Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-07-20 / 29. szám

Megerősödnek a lakó- és utcabizottságok, a lakosság öntevékeny érdekképviseleti szervei Biztató és felemelő érzés volt látni a tanácsháza zsúfolásig megtelt dísztermét és az ott iz­guló közel háromszáz főnyi „had­erőt”, melyek többsége most vállal először társadalmi megbí­zatást. Mint lakóbizottsági tagok, vagy utcabizalmiak, önként vál­lalták, hogy a tanács hasznos se­gítői, a népfrontmozgalommal a társadalmi munka szervezői, a szocialista együttélés szabályainak betartói és személyes példamuta­tásukkal is betartói lesznek. A népfront városi elnöksége és a városi tanács által összehívott lakó- és utcabizottsági tagokat Dobos Gézáné, a HNF városi tit­kára köszöntötte, az elnökségben helyet foglaló megyei, városi párt-, tanácsi és népfrontveze­tőkkel egyetemben. A lakosság minden rétegét kép­viselő értekezlet a tagsági igazol­ványok átadásával kezdődött. Utána Dobos Gézáné népfronttit­kár gratulált a megválasztottak­nak, kifejtve, hogy az újonnan megválasztott bizottságok tevé­kenysége a város politikai arcu­latának fontos vonását adja. Utána dr. Iván János, a városi tanács titkárságának osztályveze­tője ismertette a lakóbizottsúgok jogait és feladatait, majd dr. Do­bos Ferenc tanácselnök adott nagy érdeklődéssel hallgatott tájékoz­tatót a város életéről, eredmé­nyeiről, gondjairól. Arra kérte a most csatasorba állott segítőtár­sakat, hogy bátran jelezzék a gondokat, melyekkel munkájuk során találkoznak, mert csak az ismert gondokat lehet megoldani. Azt nem ígéri, hogy minden kí­vánság egyszeriben megoldást nyer, mert a szűkre szabott pénz­ügyi keret nagyobb, rendkívüli kiadásokat nem tesz lehetővé, de sok olyan hiányosság is előfor­dulhat, melyek kis költséggel, na­gyobb odafigyeléssel, esetleg tár­sadalmi munkával is orvosolha­tók. T. M. SPORT Kosárlabda A Budi házas­pár több éves ál­dozatos munkája után az 1966 őszén lejátszott osztá­lyozó mérkőzése­ken való sikeres helytállás biztosí­totta a magasabb osztályba jutás le­hetőségét a Kis­kunfélegyházi Va­sas női kosárlab- üacsapatának. így ebben az évben már a 11. bajnoki idényét játssza a csapata az NB il- ben. A feljutást követő években nagy volt a lelke­sedés és a tenni- akarás a csapatot támogató bázis- szervnél, a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárban is. A tá- nyok ezt jó játék­kal és eredményes szerepléssel há­lálták meg. Négy éven belül kétszer is az első három csapat között vé­geztek. 1971-ben pedig csak a leg­minimálisabb kü­lönbséggel szorul­tak a második helyre, és estek el az NB l-be jutás nagy lehetőségé­től. Ez volt idáig a csapat legki­emelkedőbb telje­sítménye. Kik is játszottak akkor ebben a gárdá­ban? Mészáros E.. Paulitska Vieh E.. Kovács K.. Iványi I., Dóczi E., Tóth I. Bődi. K., neve sok szur­koló számára még ma is ismerősen cseng. 1972-tői kezdődően azonban kez­dett széthullani a csapat. A játékosok nagy része férjhez ment, és így a helyi szokások szerint „illett” abbahagyniuk a kedvenc sportjukat. Többen elkerül­tek a városból, főiskolára jelentkeztek, vagy más egyesületekbe igazoltak. Bó- di Tivadar edzőnek így egy teljesen új csapatot kellett kialakítania a „közgaz- daságis” lányokból. Az egyből a mély­vízbe kerülő fiatalok azonban nem tud­tak elődjeikhez méltóan eredményesen szerepelni, és az I9f3-as évet már egy osztállyal alacsonyabban. NB 111-ban játszották végig. Itt sikerült kiharcolni a visszajutást, de egy év múlva ismét kiesett a csapat. Közben személyi vál­tozások történtek a bázisszerv vezeté­sében is, és így az éves költségvetésre biztosított összeg is egyre kevesebb lett. Ezek ellenére a Bódi-házaspár to­vább folytatta sokszor „meddő" harcát a csapat érdekében, és a lányok is megértették, hogy mekkora felelősség hárul rájuk, ismét kiharcolták az NB II-be jutást. Most már tehát a negye­dik éve a második vonalban szerepel a csapat, és egyszer sem végzett a 6. helynél rosszabbul annak ellenére, hogy szinte évenként kell új csapatot kialakítani az év közben eltávozottak helyett. • A sötét mezes Vasas játékosok (Móricz, Pálinkás és Mészáros) harcolnak a lepattanó labdáért a Nyíregyházi Mg. Főiskola elleni mérkőzésen. (Far­kas Tibor felvétele.) készséget fejleszteni és beilleszkedni a csapat játékába. Erre van heti négy edzéslehetőség. Két alkalommal az is­kola mini méretű tornatermében kell a különböző gyakorlatokat elvégezni. E kisméretű tornaterem már méreteinél fogva eleve alkalmatlan egy NB Il-es szintű csapat felkészülésére, de hát a mérkőzések színhelyén a Szakmunkás- képző Intézet tornacsarnokában, csak heti két alkalommal gyakorolhatnak a lányok a számukra eléggé kedvezőtlen időpontban. Így is köszönet jár Serege Gábor igazgatónak, hogy a csarnokot a csapat rendelkezésére bocsájtotta. de a felkészülés teljes egészében csak itt lenne elképzelhető ideális feltételek mellett. Kosárlabdában ugyanis elkép­zelhetetlen előnyökkel jár a hazai pá­lya és a palánk ismerete, amit min­den csapat maximálisan igyekszik ki is használni. így aztán évről évre nehéz körülmények között készül a csapat az újabb feladatokra. Hiába si­kerül az edzőnek összehozni egy jó csapatot, akik sikerrel veszik fel a küz­delmet a náluk idősebb, és rutinosabb ellenfelekkel szemben, amint eljön az érettségi időszaka az edző azon veszi magát észre, hogy volt csapata, nincs csapata és máris kezdhet mindent élő­ről. Ehhez aztán nagy önuralomra, a sportág iránti lelkesedésre, és fana­Hog.yan is fest most a szakosztályon belül a csapatépítés? Az alap a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola, ahol Bódi Tivadarné testnevelő tanár­nő szakavatott keze alatt kezdik el az elsősök a kosárlabda alapelemeinek megismerését, és ez az egyik legna­gyobb baj, hogy csak ott kezdik el. Ugyanis az általános iskolákban a test­nevelő tanárok általában a kézilabdát oktatják a testnevelési órákon. Tegyük fel hogy kinevelnek egv nagyon jó, kézilabdás fiúkból — lányokból álló csapatot. De, ha ők középiskolába ke­rülnek nincs ahol gyakorolják a tudá­sukat. mivel minőségi színvonalon ját­szó kézilabda-szakosztály még a város­ban sincs. Ezzel szemben van két NB II-es kosárlabdacsapat, a Lenin Tsz SK férfi, és a Vasas női együttese. Elkel­ne tehát az utánpótlás. Mindez csupán csak szemlélet és hozzállás kérdése, de hát ezzel régóta baj van. Tehát két év alapképzés után felke­rül egv játékos harmadikos korában az első csapat keretébe. Az eddigi gya­korlat szerint ez az ismert körülmé­nyek miatt kb.: két éve van a kifutás­ra. Ez alatt az idő alatt kell egy játé­kosnak NB II-es rutint szerezni, dobó­tizmusra van szükség, ami a Bódi-há- zaspárnái idáig nem volt hiánycikk. De hát az emberi tűrő- és teljesítőképes­ség határa is véges. Az elmúlt négy évben egy teljes csapatra való játékos távozott el az együttestől, jó részük a legmagasabb osztályba játszik még ma is. Mint a példa is bizonyítja, van te­hát tehetséges játékos hála az edző­házaspár áldozatos munkájának. Mivei a csapat mostani bázisszerve már egy­re kevesebb támogatást tud nyújtani a szakosztálynak. így közös összefogás­sal kellene nagyobb mérvű segítséget adni a város egyetlen női minőségi szintű szakosztályának, hogy a lányok ne csak a középiskolás tanulmányaik befejezéséig kosarazhassanak, sportol­hassanak. Máshol ebben a kérdésben már régóta előbbre járnak, és most már minden elfecsérelt idő csak növeli az amúgy is egyre növekvő hátrányt. Farkas Tibor Ülésezett a városi KISZ- bizottság / / Rendkívüli ülést tartott július 10-én a városi KISZ-bizottság. melyen részt vett dr. Adorján Mihály, a megyei KISZ-bizottság titkára és Dobák Ernő, a városi pártbizottság csoportvezetője. A testület felmentette bizott­sági tagsága és titkári funkciója alól Ipacs Ilonát. Ezt követően dr. Adorján Mihály megköszönte a távozó titkár eddigi eredmé­nyes munkáját, s átadta neki a „Kiváló ifjúsági vezető" kitünte­tést. Bejelentette, hogy Ipacs Ilo­nát a KISZ Központi Bizottság Titkársága kinevezte a KISZ KB Szervezési Osztályára munkatárs­nak. A városi bizottság tagjának és a bizottság titkárának megválasz­totta Hevér Terézt. A KISZ városi bizottság új tit­kára 1952-ben, Kiskunfélegyházán született, munkáscsalád gyerme­ke. Általános és középiskolai ta­nulmányait városunkban folytat­ta. Az érettségi után felvették a szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolára. A diploma megszer­zése után a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz-ben helyezkedett el. ahol különböző irányító mun­kakörökben dolgozott. Az ifjúsági szervezet munká­jába 1966-ban kapcsolódott be, a főiskolán már KISZ-titkár volt. A termelőszövetkezetben volt klubvezető, a KISZ-alapszervezet vezetőségi tagja, ifjúsági bizott­ság elnöke. 1978-ban eredménye­sen fejezte be tanulmányait a Marxista—Leninista Esti Egyete­men. 1979-ben megválasztották a szövetkezet KISZ-bizottság titká­rának, ez évben felvették az MSZMP tagjai sorába. Hevér Teréz megválasztásához giatulálunk, és munkájához sok sikert kívánunk. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Bacsa Gabriella Gvör- gyi (anyja: Forgó Györgyi Mária). Barna-Pap Mónika (Barna Katalin), Surányi Zoltán (Mészáros Éva). Arany Andrea (Bibok Erzsébet). Ficsór Ta­más (Horváth Zsuzsanna). Csanádi Tünde (Kurucz Tünde Katalin). Tóth Sándor Zoltán (Vincze Ilona). Rácz Zoltán Attila (Kanyó Aranka), Farkas János (Kolozsvári Margit) Megyesi Il­dikó (Dora Hona), Kis András (László Irén Erzsébet). Czimer István Roland (Kolozsvári Aranka). Torgyik Gyöngyi (Molnár Rozália Julianna). Pintér Sán­dor Norbert (Farkas Erzsébet Ilona). Fehér László (Seres Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csutor Ferenc és Szabó Edit. Pozsár József és Juhász Magdolna Rozália. Punyi Imre József és Vízhányó Irén Zsuzsanna. Tí­már László és Juhász Erzsébet. Varga László János és Seres Erzsébet. Kis Sándor és Varga Mária Terézia. Forgó Béla és Miklós Katalin, Halász Tibor és Túri Ilona, Kiss István József és Kürtösi Emma Irén. Endre József és Farkas Ilona Mária, Retkes Zoltán és Herédi Katalin Gabriella, Balogh György és Vranyiczki Irén, Makánv Gábor és Karsai Ilona. Agó Csaba Gá­bor és Mészáros Erzsébet Mária, Papp Csaba és Szász Zsuzsanna, Barna-Pap László és Barna Katalin. MEGHALTAK: Vakulva Jánosné Le- hoczki Rozália, Kunszállás Tanya 312, Berta Mihályné Hideg Julianna Árok u. 2. Czibolya Péterné Kurucz Ilona Bokor u. 5. Adorján József Tulipán u. 24, Rigó József V. körzet 57, Kónya Já­nos Jászszentlászló. Felsőszentgyörgyi d. 46. Csányi Kálmán Szánk, Bezsenvi d. 46, Magon Péter Jókai u. 16, Adai- Görög István XI. körzet 133. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátéron. július 21-én délután és 22-én egész nap dr. Horváth Tibor tart ügyeletet, lakása: Kiskunfélegyháza Mártírok u. 4. Te­lefon: 787. Ugyanezen idő alatt Kunszállás, Pál- monostora. Petőfiszálláson az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter látja el. Lakása: Petőfiszállás. Telefon; 7. Drága kincs az ivóvíz is — Eddig még nem volt példa arra. hogy az éves vízfogyasztási csúcs már májusban jelentkez­zék. Az idén májusban négyszer túlhaladtuk a tavalyi vízfogyasz­tási maximumot. Ennek hatása abban is érződött, hogy ugrássze­rűen megnőtt az átmenetileg víz­hiánnyal küszködő települések száma. Eddig 150 településen, köztük 18 városban nem folyt mindig víz a csapokból... Ezt a rövid bevezetést dr. Il­lés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének nyilat­kozatából vettük, nem vigaszul a félegyházi vízfogyasztóknak (vagy inkább vízigénylőknek), hanem annak bizonyítására, a vízgon­dokkal nem állunk egyedül az országban. Azt is elmondta az OVH el­nökhelyettese. hogy a „felkészü­lést már tavaly ősszel megkezd­ték a vízmüvek a nyári csúcsfo­gyasztási időszakra". Nos. minket az érdekel, hogy a mi vízmüvünk, hogyan készült fel erre a kriti­kus időszakra. Többek közoit ezért tűzte na­pirendre a Hazafias Népfront El­nöksége is a város vízproblémá­ját. amikor Kiss László telepve­zető beszámolt a vízmű vállalat tevékenységéről. tájékoztatást kaptak az elnökségi tagok a Né­pi Ellenőrzési Bizottság ez ügy­ben végzett vizsgálatáról. Az el­nökségi ülésen éles bírálatok, hasznos javaslatok hangzottak el. Ezeknek birtokában megbízást kapott Dobos Gézáné HNF-tit- kár, hogy rövid idő alatt hozzon letre egy megbeszélést az illeté­kesek képviselőivel és az ered­ményről a Félegyházi Közlöny útján tájékoztassák a lakosságot. A HNF helyiségében megtartott megbeszélésen Molnár Imre terv- csoportvezető a város és a vízmű között létrejött gazdasági meg­állapodást ismertette, mely sze­rint az 1976—80. években a város 12 millió, a vízmű 8 millió fo­rintot biztosít a víztermelés fo­kozásához. Az új vízműtelep hatósági engedélyei már rendelkezésre áll­nak. A kijelölt területen az em­berek és gépek felvonultak, az első termelő kút fúrása megkez­dődött. Ezt követi majd a má­sodik. s az új kutak az eddigi napi 6000 köbméter víztermelést minden valószínűség szerint 9000 köbméterre emelik. Közben ter­mészetesen az új vízműtelep ki­alakítása is folyik, de a kutak bekapcsolása a városi hálózat­ta attól függetlenül megtörté­nik. Átmeneti megoldásként a Dózsa Tsz alpári úti kútját rákö­tik a hálózatra, ami enyhíti a vízhiányt, de nem oldja meg tel­jesen. Éppen ezért az elrendelt víz­korlátozás a visszavonásig ér­vényben marad, éppen a lakos­ság érdekében. Mert az ivóvízzel, az emberiség drága kincsével ta­karékoskodni kell. Nem igazság az, hogy egyesek nagy medencé­ben, ivóvízben vadkacsákat úsz­tatnak, amikor az emeleteken egy pohár víz is alig jut az emberek­nek. —th —s Kettős ünnep Kettős ün­nepre gyűltek össze a Móra Ferenc Gimná­zium falai kö­zé az ország minden tájáról a volt öregdiá­kok és a jelen­legi tanulók. 170 évvel ez­előtt. 1809-ben, 56 tanulóval és két tanárral kezdte meg működését a kis gimnázium, amely azóta 400 tanulójával, 30 tanárával az ország legjobb középiskolái közé küzdötte fel magát. A másik ün­nepi évforduló. Ünnepség: a Móra-háznál. # Kovács Sándor igazgató köszönti a sokezres ün­neplő közönséget. (Némcdi László felvételei.) hogy 100 éve, 1879. július 19-én Félegyházán született az iskola névadója, Mó­ra Ferenc, az iskola volt diákja, a magyar irodalom elismert, hal­hatatlan alakja. A kettős ünnepre emlékezve, az iskola udvarát zsúfoltságig megtöltő régi és mai diákokat, a párt- és állami szervek megyei és városi képviselőit, az Országos Móra Emlékbizottság és a Móra- család megjelent tagjait Kovács Sándor igazgató köszöntötte, majd ismertette az iskola 170 éves tör­ténetét. és az iskola névadója, a szegény sorsú kisdiákból nagy ne­vű íróvá lett Móra Ferenc embe­ri vonásait. A gimnázium mai növendékei a találkozón láthatták, hallhatták, hogy előadóik, az öregdiákok hány felelős posztot töltöttek és töltenek be szocializmust építő társadalmunkban. A sok-sok évti­zedet és mintegy 200 osztályt képviselő öregdiákok pedig elé­gedetten hallhatták az igazgató szavaiból, láthatták saját sze­mükkel, hogy méltó utódok népe­sítették be az öreg, de a korral lépést tartó iskolát. Az idei tanulmányi átlag 4,06 volt, a 400 tanulóból 4 bukott. Az ESEMÉNYEK KÉPEKBEN éretségi átlag 4,32, 4,42 és 3,53 volt. Az iskolai, megyei és orszá­gos tanulmányi versenyekben 309 tanuló indult, igen szép ered­ményekkel. De nemcsak tanulmányi, ha­nem a KISZ. a kulturális és sporttevékenységükkel is büsz­kélkedhetnek. Ezeket még tőmon­datokban felsorolni is lehetetlen. Még egyetlen, de sokatmondó számadat: az iskola fennállása óta közel tízezer érett fiatalt bo­csátott ki az élet útjára. Az ünnepség után ezrek álltak az intézet zászlaja alá, hogy hosz- szú sorokban elzarándokoljanak a volt iskolatársból lett neves író, a város díszpolgára, Móra Ferenc nádfedeles szülőházához, ahol az öreg és fiatal diákok ne­vében Érszegi Kálmán mérnök, a Budapesten élő öregdiákok egyik vezetője koszorúzta meg a márványtáblát. Az ünnepi hangulat a tanács­háza dísztermében megtartott nagyszerű hangversenyen érte el tetőfokát, ahová — sajnos —, az ünneplőknek csak egy része fért be. Bemutatkozott a Szocialista kultúráért kitüntetést másodszor Is elnyert Középiskolás Vegyes- kar, az aranyérmes iskola Női­kar és az iskola *tőob — volt és jelenlegi növendéke i£. A mű­érlő hálás közönség nem fukar­kodott az elismerést jelentő taps­sal. de legtöbb mégis a legutol­só számnak jutott: a Karai Jó­zsef zeneszerző által Móra Fe­renc versére írt „Alkony” című alkotás elhangzása után a jelen­levő zeneszerzőt. Kapus Béla kar­nagyot és az iskola leánykarát szűnni nem akaró tapsorkán kö­szöntötte. Délután került sor az évfo­lyam- és osztálytalálkozókra, ahol újjáéledtek a diákévek ko­moly és mókás eseményei, a szí­nes élmények, emlékek, melyek láthatatlan, de erős szállal fűz­nek minden diákot az alma ma­terhez. Tóth Miklós • A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kiskun­félegyházi műszaki áruháza „Korszerű háztartás, korszerű eszközök’ címmel kiállítást rendezett a József Attila általános iskolában. Meg­tekinthető július 22-én 16 óráig. • A helyőrségi művelődési otthonban dr. Fazekas István, a Kiskun Múzeum igazgatója nyitotta meg Molnár Edit fotóművész kiállítását. A művésznő megrázó pillanatképekben örökíti meg legnagyobb hazai és külföldi művészek élete egy-egy mozzanatát, munkáját, íróink, költőink felejthetetlen tekintetét, jellegzetes mozdulatát. Némedi László félegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: ns. 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/16* pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda. Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 9133—UH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom