annak a bi­zalomnak, amit pártszervezelük- től és munkatársaiktól kaptak. Végezetül az alegységek munká­ját értékelő propaganda szervező csoport javaslatát ismertette a legjobb címek odaítélésére, me­lyet a parancsnokság elfogadott. Ennek megfelelően az Egység legjobb szakasza az első szakasz. Az Egység legjobb raja a má­sodik szakasz első raja. Elismerő oklevélben részesült a második szakasz. Kiemelkedő munkája elismeré­seként a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Bálint István, ezüst fokozatát Megyesi László, bronz fokozatát Török Sándorné. Országos pa­rancsnoki dicséretben részesült 3, megyei parancsnoki dicséret­ben 4, egységparancsnoki dicsé­retben 36 munkásőr. A munkás­őrség munkáját elősegítő tevé­kenységükért 5 éves Emlékjelvény elismerésben részesült Némedi Gyula és Tulkán György. T. M. Látogatás az abc-áruházban A 726 négyzetméter területű ABC-áruház 1974. február 24-én nyílt meg városunkban. A forga­lom alakulásáról, az áruellátásról beszélgettünk Tajti Istvánnal, az áruház vezetőjével. — A megnyitás évében a for­galom 26 millió forint volt, ami havi 2 millió forintos áruforga­lomnak felelt meg — mondta a vezető. — A múlt évi tervünk 52 millió 100 ezer forint volt, 52 millió 256 ezer forintra teljesítet­tük. Ez az eredmény az 1977. évi­nél 8,9 százalékkal magasabb. Áruházunk negyven dolgozója, huszonkét kereskedelmi tanuló, mindent elkövetett, hogy a város lakosságát megfelelő választékú áruval és udvarias kiszolgálással fogadja. Mivel ABC-áruház va­gyunk, így sokféle áruval foglal­kozunk. A mindennapi élelmi­szer, húsáru, tejtermék mellett jelentős mennyiségű zöldséggel is ellátjuk vásárlóinkat. Tavaly sa­ját felvásárlású zöldségből 1.5 millió forintot, a ZÖLDÉRT-től átvett áruból 1.4 millió forint for­galmat bonyolítottunk le. Az egy dolgozóra eső havi forgalom eléri a 116 ezer forintot. Árubeszerzé­sünk kiterjed Bács megyén kívül Csongrád, Heves, Tolna és Fejér megyére. A forgalomban kimagasló év volt az 1978-as esztendő. Jellem­ző, hogy decemberben több mint 6 millió forint forgalmat bonyo­lítottunk le. Munkánkat segítette' a szocialista munkaverseny és a jó összhang, ami a kollektívákat jellemzi. A lakosság sokszor bosz- szankodik különböző áruk hiánya miatt, de a legtöbb esetben nem a mi hibánkból van hiány. Az idén áruforgalmi tervünket 10 százalékkal növeljük, a jelen­legi készlet szintentartásával. Fő cél az ésszerű takarékosság — el­sősorban az energiával, csoma­golóeszközökkel. E feladatot is a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozókkal, az egész kollek­tívával. úgy érzem, meg tudjuk valósítani. Bízunk benne, hogy a lakosság támogatását az idén is megkapjuk — fejezte be nyilatko­zatát Tajti István, az ABC-áruház vezetője. N. I. A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezet virágkertészete, és a városban levő virágbolt igen jó évet zárt 1978-ban. A kétmil­lió forintos árbevételi tervüket együttesen mintegy 180 ezer fo­rinttal teljesítették túl. A kerté­szet vezetőjének, Girasek Károly- nak a véleménye szerint, a sikert jórészt a lakosság megnövekedett virágvásárlási kedvének köszön­hetik. A kertészetben mintegy 1200 négyzetméteres stabil üvegházban, 600 négyzetméternyi fűthető fó­liasátorban, 1200 négyzetméter melegágyban és másfél hektárnyi szabad földön termesztik a szín­pompás virágokat és sokféle le­vél dísznövényeket. Tavaly több mint 100 ezer szál vágott virágot adtak át a félegyházi virágbolt­juknak, és 50 ezer cserepes nö­vényt, amelyek java része zöld­növény volt. Az utóbbi években figyelték meg a lakosság ízlésé­nek változását, hiszen egyre gyak­rabban keresik a virágos cserepes növényeket is, a primulát, a mus­kátlit. a cikláment. A legnagyobb forgalmat már­cius-április táján bonyolítják le nőnap és anyák napja előtt. Ilyenkor van leginkább szüksé­gük a szentesi Termál és az óbu­dai Rozmaring Termelőszövetke­zet segítségére. A két gazdaságtól folyamatosan rendelnek és kap­nak szegfűt, gerbérát és zöldet. Novemberben van az élő- és mű­koszorúk, a csokrok ideje. Eze­ket és az ünnepélyes alkalmakra, esetleg ajándékba szánt dísztála­kat, ikebanát részben a boltban, részben a kertészetben készítik el. A termesztett sokféle virág kö­zött érdemes megemlíteni a ker­tészet büszkeségét, a Begonia rex-et, amellyel nagyon eredmé­nyesen foglalkoznak. A Hírős Na­pok alkalmával ezzel a nagyon szép levélmintázatú cserepes nö­vénnyel arany-, illetve ezüstérmet nyertek. A palántanevelés is lényeges. Á kertészetben tavaly mintegy 120 ezer palántát neveltek, mélynél« majdnem felét a félegyházi vá­rosi parkok kapták meg. Kiülteté­sükben részt vettek a kertészet „Virágos” brigádjának tagjai is. —i —r fi Zsigó Mihályné és Papp Veronika szakmunkások a cikláment gon­dozzák. NYÁRON KERTÉSZET, TÉLEN ÉLELMISZERFELDOLGOZÁS Ecetes torma Félegyházáról A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet kisegítő üzemága, a tormafeldolgozó ta­valy mintegy 30 vagonnyi nyers tormát alakított át kiváló minő­ségű ecetes tormává. Ezzel a ke­resett termék árbevételi tervét egymillió forinttal teljesítették túl, azaz elérték a 13 milliót. Most a tormaüzem udvarán a szalmabálák között, fagytól véd­ve körülbelül 70 tonna nyersáru vár feldolgozásra. A szövetkezet­ben 1969-től készítenek ecetes tor­mát. A termék minőségét az is jelzi, hogy a megrendelés szerin­ti mennyiségnek gyakran eleget sem tudnak tenni. Tavaly 30 ton­nát szállítottak a jugoszláv kon­zervgyáraknak. ahol az ottani íz­lésnek megfelelően további ada­lékanyagokkal keverik. Ausztriá­ban pedig 20 tonnányi félegyházi tormát fogadtak. A belföldi for­galmazás azonban jóval nagyobb, mint az export. Az egész ország­ban ismerik ezt a terméket, hi­szen a Skála Áruháztól a kisebb áfész-boltokig sokfelé kérik és várják. Az üzem azonos ízesítéssel, de háromféleképpen csomagolva hoz­A Szövetkezeti SE labdarúgócsapa­ta várakozáson felüli jó teljesitmény- nyei az őszi szezon valamennyi mér­kőzését megnyerte, négy pontelőnnyel fordult az első helyen a területi baj­nokság kecskeméti csoportjában. E szép siker összetevőiről és a tavaszi szezonra való felkészülés körülményei­ről a következőket mondta el Klim- csók Pál, a csapat edzője. — Az utóbbi két évben több. mint húsz játékost igazoltak az egyesülethez és kb. ugyanennyi távozott el. Igen nagy volt a cserélődés, emiatt aztán két egymást követő mérkőzésen egy­szer sem tudott a csapat azonos ösz- szeállitásban pályára lépni. Az idei bajnoki év előtt a szakosztály vezető­sége megtárgyalta a csapat helyzetét és úgy döntött, hogy ki kell alakítani egy törzsgárdát, amely köré a későb­biekben már egy ütőképes csapatot le­het kiépíteni. Az idei évet a kísérlet évének szántuk, ám ez a vártnál sok­kal jobban sikerült. A nyári előké­születi mérkőzések után és az első fordulóban a Húsos SE elleni keserve­sen kivívott győzelem után kezdett összeállni, kialakulni a csapat. A szer­kezeti részek közül leghamarabb a kö­zéppályás sort sikerült összehozni. Dongó, Koczka és Jókai igen gyorsan megtalálták egymással az összhangot és az ő jó teljesítményük kihatott a többiekre is. Mindhárman alaposan ki­veszik részüket a védekezésben, és a támadásépítésben is. Különösen Dongó teljesítménye kívánkozik az élre, nagy tapasztalata jól érvényesült és távoli átlövéseivei szemben az ellenfél ka­pusai tíz alkalommal tehetetlennek bi­zonyultak. Egyébként a házi góllövő­listát Sahin vezeti 19 góllal. Az ő ru­tinja és jókor lőtt góljai sok mérkő­zést döntöttek el a legjobbkor javunk­ra. Védelmünket a tavalyi évhez vi­szonyítva sikerült megerősítenünk. Gu­za forgalomba az ecetes tormát. Legnagyobb mennyiségben a 150 grammos műanyagpoharas áru készül. Ebből tavaly 800 ezret, a kisebb üvegesből 400 ezret, a 350 grammos nagyobb üvegesből 350 ezret adtak át a kereskedelemnek. A tormaüzemben negyvenen foglalatoskodnak, többségük no, akik szeptembertől májusig az élelmiszer-feldolgozást végzik, nyáron pedig a gazdaság gyümöl­csösében, szőlőjében tevékenyked­nek. A várostól távolabb fekvő tormaüzembe a tsz autóbusza szállítja őket reggel, és vissza a munkaidő után. Mivel itt is gond a munkaerő, és a termelést fokoz­ni szeretnék, a nehezebb, a mun­kaigényesebb műveleteket gépesí­tik. Tavasszal készül el az úgy­nevezett merülőkosaras lúgozó, melynek segítségével megkönnyí­tik, biztonságosabbá teszik a ma még kézzel végzett nehéz munkát. Ugyancsak az idén készül el a sajószentpéteri üveggyártól ér­kező üvegek tisztítására alkalmas kefés mosó- és felhordószalag. Az eddig beépített ügyes szerkeze­tek. például a torma erős szagát elszívó berendezést, és az élőbb lyás kapus és Majoros a középhátvéd posztján végig egyenletes, jó teljesít­ményt nyújtott és nagy részük van abban, hogy 13 mérkőzésen csak 11 gólt kaptunk, sajnos, azonban akad­tak olyan játékosok is, akiknek a tel­jesítménye elmaradt a várttól. Gondo­lok itt elsősorban Zs. Juhászra. Rádi- ra és Iványira. Az ő esetükben csak részben lehet mentség a túlzott mun­kahelyi elfoglaltság, mert részvételük és az edzéseken tapasztalt magatartá­suk sokszor hagyott kívánnivalót ma­ga után. Továbbra is bízom azonban bennük és remélem, hogy a tavaszi szezonban már nem lesz velük olyan sok gond, és így még ütőképesebb le­het a csapat. Az alapozást január 19-én a követ­kező játékosokkal kezdjük. Kapusok: Gulyás, Szalai, mezőnyjátékosok: Zs. Juhász, Majorosi. Vidéki, Dongó, Kocz­ka, Jókai Térjék. Sahin, Iványi, Rádi, Szabó, Bartha, Rigó és öt tehetséges ifjúsági játékos, mégpedig Karsai, Ju­hász J.. Kurucz, Tóth és Bódogh. Terv szerint heti négy edzést tartunk. Re­mélhetőleg jó lesz az idő, és így min­den edzést meg tudunk tartani, mert úgy látszik, hogy az idén nem tudunk tornatermet szerezni a csapat számá­ra. Az erőgyűjtés után Csongrád, Szen­tes Soltvadkert és a H. Kun Béla SE csapatával szeretnénk edzőmérkőzése­ket játszani. Az elsőt január 28-án tervezzük, de hogy ki lesz az ellenfél, az csak később dől el. Szeretnénk, jól felkészülni a bajnok­ság tavaszi idényére. Remélhetően ezt segítik elő az erős ellenfelekkel vívott előkészületi mérkőzések is, hogy a most már új kitűzött célt, a bajnok­ság megnyerését, és az osztályozón való sikeres szereplést valóra tudjuk váltani. Farkas Tibor (Straszer András felvétele.) említett gépek a tsz tmk-rész- legének kezemunkáját dicsérik. A tormaüzemben dolgozókat a Nagykőrösi Konzervgyár segítsé­gével indított éielmiszeripari be­tanított munkásképző tanfolyam­ra küldik, s erre már most hú­szán jelentkeztek. A gépesítés remélhetően érez­teti hatását az idei munka ered­ményében, hiszen az üzem terve 1979-ben 14 millió forint árbevé­tel, és több mint kétmillió forint nyereség. G. E. A Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács dísztermében az Országos Filharmónia bérleti hangverse­nyén nagy sikerű Schubert-estet tartottak. A hangversenyen Schu­bert B-dúr orgonatrióját Szabó Csilla Liszt-díjas orgonaművész, Tátrai Vilmos hegedűművész és Banda Ede gordonkaművész szó­laltatta meg. Az est fénypontja Schubert C- dúr vonósötöse volt, mely a zene- irodalom egyik legszebb alkotása. A Tátrai vonósnégyes és Perényi Miklós gordonkaművész előadása csolálatos tisztasággal, hihetetlen pontossággal szólaltatta meg Schubert megrázó szépségű mű­vét. A termet zsúfolásig megtöltő közönség hálás tapsa ' .onyítja, hogy városunkban e„„ re fonto­sabb esemény egy-egy ilyen kon­cert. V. Nagy Bálint, az Állami Zeneiskola igazgatója, a házigaz­da gondosságával vezette le a műsort, és mutatta be az est mű­vészeit. Tátrai Vilmos, kvartettjé­vel 1958-ban Kossuth-díjat kapott, s azóta a világ minden jelentős hangversenytermében sikerrel szerepelt. A Magyar Állami Hangverseny- zenekar első koncertmestere az ál­tala alapított Magyar Kamaraze­nekar élén is fáradhatatlanul hir­deti világszerte a magyar kama­razenekultúra magas színvona­lát. • A közönség lelkesen ünnepli Miklóst. Molnár Elek kerámikus kiállítása A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Központ kama­ratermében dr. Losonczi Miklós művészettörténész nyitotta meg Molnár Elek kerámikusművész ki­állítását. A Nagykőrösön élő művész cso­dálatos gyűjteménnyel lepte meg a közönséget. Életének kezdeti szakaszában, nehéz körülmények között tanult, majd sikeresen fel­vételizett az Iparművészeti Főis­kolán, ahol ösztöndíjas hallgató­ként végezte tanulmányait. A bu­dai királyi palota helyreállítá­sánál a majolika díszítések elké­szítését végzi. Mivel ezeket ere­detileg olasz mesterek készítették, így két évet Olaszországban tölt, hogy megismerje a majolika ké­szítésének olasz módszereit. Ez­után öt évet dolgozik a főiskolán, mint tanár, majd betegsége miatt Nagykőrösön telepszik le. Beszélgetésünk során elmondot­ta, hogy édesapja készítette a kis­kunfélegyházi városi tanács homlokzatán levő csodálatos ma­jolikadíszeket és a kecskeméti Cifra-palota díszeit is. Művészetében ösztönző erőként hat az Árpád-kori népművészet és a modern szobrászat. Alkotásai között vázákat, tányérokat, szob­rokat találunk, melyek remek for­mai és színérzékről tanúskodnak. Csodálatos állatfigurái varázsla­tos erővel hatnak. Hogy Molnár Elek nevét jelen­leg még nem jegyzik a legnagyobb kerámikusok között, annak csak az az oka, hogy sok időt veszített a már említett helyreállító mun­kával, s ezalatt keveset alkotott. Most, hogy megismertük életmű­vének egy részét, önálló és más közös kiállításainak tükrében el­mondhatjuk, hogy egy szerény, de igazi művészt ismerhettünk meg Molnár Elekben. a Tátrai kvartettet, és Perényi Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Csendes László (anyja neve: Szombati Rozália). Csányi Atti­la Ágoston (Rádi Mária). Tanács Krisz­tina Julianna (Pócsi Zsuzsanna Klára), Bartucz László (Csáki Erzsébet), Rácz Katalin (Fehér Veronika) Kis László (Takács Matild). Fekete Judit (Majo­ros Margit Rozália), Solymosi Bertold József (Rácz Gizella). Juhász Imre (Büki Veronika), Huri László Péter (Oláh Éva), Kiss Eszter (Varga Sarol­ta). Ferencfi László (Nagy Aranka), Pintér Attila (Nagy Erzsébet Piroska), Rácz Tünde (Novák Erzsébet). Fülöp Ibolya (Fehér Ibolya), Kiss Erzsébet (Bíró Erzsébet), Csitos Eszter (Kis Szabó Ilona) Seres Tamás (Pallagi Aranka Rozália), Szebelédi Anita (Papp Katalin), Hegedűs Rita (Vízi Éva). MEGHALTAK: Dimitrov Dávidné Lajos Rozália, Pipacs utca 21, Tóth- Barna Sándor, Dankó Pista u. 18. Kes­keny Imréné Huszka Julianna, Gátér, Toldy István, Petőfi u. 8, Bimbó And­rás. Tanácsköztársaság u. 63. Tóth Fe­renc, Molnár B. u. 45, Farkas Lajos, Kiskunmajsa, Retkes Ilona. III. kér; 18, Dorogi Róbert, Kecskemét. Mit mutat a tűzkárstatisztika A városi tűzoltóparancsnokság által összeállított tűzkár-statiszti; kából kitűnik, hogy a tűzesetek száma az 1977. évi 48-ról 1978- ban 49-re emelkedett, a kárérték viszont 948 ezer forintról 666 ezerre, az egy tűzesetre eső kár­érték 19 750 forintról 13 586 forint­ra csökkent. Az ipari tűzesetek száma 10-ről 3-ra, a kártérték 391 ezerről 28 ezerre csökkent, a mezőgazdasági 14-ről 15-re, a kárérték 493 ezer­ről 563 ezerre emelkedett. Lakó­házi tűzeset 19 volt, kereskedelmi jellegű 3, közlekedési pedig 6. A keletkezés okát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a gyer­mekjáték áll az élen 5 tűzzel, 371 ezer forintos kárral. Utána az elektromos áram következik 8 tűzzel és 141 ezer forint tűzkár­ral. Az öngyulladás 41 ezer, az építési hiba 34 ezer, a villámcsa­pás 9000 forint kárt okozott. Még mindig előfordult nyílt láng hasz­nálata, szabadban való tüzelés, dohányzásból eredő tűz. Ezeket egy kis öntudattal, nagyobb ön­fegyelemmel és elővigyázattal el lehetet volna kerülni. FßLEGYHÄZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Nép* kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ém kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHl 215-96/1« pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
Oldalképek
Tartalom