Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1979-12-07 / 49. szám

•t •• m KÖZLÖNY ötödik ötéves terv Hol tartunk az teljesítésével? Decembert nem számítva, egy év, az 1980. esztendő áll rendel­kezésre az V. ötéves terv teljesí­tésére, a mutatkozó lemaradás pótlására, és ahol lehetőség van rá, a túlteljesítésre. A városi tanács vb. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya által összeállított, és az V. ötéves terv teljesítésének helyzetéről, a cél- csoportos lakásépítésről szóló tá­jékoztatót előbb a tanács kom­munális és műszaki bizottsága, utána a végrehajtó bizottság tár­gyalta. A 26 oldal terjedelmű beszámolót teljes egészében lehe­tetlen ismertetni, de annak fon­tosabb részeit néhány héten át folytatásokban, lapunk olvasói, s a város lakossága elé tárjuk. A tervidőszak fő feladata — a lakosság általános ellátását szol­gáló fejlesztések mellett — a la­kásellátás és az azzal összefüggő közműfejlesztés. tömegközleke­dés színvonalának emelése, az óvodai, általános iskolai és szak­munkásképzés feltételeinek javí­tása. olyképpen, hogy az elmaradt perem- és külterületek fejleszté­sére nagyobb részarány jusson. A népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítására tett központi intézkedések révén 46,4 millió fo­rinttal csökkent városunk beru­házási forrása. így néhány fej­lesztést, a tűzoltó laktanya, a 120 személyes általános iskolai kollégium és a művelődési köz­pont építését el kellett halaszta­ni a következő tervidőszakra, vagy egyelőre le kellett állítani. Népesség. A terv az 1975. évi 35 843 lakossal szemben 1980-ra 37 470 lakossal számolt, ami 1627 fő növekedést jelentett volna, ez­zel szemben a „teljesítés” a ter­vezett növekedés felénél is keve­sebb. A becsült szám 660—730 lesz az 1980. év végére. Az évi 135—145 fő népességnövekedés csak nagyon korlátozott munka- erőforrást jelent városunkban, ezért hatékonyabban kell foglal­kozni a termelés és a munkaszer­vezés fokozásával. Beruházások. A szocialista szek­tor beruházásaiból (az ipar kivé­telével) túlteljesítés várható. A lakásberuházásoknál kevesebb la­kár, építése mellett magasabb a beruházási összeg, a tervidőszak­ban előfordult három nagyobb építőanyag-áremelés miatt. A város életében eddig a leg­nagyobb arányú lakásépítést és a lakótelep közművekkel való el­látását — a közbejött nehézségek ellenére Ls — sikerült határidőre, zavartalanul lebonyolítani. Ezzel majd külön fejezetben foglalko­zunk. Az egészségügyi beruházások kedvezően alakultak, részben a kórházi kazánház és a 95 ágyas belgyógyászati pavilon építésével. A művelődésügyi ágazat fej­lesztése kedvezőtlenebb volt, az óvodai férőhelyek bővítésére 6,5 millió vállalati hozzájárulás he­lyett eddig mindössze 1 milliót fi­zettek be. Ezért a tervezett 375 férőhely helyett meg kell eléged­nünk a tanács saját forrásaiból elérhető 225 férőhely megépítésé­vel. Következő számunkban az ipar és építőipar helyzetével foglalko­zunk. T. M. Ötéves a nyugdíjas pedagógus klub A 133 tagot számláló nyugdí­jas pedagógus klub öt éve mű­ködik városunkban, s ez idő alatt Félegyháza egyik kulturális té­nyezője lett. Rendezvényein mint­egy 1500 főnyi hallgatóság jelent meg. Neves szakemberek tartot­tak a klubban irodalmi, orvosi, jogi, politikai, művészettörténeti, városfejlesztési, szakmai, pedagó­giai, földrajzi-turisztikai előadá­sokat. Részt vettek múzeumi tár­latvezetéseken, gyárlátogatáson. Emlékezetesek maradnak hangu­latos kirándulásaik a fóti Gyer­mekvárosba, a szarvasi arboré­tumba, Bugacra, a Duna-kanyar- ba. Törzsgárda tagjai rendszere­sen ott voltak a város kulturális rendezvényein: a Honismereti Klub előadásain, hangversenye­ken, kiállításokon, a TIT és a Művelődési Központ programjain. Az új tanévben is támogatják a nyugdíjasok kulturált szórako­zását, művelődését, érdekvédel­mét. aktív részvételét városunk kulturális életében. Éves prog­ramjukban irodalmi estek, utazá­si élménybeszámolók, aktuális po­litikai, gazdasági tájékoztató, hangverseny, orvosi előadás, mát­rai kirándulás, nőnapi és peda­gógusnapi ünnepségek szerepel­nek, és bekapcsolódnak a Kiskun Napok rendezvénysorozatába is. Munkájukhoz sokoldalú erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a Mű­velődési osztály, a Pedagógus Szakszervezet, a Hazafias Nép­front, a TIT, és a Szakmaközi Művelődési Ház. A LENIN TSZ ÉLETÉBŐL A Magyar Sajtó Napján 1918. december 7. — 1979. de­cember 7. Az elsőnek említett dá­tum történelmi jelentőségű a ma­gyar sajtó életében. Ezen a na­pont jelent meg a Vörös Újság, a fiatal új típusú párt, a Kom­munisták Magyarországi Pártja első sajtóterméke. Egészen más volt ez, mint az abban az idő­ben ismert sajtótermékek, melyet az olvasó kézhez kapott. Az „Osz­tályharcot'’ hirdető vezércikkében világos programot hirdetett mind­azoknak, akik az első világháború borzalmaitól szenvedtek, akiknek idáig csak a nélkülözés, a nyo­mor jutott osztályrészül. A fiatal páit, az egyetlen és járható utat a szocializmusban jelölte meg, „amely nemcsak a termelés anar­chiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, melybe a ka­pitalizmus az emberiséget siily- lyesztette". Kiemelkedett az eddi­gi bizonytalan közös jövőből a cél, mely szebb és boldogabb éle­tei ígér a kizsákmányoltaknak. Ez a cél, ha rövid időre is, de megvalósult. A Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napja alatt elisme­résre méltó eredmények szület­tek. A nemzetközi intervenció összehangolt támadása egy időre újból illegalitásba kényszerítette a társadalom progresszív erőit, és a 25 éves fehérterror után újból eljött az „egyetlen út a szocia­lizmus" korszaka. Napjainkban már a fejlett szo­cialista társadalmat építjük. A dolgos hétköznapok közül egy nap a mai 1979. december 7. A mun­ka mellett azonban nem feled­kezhetünk meg a kommunista új­ságírás úttörőiről. Ez a nap em­lékezés, tisztelgés, de egyúttal fogadalom is. Elkötelezettség a kommunista újságírás — a ma feladatainak vállalása mellett. A Pclegyházi Közlöny társadalmi szerkesztő bizottsága, társadalmi újságírói azt vállalták, hogy sző­kébb pátriánk, városunk és köz­ségeink dolgos hétköznapjait, gondjaival és eredményeivel együtt hitelesen bemutassák ol­vasóinknak. Szolgálni és közt>etí- Uni a párt politikáját, és egy ki­csit „beleszólni” a várospolitika formálásába. Azon voltak, hogy bemutassák a jót, a követendő példát, talán kevesebbet foglal­koztak az elmarasztalással, mint ahogy az olvasó várta volna. Ri­portok. képek segítségével megis­merhették a közösségért fáradó embereket, a mindannyiunkért tenni akaró cselekvő közössége­ket. Munkatársaink a helyi sajtó segítségével igyekeztek orientál­ni és alakítani lakosságunkat, hogy értsék pártunk politikáját, és cselekvésre szólítani minden­kit a feladatok végrehajtására. Jelentős olvasótábora van la­punknak, a heti 6000 példány- szám bizonyítja, hogy sokan sze­retik a „Közlönyt". Természete­sen vannak bírálói is — sok eset­Népfront-gyűlés Petöfiszálláson A Hazafias Népfront petőfiszál- lási községi bizottsága legutóbbi ülését Fekete Pál HNF-titkár nyi­totta meg, köszöntve Dobos Gé- zánét, a HNF városi titkárát, és Forgó Ferencet, Petőfiszállás MSZMP pártvezetőségének titká­rát, Józsa Illés tanácselnököt, s a megjelent vendégeket, bizottsági tagokat. A napirend keretében Fekete Pál HNF-titkár a községi tanács és a népfront együttműködési megállapodásának végrehajtásá­ról, Barna Lászlóné. a tanács vb- titkára a község telekhelyzetérőí, a családiház-építésről, Gácsi Var­ga Istvánné a Vöröskereszt tit­kára pedig a 3 és több gyermekes családokról adott tájékoztatót. Meghallgatva a három tájékoz­tatót, hű képet alkothattunk ma­gunknak a hatalmas tanyavilág­gal rendelkező község ütemes fej­lődéséről, a község párt-, tanácsi és gazdasági vezetőinek példás együttműködéséről, a lakosság községszeretetéről, amit az évek óta növekvő közérdekű társadal­mi munka végzésénél is le lehet mérni. Hallottunk a gazdasági és társadalmi szervek felajánlásai­ról, melyeket az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk fel­SPORT szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tettek. De hallottunk a megoldható és szinte megoldhatatlannak látszó problémákról is. Ilyen például a nagykiterjedésű tanyavilág idős korú lakosságának helyzete. Vala­mit enyhít a helyzeten a községi tanács viszonylag magas pénzbeli segélye, de sok idős ember van, aki ezt nem tudja felhasználni, nem tudja hogyan elkölteni. A község ütemes fejlődésével nem tart lépést a tudat formáló­dása, ezen a téren még sok és ne­héz munka vár a község politi­kai, állami, gazdasági és társadal­mi vezetőire, aktivistáira. Végezetül Dobos Gézáné mon­dott rövid tájékoztatót, utána a Hazafias Népfront városi elnöksé­ge nevében átadtak a sok kiváló munkát végző társadalmi munkás közül a legjobbaknak a megérde­melt kitüntetéseket: Kiváló tár­sadalmi munkás kitüntetést ka­pott Fekete Pál, érdemes társa­dalmi munkás kitüntetésben ré­szesült Csendes György, Fekete Zoltán, Fazekas János, Sallai László, Fekete Ferencné és Beo- cZené Makra Olga. —th —s Labdarúgás: H. Kun Béla SE—H. Szamuely SE l—0 (l—0). Kellemes, enyhe, igazi „tavaszi" időben találkozott a pályán a két honvéd csapat. A mérkőzést a tava­szi első fordulóból hozták előre. A táblázaton elfoglalt helyeket figye­lembe véve igen nagy volt a kü­lönbség a két csapat között, de 'ez nem nagyon látszott meg a mérkő­zésen. A hazaiak nagy akarással, de erőlködve, görcsösen játszottak és így az első félidőben mutatkozó mezőny- fölényüket csak nehezen tudták gól­ra váltani a 43. percben. Ekkor Mesz- lényi ravaszul nyesett szöglete után érintés nélkül hullott a labda a ven­dégek kapujába. A második félidő­ben — ilyen is régen volt már — a vendégcsapat irányította a játékot, de a HKBSE ellentámadásai jóval ve­szélyesebbek voltak mint az első fél­időben. Gólt lőni azonban most sem sikerült, bár helyzet akadt szép számmal. A váratlanul szoros mér- közésállás miatt egyre nagyobb lett az idegesség a pályán a félegyházi játékosok körében, amiért aztán Do­bos játékvezető két sárga lapot Is ki­osztott. Sőt, Horváthnak kemény be­lépője után a félidő közepe táján végleg el is kellett hagynia a játék­teret. Nem sokkal a kiállítás után Janicsák buktatásáért büntetőhöz ju­tott a hazai csapat, de Kókai ezt a kapufára lőtte. A hátralevő időben még Szász előtt kínálkozott lehető­ség. de teljesen egyedül állva, kö­zéiről a kapust találta telibe. így tehát végül is maradt a „so­vány” egy gólos győzelem a sereg­hajtóval lejátszott mérkőzésen, de hát végül is a lényeg a két pont meg­szerzése — sikerült. Mivel a vetély- társak közül a Bajai SK otthonában egy pontot elvesztett az Izsák el­len, a KAC pedig Tiszakécskén ve­reséget szenvedett. így hosszú szünet után újra a HKBSE került a táblá­zat élére. Kalocsai SE—Szövetkezeti SE 1—0 (0—0) A sorsolás szeszélye folytán a Szö­vetkezeti SE is kalocsai csapattal mérkőzött, méghozzá idegenben a KSE ellen. A megyei bajnokság őszi első fordulójában Félegyházán a KSE bizonyult jobbnak 2—1 arányban. Most a Szövetkezeti SE megpróbált visszavágni az akkori vereségért és Klincsok Pál edző támadó felfogásban küldte pályára fiait. Ez egy kicsit meg ls lepte a hazaiakat, mert az egész mérkőzés folyamán alig tud­tak kibontakozni. A piros-kék csapat igen sok támadást vezetett, melyek némelyike erősen „gólszagú" ls volt, de a befejezésekbe rendre hiba csú­szott. Az első félidőben Szabó M. a # A napokban tartotta eves beszámoló közgyűlé­sét a tsz vöröskeresztes alapszervezete, ahol Gyc- nes Lászlóné titkár kitüntetéseket nyújtott ál a véradóknak. Képünkön: Csapó Sándor harminc- szoros véradónak nyújtja át a kitüntetést. • Mintegy százan vettek részt azon a munkavé­delmi vetélkedőn, amelyen a legtöbb pontot a Kaffka Margit brigád szerezte meg, s kiváló ered­ményéért 6 napos külföldi utazást nyert. Laczkó Gyula, a termelőszövetkezet elnöke átadja a brigád képviselőjének az oklevelet és az első díjat. (Né- medi László felvételei) Kertbarátok találkozója Az MHSZ klubközgyűlések tanulságai December 12-én, szerdán 16 órai kezdettel a Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermében filmvetítéssel és a mezőgazdasági szakbolt bemu­tatójával egybekötött kertbarát-talál­kozó lesz, melyre mindenkit szere­tettel várnak a rendezők. # Rácz Miklós a serdülök papír- súlyú bajnoka. kaputól nyolc méterre teljesen tisz­tán állva rosszul találta el a labdát és az magasan fölé szállt. Térjék be­adása után Iványl közelről a kapus­ba lőtte a labdát, majd Dongó hibá­zott nagy helyzetben és így továbbra is maradt a gól nélküli döntetlen. A második félidőben tovább foly­tatódtak a félegyházi rohamok, jól is játszott a csapat, de a helyzetek ki­használása továbbra sem sikerült. A 70. percben, mint később kiderült, eldőlt a két pont sorsa. Egy jobb ol­dalról élesen belőtt labda megperdült Majoros lábán és az egyébként az egész mérkőzésen jól védő Szalai mellett a hálóba vágódott. Az utolsó egyenlítési lehetőség a 88. percben kínálkozott a Szövetkezeti SE előtt, amikor a sportszerű mérkőzést ki­fogástalanul vezető Dömény játékve­zető szabadrúgást ítélt a csapat javá­ra a hazaiak kapujától mintegy 18 méterről. A leállított labdának Ivá- nyi futott neki, de lövése a kapufát érintve hagyta el a játékteret. A vereség ellenére sem lehet szé­gyenkeznivalója a piros-kék gárdá­nak. Becsületesen helyt álltak tapasz­taltabb ellenfelükkel szemben és vé­gül is csak egy balszerencsésnek ne­vezhető góllal maradtak alul. A csa­pat újonc létére közel 50 százalékos teljesítményt nyújtott idáig. Ezzel a teljesítménnyel jónéhány rutinosabb regi csapat is kiegyezett volna. A ta­vaszi rajtig azonban még keményen meg kell dolgozni az esetleges ké­sőbbi sikerekért, mert már a rivá­lisok is egyre inkább oda fognak fi­gyelni a tavaszi mérkőzésekre. ökölvívás: A hét végén Budapes­ten a Jégszínházban rendezték meg a serdülők országos ökölvívó-bajnok­ságát. A mérlegelés során kiderült, hogy 54 egyesület 197 ökölvívója csa­tázik majd négy napon keresztül azért, hogy eldöntsék, kik lesznek az egyes súlycsoportok bajnokai. A félegyházi színeket a HKBSE hat ökölvívója képviselte mesterükkel Tóth Györggyel. A legszebb siker az 1964-es születésű Rácz Miklós ne­véhez fűződik, aki papírsúlyban 8 induló közül vívta ki a bajnoki cí­met. Rácz minden mérkőzésen jól küzdött, vitathatatlanul Jobb volt el­lenfeleinél, amit az is mutat, hogy hét mérkőzést egyhangú pontozással, egyet pedig döntő fölénnyel nyert meg. Ezzel a győzelemmel alaposan kárpótolta magát a tavalyi ezüstére­mért. amikor a döntőben megsérült, de egy kézzel bokszolva ls kétséges­sé tudta tenni ellenfele győzelmét. Rácz Miklós egyébként a kisegítő ál­talános iskola 7. osztályos tanulója, köszönet tehát tanárainak, és az Is­kola igazgatójának, hogy e nagy je­lentőségű , versenyre lehetővé tették a felkészülést és az indulást. A HKBSE ökölvívó szakosztálya és az iskola között már régóta hagyomá­nyosan jó kapcsolat alakult ki. ami csak hasznára lehet az ökölvívó­utánpótlás megerősítésének és kiszé­lesítésének. Ez a szép siker pedig re­mélhetően továbbra is jó irányban befolyásolja Ráczot. aki ha hozáál- lásán változtatni tudna, akkor meg nagyon sokáig megőrizhetné a baj­noki címet más korosztályok verse­nyein is. Az 1965-ös születésűek versenyében a 608-as Szakmunkásképző Intézet két növendéke is indult. Bakó Tibor és Takács György, mindketten a HKBSE-ben sportolnak. Bakó a nagy­váltósúlyban. míg Takács a nehéz­súlyban szerzett bronzérmet. A selej­tezők eredményei alapján jogosult volt még az indulásra Rácz Zoltán, Kanizsai N. Ferenc és Pulya Ferenc is. de ők sajnos az első fordulóban kiestek és helyezés nélkül végeztek. Így tehát a hat versenyző közül há­rom érmet nyert, ami igen figye­lemre méltó teljesítménynek számít. A sikerek mögött azonban igen sok munka van, amiből alaposan kiveszi részét a szakosztály edzői hármasa Tóth György, Molnár László és Bor­bély Sándor. Farkas Tibor A klubközgyűlések sorát — no­vember hó első napjaiban — a vá­rosi területi tartalékos klub kezdte meg. A közgyűlésen részt vett Bog­nár Ferenc alezredes, az MHSZ me­gyei titkára, s megállapította, hogy az MHSZ városi vezetősége és a klub társadalmi titkára, társadalmi akti­vistái fiatalos lendülettel szervezik a hazafias honvédelmi nevelést, a vá­ros sportmozgalmát. Példájuk nyo­mán a területen működő tizenhét klub eredményes munkát végzett, s teljesítette feladatait. A kiskunfélegyházi MHSZ-klubok — egymást segítve — tovább erősöd­nek, korszerűsödnek; újabb területek kapcsolódnak az MHSZ-munkába. A városi területi tartalékos klub meg­teremtette a feltételeit annak, hogy 1980. év január 1-töl a Petőfi Tsz, a Lenin Tsz és az Alföldi Cipőgyár önálló honvédelmi klubot hozzon lét­re. Az erre vonatkozó bejelentés — az MHSZ városi és megyei vezetésé­nek egyetértése mellett — megtörtént a klubközgyülésen. A Vörös Csillag Tsz MHSZ lövész­klubja ugyancsak megtartotta év vé­gi közgyűlését. Példásan előkészített, jól szervezett, eredményes közgyűlés­ről és sportsikerekben gazdag évről adhatunk számot. A közgyűlésen olyan határozat is született, hogy az 1980-as évben tovább segítik, patro­nálják termelőszövetkezeti testvér­klubjukat. a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz MHSZ lövészklubot. Az üzemi MHSZ lövészklub hatodik éve önállóan működik. A Vörös Csillag Tsz üzemi MHSZ lövészklubja szép eredményeit úgy tudta elérni, hogy munkáját széles társadalmi alapokra helyezte. Utánpótlásukat — többek között — területükön működő és a lövészklub­hoz beosztott két általános iskola ad­ja. A klubtagok segítik itt a hon­védelmi ismeretek oktatását, foglal­kozásokat vezetnek, versenyeket, hon­védelmi napokat tartanak. A patronált iskoláknál folyó hon­védelmi munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy — ez évben — a klub legjobb sportolója címet: ..úttö­rő leány” kategóriában az aranyhe­gyi iskola tanulója; „fiú” kategóriá­ban pedig a bankfalusi Iskola tanu­lója érte el. A lövészklub 1979. évi rendezvényei között jelentős és tanulságos — az olimpiai lölapok felhasználásával ösz- szekötött — s a termelőszövetkezet szocialista brigádjainak brigádon be­lüli egyéni kispuska-versenyei, ame­lyek tovább fejlesztik a brigádok tagjainak összetartozását és segitik a szocialista versenymozgalom gazda­sági eredményeit. A klubközgyűlés megtárgyalta az 1980. évi feladatokat és a XII. pártkongresszus tiszteleté­re a szocialista versenymozgalom ke­retében a klub által vállalt felaján­lásokat. amelyeket — a klub titkára — egyben írásban átadott az MHSZ városi vezetőségének. Klubtagjainak tevékeny érdeklő­dése. gondolkodásra késztető felszóla­lások mellett tartotta meg év végi köz­gyűlését az MHSZ városi rádióklub is. A rádióklub szervezetileg, létszám te­kintetében tovább erősödött. A rá­dióklub területén hat egyéni adóen­gedélyes és két kollektív állomás működik. A klubban — szakembe­rek vezetésével — tervszerűen folyik a fiatalok rádiós szakági előképzése és a rádiós sport részére az utánpót­lás nevelése. Jelenleg három sorköteles és két ál­talános rádiótechnikai tanfolyam mű­ködik és 1980. február végén tervezi a klub egy 15 fős RH— URH opera­torképző tanfolyam Indítását. A Vörös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett Magyar Honvédelmi Szö­vetség sportrendezvényein egyre töb­ben vesznek részt, s kapcsolódnak be a sokrétű MHSZ sportmunkába. Sportklubjaink közösségében a fia­talok politikai, szakmai képzettsége, műveltsége, társadalmi kapcsolatai egészségesen fejlődnek. Az év végi MHSZ-klubközgyülések fontos tanulsága, hogy minél széle­sebb körben ismerjük meg és ismer­tessük az MHSZ-klubok és azok vál­tozatos szakágainak nyújtott képzési lehetőségeket, minél többen éljünk azokkal, a klubtagként — szervezett formában — sportoljunk, tanuljunk az MHSZ-ben. A. S. Megnyílik az újjáépített csemegeüzlet Nagy a sürgés-forgás az újjáépített egyes csemegeüzletben, készülődnek a nyitásra. Huszik Gyulánét, a kiren­deltség vezetőjét arra kértük, adjon előzetes tájékoztatást az újjáépített üzlethálózatról. 1978. márciusában kezdte meg az üzlet felújítását a kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet. Sok nehézség, akadály leküzdése után eljutottunk oda. hogy egy nagyon szép 1000 négy­zetméter alapterületű üzletházat — amiből 480 négyzetméter az eladótér — december 10-én 12 órakor meg­nyithatjuk a város vásárló közönsé­ben jogosan. Ez pedig arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy töb­bel kell tenni. Gyorsabban rea­gálni a felvetett kérdésekre, prob­lémákra. Jobb és elevenebb in­formációt adni. Ez elsősorban rajtunk. de olvasóinkon is múlik. Azzal segíthetik munkánkat, ha véleményt mondanak, felhívják a figyelmünket a pozitívumokra, és visszásságokra. Szeretnénk, ha élőbb lenne a kapcsolat azok kö­zött. akik várják a „pénteki na­pot", és köztünk, akik köszöntik a Félegyházi Közlöny minden ol­vasóját a Magyar Sajtó Napján. Ernyes László szerk. biz. vezetője Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Riersch Melinda (anyja neve: Szombati Mária), Szűcs Gábor István (Agárdi Erzsébet Kata­lin). Csima István (Deli Ilona Éva), Szepesi Márta Krisztina (Endre Már­ta). Marcényi Szilvia (Fazekas íren), Némedi-Varga Julianna (Feher Mar­git). Dányi Zsolt (Hruskár Gabriel­la). Karádi Attila (Farkas Katalin), Pintér József (Bodor Zsófia Zsu­zsanna). Tornán Mihály (Szöllősl Er­zsébet Katalin), Dombóvári Agnes (Hatvani Agnes Ildikó). Berkes Ist­ván (Bársony Mária). Barabás Erika (Bakodi Margit), Czakó Barbara (Si­mon Ilona Edit). Baranyi Zsolt Csa­ba (Pintér-Szabó Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szeri Gábor József—Török Ilona. Lantos János István—Sallai Veronika. Patyl János—Dongó Edit. Keleti László Ist­ván—Szabó Mária. MEGHALTAK: Katona András, Szánk. Pallagi Imréné Juhász Ilona. Héderi Antal u. 31. Bugyi Istvanne László Mária. Tiszaalpár, Surányi Jo- zsefné Cseh Franciska. Vörösmarty u 28.. Hekkel Andrásné Sinkó Mária Tiszaalpár. Tóth Mária. I. kér. 74.. Bencsik Gergelyné Fábián Erzsébet, Kecskemét. Kékfestő u. 8. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátőrön de­cember 8-án. szombat délután és va­sárnap egész nap Dr. Szmilkó Ferenc tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfél­egyháza. Lőwy Sándor u. 6. Ugyanezen idő alatt Petőfiszállás, Pálmonostora és Kunszállás közsé­gekben az ügyletet Dr. Csőké András látja el. Lakása: Kunszállás, telefon 4. ge részére — mondta Huszik Gyulá- né. Az üzletben negyvenen dolgoznak váltott műszakban. A dolgozókról is gondoskodott a vállalat, korszerű kulturális, szociális, valamint étkező- helyiség van. Megfelelő a helyi ki- rendeltség elhelyezése is. Az üzlet­házban a legkorszerűbb hűtőgépek, automata szeletelőgépek vannak, va­lamint a dolgozók fizikai munkáját segítő egyéb kereskedelmi gépek áll­nak rendelkezésre. A nyitásnál 5 millió forintos árukészlet várja a város vásárló közönségét. NI. félegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: 115. M3, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é* kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133—2654

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom