Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-04-06 / 14. szám

KÖZSÉGEK VÁROSKÖZELBEN Pálmonostora Kiskunfélegyházától délkeletre, mintegy tizenhat kilométerre közúton Pálmonostora községbe érkezhetünk. A négy városkör­nyéki község közül ez a „leg­ősibb” település. Az első hiteles feljegyzés létezéséről 1411-ből származik. Az 1900-as évek előtt Pusztapéteri ‘ volt a község neve. 1900-ban „kapta” a Pálmonostora nevet. Laczkó Róbert tel — a község tanácselnökével — beszélgettem a község felszabadulás utáni fej­lődéséről, a tanácsok megalaku­lása utáni helyzetről, a városkör­nyéki községgé nyilvánítás óta eltelt nyolc év tapasztalatairól. — 1950-ben, a községi tanács megalakulása után igen nehéz feladatok megoldása várt az ak­kori vezetőkre, hiszen igen elma­radott területet kellett „bekap­csolni”, felhozni a megfelelő szintre, össze kellett „kötni” a várost a községgel. Elindítani az autóbuszközlekedést, kialakítani az óvodát, és létre kellett hozni, egyebek között, a filmszínházat. Az egészségügyi- és kulturális el­látottság javítása céljából gyógy­szertár, egészségház épült, majd Telt ház volt az elmúlt szerdán délután a Szakmaközi Bizottság kultúrtermében, ahol Kertész Já- nosné titkár a szocialista brigád­vezetők fórumát nyitotta meg. Ez alkalommal a Népszava munka­társaival találkoztak a város kü­lönböző munkaterületeiről össze­LAHDARUGAS: megyei I. o.: Mar­tai MEDOSZ—H. Kun Béla SE U—3 (0:0). A kis méretű keskeny, görön­gyös talajú pályán lejátszott találko­zón az első félidőben szinte nem is történt említésre méltó esemény. A hazaiak az egyik pont megszerzésé­nek reményében védekezésre rendez­kedtek be. és ezt 45 percen keresztül sikerrel is teljesítették. A második félidőben ritmust váltott a piros-fehér gárda, már nem csak küzdöttek, de ötletesen játszottak is. Pontos, rövid passzokkal sikerült megtalálni a har- tai „retesz” ellenszerét. Az 55. perc­ben egy ügyes Kisznyér—Meszlényi csel után az utóbbi a kapust is elfek­tetve szerezte meg a félegyházi csa­pat első gólját. A továbbiakban is nagy akarással játszó Honvéd csapat irányította a játékot, és több ered- maaytelen kísérlet után a 70. percben Kisznyér révén megszületett a mér­kőzés legszebb gólja. Szásztól kapott jó átadást a 16-os vonala előtt, mi­közben négyen is megtámadták.' Egy ügyes mozdulattal átemelte a rároha­nó védők feje felett a labdát, és mi­előtt az földet ért volna, 14 méterről kapásból a felső sarokba bombázott. Méltán kapott nagy tapsot e nem mindennapi produkció. A hazai csa­pat a mérkőzés hátralevő részében továbbra is foggal-körömmel védeke­zett, hogy elkerülje a nagyobb ará­nyú vereséget. A 82. percben közve­tett szabadrúgáshoz jutott a Kun Bé­la SE. Szabó állt a labda mögé, Csé- ve elé gurította, aki félfordulásból nagy gólt lőtt a bal alsó sarokba, be­állítva ezzel a mérkőzés végeredmé­nyét. Ifjúsági: Harta—Kun Béla SE 0:4 (0:3), góllövő. Pintér, Cseh, Benkő, Kurucz. Nagy tudásbeli különbség volt a két csapat között. Serdülő mérkőzés: Kunszentmiklós— Kun Béla SE 0:3 (0:1), Góllövő: Da­rányi. Kármán, Máthé. Területi bajnokság: Tiszaalpár— Húsos 2:2 (0:2), góllövő: Rubányi, Nemcsok; Nagy iramú küzdelmes mérkőzésen alakult ki a mindkét csa­pat számára hízelgő döntetlen. Szövetkezeti SE-Vasutas 4:0 (1:0), góllövő: Rádi, Sahln, Szabó, Dongó. A rutinosabb játékosokból álló Szö­vetkezeti SE biztos győzelmet aratott a lelkesen, de sok hibával játszó Vasutasok ellen. Kunszállás—Lakltelek 1:1, góllövő: Balogh. A hazai csapat sok helyzetet, köztük egy U-est kihagyott. ASZTALITENISZ: Szövetkezeti SE— Kisszállás 12:4. Gy.: Csányl 4, Csenki 4, Laczkó 2, Takács 2. kialakítják a művelődési otthont is. Jelentős lépés a község fejlő­désében, hogy 1958-ban megtör­tént a villamosítás. Ez új lehető­ségeket nyitott a további fejlő­déshez. Az ivóvízellátás korsze­rűsítése céljából 1960-ban mély- furatú kút épült, majd 1983-ban a minden igényt kielégítő hidro- glóbusz átadására került sor. A község fejlődését mutatja, hogy megkezdődnek a nagyobb családi- ház építkezések. Űj utcákat nyit a községi tanács. E dinamikus fejlődés következménye, hogy 1966-ban új egészségházat, or­vosi rendelőt és szolgálati lakást alakítanak ki. Bővítik a központi iskolát, pedagógus szolgálati la­kást építenek. — A városkörnyéki községgé nyilvánítás — 1970. július 1. — óta hogyan fejlődött a település? — A község fejlődésében az egyik legtevékenyebb időszak 1970-től 1974-ig tartott. Ez alatt a négy év alatt új fogorvosi ren­delő, új tanácsháza, új gyógy­szertár, valamint megépült a Takarékszövetkezet irodaháza. A „látványosabb” fejlődés ezek sereglett szocialista brigádveze­tők. Vajda József hazánk belpo­litikai életéről, gazdaságpolitiká­járól tartott érdekes előadást és válaszolt a kérdésekre. Kóródy József pedig külpolitikai tájé­koztatót tartott. KOSÁRLABDA: Vasas TK— Hódme­zővásárhely V'SE 75:15. NB II. női mérkőzés. Ld.: Lázár 23. Rácz—Fodor 11, Mészáros 10. második félidőben nyújtott biztosabb dobóteljesítmény­nyel ilyen arányban is megérdemelten nyertek a Vasas fiataljai. Lenin Tsz SK—Hódmezővásárhely VSE 81—111, (40:71), NB II. férfimér- közés. Ld.: Mészáros 26, Bódi 24, Petróczy 9. A jobb képességű ven­dégcsapat ellen csak a második fél­idő szorosabbá tételére futotta a ha­zai csapat erejéből. ATLÉTIKA: Szép félegyházi siker született a Dunakeszin megrendezett mezei OB-n. A 14 évesek korcsoport­jában Szűcs Csaba (Kun Béla SE), edző: Kerék Csaba (korosztálya leg­jobbjának bizonyult a 4.5 km-es tá­von megrendezett versenyen. A Jó­zsef Attila Általános Iskola nyolca­dikos tanulója már tavaly is leadta névjegyét e versenyen, amikor a má­sodik helyet szerezte meg. Csapatban a Szűcs Csaba, Kiss István, Tánczos Csaba, Dorogi Zsolt összetételű együt­tes. több nagy egyesület versenyzőit megelőzve, az igen értékes harmadik helyet szerezte meg. A városi ifjúsági sporttelepen meg­rendezett Felszabadulási váltófutó versenyen korosztályok szerint a kö­vetkező iskolák bizonyultak a leg­jobbaknak. Általános iskolák verse­nyében lányoknál és fiúknál egyaránt a József Attila Általános Iskola ta­nulói. míg a középiskolásoknál a Var­ga Jenő Közgazdasági Szakközépisko­la lányai és a Petőfi Sándor Gépé­szeti Szakközépiskola fiúversenyzői végeztek az első helyen. FELHÍVÁS: A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthi­vatala felvételt hirdet az 1979—80-ban megtartandó segédedzői tanfolyamok­ra. valamennyi sportágban. Jelentke­zési határidő: április 20. A jelentke­zéssel kapcsolatos felvételi lapok be­szerezhetők a Városi Sportfelügyelö- ségen. A hétvége sportműsora: Labdarú­gás: Tiszakécske—H. Kun Béla SE 15.30 órakor. Húsos SK—Helvécia, KTE II.—Szövetkezeti SE. Szabadszál­lás-Vasutas, MÁV—Kunszállás, vala­mennyi mérkőzés kezdési időpontja: 10 óra. Április 7-én H. Kun Béla SE—KSC II. 15.30 serdülő mérkőzés. > ASZTALITENISZ: városi seregszem­le 13—14 éves fiúk és lányok részére a Petőfi Sándor Általános Iskola tor­natermében 8 órától. Farkas Tibor után lelassult, most már a hiány­zó „elemek” — járdaépítés, víz­hálózat fejlesztése, postai kor­szerűsítés — pótlása volt a cé­lunk. Két év alatt például két kilométer vízvezetéket fektettünk le, az igényeknek megfelelően. Igen sokan bevezették a vizet otthonukba. Különösen az új ut­cában — a Posta utcában — és a Gyapjas Pál utcában egyre töb­ben teszik komfortossá lakásukat. A tanyavillamosítással is jól állunk. Az összes tanyák mint­egy 60 százalékában ég a vil­lany. A tanyavillamosítás üteme r— a három városkörnyéki köz­séghez hasonlóan — lelassult. Ennek több oka is van. Leglé­nyegesebb, hogy egyre többen költöznek be a községbe. Míg az 1980-as évek közepéig jelentős volt a községből eltele­pültek száma, addig napjainkban ez a folyamat megszűnt. A la­kosság — 2800 a község lakóinak száma — jól érzi magát e te­lepülésen. Egyre nagyobb kedv­vel épülnek az új lakóházak, me­lyek kulturáltabb körülményeket teremtenek. A mintegy 800 aktív kereső kö­zül csaknem ötszázan dolgoznak a községben, zömmel az 1951- ben alakult Keleti Fény Termelő- szövetkezetben. A többiek vidék­re — elsősorban Kiskunfélegyhá­zára, Szegedre, Kecskemétre — járnak dolgozni. Helyi ipar hiá­nyában a női munkaerő kihasz­nálatlan. mert a termelőszövet­kezet csak a dohánytermesztés­ben tudja foglalkoztatni a nő­dolgozókat. — Hogyan értékeli a tanácsel­nök a város és a község kapcso­latát? — 1973. októbere óta vagyok a község itanácselnöke. Eddigi ta­pasztalataim szerint igen jónak mondható a város és a köpég kapcsolata, hiszen sok szállal „kötődünk” a városhoz: kereske­delmi ellátás, egészségügy, okta­tás. Bár tanácsaink „egymás mellé rendelték”, a szakigazgatási szer­vek révén kapcsolódunk egymás­hoz. Különösen az utóbbi kétr három évben érezhető a város „segítő keze” községünkben. Gyü­mölcsei már értek 1978-ben is, de fejlesztési célkitűzéseink tá­mogatásában az V. ötéves terv évei közül az idei mutatkozik a legeredményesebbnek. Ma már egyre kevesebb az a városi fórum, ahol a községekről ne esne szó, ne számolnának lé­tezésükkel. Ennek mi örülünk és köszönjük! — fejezte be a be­szélgetést Pálmonostora tanácsel­nöke. Gyászhír Dr. Papdi Sándor, a városi ta­nács pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályvezetője hosszan tar­tó, súlyos betegség után 1979. áp­rilis 3-án, életének 47. évében el­hunyt. Temetése 1979. április 7-én, szombaton 11 órakor lesz a kis­kunfélegyházi Alsótemétőben. Az elhunytat a városi tanács saját halottjának tekinti. Városi Tanács V. B. Küldöttgyűlés a Takarék- szövetkezetnél Az 1975. év második felében alakult Kiskunfélegyházi Taka­rékszövetkezet tagjait az év ele­jén tagértekezleteken tájékoztat­ta az igazgatóság az 1978. évi te­vékenységről. A tagság által meg­választott 160 küldöttet a napok­ban küldöttgyűlésre hívták meg, ahol az alapszabály módosítását, az igazgatóság beszámolóját, a fel­ügyelő bizottság jelentését, a szö­vetkezet mérleg- és eredményki­mutatását, s az 1979. éves tervet fogadták el. A taglétszám az alakuláskor 310 volt, jelenleg 4127, s az elmúlt év­ben 823 fővel emelkedett. A befi­zetett részjegyek összege 2 és fél millió forint. A betétállomány 36 millió. A folyósított kölcsön az el­múlt évben meghaladta a 15 mil­lió forintot, ebből 6 és fél millió a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítését célzó köl­csön volt. A tervszerű, jó munka ered­ménye, hogy a szövetkezet fenn­állása óta a legmagasabb — 569 ezer forint — nyereséget érte el, amit eredetileg 380 ezer forintra terveztek. Megkérdeztük a Népszavát • Vajda József, a Népszava munkatársa időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tart tájékoztatást. SPORT Tanácstagi beszámolók Dr. Dobos Ferenc, a 18. sz. vá­lasztókerület tanácstagja 1979. áp­rilis 9-én (hétfőn) 18 órakor ta­nácstagi beszámolót tart a Móra Ferenc Gimnáziumban a Kossuth u. 1—23-ig, Kossuth u. 2—20-ig, Mártírok u. 1. sz. lakosai részére. Dr. Hidegh Ferenc a 48. sz. vá­lasztókerület és Füredi Imréné, a 49. sz. választókerület tanácstag­ja 1979. április 9-én (hétfőn 17 órakor) tanácstagi beszámolót tart az V. kér. pártaJapszervezethelyi­ségében (Bercsényi u. 55.), az II- lésházy u. 2—40-ig, Szilágyi u., Mátyás király u.. Dessewffy u. 1—49-ig és 2—34-ig. Döbrentei utca páros és páratlan. Jósika u. 1—39-ig, és 2—38-ig, Dayka u. 1— 41-ig, és 2—36-ig lakók részére. A tanácstagi beszámolókkal egyidejűleg kerül sor az utcabi­zottságok megválasztására. Kisdiákok a színházban Ebben az évben a félegyházi általános iskolák mintegy nyolc­száz tanulója tesz látogatást a kecskeméti Katona József Szín­házban Fülöp Imréné tanulmányi felügyelő irányításával. A tanulmányi felügyelőt kér­deztem e színházi akció lebonyo­lításáról. Ez a fénykép ma már történe­lem. Készült Gátér községben, 1945. április 10-én a földosztásról, a birtoklevél tanúsága szerint. A képen látható balró jobbra Pá- kozdi János rosszmajori kovács, Nagypál János, felesége. Virág Verona és két kislányuk, vala­mint Ormándi László, Kulik Já­nos és Gondi László gátéri lako­sok. Ma már csak a két egykori kis­lány. Nagypál János, felesége és Gondi László él. Nagypál János­sal és Gondi Lászlóval beszélget­tünk a régmúlt időkről. Nehezen ismerték fel magukat a képen, amely pedig bejárta már az egész országot, a történelemkönyvben is benne van. Gondi Laci bácsi meséli: Én hat hold földet kaptam a Csong­rádi határ mellett. János hetet, mert szülei is velük éltek. Nem tudtak róla, de csinálták a történelmet. A csepeli munkás, aki éhesen dolgozott, a hídépítő, aki dermedten hegesztett a Duna felett, és a többiek millióan, szá­míthattak Gondi Lászlóék, Nagy­pál Jánosék szövetségére, akik termeltek és lett kenyér. S. L. — A színházi akció a két évvel ezelőtti kísérletek folytatása, to­vábbfejlesztése, a közoktatás és a közművelődés kapcsolatának to­vábbi elmélyítését szolgálja. Meg­állapodtunk a színház vezetősé­gével, hogy a kisdiákok Goldoni: Két úr szolgája, Móra: A rab em­ber fiai és Verne: Strogoff Mihály című művét tekintik meg. A vá­ros pedagógusai 400—400 gyerme­ket kísérnek el egy-egy előadás­ra. A színház vezetősége, vala­mint a MÁV állomásfőnökség messzemenően támogatja a kis­diákok programját. A színházban az előadások közvetlenül megér­kezésünk után kezdődnek, s szin­te szünet nélkül — a vonat in­dulásához igazodva — fejeződnek be. Említést érdemel a MÁV ál­lomásfőnökség rugalmassága, ugyanis addig nem indítják el a személyvonatot, míg a 400 kisdiák vonatra nem szállt. Bízom abban, hogy e közös ösz- szefogás eredményeként nemcsak maradandó élményt kapnak a kisdiákok, hanem a nevelés terén is előbbre léjpünk: gazdagítjuk a színházba járó ifjúság népes tábo­rát. W. Gy. Értékesebb ajándékot aligha kaphatott volna az a 320 Bács megyei pártmunkás és munkás- mozgalmi veterán, mint azt a maradandó élményt nyújtó tíz­napos társasutazást, amelynek keretében szovjet barátainkkal együtt ünnepelhettük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60., közelgő felszabadulásunknak pedig 34. évfordulóját. Március 11-én este Bajáról in­dult az étkező- és hálókocsikból álló béke- és barátságvonat, mely az útbaeső városokban, köz­ségekben felszedte a nagy meg­tiszteltetésben részesülő utasokat. Kiskunfélegyházán 21 óra 50 perckor egy 29 tagból álló cso­port szállt fel a vonatra, mely utána Kecskeméten állt meg. Mi­re megvirradt, már Csapnál vol­tunk, ahol hidraulikus emelőszer­kezet rakta át a vasúti kocsikat a széles nyomtávú kerekekre. A harmadik nap délelőttjén robogtunk be Moszkva kijevi pályaudvarára, ahol fúvós zene­kar köszöntötte a barátságvonat utasait. Az előkelő, húszemeletes Belgrad II. szállodában történt elszállásolásunk utáh a szálló egyik hatalmas éttermében elfo­gyasztott bőséges ebéd után a rendelkezésünkre bocsátott pano­rámás Ikarusz buszokon városné­zésre indultunk. A kitűnő magyarsággal beszélő és kiváló felkészültségű idegen- vezetőink jóvoltából a Szovjet­unió fővárosáról, az ilyen rövid idő alatt lehetséges legtöbbet megláttuk és megtudtuk. Sok számadattal nem akarom terhelni olvasóinkat, de néhány nélkülözhetetlen adatot mégis fel kell sorolnom. A 40 kilométer átmérőjű világvárosnak több mint 7 millió lakója van. 4500 utcája és tere van, melyeket 110 aluljáró, 350 híd és felüljáró szel Szegény tulipánok Végre eljött a nehezen várt ta­vasz. A langyos márciusi nap­fény előcsalogatja a fák, bokrok rügyeit, virágait, s az ősszel el- duggatott tulipánhagymák üde­zöld hajtásait. Sajnos, egyes he­lyeken, így a Zrínyi utca sarkán, a Virág presszó mellett is hiába várjuk a tavasz pompás hírnö­keinek megjelenését. Érzéketlen emberek egy-két lépés megtaka­rításért földbe tiporták és meg­semmisítették a hagymákat. Mi­lyen gyönyörűek voltak az elmúlt tavaszon is a szomszédos és a tiszántúli városok tulipános park­jai: egyetlen hiány nélkül virí­tottak a szemet gyönyörködtető, színpompás tulipánok, míg ná­lunk nagyrészüket „lelegelték” és mindössze két virágtolvajt si­kerül elfogni, akik drágán fizet­tek a parkrongálásért. —th —s át. A város határán egy 109 km- es autópálya fut körűi. Két egyetemóriása, a Lomono­szov és a Lumumba, 80 ország­ból idesereglett 40 ezer diákkal dicsekedhet. 150 múzeuma, 120 mozija, 77 főiskolája, 700 kutató- intézete, 4000 könyvtára van, nem beszélve a középületek és műemlékek tömegéről, melyeknek futólagos megtekintéséhez is évek kellenének. írnom kellene az óriási GUM-áruházról, amelyben szabad időnkben szívesen baran­goltunk, és a Metróról, amelyen 5 kopekért akár egész nap is el- utazgathattunk, minden megállót megcsodálva. Láttuk az 537 mé­ter magas tévétornyot és az olimpiai város építkezéseit is. A Kreml területére szervezett kirándulás élményeiről külön be­számolót kellene írni. Erős, ma­gas, vörös tégla falán és húsz bástyatornyán belül valóságos mesevilág tárul a látogató elé. Holtfáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza kényelmes szálláshelyünkre. A változatos programból még ki kell emelni a Moszkvai Gép­gyárban töltött néhány kedves órát, ahol szovjet barátainkkal közösen ünnepeltük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60., és felszabadulásunk közelgő 34. évfordulóját. Moszkvai tartózkodásunk em­lékezetes mozzanata volt még az Ismeretlen Katona emlékművé­nek megkoszorúzása, a Borogyinói csata Panorámamúzeum megcso­dálása, utána igazi kikapcsolódást és felüdülést jelentett a cirkusz világszámainak megtekintése. Ütünk hatodik napján, 12 órai szakadatlan utazás után, délben érkeztünk Leningrádba, ahol mí- nisz 16 fokot mutattak akkor a hőmérőik. Az ottlátottakról rövi­den a következő számban számo­lok be. Tóth Miklós Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Strenner Dalma (anyja neve: Pajkos-Sz&bó Kata­lin), Kővágó László (Seres Irén), Nemes Mónika (Kohajda Irén), Mészáros Gábor (Pintér Éva), Sinkó Erzsébet (Ficsór Erzsébet), Dobák Márta (Czinkóczi Magdol­na), Juhász István Zoltán (Seres Veronika), Vincze Csaba (Székely Magdolna), Karsai Attila Sándor (Kovács Éva), Holló Anna Mária (Soós Veronika), Kristóf Mónika Veronika (Boda Veronika Jolán), Kovács József (Konyári Mária), Kurucz Zsolt Pál (Ipacs Irma Ilona), Kapus György (Forgó Etelka), Gilicze Antal (Görög Má­ria), Agócs István Ferenc (Holló Ilona Irén), Gyovai Norbert (Papp Gizella). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Andrási János — Czakó Ildikó Zsuzsanna, Kucsora József — Retkes Erzsébet Rozália, Kovács Tibor — Retkes Anna Katalin, Rafael Márton — Ajtai Mária, Tóth János — Sinkó Éva Katalin, Buknicz Róbert — Kovács Erzsé­bet. MEGHALTAK: Banos József, Romhányi János u. 70., Vidéki Károlyné Surányi Mária. Tanács- köztársaság u. 42.. Pólyák István­ná Csenki Rozália. Zrínyi u. 24., Makra Dezső, Széchenyi u. 10., Tarjányi Ferencné Csenki Mária, Kisfaludy u. 9., Farkas Károlyné Farkas Julianna. X., kér. 98., Valkai Sándorné Subicz Rozália, Lőwy Sándor u. 1.. Halmi Antal. Szánk. Tinódy Lászlóné Karikó Katalin Budapest. XIV. kér., Fe­hér Jánosné Szolnoki Ilona Batthyány u. 13., Tánczos Já­nosné Dönczö Franciska, Hunya­di u. 43., Szemerédi József né Kuklicz Margit, Bajcsy-Zs. u. 7., Berta Vilma, Nádasdy u. 12., Koncz Istvánná Tóth Anna, Pál­monostora. ■ felegyházi KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi NépP kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér I. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál én kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHl 215—96/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133-2554 BARÁTOKNÁL JÁRTUXK Útirány: Moszkva, Leningrád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom