Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)
1979-02-09 / 6. szám
V « Jól sikerült az első esztendő • Az Újhelyi Imre szocialista brigád tagja Rccze József né, akinek csomagológépét 2 ezer zacskó ka* • Papp F. Julianna a gyümölcsjofhurttöltő.gép ramellás tej hagyja el. (Opauszky László felvétekezelője. lei) öt kiskunfélegyházi termelő- szövetkezet, valamint a Középmagyarországi Tejipari Vállalat összefogásával létesített tejüzem 1977 augusztusában kezdte meg működését. Már- az első hónapokban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sikeresen szolgálta a körzetében lakók tej és tejtermékkel való ellátását. A közelmúltban tartotta ülését az igazgatóság, s részleteiben értékelte az 1978-as, első teljes év eredményeit, s gondjait. Fricska N. János, a kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke elégedett: — Közös üzemünk igen jó munkát végzett a múlt évben — mondja elégedetten. — Az egyre jobban összekovácsolódó és gyakorlati tapasztalatokra szert tevő munkásgárda becsülettel látta el feladatait, s ez az eredményekben is tükröződik. Nyolcmillió 693 ezer liter tejet vásároltak fel 1978-ban, 600 ezer literrel többet a tervezettnél. Az árbevételt 1 millió 59 ezer ezer forinttal teljesítették túl, elérték a 91 millió 299 ezer forintot. Az üzem társulajdonosai között is jelentős összeg, 3 millió 839 ezer forint kerül szétosztásra nyereségként. Patyi József üzemvezetőtől az idei tervek felől érdeklődtünk. — Ebben az évben a tervek szerint 9,2 millió liter tejet vásárolunk fel — mondta Patyi József. — A termeléssel kapcsolatban újság az, hogy megszüntettük a kávés tej gyártását, miután csökkent a kereslet. Megfelelő piackutatás után rátértünk a karamellás tej gyártására. Egyelőre naponta 2200 liter hagyja el üzemünket ebből a termékből, de minden jel arra mutat, hogy később még többre lesz szükség. A múlt év novemberében kezdtük meg a gyümölcs-joghurt készítését. Az őszibarack, valamint szilvabefőtt hozzáadásával gyártott joghurtból novemberben mindössze 10 ezer pohárra volt szükség, januárban pedig már 37 ezer pohárral gyártottunk. Hasonló növekedés mutatkozik az iskolatejnél is. Szeptemberben 10 ezer, most, januárban pedig már 28,5 ezer pohárra kaptunk megrendelést. Terveink között szerepel a csokoládés tej gyártásának a megkezdése, reméljük, ennek is sikere lesz. Múlt év elején két brigád nevezett be a szocialista versenybe, s vállalásaikat becsülettel teljesítve meg is szerezték a kitüntető címet. Most a szállítók is elhatározták, hogy brigádot alakítanak, reméljük, hogy az áruink szállítása a jövőben a segítségükkel még zavartalanabb lesz. O. L. Beszámoló taggyűlés a BIK-nél A BIK Vállalat beszámolótaggyűlésén Lőrincz József ismertette a pártvezetőség beszámolóját. — A pártcsoportértekezlete- ken, és a személyes beszélgetések során elmondott vélemények őszinték voltak, és jó alapot adtak a beszámoló összeállításához — mondta a többi között. — Az alapszervezet gazdasági munkáját segítő és ellenőrző tevékenységével kapcsolatban ismertette, hogy a vállalat terve a másfél milliárdos forgalom elérése volt. A cselekvési programban meghatározták mindazokat a feladatokat, amelyeknek célja a gazdasági munka segítése volt. A vállalat kollektívája szép sikereket ért el, az áruforgalmi eredmény 1 milliárd 520 millió 511 ezer forint lett, és ez 101,87 százalékos tervteljesítésnek felel / meg. A nyereség a tervhez viszonyítva 800 ezer forinttal lesz több. Az egy főre jutó bér 5,3 százalékkal lett magasabb a tavalyinál. Ezután számot adott az alapszervezet politikai, ideológiai, szervezeti életéről, tömegmozgalmi kapcsolatairól. Évek óta tervszerűen foglalkoznak a felső-, középszintű beiskolázással és a tömegpolitikai oktatással, összesen 122 fő tanul, a párttagság 85 százaléka vesz részt valamilyen oktatásban. A tömegszervezetek pártirányítása igen jó. Gazdasági életünk minden területén rendkívüli jelentősége van a szocialista munkaversenynek, és a szocialista brigádmozgalomnak. összesen 81 brigádban 833 fő versenyzett és küzdött a cím elnyeréséért. Az eredmények elérésében jelentős helyet foglal el a párt termelési agitációja, a párttagok személyes példamutatása. Az alapszervezet minden tagja valamelyik szocialista brigád közösségébe tartozik. Az 1979-es év ismét nagy erőfeszítések elé állítja a vállalat kollektíváját. Az idei terv 1 milliárd 675 millió forint, amely 10,2 százalékos felfutásnak felel meg. A fő figyelmet arra kell irányítani, hogy jó politikai munkával, személyes példamutatással segítsék a kommunisták a gazdasági célok megfelelő végrehajtását. A tartalmas beszámolóhoz tizenegyen szóltak hozzá, közöttük Nagy Béla, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ezután a tagság megismerte a cselekvési programot, valamint a határozati javaslatot. N. I. Január utolsó vasárnapján a területi bajnokságban szerepLő Húsos SK Is megkezdte a felkészülést az 1978/79. évi bajnokság tavaszi idényére. A csapat őszi teljesítményéről és az idei évre való felkészülés körülményeiről Lantos János edző a következőket mondta: — Erre a bajnoki évre az 1—3. helv valamelyikének megszerzését tűztük ki célul. Ennek teljesítése az elmúlt évi negyedik helyezés után további előrelépést jelentene. Patyi, Iványi. Tóth és Lantos leigazolásával sikerült tovább erősítenünk a csapatot és kedvező körülmények között léphettünk pályára első bajnoki mérkőzésünkön a Szövetkezeti SE ellen. Sajnos, balszerencsés mérkőzésen egygólos vereséget szenvedtünk és ez erősen kihatott az őszi idényben nyújtott teljesítményünkre. Az önbizalmát vesztett társaság a második mérkőzésén is vereséget szenve-. dett Hetényegyházától és első pontunkat csak a harmadik fordulóban Szabadszálláson sikerült megszerezni. Ezután már kezdett összerázódni a csapat. és az idény végére 16 pontot gyűjtöttünk és ezzel pillanatnyilag az ötödik helyen állunk. A sok kihagyott helyzet ellenére, ami több biztos pont elvesztését eredményezte, 35 gólt értünk el. Ebből három játékos szerzett 25-öt. mégpedig Nemcsok 10-et, Patyi 8-at. és Kratofili 7-et. Hatan: Rigó, Lantos. Tóth, Jernei és Nemcsok minden mérkőzésen szerepeit, ők jelentik a csapat gerincét. Hozzájuk számíthatjuk még Patyit is, aki sajnálatos kiállítása miatt nem szerepelhetett néhány találkozón. A felkészülést 16 felnőtt és 4 ifjúsági játékossal kezdtük meg heti háromszori edzéssel. Remélem, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk és az edzések megtartása nem okoz különösebb problémát az amúgy is zsúfolt Alpári úti pályán. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a csapat nevében is köszönetét mondjak bázisszervünk vezetőinek az egész évben nyújtott segítségükért, amely biztosította számunkra a sportoláshoz szükséges feltételeket. Mivel hátrányunk az élenlevőkhöz képest nem jelentős, jó felkészüléssel reményünk lehet, hogy mégis teljesíthessük kitűzött célunkat és így a bajnokság végén legalább a dobogó alsó fokára szeretnénk fellépni. F. T. Egy üzem -egy iskola Nagyszerű gyakorlati példát mutat a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola és a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára, az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom élettel való megtöltéséhez. Lényege az, hogy az általános iskolai tanulmányaik befejezése előtt álló fiataloknak, akik a szakközépiskola könnyűszerkezet-lakatos tagozatára jelentkeznek, a Fémmunkás Vállalat — az iskola által folyósított tanulmányi ösztöndíj mellé — havi 500 forint társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományoz. A szakközépiskola korszerű tanműhelyeiben kitűnő szaktanárok irányításával szakmunkás- és érettségi bizonyítványt kapnak a fiatalok, a III. és a IV. osztályos tanulókat gyakorlati képzésre és összefüggő szakmai gyakorlatra a gyárba viszi a Fémmunkás Vállalat. Erre a kedvező lehetőségre felhívjuk pályaválasztó fiatalok és szüleik figyelmét, akiknek az iskola igazgatósága (Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 24.) és a gyár személyzeti osztálya (Kecskemét, Izsáki út 2—6.) bővebb felvilágosítást nyújt. Ültessünk Móra-fákat! A/f óra Ferenc, akinek századik születésnapját ebben az évben ün- népétjük, a Félegyházi Hírlap 1902. augusztus 24-i számában vezércikket írt „Ültessünk Kossuth fákat” címmel. Leírja benne, hogy a sivatagi népségek valósággal csodájára járnak egy vén körtefának, mely egymagában zöldell akkora nagy kopárságon, mint amekkora távolság van Félegyháza és Pozsony közt. , Csodálatos dolog — írta Móra —, hogy a magyar ember nem szereti a fát. A pásztor békességgel tűri, hogy barma legázolja a susnyó fácskát, a gazda megelégedéssel veregeti meg lova hátát, ha az leharapja az ifjú nyárfa hegyét, a gyerek a legegyenesebb csemetét vágja ki ostornyélnek. Méhol azonban akad egy-egy fa, amire kegyelettel tekint föl az egész tájék népe. De nem a növényt és nem az időt becsülik ez emberek emez öreg fákban, hanem a történelmi emléket. Ez alatt Mátyás király heverészett, amaz alól Rákóczi vetett utolsó pillantást haldokló hazájára, a harmadikat egy negyvennyolcas tábornok nevével fűzi össze a hagyomány. Bevallja Móra, hogy nem híve a hivatalos faültetéseknek. Mert az X hercegnő, vagy Y hercegről elnevezett fákra rá se fütyül a magyar, legföljebb a lovát köti hozzájuk, ha attól nem fél, hogy meglátja a törvény szeme. Ezért mondja: ültessünk Kossuth-fákat! Ezek a fák nem szorulnak semmi hivatalos oltalomra, mert az elnevezés sérthetetlenné teszi őket minden magyar szemében... P' zért javaslom — most én is: ültessünk Móra-fákat! A meg- sokasodott Móra-fák gyökerei a múltba mélyedve, koronái a jövőbe tekintve, levelei hadd susogják tovább a szép Móra-meséket még unokáink unokáinak is. Tóth Miklós KÖZSÉGEK VÁROSKÖZELBEN Kunszállás Kiskunfélegyházától közúton 14 kilométerre északnyugatra, „eléggé távol” az E—5-ös úttól és a vasútállomástól — helyezkedik el a hajdani Kiskunmajsa—Jakab- szállás, az 1954-ben Kunszállás községgé alakult település. Badacsonyi József tanácselnök távol létében Somogyi Tiborné vb- titkárral beszélgettem a község 24 éves fejlődéséről, az 1970. júliusa óta eltelt nyolc év eredményeiről. — A négy város környéki község közül Kunszállás különleges helyzetben van: a községhez tartozik Fülöpjakab település is. Nekünk — tanácsvezetőknek — igen sok és lényeges feladatot kell megoldanunk, mert lényegében „két település” fejlődését kell szem előtt tartanunk: elsősorban a belterületek kialakítását, a kommunális és szociális ellátás fejlesztését. Egy család lett a két település, hiszen az itt élő emberek gondjai közösek. 1970 előtt a lassúbb fejlődés következtében itt is nagy volt az elvándorlás. Sokan Kecskemétre és Kiskunfélegyházára költöztek. A lakosság több mint fele tanyán élt. Amikor 1970. július 1-vél Kunszállás város környéki községgé lépett elő, a fejlődés tervszerűbbé, dlnamikusabbá vált. A korábbi 882 tanyából ma már csak 710- ben laknak. A községben évente 20—25 lakás épült. 1978-ban is nagyot léptünk előre: felépültek az első emeletes szövetkezeti házak, melyek újabb családoknak adtak korszerű, kényelmes otthont. E folyamat tovább folytatódik, hiszen a 8 lakáson kívül még 52 épül a következő években. — Hogyan alakult a kommunális ellátottság a községben? — Míg 1970 előtt gondjaink voltak a járda, a villany- és vízhálózat kialakításával, addig ma már elmondhatom, hogy a sűrűbben lakott tanyás területeken — mintegy 320 tanyába — bevezették a villanyt. A községben felépült a vízmű, sőt Fülöpjakab is vízművel gazdagodott. Ennek eredményeként már 321 lakásba vezették be a vizet. Az eltelt nyolc év alatt olyan létesítmények épültek, mint az új körzeti orvosi rendelő, a pedagógus szolgálati lakások, a napközis konyha, és az óvoda — 1977-ben pedig kisegítő gyógyszertár változtatta meg a község arculatát. Kialakítottuk az első tanyai óvodát is. A szolgáltatásoknál még van javítani valónk, hiszen az itt élők igényei nőnek. Nem mehetnek állandóan vagy Félegyházára, vagy Kecskemétre kisebb-nagyobb bevásárlásaikat intézni. A két élelmiszerbolt és egy húsbolt mellett szeretnénk egy ABC-áruházat is, mely nemcsak a községet látná el, hanem a környező tanyavilágot is. Az eredmények elérésében nagy segítségünkre volt a helyi Alkotmány Tsz, hiszen a munkaképes lakosság mintegy 70 százalékának nyújt megélhetést, s törődik a község arculatának megváltoztatásával is. A községből csaknem háromszázan járnak el dolgozni — zömmel Kecskemétre és Kiskunfélegyházára. Az ingázók nagy részét a kecskeméti vállalatok autóbuszai hozzák-viszik. Az itt élők kulturális igényeinek sajnos, nem felel már meg a jelenlegi kultúrház. A végleges megoldás még várat magára. — Hogyan ítéli meg a vb-titkár a város és a község kapcsolatának alakulását? Bizony kezdetben féltünk az új helyzettől. Nehezen rázódtunk bele a megváltozott viszonyokba. Találgattuk, hogy vajon jó lesz ez nekünk? Aztán az évek teltével kialakult minden. A kezdeti aggályoskodás jó kapcsolattá ko- vácsolódott. Köszönhető ez a város vezetőinek, a vb-titkárnak. az osztályok vezetőinek és dolgozóinak. akik igen sokat segítettek eredményeink elérésében. W. Gy Anyakönyvi hírek Születtek: Csáki András (anyja: Szabó Éva Etelka), Szólya Róbert (Szán- tai-Kis Agnes), Pasztendorf Magdolna (Kovács Rozália Julianna). Sallai Csilla (Fehér Magdolna), Kasza György (Kovács Terézia), Nagy Róbert (Bese- nyeí Julianna), Szentmiklósy Barnabás Jácint (Hegyi Mária), László Tamás (Kakas Agnes), Véninger Brigitta (Kanizsai Rozália). Némedi-Varga Zsófia (Laki Erzsébet), Laczkó Eszter (Jaksa Katalin). Kapus Katalin (Bogár Erzsébet Margit), Bozó Zoltán (Bunford Erzsébet). Balogh György János (Kovács Mária), Forgó Mihály (Kiss Veronika), Veres Marianna (Szemerédi Rozália), Eszik Tibor László (Bodor Ilona), Fekete Károly József (Fricska Mária), Andrási Marianna Rózsa (Faragó Terézia) Sallai Beáta Erzsébet (Csányi Erzsébet), Jankó Erzsébet (Ajtai Rozália), szecsődi Szilvia (Varga Ilona), Bense Tibor (Nemes Erzsébet), Seres István (Atkári Erzsébet), Nagy Gábor Imre (Kis Irén), Fekete Jenő (Kovács Erzsébet), Iványi Róbert József (Tóth Zsuzsanna Katalin), Dósa Csaba (Palotás Ilona Mária). Házasságot kötöttek: Nemcsok József és Pap Ottilia, Dányi László és Szeri Mária Márta Varga Károly és Mizsel Piroska, parádi Zoltán és Fekete Erzsébet Ildikó. Meghaltak: Lócskai János, Arany Jj u. 53; Patyi Péterné Mészáros Anna, XI. körzet 152; Mészáros Lajos, Des- sewffy u. 21: Tomodán Vazulné Sárdl Margit, Szánk; Kőrös Sándorné Gál Etelka, Tiszaalpár; Csenki Mihály né. Csabai Márta, Z. körzet 84; Fábián Antal. Körösi Csorna Sándor u. 3; Csenki József Bercsényi u. 25; Fazekas Ferenc, Damjanich u. 6/c; Vetró János- né. Dongó Anna, Bercsényi u. 16; Fekete István, Daru u. 22/a; Tapolcsányi Józsefné Tajti Rozália. Vörös Hadsereg u. 26: Varga Jánosné Trombitás Rozália, Budapest: Ungi Péterné Sél- lei Erzsébet, Tiszaalpár: Kapus Józsefné Görög Erzsébet. VIII. kér. 104; Dobos Sándorné Cseszkó Matild Viktória, Kilián Gy. u. 21; Tarjányi Jánosné. Kovács Erzsébet, Nádasdy u. 12; Ku- csora Sándor, Romhányi u. 13: Barta Mát.vásné Mencser Julianna. XII. kér. 8: Zsákai Zsigmond, Dessewffy u. 8; Galló István Mihályné Csányi Ilona Mária. Lenin u. 50; Csáki Sándor, XI. kér. 151/a. Ficsór János, Tanya sor 30; Pintér Sándorné Nánási Erzsébet, XII. kér. 97; Bense Sándorné Varga Mária Lónyai u. 10; Fekete Sándorné Bibok Julianna Madách u. 2: Holló Gábomé Pap Rozália, Nádasdy u. 12; Tóth János, Gábor A. u. 29. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán és Gátéron február 10-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza. Lőwy Sándor u. 6. Ugyanezen idő alatt Pálmonostora, Petőfiszállás és Kunszállás községekben az ügyeletet dr. Csőke András látja el. Lakása: Kunszállás, telefon: 7. (A Lenin Tsz közös állatállomány ügyeletét dr. Fekete Miklós látja el.) A Móra Ferenc Művelődési Központ programjából A XX. sz. francia irodalom egyik legtehetségesebb tagja Jean Anouilh; írói pályája a húszas évek végén indult. Becket vagy Isten becsülete c. drámáját mutatja be Üjlaky Károly és Sipeki Tibor február 15-én. 18 órakor a Móra Ferenc művelődési központban. A mai néző számára mit mondhat Anouilh darabja? Istvanné, Bajza u. 45. alati lakos — úgy is. mint a Hazafias Népfront V. kerületi bizottsági tagja — levélben keresett fel. Január 26-án a nyilvános telefonállomásokat bejelentő cikkünknek örülnek, mert a volt II. Petőfiváros lakóinak is nagy szükségük van a telefonra. Ezt kérdezi: „Reméljük, a Városi Tanács nem gondolja komolyan ezt az új nevet, hogy ,,V. kerületi új osztás”? És egy néhány nevet is javasol helyette. Kedves Olvasónk! Igaz, hogy a tanács pénzügyi terve a 16. oldalon „V. kerületi új osztás”-nak jelöli a helyet, de csak a jobb megértés kedvéért, mert egyelőre sem a Gizella- telep, sem a Petőfiváros nem hivatalos elnevezés. Hiszen Fekete János idézett könyve — amire hivatkozik — világosan leírja, hogy az V. kerület Kossuthváros. Szép név Az ember nem mindig maga választja „szerepeit", feladatait: de kell, hogy vállalja sorsát hittel, jó- és jótakarással. • • • Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára tart politikai tájékoztatót február 9-én, pénteken 17 órakor a Kiskunfélegyházi Városi Tanács nagytermében a Nyugdíjas Pedagógus Klub és az Asszonyklub tagjai számára. Érdeklődőket is várunk. ez. kar lenne újabbat kitalálni, legfeljebb egy „kert” szócskával ki kellene bővíteni: „Kossuth-kertvá- ros" — és a Kaffka Margit utcán túl eső részt is hozzácsatolni, mert ott volt az V. kerület határa. A másik észrevételt az épülő Petőfiváros lakóitól kaptuk, akik sajnálattal látták, hogy a nyilvános telefonállomások kijelölésekor a névsorból kimaradtak. Javasolták, hogy a tanácsházához tervezettet vigyék ki az ő városrészükbe. Indokuk: a város közepén amúgy is sok telefon van, nappal bármelyikről lehet sürgős esetben hívni, éjjel pedig a közelben levő tűzoltóságtól, rendőrségtől. muhkásőrségtől stb. helyről, míg Petőfiváros — egyelőre — teljesen telefon nélkül van. T. M. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 11S, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál én kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHl 215—98/162 pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 SZÓT KÉR AZ OLVASÓ Egyik kedves olvasónk. Solymosl
