Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-08-31 / 35. szám

MiUí Még egyszer a város vízellátásáról A város vízellátásával ez év­ben igen sokat foglalkozott a közvélemény. Tárgyalták a tes­tületek (Népfront, NBB), megje­lentek újságcikkek, különböző fó­rumokon vélemények hangzottak el. Ezek túlnyomó részt tárgyila­gosan vizsgálták a helyzetet, akadtak azonban szélsőséges vé­lemények, írások is. A vízellátással való foglalkozás jogos volt, hiszen májusban víz­korlátozást kellett elrendelni, hogy a rendelkezésre álló ivóvi­zet megfelelően lehessen elosz­tani. Nem vigasz, de tény, hogy ezen a nyáron Magyarország 150 településén — ezek közül 43 vá­rosban —, a városok mintegy 50 százalékában kellett hasonló in­tézkedéseket tenni. Mi okozta az előállt helyzetet? El lehetett volna-e kerülni és mire számíthat a lakosság a to­vábbiakban a vízellátás terüle­tén? Ezekről próbálok tájékozta­tást adni a lakosságnak lapunk­ban is. A várost az Észak~Bács-«iskun Megyei Vízmű Vállalat látja el ivóvízzel. Rendelkezésre áll 4 kút, napi maximum 6300 köbméter víztermelő kapacitással, továbbá 1000 köbméteres tárolótér, mely­ből 500 köbmétert a víztorony, 500 köbmétert pedig a Móravá- rosban a Vízmű telephelyén lévő föld alatti tároló tesz ki. A város belterületén 29 000 la­kos, szinte mindegyike a 74 km hosszú vízihálózatról és 140 köz­kifolyóról, a Vízmű által termelt vízzel elégíti ki igényét. Az utób­bi években dinamikusan fejlő­dött a vízhálózat építése és ör­vendetesen javult a vízihálózatba bekötött lakások száma, mely 1979. elejére elérte a 6600-aí, ami az összlakásoknak több mint 50 százaléka. Az üzemek jó része (KVG, VSZM, ÁHV, stb.) saját maguk termelik meg vízszükség­letüket, napi kb. 1700 köbmétert. Másrészt azonban a városi háló­zatról kapja a vizet, naipi kb. 800 köbmétert. Ezek után a lakosság részére a 6300 köbméterből mintegy 5500 köbméter áll rendelkezésre, ami napi 190 liter vizet jelent laká­sonként, — a családok átlaglét­számát tekintve, amely kb. 3,5, ez napi közel 700 liter vizet je­lent. Ez viszonylag nem mutat rossz ellátottságot. A fenti ada­tok ismeretében felmerül a kér­dés, hogy mi okozta mégis a víz­hiányt? Városunk település-szerkezete olyan, hogy az utóbbi években rohamosan épülő emeletes házak ellenére még a lakosság több mint 50 százaléka kertes családi házakban lakik. A lakosság szor­galmát dicséri, hogy a mindig is hagyományos, udvarban és a há­zak előtt való kertészkedés fel­gyorsult. Ez dicséretes, és tovább­ra is támogatni kívánjuk, azon­ban a vízhálózat ilyen mérvű kiépítésével megszűnt a korábbi, mintegy 1000 ásott kútból való locsolás, s ez helyett az ivóvíz- hálózatból való locsolás terjedt el, ami igen gazdaságos a lakos­nak, hiszen 1 köbméter (1000 li­ter) vízért mindössze 2,30 forin­tot kell fizetni. összegészében a rendelkezésre álló ivóvíz *a lakosság háztartási vízszükségletét, valamint az üze­mek vízszükségletét ki tudja elé­gíteni, azonban az intenzív ker­tészkedés locsolási igényét már nem. A városi tanács ezt a helyze­tet felismerve, az V. ötéves ter­vében úgy határozott, hogy a tervidőszak alatt létre kell hoz­ni egy új víznyerőtelepet, és napi 3000 köbméterrel kell bővíteni a víztermelő kapacitást. Erre a tervében 12 millió forintot ter­vezett be, melyhez hozzávéve a Vízmű által betervezett 8 millió forintot, összesen 20 millió forint állt rendelkezésre. A víztermelő kapacitás bővíté­sével a tanács az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalatot bízta meg, mely vállalta a be­ruházás lebonyolítását. A Tanács és a Vízmű Vállalat közötti meg­állapodás a kezdést 1977-re és a befejezést 1979-re ütemezte, fő­leg pénzügyi okok miatt, ugyanis a városi tanácsnak az V. ötéves tervben rendelkezésre álló pénz­eszközeinek kétharmada az utol­só 2 évben — 1979—80-ban — ve­hető igénybe. A vízhiány okai már 1978-ban jelentkeztek, ezért a pénzügyi nehézségek ellenére úgy tervez­tük, hogy az 1979. évi csúcsfo­gyasztás előtt lépjen már be a kaipacitás, ennek megvalósítása azonban főleg objektív okok miatt nem történhetett meg. Ezek közül a fő ok, hogy eredetileg a Kálváriához tervezett Vízmű- bőyítés nem volt lehetséges, ezt követte a második helykijelölés, mely szintén nem vált be, és végső soron harmadik területen, az Alpári út mellett, a várostól kb. 4,5 kilométerre kapott he­lyett a II-es számú Vízmű. Felmerülhet a kérdés, hogy a városnak miért erre a délkeletre eső részére került mind a három kijelölés, és miért nem más, eset­leg könnyebben megvalósítható területen ? Kettős oka van. A legfőbb, hogy a városnak ezen a részén van a legjobb víznyerő terület, amit bizonyít, a megfúrt kút vízhozama is. A másik ok, hogy távlatilag a város vízellátását az épülő Tisza III. Vízerőmű tároló­jából kell ellátni, melyhez a vá­rosnak ez a területe van köze­lebb, és a jelenleg lefektetett há­lózat nem válik feleslegessé ak­kor sem. Társadalmi munka a gyermekekért Még hármat alszunk, és el­kezdődik az új tanév. Az isko­lák tiszta ruhá­ba öltöztetve várják a nagy vakációban erőt gyűjtött diáksereget. A tanács műve­lődésügyi osz­tálya. az isko­lák igazgatósá­gai és szülői munkaközössé­gei sokat tettek azért, hogy a tanuló ifjúság a lehető legjobb körülmények között folytat­hassa tanulmá­nyait. Legújabb és egyelőre leg­korszerűbb tanintézetünk­ben, a Bat­thyány Lajos általános isko­lában felkészül­ten várják a tanévnyitást. A szülői munka- közösség elnö­ke: Kovács Ágoston né hosszan sorolja azokat a szo­cialista brigádokat és áldozatkész személyeket, akik ezt a felkészü­lést segítették. Valamennyiük fel­sorolása szinte lehetetlen, ezért — hogy sértődés ne legyen —. el se kezdjük, hiszen valamennyien önzetlenül, gyermek- és várossze- retetből áldozták fel amúgy is ke­vés szabad idejüket. Szép dolog ez, de még szebb volna, ha an­Ülést tart a városi tanács A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács 1979. szeptember 5-én 14 órai kezdettel ülést tart a városi ta­nács nagytermében. Napirendjén szerepel a város kereskedelmi el­látottságának helyzete, hálózat- fejlesztés feladatai, a végrehajtó bizottság 1978. évi tevékenysége, valamint a köztisztaságról és a vá­ros általános rendezési tervéhez készült városrendezési előírások­ról szóló tanácsrendelet tervezete. A városi tanács ülése nyilvános. Az új tanév küszöbén Mire ez év tavaszán tisztázó­dott, hogy a jelenlegi helyen épülhet a vízmű, akkorra bejött a májusi kánikula, vízkorlátozást kellett elrendelni, s ezt követően „nagy akarással” felgyorsult a Il-es vízműtelep építése. Rendki- . , vül nagy buzgalomal láttak neki A.Z edzett 11 lUSÜ^ert munl/f^mnU o T 7 • *»«* Vällfllät ^ ® *8$ • Társadalmi munkában a Hámán Kató és a Pe­tőfi brigád, az Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat­tól. (NL. felvétele) nak a 820 gyermeknek a szülei lennének többségben, akiknek a gyermekei ebben az iskolában ké­szülnek az életre, s nem azoké, akiknek semmi kötődésük sincs az iskolához, „csupán” szocialista felajánlásból, becsületből és kö­vetendő például tették, amit öntu­datuk diktál. Tóth Miklós a munkának a Vízmű a DÉMÁSZ dolgozói, az ATIVI- ZIG, a Dózsa Tsz, a Ceglédi Kút­fúró Vállalat, és még sorolhat­nám azokat a szerveket, akik mindent elkövettek, hogy az új vízmű minél előbb vizet tudjon adni a lakosságnak, amiért ez­úton is köszönetét mondok. Az együttes erőfeszítés alapján eljutottunk oda, hogy augusztus 17-én a vízkorlátozást meg le­hetett szüntetni és ma már biz­tonságosnak mondható a város ♦izel'látása. Ugyanis a napi 6300 köbméter víztermelő kapacitás közel 50 százalékkal növekedett a Dózsa Tsz kútjának bekötésé­vel, valamint az igent nagy ka­pacitású új kút belépésével. Egyedül az új kút napi 2500 köb­méter víz termelésére képes. Teljesen biztonságossá teszi a táros vízellátását a fúrás alatt lévő második kút, melynek be­lépésével napi 10 000 köbméter fölé emelkedik a víztermelő ka­pacitás, és ez hosszú évekre biz­tonságossá teszi a város vízel­látását. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a következő években majd­nem bizonyos, hogy nem kerül sor a vízkorlátozás elrendelésére, s 1980-ban, pártunk XII. kong­resszusának évében, hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója évében, nyugodt vízellátásra szá­míthatunk. A fentebb leírtak ellenére is végezetül fel kell hívni a lakos­ság figyelmét: akik intenzív ker­tészkedést folytatnak, keressék a megoldást a helyi víznyerési le­hetőséggel történő locsolásra (ásott kút, csőkút), mert igaz. hogy elegendő víz áll rendelke­zésünkre, de ez rendkívül költ­séges. Napjainkban 1 köbméter víz beruházási költsége kb. 6000 fo­rint, amely a közeljövőben 20 000 forintra emelkedik azzal, hogy gáztalanítót 'kell építeni, mivel Bács, Békés, Csongrád megye területén a fúrott kutak vizei a megengedett határ fölött tartal­maznak földgázt. Amennyiben gáztalanitani kell, úgy az igen költséges vastalanító is szükséges, mivel a gáztalanítás következté­ben kicsapódik a víz vastartal­ma. Ezek alapján elgondolkodta­tó, hogy 20 000 forintba kerülő 1000 liter vízzel meddig szabad locsolni. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök Válaszolnak az illetékesek A vásárlók panaszolják, hogy a po­haras joghurt és tejföl lezáró sztaniol- Ját azonos színűre gyártották, s ez megtéveszti időnként a vásárlókat. Ez a probléma szeptembertől megszűnik, mert mindkét termék fedőanyaga más színű lesz. A Nefelejcs utca veszélyes forgalmát a rendőrség figyelmébe ajánlotta a mű­szaki osztály. A móravárosi óvodához a gyalogátkelő felfestése ügyében a műszaki osztály megkereste a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. Építési- Közlekedési Osztály forgalomszervező­jét. Sokan kérték az iparcikk-üzletek 20 óráig tartó nyitvatartását. a hét vala­melyik napján. A megyei tanács részé­ről Kiskunfélegyházára vonatkozó ilyen intézkedés nem történt. A termelési osztály az új Centrum Aruház —. mely ez évben átadásra kerül — megnyitása után Javasolni fogja, hogy csütörtöki napon 20 óráig tartson nyitva. A Petőfi-lakótelep lakóinak nagyon nehéz az E—5-ös út nagy forgalma miatt az úton való átkelés. Már több­ször elhangzott a kérésük gyalogátkelő hely felfestése ügyében. A műszaki osztály azonnali intézkedés megtételé­re szólította fel a KPM Közúti Igazga­tóságát. N. L. A testnevelő tanároknak a nyá- ri vakáció sem jelentett teljes kikapcsolódást és elszakadást a gyermekektől: tanfolyamokon az óvodás és általános iskolás kislá­nyokat és fiúkat avatták be az úszás tudományába. Délelőttön­ként a kisebb-nagyobb csoportok vidám lubickolásától voltak han­gosak a stranfürdő medencéi, anélkül, hogy ezek a felnőtteket zavarták volna. Mintegy 140—150 gyermek tanult meg úszni vagy ismerte meg az úszás alapelemeit: a kéz- és lábtempót, barátkozott a vízzel és igyekezett azt megszelí­díteni, A legkisebbekkel, az óvodások­kal foglalkozó Szamosi Endre test­nevelő tanár csoportjához csatla­kozva, láthattam a tíznapos tan­folyam nagyszerű eredményeit. A cél az, hogy minden úttörő tanul­jon meg úszni. Itt még ennél is előbb járnak két lépéssel, mert ezek az apróságok már kisdobossá avatásuk előtt elérik ezt a célt. A tanítványok zöme azokból ke­rült ki, akik az óvodából gyer­mektornára jártak, és ezen a té­ren a Dózsa György utcai óvoda vezet. PIACI KÖRKÉP Néhány nap, és véget ér a nagy vakáció. Megszólalnak a ta­nítást jelző csengők, a diákok be­ülnek az iskolapadokba. A pe­dagógusok •'számára már előbb véget ért a szünidő. A nyár fo­lyamán továbbképzésen vettek részt, a művelődési osztály, az iskolák vezetése készült a követ­kező tanévre, hogy mire meg­kezdődik a tanítás, ne legyen semmi zavaró momentum. Az elmúlt tanév tapasztalatai kedvezőek. Pedagógusaink több­sége megismerte és alkotó mó­don alkalmazta — az új követel­ményeknek megfelelően — az alapdokumentumokban foglalta­kat. Emelkedett a nevelés — ok­tatás hatékonysága, összességé­ben úgy lehetne fogalmazni, hogy nevelőtestületeink elindultak az új úton, teljes megvalósításához azonban hosszabb érési időszak­ra van szükség. A nevelők egy­éves tapasztalatok birtokában — a most induló tanévben — lel­kiismeretes munkával, eredmé­nyesebben birkóznak meg az előt­tük álló feladatokkal. A múlt évben bevezetett új nevelési — oktatási tervek fo­kozottabb igényeket támasztanak ebben az évben is nevelőtestüle­teink iránt; ideológiai-politikai felkészültségben, a pedagógiai szemlélet korszerűsítésében, a he­ly követelményeknek megfelelő tudatos pedagógiai tevékenység fejlesztésében. Az új dokumen­tumrendszerek az eddig nem ta­pasztalt arányban igénylik ne­velőtestületeink részéről az ön­állóságot, a kezdeményezőkész­séget. Az országosan kötelezőnek előirt célkitűzések alkotó módon történő helyi átültetését. Lénye­gesen nagyobb jelentőségűvé vá­lik a helyesen értelmezett ideo­lógiai-politikai megalapozottsá­filénk forgalom a félegyházi piacon. (N. L. felv.) Az idei piac igen élénk, mozgal­mas volt. A felhozott áru meny- nyisége megfelelt a múlt évinek. A minőség terpielőként vátozó. amit a tavaszi szárazság erősen befolyásolt. Az árak kb. 20 száza­lékkal voltak maagsabbak a múlt évinél. A múlt heti pigci forgalom, a felhozatal igen bőséges és változa­tos volt. Újdonságnak számított a sava­nyú káposztái melyből kb. 100 kg került eladásra, kilónként 16 fo­rintos áron. Zöldségfélék közül sárgarépá­ból kb. 600 csomó volt, csomón­ként 4 forint, gyökérből 1600 cso­mó. érkezett 3 forintos áron. Bur­gonyából 15 mázsa, kilója 5—6 fo­rint, paradicsom 10—15 mázsa, ki­lója 4 forint, zöldpaprika 10—12 mázsa, kilóját 5—10 forintig mér­ték Zöldbabból 4 mázsa, kilón­ként 5—8 forint, uborkából 8 má­zsa érkezett, kilóját 6—8 forintig mérték. Csemegekukoricából kb. 1400 db volt, 1 forintért adták da­rabját. Gyümölcsfélékből gazdagodott a választék, több szőlő, őszibarack és szilva érkezett. Nyári almából 10 mázsa, kilónként 7—8 forint, nyá­ri fontos alma kilója 14—25 forint. Körtéből befőttnek való 10 mázsa érkezett 14 forintos áron. őszi­barack 20—22 mázsa érkezett. 10 —18 forint volt kilónként. Szőlő­ből kb. 17 mázsa érkezett, melyet fajtától és minőségtől függően 14—18 forintig mérték kilónként. Görögdinnyéből kb. 70 mázsa volt, kilónként 4 forintért mérték. Szil­vából 4 mázsa érkezett, melyet kilónként 6—8 forintért mérteit. N. L. Tiszta udvar, rendes ház A Magyar Vöröskereszt által kezdeményezett tisztasági verseny megmozgatta és tettekre késztette városunk lakosságának nagyobbik részét. A tiszta, virágos város megvalósításának ez évben is alapja volt a tavasszal elkezdett városszépítő mozgalom, melynek élenjárói elnyerik a „Tiszta ud­A félévszázados kanadai nyárfák halála A húszas években Szép László, a gazdasági iskola Igazgatója, az első Kiskun napok szervezője és főrendező­je. kévékbe kötött. 40—50 cm hosszú vesszőket hozott városunkba. Elmond­ta. hogy ezekből gyorsnövésű és érté­kes kanadai nyárfák lesznek. A vesz- szőket a tanulókkal ledugványozta. s a fiatal fákkal beültették szinte az egész várost. Az új fák azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Igaz, hogy gyorsan nőttek, de ágaik a leg­kisebb széltől letöredeztek, leveleik pe­dig egészen a kifejlődéstől kezdve ál­landóan hullottak, szemeteltek. Igv el Is tűntek a városból. Az utolsó példá­nyok kivágására most kerül sor a Mun­kácsy Mihály utcában. Ott eddig nyu­godtan szemetelhettek, mert alig van lakóház abban az utcában, s az ottla- kók már régen gyümölcsfákat ültettek helyettük. Halálra ítélésük a városfejlesztéssel kapcsolatos. Gázt vezetnek a keskeny utcában, s a fák útban vannak, de kü­lönösen szétágazó gyökereik, melyek károsíthatnák és eltörhetnék, ezzel ve­szélyessé tehetnék a gázvezetéket. Ha sajnáljuk, és titokban elsiratjuk a halálra Ítélt nyárfákat, szolgáljon vi­gasztalásul. hogy a civilizációért, a ha­ladásért adják életüket. T. M. got tükröző pedagógiai egység értelmezése. A cél mindenki előtt világos: a szocialista nevelöisko- la megteremtése. Ezen az úton elindultunk.. Ebben a nagy mun­kában fontos szerepet kell, hogy vállaljanak a pedagógus pártszer­vezetek, a szakszervezet, az út­törő- és KISZ-szervezetek és szü­lői munkaközösségek. Ahhoz, hogy sikeresen készít­sük fel felnövekvő nemzedékün­ket a fejlett szocialista társada­lom építésére, távlati céljaink megvalósítására, szükséges, hogy a szülői ház, az iskola és az egész társadalom összehangolt, együt­tes munkája érvényesüljön. Eh­hez a szép. de nehéz feladathoz kíx ánok eredményes munkát. Pe­dagógusaink az általános peda­gógiai tevékenység szerves ré­szeként neveljék fiataljainkat a haza szeretetére. az internaciona­lista gondolkodást plántálják be­léjük és ne feledkezzenek meg arról sem, hogy szűkebb pátriánk múltját, jelenét és jövőjét is is­merjék meg. ___ Az új tanév kezdeten köszön­tőm közigazgatási területünk va­lamennyi pedagógusát és mind­azokat, akik részt vállalnak eb­ből a tevékenységből. Külön kö­szöntőm pályakezdő nevelőinket, akik most indulnak ezen a pá­lyán. Tanuló ifjúságunknak — általános, középiskolai és szak­munkástanulóinknak — kitartást és becsületes felkészülést kívá­nok. Sok szeretettel köszöntőm első osztályosainkat. Kívánom, hogy gyorsan és zökkenőmente­sen illeszkedjenek be az iskola rendjébe, ismerkedjenek meg a tudás világával és tanuljanak szorgalmasan. Sztanojev András az MSZMP városi bizottság első titkára Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Dobák Zoltán (anyja ne­ve: Parádi Erika Klára). Sipos-Szabó Zoltán és Tibor (Márk Irén). Váli Dó­ra (Gácsi Mária). Zsinkó Vilmos (Ko­vács Zsuzsanna). Pajkos Attila (Hor­váth Erzsébet). Juhász József (Tábi Mária Veronika). Konkoly Attila (Szarvas Zsuzsanna Julianna). Karádi Mónika (Gondi Mária Terézia). Kovács Katalin (Lantos Éva). Szemerédi Ró­bert Zoltán (Törteli Franciska Ilona) Horváth Zsolt (Babos Mária). Kováps Zsolt Ferenc (Vida Rozália Julianna). Andrási Attila (Hegedűs Rozália), Hor­váth Gábor (Szabó Margit). Flórlng Pál (Besze Irén), Papp Lajos (Csűri Piroska). Ficsór Gabriella (Doktor Ju­lianna). Cserép Szilveszter (Pálföldi Gabriella). Fábián Attila (Tóth Anna Katalin). Fazekas László István (Nagy Magdolna). Házasságot kötöttek: Herédi István — Kocsis Erzsébet. Simon László — Kál­mán Piroska. Karsai Győző — Nagy Kornélia Erzsébet. Török Ferenc — Bá­nó Julianna. Kovács Sándor — Mészá­ros Rozália. Rácz László Péter — Tí­már Julianna Erzsébet. Fazekas István — Major Ilona. Fekete István — Ko­vács Mónika Anna. Rokolya Sándor — Czakó Katalin Klára. Mucsi János Im­re — Hajnal Zsuzsanna. Meghaltak: Lódri Ferencné Csáki Vitkória. Jászszentlászló. Hideg Imré- né Szabó Erzsébet. Tanácsköztársaság u. 23. Bense Józsefné Szepesi Anna. Romhányi u. 30. Fazekas Ferencné Fa­zekas Mária. Damjanich u. 6/c. Szabó István. Nádasdy u. 12. Hegyi Józsefnó Makány Erzsébet. Engels u. 25. Pálin- kó István. Csólyospálos. Tarcsa Gyula. Tiszaalpár. Farkas István. Holló László u 11. Dézsik Józsefné Gulyás Erzsébet. Kaffka Margit u. 28/b. Ügyeletes állatorros Kiskunfélegyházán és Gátéron szep­tember 1-én. szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Lombár László tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegy­háza. Lónyaí u. 2/a, telefon: 490. Ugyanezen idő alatt Kunszállás, Pe- tőfiszállás és Pálmonostora községek­ben az ügyeletet dr. Csőké András lát­ja el. Lakása: Kunszállás, telefon: 4. var, rendes ház” táblácskát. De rajtuk kívül mindenki nyer, mert a versengés hatására egyre na­gyobb teret hódít az egészséges, esztétikus környezet, lépésről lé­pésre terjed a közterületeken a gondozott kiskert, zöld felület. Igaz, hogy sok versenyzőnek ked­vét szegte a vízkorlátozás. és sze­münk előtt hervadtak, száradtak ki az addig annyira féltett es ápolt növények. De még ennek dacára is elmondhatjuk, hogy ebben az év­ben is léptünk előre. A tisztasági mozgalom értéke­lésére — mint azt Tarjányi Dezső- né vöröskereszt-titkár a megbe­szélésre összehívott körzeti és üzemi vöröskereszt-titkárok előtt elmondta — szeptemberben kerül sor. a tanács, népfront és a vö­röskereszt képviselőinek részvé­tele mellett. Ezúton is kérjük a város lakosságát, fogadják szíve­sen a hozzájuk ellátogató önzet­len társadalmi munkásokat. —th —s rtUCTHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115, 143. 27J. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/16* pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 908 ISSN 0131—UM I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom