Félegyházi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-51. szám)
1979-01-05 / 1. szám
Községek városközeiben Petőfiszállás Kiskunfélegyházától közúton nintegy 14 kilométerre délre, az E—5-ös út közelében helyezkedik el a hajdani városhoz tartozó „Ferencszállási tarfyák”-ból 1952. január 1-ével községgé szerveződött Petőfiszállás. Józsa Illés megbízott tanácselnökkel beszélgettem a község 26 éves fejlődéséről, az 1970 júliusa óta eltelt nyolc, év eredményeiről. A — Községünk a városkörnyéki községek közül a legnagyobb területtel — 6778 hektárral — és a legnagyobb tanyavilággal rendelkezik. A belterület kialakítása csak 1963-ban kezdődött meg, a fejlődés azonban nagyon lassú ütemű volt. Ennek tulajdonítható, hogy igen nagyarányú volt az elvándorlás, mely az 1970-es évek közepéig tartott. Példaként említeném, hogy míg 1960-ban 3157 lakosa, addig 1978-ban 2223 lakosa volt a településnek. Azt is el kell mondanom, hogy 1970- ig sem járda, sem kiépített vízhálózat nem volt a községben. 1970. július elsejével Petőfiszállás városkörnyéki községgé „lépett elő”. Ez időtől kezdődően megindult a nagyarányú fejlődés. Az új helyzet adta lehetőségek, a megváltozott viszonyok eredményeként már 1971-ben megépült a vízmű, egy mélyfu- ratú kút és 2,7 kilométer vízvezeték. A fejlődés — kisebb-na- gyobb zökkenőktől eltekintve — töretlen maradt. A közművelődési és szociális ellátottság fejlesztése volt azidőben a legégetőbb probléma. 1975-ben, a régi tanácsháza épületéből felújítással három iskolai tanterém, továbbá körzeti orvosi rendelő — szolgálati lakással — került átadásra. Ezt követően minden évben valami újjal — a község arculatát megváltoztatni kívánó létesítménnyel — léptünk előre. 1976- ban egy kilométer járda és három kilométer kisfeszültségű villanyhálózat épült. 1977-ben 25 férőhelyes napközi otthonos óvoda és száz adagos konyhaépület kialakítására került sor. Tavaly — 1978. szeptember 1-én — átadtuk az óvoda újabb foglalkoztatótermét. Megkezdtük — december első napjaiban — a központi iskola két tanteremmel történő bővítését is. — Jelenleg hogyan alakul a községben a lakásellátottság? — 1976—1978-as évek között 119 házhelyet alakítottunk ki. Jelenleg 20 telek értékesítésre az OTP-nek van átadva. A községben a folyamatban levő építkezések száma 56, és 20 olyan lakás van, amelynek készenléti állapota 85—90 százalékos. Két év alatt 35 használatbavételi engedélyt adtunk ki. Mindezek a számok azt mutatják, hogy az itt lakó embereknek ma már nem az a célja, hogy a városba költözzenek, hanem új, kulturált körülményeket megteremtve, itt a községben éljenek. Ennek érdekében építettünk 1978- ban egy kilométer vízvezetéket is. A IV. ötéves tervben megkezdett tanyavillamosítási mozgalom jelenlegi állása szerint 490- re emelkedett a villamosított tanyák száma. Ez is igen jelentős fejlődés eredményeként valósulhatom meg. A község munkaképes lakóinak — 1200 dolgozónak — zöme a község három gazdaságában — egy termelőszövetkezetben és 2 szakszövetkezetben — tevékenykedik. December első napjaiban indult be az áfész savanyítóüzeme, mely további munkaalkalmat biztosít a község lakosságának. Csupán 310-en járnak el a községből részben Kiskunfélegyházára az üzemekbe, részben más városokba. Az itt élők kulturális igényeinek kielégítése érdekében befejezéshez közeledik a művelődési ház teljes felújítása, a művelődési házon belül a könyvtár kialakítása. — Hogyan látja a város és a község kapcsolatának alakulását a megbízott tanácselnök? — Az eltelt 26 év alatt én vagyok a negyedik községi vezető. Rövid — háromhónapos megbízatásom óta csak jót mondhatok. A városi tanács titkárától és a szakosztályoktól nagy segítséget kapunk úgy a napi munkánk, mint a nagyobb . feladatok végrehajtására. W. Gy. v.v.v.v.-.v.v.v.v.v.v.v.'.’.v.v.-.v.v.v.vXv.v.vXvXv; Képes híradó \ m • Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában is jelentős részt vállalnak az önkéntes kollektívák a termelési feladatok megvalósításában. A szabászat József Attila és Kállai Éva brigádja még éjszakai műszakot is vállalt többször azért, hogy másnapra elegendő munkája legyen a tűződének. Felvételünkön Pintér Lajosné a Kállai Éva brigád egyik tagja, aki társnőivel együtt nem sajnálta az éjszakáját. • ^ Gyapjú- és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemében elismerésre méltó szorgalommal dolgozik a Hámán Kató nevét viselő szocialista brigád. Tervüket állandóan száz százalék felett teljesítik é9 kifogástalan munkájukkal, a gondosan kijavított zsákok tíz- és tízezreivel segítik a gyapjú szállítását. Képünkön a brigád néhány tagja munka közben. • Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárának dolgozói a múlt esztendő elején vállalták, hogy december 10-re befejezik az éves tervüket. A sikerhez nagymértékben járultak hozzá a gyár szocialista brigádjai. Felvételünkön Drozdik Antal lakatos, az aranykoszorús Április 22. brigád tagja atomerőművi berendezés megmunkálásán dolgozik. Városcsúfítás helyett városszépítés A Kertgazdaság című szak- folyóirat magyar, orosz, angol és német nyelven „Pihenőpark elhagyott bányagödör körül" címen érdekes leírást ad a kőbányai szocialista brigádok parkja keletkezéséről. A cikket — melynek szerzői: Szász Péter, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és Tarjányi Ferenc, a Fővárosi Kertészeti Vállalat mérnökei — nagy érdeklődéssel olvastam. Először azért, mert a gyakorlatban mutatja be, hogyan lehet a tájon ütött sebeket eltüntetni, megszépíteni úgy, hogy az odavarázsolt zöldterület a városlakók pihenését, felüdülését szolgálja. Azért is nagy öröm a tőlünk távoleső Kőbányai pihenőpark megvalósítása, mert nekünk is vannak hasonló területeink, melyekből kicsinyben ugyanazt tudnánk csinálni, mint a kőbányaiak nagyban. S ami igen fontos, a kivitelezők egyike: Tarjányi Ferenc kertépítő mérnök félegyházi öregdiák és a félegyházi Városszé- pítészeti Bizottság aktív tagja is. Olvasható az ismertetésben, hogy honnan és milyen segítséget kaptak a kőbányaiak az intézményektől, közületektől, de különösen figyelemreméltó, hogy Kőbánya több mint száz vállalatának, üzemének dolgozói ütemterv szerint, naponta végezték a kertépítési munkát. Ügy érzem, hogy „csak" tervezés és szervezés kérdése az egész, mert nálunk is vannak városszerte a szépért, jóért lelkesedő lakosok, szocialista brigádok, akik hajlandók lennének áldozatot is hozni, ha előre megmutatná valaki a célt, amelyet el kell érni. Próbáljuk talán előbb a téglagyári kubikgödröket, utána a Szegedi út melletti — most szemétlerakóhelyül szolgáló — vadvizek környékét rendezni. Tóth Miklós A KIMSZ megalakulására emlékeztek Űj évet kezdtünk A Vörös Csillag Tsz ízlésesen berendezett „PadJasklubjähan” vetélkedőt rendezték, a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőn több vállalat és intézmény KISZ-fiataljai vettek részt. A csapatok tagjait a szövetkezet autóbuszával szállították a 'helyszínre. A vetélkedő témája természeteden az évfordulóval volt kapcsolatban. A rendkívül színvonalas vetélkedőn végül is első lett az Április 4. Vegyipari Gépgyár csapata, második az óvónők csapata, harmadik a Vöinös Csillag KISZ-szervezetének csapatat Másnap a városi pártbizottság tanácstermében a 60. évforduló tiszteletére ülést tartott a városi KiISZ-bizottság. Az ülésen megjelent Kiss Já- ■ nos, a KISZ KB titkára, dr. Adorján Mihály a megyei KISZ- bizottság titkára, Sztamojev András, a városi partbizottság első titkára, dr. Dobos Ferenc tanácselnök, valamint a városi KISZ-szervezetek képviselői. Ünnepi beszédet mondott Lpacs Ilona a városi KISZ-bizottság titkára. Némedi László Évzáró ünnep a brigádnál A VSZM kiskunfélegyházi gyárának Anyagellátás szocialista brigádjáról többször hallottunk és írtunk, különösen akkor, amiirívszázadok óta önfeledt, vi- fd dám hangulat, derűs jó- kedv és vad tivornyázás veri fel szilveszter éjjelének és újév hajnalának csendjét. Az embernek tetsző szép zene ösz- szekeveredik a rekedt dudák és spicces emberek borízű hangjaival, a csendes bűntudat a hangos fogadkozásokkal. S a takarékossági fogadalmat tett polgár máris elkezdi vállalásának teljesítését: BUÉK — dadogja és ezzel megtakarít 3 szót, 15 betűt. De közben nem veszi észre, hogy kiesett az üveg dugója és a zsebe pálinkával lett tele. Az is hagyomány volt nálunk, hogy ilyenkor statisztikát közöltünk arról, hogy hány üveg ital, mennyi linóm étel fogyott el egyetlen éjszaka folyamán, de ez a statisztika hamis volt, hiszen ha két ember közül az egyik négy deci, a másik négy liter szeszt fogyasztott el, akkor a statisztika szerint az egy főre eső szeszfogyasztás 22 deci. Nem akarunk ünneprontók lenni. Távol áll tőlünk. Mi is szeretjük a jót és szépet, ételből, italból, mulatságból egyaránt. De modern, művelt, újtípusú emberhez méltóan. S ebben a szellemben kívánunk minden kedvet olvasónknak eredményekben, sikerekben gazdag, igazán boldog, békés új esztendőt! Tó—s. • Jól érezték magukat a nyugdíjasok. A kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet vezetői minden éviben összehívják nyugdíjasaikat üzemlátogatással és uzsonnával egybekötött baráti beszélgetésre, hogy így is ápolják a munkahely és volt dolgozóik kapcsolatait. Az 1978. évi nyugdíjas találkozót december 30-án 9 órakor tartották, almikor Bondor László elnök köszöntötte a -vezetőség névében az idős munkatársakat, s beszámolt nekik az alapítástól elteLt harmincadik év fontosabb eseményeiről. Kiemelkednek közülük a tagság áldozatkészsége révén beszerzett nagy teljesítményű célgép beállítása és a francia export ind ulása. Régi szép szokás náluk az is, hogy ilyenkor tartják meg együttesen az év utolsó hónapjára eső névnapokat, és 'köszöntik fel az András, Tamás, István, János stb. nevű munkatársakat. téem. Lapunk 1978. december 29-i számában, az Új rendeletek című cikkben értelemzavaró elírás történt. A helyes szöveg a következő: ...a közkutak használati díját... Szocialista brigádvezetők kai1 leleményességük folytán — az egyébként veszendőbe kerülő huflladlékanyag feldolgozásával és értékesítésével komoly összegeket. utaltak át az idős emberek megsegítésére nyitott csekkszámlára. Az 1978. év zárása is méltó a jó hírű brigádhoz. bizonyítva, hogy nem adminisztratív eszközök. hanem a kollektíva öntudata és embersége tartják össze és jellemzik cselekedeteiket. A brigád legidősebb tagját. Téglás Jánost búcsúztatták az év vége közeledtével. méltatva azt a becsületes munkában eltöltött --32 esztendőt, amivel János bácsi hozzájárult a brigád. az üzem jobb eredményeihez. a szebb élet, a szocializmus céljainak megvalósításához. Akár Petheő Géza gazdasági igazgatóhelyettes, akár _ Dudás Péter anyagosztály vezető-helyettes, akár a legfiaialaibb brigádtag: Zsigó Margit szívből jövő, keresetlen szavait idézzük, vagy az átadott, jutalmakat. nézzük, kiérződik az, a szeretet, és megbecsülés. melynek szép emlékévei távozik az üzemből Téglás János. Egy mondat erejéig mégis ki kell emelnünk a brigád ajándékát, a Bükfürdőre szóló kétszemélyes üdülőjegyet, melyet a szakszervezet hozzájárulásává1! biztosított Jani bácsi részére. tanácskozása Kiskunfélegyházán, a városi pártbizottság nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a Bács megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetői. A napirenden: tájékoztatás az 1978. 1 évi munk'averseny-mozga- lom teljesítéséről, valamint az. 1979. évi versenyvállalások célkitűzéseinek ismertetése és jóváhagyása szerepelt. A BIK Vállalat Szakszervezeti és Munkaverseny Bizottsága által írásban kiadott tájékoztatóhoz Kalmár Pál igazgatóhelyettes mondott szóbeli kiegészítést, örömmel jelentette be, hogy a Láng Gépgyár munkásainak kezdeményezéséhez, a félegyháziak versenyfelhívására csatlakoztak a megye összes BIK kirendeltségei és az 1977. évi 68 brigád helyett 1978-ban 81 brigád, a 788 dolgozóval szemben 833-an tettek vállalásokat. Az írásos és a szóbeli tájékoz• Kalmár Pál igazgatóhelyettes szóbeli kiegészítőt mond. tató az elért eredmények mellett foglalkozott a hiányosságokkal is, és utat mutatott a pozitív kezdeményezések továbbfejlesztésére, a kedvezőtlen jelenségek felszámolására. Az 1979. évi szocialista munkaversenyt, a SZOT és a KISZ december 17-i felhívásában közölt irányelveket is figyelembe véve. a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója és 133 napos dicsőséges fennállása tiszteletére indították. A célkitűzéseket 22 pontban foglalta össze a javaslat. A tervteljesítéstől kezdve a lakossági forgalom növelésén át a termelékenység emeléséig, a költségek csökkentésétől a társadalmi munkáig, az önképzéstől a munkafegyelem biztosításáig, a fogyasztói érdekvédelemtől a brigádnaplók pontos, folyamatos vezetéséig minden szerepel, amivel a kereskedelmi dolgozók saját területükön hozzá tudnak járulni a népjólét emeléséhez, a fejlett szocialista társadalom kialakításához.’ T. M. T—s Nyugdíjas találkozó rtLEGYHAZl KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népp kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Kiskunfélegyháza, Mars tér 1. Telefon: 115, US, S7I. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHi ti»-«/Itt pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-733 Index: 25 908 ISSN 0133-3554 Helyreigazítás
