Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-02-02 / 5. szám

•i •• nM Kiskunfélegyházán ülésezett az Országos Móra Emlékbizottság Az 1978-barl alakult, Móra Fe­renc születésének 100. évfordulója megünneplését előkészítő Orszá­gos Móra Emlékbizottság második ülését az író szülővárosában — Kiskunfélegyházán — tartották. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök üdvözlő szavai után dr. Tolnai Gábor akadémikus — az emlék- bizottság elnöke — köszöntötte a két megye — Bács-Kiskun és Csongrád — párt- és állami veze­tőit, többek között Katanics Sán­dort, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei titkárát, dr. Major Imrét, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nökhelyettesét, dr. Koncz Jánost, az MSZMP Csongrád megyei tit­kárát, Szabó G. Lászlót, a Csong­rád megyei Tanács elnökhelyette­sét, valamint a Kulturális és Ok­tatási Minisztérium képviselőit, és az Emlékbizottság megjelent tagjait. A két város — Kiskunfélegy­háza és Szeged — Móra-bizottsá- gainak munkáját értékelve dr. Tolnai Gábor elmondta, hogy az eddigi előkészületek a Móra-kul- tusz jegyében történtek, az orszá­gos rendezvények időpontjának kitűzése megtörtént. Kisebb ki­egészítések azonban szükségesek. Dr. Belényi István elnökhelyet­tes a Móra-centenáriumi prog­ram kiskunfélegyházi titkára szó­beli kiegészítőjében elmondta, hogy „... a városban elevenen él­nek a Móra-hagyomány ápolásá­nak különféle jegyei: a Móra-em- lékversenyek és vetélkedők. Az évforduló kapcsán jobb felkészü­léssel, a megye, az ország több általános és középiskolás tanuló­jával együtt szeretnénk Móra írá­sainak ismeretével emlékezni a nagy íróra.”. Az ünnepségsorozat első szaka­szában — február 8-án — lesz az Oktatási Minisztérium jóváhagyá­sával meghirdetett „Móra-emlék- verseny”, melyre tizenegy Móra nevét viselő intézmény ne­vezett be. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés február 8-án dél­után fél háromkor lesz a városi tanács dísztermében, ott, ahol öt­ven évvel ezelőtt Móra Ferencet a város díszpolgárává választot­ták. Ekkor hangzik el Balázs Ár­pád Liszt-díjas karnagy Móra so­raira írott kórusműve „A rigó éneke” címmel. Szintén február 8-án kerül meg­rendezésre a középfokú intézmé­nyek részére hirdetett megyei „Móra Ferenc-emlékverseny”. Az iskolák mellett a munkásfiatalok is versengenek: 25 szocialista bri­gád fiataljai készülnek. Az ünnepségsorozat második szakaszában, április 6-án és 7-én városunkban rendezik a középis­kolások országos prózamondó ver­senyét. A kétnapos rendezvényre a program elkészült. E jelentős esemény mellett városunkban ren­dezik az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját is. Május 6-án lesz az átadása a felújított Móra-emlékháznak, melyben a Móra-család félegy­házi életét bemutató irodalomtör­téneti kiállítást megnyitják. Az ünnepségsorozat utolsó sza­kasza — a júliusi rendezvények — is bővelkedik a Móra-kultusz ápolásának jegyeivel. Ezek közül a Móra Ferenc Gimnázium öreg­diákjainak találkozója — július 15-én — igen jelentős lesz, mert 2—3 ezer öregdiák keresi fel az „alma mátert”, hogy adózzon Mó­ra emlékének. Július 18-án délután öt órakor a Kiskun Múzeumban Móra Fe­renc egész életútját bemutató em­lékkiállítást nyitnak meg. Ugyan­aznap este a városi művelődési központban a kecskeméti Katona József Színház művészeinek köz­reműködésével irodalmi műsort rendeznek. A félegyházi program ismerte­tése után Szeged megyei város Tanácsának elnökhelyettese. Bá­nyainé dr. Birkás Mária, a Móra- centenáriumi program szegedi tit­kára számolt be az eddig végzet­tekről, a még felmerülő problé­mákról. Külön kihangsúlyozta, hogy az Országos Móra-emlékbizottság felhívása nem jutott el a széles néptömegekhez, ugyanis eddig még nem érkezett magántulaj­donban levő Móra-dokumentum a bizottsághoz, melyet közkinccsé lehetne tenni. Szeged a Móra-kiállítás mellett a tudományos ülés házigazdája is. A nagyobb érdeklődés miatt az ülést a városi tanács dísztermé­ben rendezik meg. A két centenáriumi titkár felszó­lalása után az emlékbizottság tag­jai számoltak be a végzett mun­káról: A Móra Ferenc Könyvki­adó több Móra-kötetet jelentet meg, a Magyar Rádió Irodalmi és Ifjúsági Osztálya Móra-műso- rokat állít össze, több megye iro­dalmi folyóirata Móra írásaiból állít össze tanulmányokat. Az Ok­tatási és Kulturális Minisztérium megad minden segítséget, hogy a Móra-centenárium országos jelen­tőségű eseménnyé váljék. Dr. Tolnai Gábor akadémikus összegezte az elhangzottakat, megállapította, hogy az emlékbi­zottság tagjai a maguk szakterü­letén elvégezték mindazokat a feladatokat, melyekkel méltón tiszteleghetünk Móra emlékének, írói nagyságának. „Nem egy esztendőben kell gondolkodnunk. Most elindítunk valamit, felkeltjük az emberek­ben Móra művei iránti érdeklő­dést. Éppen ezért az Országos Móra Emlékbizottság indokoltnak tartja a „Móra-monográfia” elké­szítését. A két város tanácsa ke­resse a lehetőségeket ennek ki­vitelezésére. A vitás kérdésekben sikerült döntenünk: a tudomá­nyos ülést 1979. július 19-én — Móra Ferenc születésének 100. évfordulóján — Szegeden a városi tanács dísztermében rendezzük meg. A két város összehangolja a programokat és egy füzetben je­lentesse meg azokat. Az Országos Emlékbizottság kéri a főhatósá­gokat, hogy az ünnepi műsorprog­ram egyeztetésében a sajtó, a rá­dió és a tv is vegye ki részét.” Dr. Tolnai Gábor zárszavai után dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke kérte az emlékbi­zottság tagjait, hogy tekintsék meg a városról készült új filmet, mely tükrözi a hagyományok ápolására való törekvést, és né­hány képben bemutatja a város jelenét, fejlődését. W. Gy. Mezőgazdasági Könyvhónap 1979. február A 22. Mezőgazdasági Könyvhó­nap országos megnyitójára ezút­tal Kalocsán kerül sor február 2-án. XVI. Országos Mezőgazda- sági Élelmiszeripari és Erdészeti Filmnapokat pedig Kecskeméten tartják február 7—8-án. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár a társ­szervekkel egyetértésben a kö­vetkező programot állította ösz- sze: A Könyvhónap városi megnyi­tóját a Lenin Tsz. Bem kerületi ebédlőjében tartjuk február 7-én 15 órai kezdettel. A mezőgazda- sági gépek és a növényvédő sze­rek használata folytán történt balesetek, mérgezések megelőzése címmel. Előadást tart Asbóth Géza, a Megyei TIT előadója. További rendezvények: Az Izsá­ki úti iskolánál február 16-án 17 órai, a Bankfalusi iskolánál feb­ruár 19-én 17 órai kezdettel, a talaj tápanyag-utánpótlása cím­mel előadást tart Szántó Tibor TIT-slőadó. A városkörnyéki községek prog­ramja. Kiemelt rendezvényként szervezzük Pálmonostorán a Mű­velődési Házban február 26-án 17 órai kezdettel Hazánk élelme­zési problémái címmel előadást tart dr. .Márton János az Agrár- gazdasági Kutatóintézet igazgató­ja. Ezen előadásra meghívjuk a városi és városkörnyéki tsz-ek el­nökeit és vezető szakembereit is. Gátéron a klubkönyvtárban A baromfiállomány egészségvédelme címmel lesz előadás 24-én, 17 óra­kor. Kunszálláson a Művelődési Házban február 15-én 17 órakor, Fülöpjakabon 22-én 17 órakor Zöldségtermesztés és növényvéde­lem címmel előadást tartanak mindkét helyen Laczkó Gyula és Szántó Tibor. Petőfiszálláson, a Művelődési házban február 2-án 17 órakor Háztáji és kisegítő gazdaságok kapcsolata címmel előadást tart László Imre. A könyvhónapra megjelenő új mezőgazdasági szak­könyvekből az ÁFÉSZ könyves­boltja megfelelő választékot biz­tosít. A könyveket a Művelődési autóval eljuttatjuk mind a váro­si, mind a községi előadások szín­helyére. A kiállított szakkönyvek á helyszínen megvásárolhatók lesznek. . A tervezett programok sikeres megvalósítása érdekében kérjük a területileg illetékes termelőszö­vetkezeti vezetők és szakemberek támogatását. Z. P. Tanácskoztak a VSZM 2. sz. gyárának kommunistái Január 26-án délután a gyár ebédlőjében összevont taggyűlé­sen vitatták meg a gyár kommu­nistái a pártvezetőság beszámoló­ja alapján az elmúlt éves tevé­kenységet és az idei feladatokat. A megjelenteket — köztük az el­nökségben helyet foglaló Ormán- di Jánost, a városi pártbizottság titkárát és Kádár Imrét, a városi pártbizottság tagját, Kiss Tiborné elnök köszöntötte. Tulkán György, a pártvezetőság titkára tartott vi­taindítót. Kiemelten foglalkozott a KB 1978. december 6-i határo­zatából adódó helyi termelési fel­adatokkal, a veszteságidők, a se­lejt csökkenésével, az import­anyaggal való takarékossággal, a műszaki fejlesztésben és az üzem- és munkaszervezésben rej­lő lehetőségek kihasználásával. A vitában, főleg gazdasági tevé­kenységgel foglalkozva, kilencen kértek szót. Az összefoglaló után került sor a határozat és a be­számoló elfogadására. F. Zs. A körülményekhez képest eredmé­nyes évet zárt a kunszállási Alkotmány Tsz sportköre. Ev közben váratlanul elhunyt Bátki Sándor, a sportkör el­nöke, és id. Kertész Károly, a labda­rúgó-szakosztály vezetője. Az egyesü­let ideiglenesen ifj. Kertész Károlyt bízta meg az elnöki teendők ellátásá­val. A labdarúgó-szakosztály fiatal ed­zője új beosztásában jól megállta he­lyét. és újra egyenesbe hozta a sport­kör szekerének rúdját. A szakosztá­lyok múlt évi teljesítményéről a most már véglegesen megválasztott sport­köri elnök a következőket mondta: — Két szakosztályunk közül az el­múlt évben a labdarúgók szerepeltek a legeredményesebben. A negyven iga­zolt játékos közül húsz-huszonöten rendszeresen részt tudnak venni az edzéseken is. A többiek viszont mun­kahelyi elfoglaltságuk miatt csak késő este magánszorgalomból tudnak edze­ni. A nagy akarásnak és a jó közös­ségi szellemnek meg is lett az ered­ménye. Tavasszal megnyertük a kis­kunfélegyházi városi bajnokságot, ez­zel feljutottunk a területi bajnokság­ba. Itt már többször kiütközött az ed­zések hiánya, és hátrányosan befolyá­solta a csapat teljesítményét, pályánk rossz állapota is. Mindezek ellenére a csapat 10. helyen zárta az őszi szezont, megelőzve több, jobb körülmények kö­zött készülő csapatot. Az idén tavasz- szal azonban nehéz helyzet előtt ál­lunk. Két legjobb képességű játéko­sunk bevonul katonának, és így több fiatal, kezdő játékost is be kell állíta­nunk. Bízunk azonban benne, hogy így is sikerül teljesíteni a kitűzött célt, és nem esünk ki. Asztaliteniszezőinknél az 1977. évi jó szereplés után a megyei I. osztályban személyi problémák merültek fel. Mi­vel több játékosunk eltávozott, leállt, így a szakosztályvezetőség úgy dön­tött, hogy a csapat az 1978. évben csak a városi bajnokságban indul. Időköz­ben kialakult egy reményteljes, új csa­pat gerince és így az őszt már a har­madik helyen zártuk. Utánpótlásunk helyzete is biztató, az egyik legtehet­ségesebb, Kürtössy János, a megyei úttörőolimpián a negyedik helyet sze­rezte meg. Ha teremgondjaink meg­szűnnek. újra szeretnénk megpályázni a feljutást a megyei I. osztályba. A tömegsport helyzetéről Patyi Lász­ló, a termelőszövetkezet elnöke be­szélt. — A célunk az volt az elmúlt évben, hogy minél több embert vonjunk be a rendszeres testedzésbe. Meg is terem­tettük a feltételeket a sportoláshoz de mivel a tsz-ben a munkaidő nyújtott, így csak kevesen tudtak rendszeresen bekapcsolódni. Községünk fiataljai kö­zül igen sokan részt vettek a falusi dolgozók spartakiádjának selejtezőjén. A nehéz körülmények ellenére többen eljutottak a megyei döntőre is, ahol asztaliteniszben ifj. Kertész Károly, a Hajnal—Kertész páros és a csapat a harmadik helyen végzett. Atlétikában Patyi Juliánná a 100 méteres síkfutás­ban a negyedik. 1550 méteren Vörös Imre hatodik, és gránátvetésben Ter- niszer Ferenc az ötödik lett. Ugyancsak ötödik helyen végzett a férfi kézilab­dacsapat is. Ezekkel az eredményekkel ugyan senki sem jutott be az országos dön­tőbe, de a lelkesedésükért, és akará­sukért így is dicséret illeti őket. Ezen a szinten kedvtelésből magának spor­tol mindenki, ezért ebben az évben még tovább szeretnénk növelni a rend­szeres testmozgásba bekapcsolódók számát. Javítani szeretnénk a sporto­láshoz szükséges feltételeket is. Sze­retnénk rendbehozni a pályát, és az öltözőt, hogy kulturált környezetben gyűlhessenek össze a község fiataljai, ha sportolni akarnak. Ehhez a terme­lőszövetkezet teremti elő az anyagia­kat. cserébe viszont edzett, egészséges fiatalokat kapunk, akik így a munka­helyükön is jobban megállják a helyü­ket. F. T. Földhözragadt Jánosok unokái Félegyházáról 46 szövetkezeti gazda látogatott le Szegedre, ahol Móra Ferenc kiskunjai „Móra Ferenc Földhözragadt Jánosai­nak” korszerűbb mezőgazdaságát tanulmányozták. Arra a tanul­mányútra 1962-ben én is velük tartottam, és tapasztalataimról a Dél-Magyarországban be is szá­moltam. A Móra-évben vagyunk, gondo­lom nem árt, ha az akkori írás­ból, a két város testvéri kapcso­latáról idéztek néhány mondatot. Bizonyítva, hogy ez a kapcso­lat állandó a két város életében. Például: 1897-ben a nagy árvíznél 115 emberéletet mentettek meg a félegyházi diákok. 1919-ben a szegedi direktórium Félegyházán székelt, 1944-ben a félegyázi kom­munisták Szegedről kaptak irá­nyítást. Most mi mentünk oda tapasz­talatgyűjtésre. S amíg a szakem­berek a Kertészeti Vállalat virág­erdejét és a Haladás Tsz termál­vizes, korszerű gazdaságát tanul­mányozták, az én gondolataim Móra Ferenc emlékeit kutatták. A Széchenyi téren azt a Forsyt- hia bokrot kerestem, amelyikről Móra Ferenc az első szegedi cik­két írta. S azt a kiadót és szer­kesztőt, akinek éles szeme a „keszeg filozopter”-ben felfedezte a leendő nagy írót, aki szülőváro­sában még írnoknak sem kel­lett ... A kultúrpalotában szem­benéztünk arcképével, éreztük szellemét, láttuk kezemunkáját. Este, amikor hazaindult velünk a vonat, arról beszélgettünk a különkocsiban, hogy nekünk is kellene olyan kutakat fúratnl, melyeknek meleg vizével annyi rengeteg szedet meg lehetne ta­karítani. Ügy éreztük, ezen a napon Sze­ged még közelebb került Fél­egyházához. Tóth Miklós A Kiskunság Horgász Egyesület közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta köz­gyűlését a kiskunfélegyházi Kis­kunság Horgász Egyesület. A vezetőségi beszámolóból kitű­nik, hogy a vezetőség is igyekszik a nagy létszámú tagság igényeit minél jobban kielégíteni. Ezt szol­gálja a tervszerű halasítás is, melynek részeként az elmúlt év­ben 1295 kg háromnyaras pontyot vásároltak a Keleti Fény Tsz pé- teri halastavából, 32 ezer forint, értékben. Az elmúlt évben saját vízterü­letükből 2189 kg, idegen vízből pedig 4384 kg halat fogtak ki a félegyázi horgászok, az egy főre eső fogás 20 kg 42 dkg-ra alakult. A Kiskunság HE fennállásának 30. évfordulóján, az elmúlt évben helyezte üzembe a sok társadal­mi munkával létrehozott tiszaal- pári horgásztanyát, melynek hasz­nálati díját naponta, horgászoknak 20, nem horgászoknak 30 forint­ban állapították meg. Családosok a 14 éven aluli gyermekek után nem fizetnek. A Móra Ferenc Művelődési Központ műsorából Február 3-án, szombaton 19 órai kezdettel rendezzük meg az Expressz együttes koncertjét. Február 9-én pénteken, 19 óra­kor Cseh Tamás estje „Fehér ba­bák takarodója”. Február 11-én, vasárnap, dél­után fél 6 órakor Egymillió fon­tos barátaim címmel műsoros est­re kerül sor. Házigazda: Antal Imre. Barátai: Vincze Viktória, Csuka Mónika, Boncz Géza, Ki­rály Ákos, Tánczos Gábor, B. Tóth László. Valamennyi rendezvényünk be­lépődíjas. Jegyek válthatók az üze­mi Közönségszervezőknél és a Mű­velődési központban. Üttörővezetők konferenciája Több mint 4 és fél ezer úttörő és kisdobos képviseletében ren­dezték meg Kiskunfélegyháza leg­magasabb úttörőfórumát, a Váro­si Pártbizottság tanácstermében. A városi úttörőelnökség nevé­ben Kovács Sándorná a műv. osz­tály vezetője köszöntötte az úttö­rőcsapatok küldötteit, valamint a megjelent párt- és állami vezető­ket. A vendégek között üdvözölte Ormándi Jánost, a városi párt- bizottság titkárát, Pintér Julian­nát, a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság munkatársát, Parádi Olgát, a Megyei Művelődési Osz­tály munkatársát, Lőrincz Bélát, a Bács-Kiskun megyei Úttörőel­nökség tagját. Dr. Belényi Ist­vánt a városi tanács elnökhelyet­tesét, dr. Klazsik Györgyné or­szággyűlési képviselőt, Deim Zol­tánt, a magasabb egység pártbi­zottságának küldöttét és Ipacs Ilonát a KISZ városi bizottságá­nak titkárát. Az üdvözlések után a napirend ismertetése és annak megszava­zása került sorra, majd az úttö­rők nevében a Bajcsy-Zs. Általá­nos Iskola tanulói és az úttörő­fúvószenekar Bába István vezeté­sével köszöntötték a konferencia minden résztvevőjét. Bordás Éva úttörőtitkár, a vá­rosi úttörőelnökség nevében be­számolt az elmúlt három év mun­kájáról. Megköszönte a pedagó­gus rajvezetők, üzemek, KISZ- szervezetek segítségét. Kiemelte a VI. Országos Kon­ferencia óta végzett munka ered­ményeit, hiányosságait. Megvizs­gáljuk, mit is tettünk a felnövek­vő nemzedék, a kisdobos- és út­törőkorosztályú gyermekek neve­lésének segítésében. Hangsú­lyozta, hogy most mérlegre tesz- szük eredményeinket, gondjain­kat, s megjelöljük a következő időszak legfontosabb feladatait, tennivalóit. A párt, a kormány és a társa­dalom gondoskodása a gyerme­kek nevelése érdekében arra irá­nyul, hogy a felnövekvő nemze­dék olyan legyen, amilyenre a jövő társadalmának szüksége van. Ennek szellemében értékelte a csapatkonferenciákat, majd az ott született határozatokból kiemelte az alábbiakat: a csapaton belüli értékelési rendszert fejleszteni kell, a mozgalom társadalmasí­tása, a toborzáson részt vevő paj­tások létszámának emelése sür­gős feladat, amellett kívánatos, hogy a rajok, ifivezetők és szülők bevonásával még több túrát szer­vezzenek. Szerepelt még a rajve­zetőségek működési színvonalá­nak emelése is. Említette az úttörő önkormány­zatok fejlődését, a politikai ne­velés színvonalának emelését, az évfordulók megünneplése tükré­• Bordás Év» városi úttörőtitkát beszámol az elmúlt hároa ét munkájáról. ben (NOSZF. 60. évfordulója, KIMSZ, KMP, Tanácsköztársaság 60. évfordulója). A továbbiakban szólt az úttö­rők mindennapi munkájáról« szakmai és a korszerű műveltség alapjainak lerakásáról, mely terü­leten tovább kell lépni előre a jö­vőben. Bordás Éva úttörőtitkár vége­zetül Váci Mihály: „Tiszta is jó” című verséből idézett néhány sor­ral kívánt a vidám úttörőélet tel­jesebbé tételéhez sok sikert a kö­vetkező három évben. „És érez­zék egy kézfogásból rólad, hogy jót akarsz, és tiszta jó vagy, s egy tekintetük elhitesse véled; Szép dolgokért élsz és érdemes élned”. A beszámolót követő szünetben a konferencia résztvevői megte­kintették a csapatok munkáját, életét bemutató szép és tartalmas kiállítást. A szünet után hozzá­szólások hangzottak el. Papp Já- nosné (862. József Attila) kérte, hogy a kisdobos- és úttörőavatást a gyermekévre való tekintettel, közösen a tanácsháza előtti téren tartsák meg a csapatok. Dinnyés Istvánné (Petőfi S. út­törőcsapat), a kommunista szülők és pedagógusok példamutatásáról beszélt. Nagy Sándorné a szülők bevonásának fontosságról, Deim Zoltán a honvédelmi nevelés szükségességéről, majd dr. Kla­zsik Györgyné országgyűlési kép­viselő a kormány, gyermekek ér­dekében történő javaslatairól, és az intézkedésekről beszélt. A to­vábbi hozzászólásokban is sok hasznos javaslat hangzott el az úttőrömunka javítására. A konferencia ezután megvá­lasztotta a Városi Úttörőelnökség új tagjait és a megyei konferen­cia küldötteit. 9 A főorvos halála Dr. Zsiska Mihály röntgen osz­tályvezető főorvos, kórházigazga­tó-helyettes halálhíre általános megdöbbenést keltve, futótűzként járta be a várost, a megyét. A hír — sajnos — igaznak bizo­nyult: egy páratlanul értékes em­ber életének vetett véget a ke­gyetlen halál, még 55. életéve be­töltése előtt. Sírjánál dr. Balogh Géza főorvos búcsúzott a «kórház- rendelőintézet főorvosi kara, or­vosai, második kis otthona, a röntgenosztály dolgozói, • minden egészségügyi dolgozó, a kollégák, barátok és nem utolsósorban a meggyógyított betegek ezrei ne­vében. „Egy olyan embertől, olyan munkatársunktól veszünk most Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátáron február 3-án szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Lom­bár László (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/a., telefon: 490), és dr. Kiss Lajos (Kiskunfélegyhá­za, Bajcsy-Zs. u. 2., telefon: 523), tart ügyeletet. Ugyanezen idő alatt a külterü­leti községekben (Pálmonostora, Petőfiszállás, Kunszállás) dr. Szántó Tibor látja el az ügyele­tet. Lakása; Pálmonostora, tele­fon: 18. HELYREIGAZÍTÁS Múlt számunkban a „Takaréko­san” cím alatt megjelent cikkünk­be sajnálatos hiba csúszott. A ta­karékbetét-növekedés 1978-ban nem 4 millió 400 ezer, hanem 10 millió 400 ezer forint volt a Ta­karékszövetkezetnél. örökre búcsút, aki csodálatra mél­tó szenvedéllyel, példamutató lel­kesedéssel, az igazi hivatástudat legmagasabb fokán állva dolgo­zott, a betegekért, a röntgenosz­tály, az egész kórház, az egész­ségügy előrehaladásáért, fejlődé­séért, és nem utolsósorban kis családjáért...” Dr. Zsiska Mihály olyan apa volt, aki főorvos létére, szakmai munkája minden terhével a vál­lán beült fia mellé az iskolapad­ba, és olyan orvos, aki betegsége tüneteinek jelentkezése után is változatlan tűzzel dolgozott to­vább, mert a megalkuvás, meg­hátrálás idegen volt tőle. FfiLEGYHÁZl KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népp kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273, A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál én kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHl 215-95/181 pénzforgalmi jelzőszáméra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom