Félegyházi Közlöny, 1978 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-29 / 52. szám
M JHinátu ke don óltuu ónknak kóld&g. iíf érni kívánunk Befejeződtek az év végi MHSZ-közgyfilések Kiskunfélegyháza városhoz tartozó valamennyi MHSZ-klub november—december hónap folyamán ütemterv szerint — eredményesen megtartotta év végi klubközgyűlését a tagság érdeklődése és tevékeny részvétele mellett. Az MHSZ városi vezetősége mellett működő tanácsadó testület tagjai és a fegyveres erők helyi alakulatának képviselői is megjelentek az ünnepi klubközgyűléseken. Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában az MHSZ lövész- és tartalékos klub együttes közgyűlésén részt vett a teljes klubtagság. A megjelentek között voltak az MHSZ tanácsadó testület tagján kívül a városi pártbizottság és a honvédség helyi alakulatának képviselői. Megemlékezés hangzott el a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, majd beszámoló a lövész- és tartalékos klub munkájáról. Ezután megvitatták a költségvetést és elfogadták az 1979. évi munkatervet. A közgyűlésen felszólaltak az MHSZ szocialista brigádok vezetői is. Számot adtak a szocialista munkaverseny keretében tett vállalásaik teljesítéséről, és arról, hogy együttes munkájukkal hozzájárultak a gyár feszített termelési tervének december 10-re történt teljesítéséről. Az MHSZ-főtitkár által meghirdetett szocialista versenymozgalom a gyárban eredményesen zárult, amihez őszinte szívből gratulálunk. A gyárban dolgozó MHSZ szocialista brigádok az MHSZ' különböző létesítményein mintegy 15 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek ez év folyamán. Ígéretet tettek arra, hogy 1979- ben mindent elkövetnek, hogy a kiskunfélegyházi városi MHSZ lőterén az új légpuska lőcsarnok építkezési munkálatai minél előbb befejeződjenek. A KVG-ben megtartott év végi klubközgyűlés valamennyi résztvevő számára emlékezetes marad: többen részesültek MHSZ megyei és városi titkári elismerésben. Kocsis János, a lövészklub titkára és Móczár Mihály, a tartalékos klub tagja MHSZ-főtitkári oklevél kitüntetést kapott. Dr. Albrecht Sándor Savanyítóüzem Petőfiszálláson Befejeződött Petőfiszálláson az ÁFÉSZ beruházásában a tartósítóüzem építése. Megtörtént a műszaki átadás és az üzembe helyezés. 400 mázsa fejes káposzta feldolgozását határozták) el. Ezt 1979 első negyedévében kívánja a szövetkezet forgalomba hozni, a város és a szövetkezethez tartozó községek kereskedelmi egységeiben. Az 1979-es gazdasági éviben 13 —15 vagon különböző fajta savanyúságot tervez a szövetkezet előállítani és forgalomba hozni. Ehhez a szükséges feltételek megvannak, megtörtént a létszám kialakítása, a munka megindult Az ÁFÉSZ kettős célt valósít meg. Tovább növelte a lakosság áruellátását Munkalehetőséget teremt a községben. KÖZSÉGEK VÁROSKÖZELBEN: Gátér község Bács-Kiskun megye egyik kis települése. Kiskunfélegyházától keletre, mintegy kilenc kilométerre fekszik. Az Elnöki Tanács 1970. július ’ 1-ével Gátért városkörnyéki községgé nyilvánította. Az új helyzet, a korábbiaktól eltérő körülmények mennyire befolyásolták a község fejlődését? — erre kértem választ, amikor felkerestem Bálint Mihályt, a község tanácselnökét. — 1954. május elsejétől vagyok a község tanácselnöke. A megválasztásom óta eltelt 24 év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a település. Akkor — 1954-ben — még villanyunk sem volt. Áz év november 7-re gyulladt ki az első villanykörte a községben. Se járdáról, sem vízvezetékről nem beszélhetek, mert akkor ilyenekkel nem rendelkeztünk. Aztán jöttek a lassú fejlődés évei, A mintegy 1500 lakosú, zömmel mezőgazdasági munkával foglalkozó községben megkezdődött a járdaépítés, a vízvezeték-hálózat kialakítása, a kulturáltabb életkörülmények megteremtése. A fejlődés üteme nem volt kielégítő. Sokan a városba költöztek, jobb munkalehetőséget, jobb életkörülményeket remélve. Tizenöt év alatt — 1970-ig — az utcák hossza hét kilométerre nőtt, a kommunális ellátottság is ütemesen fejlődött. Négy kilométer járdát, két kilométer vízvezetéket és a belterületen öt kiloméGátér tér hosszúságú villanyvezetéket építettünk. — Az új helyzet — a város- környéki községgé nyilvánítás — óta milyen fejlődést mutatott a község ? — 1970-ben még 1471 lakosa volt a községnek, ma csupán 1300-an lakják. 257 lakás van a belterületen, 165 lakás a külterületen, a tanyavilágban. A községben élő családok az eltelt nyolc év alatt életkörülményeik megváltozásában is jól érezték a változást, az intenzívebb fejlődést. 1971-ben megépült a művelődési ház, 1973-ban a törpe vízmű, 1977- ben az ABC-áruház. Lakásellátottságunk száz százalékos, lakásigénylő nincs! Minden lakásban ég a villany. A belterület 257 lakásából már 220-ba bevezették a vizet, s egyre többen alakítanak ki fürdőszobát. A fejlődés eredményeként 1970-től 1978-ig három kilométer hosszú utcát nyitottunk. Az itt felépült házak minden igényt kielégítenek. A korábbi négy kilométeres járdahálózattal szemben ma 6,5 Kilométer a járdák hossza, a vízvezeték-hálózat 2 kilométerről 6,5 kilométerre emelkedett. A villa* mosított tanyák száma is csaknem a duplájára nőtt: 1970-ben harminc, 1978-ban ötvennyolc tanyába vezették be a villanyt. A község munkaképes lakóinak zöme Kiskunfélegyházára, Csong- rádra, Hódmezővásárhelyre a különféle ipari üzemekbe és a környék termelőszövetkezeteibe jár dolgozni. A Keleti Fény Mg. Tsz gátéri üzemegységében kilencve- nen, a szomszédos állami gazdaságban és tsz-ekben kilencvenen dolgoznak. Otthon, a háztáji gazdaságokban 160-an tevékenykednek. Reggel öt órától kezdve mintegy 20 vállalat, szövetkezet autóbuszai viszik—hozzák a gátéri munkaerőt. — Hogyan alakult a község és a város kapcsolata az eltelt nyolc év alatt? — Kezdetben bizony voltak nehézségek. A „járási helyzet” megszokott viszonyaiból „át kellett állni” a közvetlenebb, szorosabb kapcsolatteremtésre. Ma már elmondhatom, hogy igen jó az együttműködés. A városi tanács vezetői, különböző osztályok minden segítséget megadnak, hogy munkánkat eredményesen végezzük. A fejlődés, mely az eltelt nyolc év alatt ige1’ jelentős volt, nagyrészt az ő ellenőrzéseiknek, segí tőkészségüknek, jő tanácsaiknak is köszönhető — fejezte be a beszélgetést Gátér tanácselnöke. W. Gy. „Árok is van, gödör is van...” — Maga a rikkancs? — tette fel a kérdést az egyik látogatóm, amire nem tudtam azonnal válaszolni. Csak a kisegítő kérdések vezettek rá, hogy kérdezőm a rikkancsot tartja egyedül olyan embernek, aki minden kérdésre tud válaszolni. Az elmúlt évtizedek során én is voltam betűszedő, nyomdászmester, igazgató, meg rikkancs is. Már 25 éve tanácstag vagyok, és mégis arra kényszerülök, hogy egy olyan rikkancsot keressek, akitől választ kaphatnék arra, hogy ki voltak azok, akik körzetemben, az Ady Endre utca 12. számú ház melletti köznél feltúrták az utat, eltorlaszolták a járdát, betömték az esőcsatornát, elvizesítették az épület falát? Az ismeretlenek, amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan eltávoztak. Otthagyták a balesetveszélyes nyitott árkot, a falakat elvizesitő földet. Ki a felelős? Ezt kérdezném meg, ha találnék olyat, aki választ tudna adni. T. M. Űj rendeletek A városi tanács a közelmúltban tanított ülésén 3 rendeletet alkotott. Az 1/1978. számú rendeletével! hatálytalanította! a közutak használati díjáról korábban alkotott 1/1975. és a 2/1976. számú rendeletéit azon indokkal, hogy a közutak használati díját időközben országosa n jogilag ismét szabályozták. Főként a közelgő népszámlálás előkészítése érdekében került sor a házak számozásáról és a háztáblák elhelyezéséről szóló 3/1978. S2áimú tanácsrendelet alkotása. A rendelet lényege, hogy az összes épületek és beépítetlen telkek számozását felül kell vizsgálni és az épületeket egységes új házszámtáblákkal kell ellátni. Az egységes táblarendszer elhelyezéséről és a régi táblák leszedéséről elsőízben valamennyi jelenleg ‘kialakított és számozandó belterületi ingatlanon a városi tanács vb műszaki osztálya gondoskodik. A rendelet szerint az új tábla és a kihelyezéssel járó költségek az ingatlan tulajdonosait terhelik. A felmerülő költség postán történő befizetéséhez a munkát elvégző dolgozók a tulajdonosok részére a befizetési csekkeket át fogják' adni. A későbbiek során újabb építések, stb. esetén a házszámtáblák beszerzése és elhelyezése a tulajdonosok kötelessége lesz. Ezen kötelezettség teljesítését a műszaki osztály határozattal előírhatja, vagy a kötelezett költségére elvégeztetheti. A táblák kicserélése jelenleg nem érinti a külterületet. A belterületen az utcákra nem osztott területek — mint pl. a Bi- kihegy stb. — házszámozása változatlan marad. A táblák olvasható állapotban tartása és pótlása a tulajdonos (kezelő) kötelessége. A rendelet megszegése szabálysértésnek minősül és a megszegő, vagy mulasztó 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A lakosság régi igényét teljesítette a városi tanács azzal, hogy 2/1978, szám alatt rendeletet alkotott a temetőkről. A rendelet tartalmazza a sírhelyekkel, díszsírhelyekkel, és urnafülkékkel, a síremlékekkel, a temetői munkákkal, a temető rendjével, a nyitvatartással, éa tájékoztatással kapcsolatos szabályokat, végül szabálysértési rendelkezéseket tartalmaz. Mivel következő számainkban a rendeletet részleteiben ismertetni kívánjuk, így előzetesként csak annyit, hogy a rendeletalkotás kapcsán a városi tanács végrehajtó bizottsága az ún. Alsótemetőben történő temetkezési korlátozásról korábban hozott határozatait visszavonta. Ezek szerint az Alsótemetőben most már nemcsak a korábban ott eltemetettek hozzátartozói, hanem bárki temethető. A temető jelenlegi területe azonban nem bővíthető. A városi tanács a közel jövőben anyagi erejéhez mérten és fokozatosan gondoskodni fog az Alsótemetőben a szükséges és még hiányzó feltételek megteremtéséről. Dr. Korponai Zoltán vb-titkár. Minőségi követelmény a felvásárlásnál A kiskunfélegyházi ÁFÉSZ évente jelentős mennyiségű baromfit, nyulat, galambot vásárol fel at kisgazdaságoktól Milyen eredményeket értek el az idén? — kérdeztük Sarok Ferenc főosztályvezetői — A szövetkezet évi felvásárlási forgalma 105 millió forint, amelynek 75 százalékát a szövetkezet keretében működő 11 szakcsoport 1340-es taglétszáma állítja elő — mondta Sarok Ferenc. — Az idén 93 vagon baromfi — főleg hízott májasliba — került átvételre. Felvásároltunk 4,5 vagon nyulat, ez 26 százalékkal1, 3,5 vagon galambot, ez pedig 6 százalékkal több az elmúlt évinél A kisgazdaságoktól az idén 156 vagon zöldséget, gyümölcsöt vettünk át, 16 százalékkal kevesebbet az elmúlt évben felvásárolt mennyiségnél A csökkenés oka főleg a kedvezőtlen időjárás. Fontos feladat a jövőt illetően, hogy a szakcsoportok közreműködésével a kisgazdaságokban növekedjék a termelt áruk minősége. Az ÁFÉSZ — éppen ezért — szakemberek bevonásával, módszertani előadásokat szervez a szakcsoportok és háztáji termelők részére. Különösen a májas hízott libánál kell javulásit elérni, mert a világpiacon csak minőségileg megfelelő árut tudunk eladni — fejezte be a beszélgetést Sarok Ferenc elvtárs. N. I. A Petőfi Általános Iskola tornatermében több mint száz induló részvételével rendezték meg Kiskunfélegyháza 1978. évi asztali,tenisz-baj nokságát serdülő és ifjúsági korú lányoknak és fiúknak. A végig igen jól szervezett versenyen miniden versenyszámban nagy küzdelem alakult ki a helyezésekért Ez a kiélezett küzdelem az erők kiegyensúlyozottságát is jelentette, alaposan meg kellett küzdeni a végső győzteseknek a sikerekért. A sok jó teljesítmény közül kiemelkedett a fiúk közül: Ambrus Tibor, Fekete István, Beke Lászlói, » lányok köziül pedig: Aradi Gertrud és Fóris Anikó teljesítménye. A verseny befejezése után Hegedűs Flórián, a versenybíróság elnöke osztotta ki az érmeket, és a tiszteletdíjakat. Eredmények: Fiú egyéni kezdők: 1. Hup Zoltán 2. Zetkó Tibor 3. Da- nics József 4. Kapusi Ferenc. Serdülő egyéni: 1. Ambrus Tibor 2. Fekete Imre 3. Kürtösi János 4. Csabai László. Ifjúsági egyéni: 1. Fekete István 2. Beke László 3. Dósai Pál 4. Kövesd! István. Leány egyes kezdők részére: 1. Aradi Gertrud 2. Fóris Anikó 3. Csőke Krisztina 4. Horváth Andrea. Leány páros, kezdők részére: 1. Aradi—Fóris, 2. Csőke— Horváth. Fiú páros, kezdők részére: 1. Hup—Móczár, 2. Zetkó—Bibok, 3. Mészáros—Nagy, 4. Praczu—Dénes. Serdülő fiú páros: 1. Kovács—Ambrus, 2. Hatvani—Kürtösi, 3. Várad! —Csabai, 4. Bartucz—Fekete. Fiú ifjúsági páros: 1. Beke—Fekete, 2. Dósai—Török, 3. Kövesd!—Losonczi, 4. Pólyák—Balatoni. Serdülő vegyespáros: 1. Fóris Anikó—Hup Zoltán, 2. Horváth Andrea—Fóris István, 2. Csőke Krisztina—Danics József, 4. Aradi Gertrud—1Tábi Attila. Farkas Tibor • A Tóth Kálmán teremlabdarúgó kupa harmadik helyezettje a Szövetkezeti SE csapata. Gyermekek karácsonya A fejlődő Kunszálláson «A Kiskunfélegyházi Városi Tanács, a művelődésügyi osztály és a városi úttörőelnökség fogadást adott a tanulásban és úttörőmunkában kiváló eredményt elért pajtások részére. A Batthány Általános Iskola előcsarnokában felállított és szépen feldíszített, kb. 6 méteres fenyőfa várta a meghívott 172 úttörőt és kisdobost. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte a gyerekeket, majd jó szórakozást kívánt a további műsorhoz. Vidám dalolás után a Bartók Gyermekszínház öt művésze adott műsort. A műsor után finom uzsonna következett, majd ének és közös táncolás szerepelt a programban. Ezután Bordás Éva városi úttörőtitkár átadta az ifjúsági bizottság ajándékait. Vidám vetélkedő következett, melyen további ajándékokat nyerhettek a résztvevők, így mindenki gazdag élményekkel térhetett haza. A tanyai kollégiumban is hangulatos fenyőfaünnepély volt. A műsort a tanulók maguk állították össze, egy érdekes népi játékot is bemutattak. Laczkó Gyuláné, a kollégium igazgatója köszöntötte a gyerekeket, majd átadta a sok-sok ajándékot, melynek nagy részét a Lenin Mg. Tsz, valamint a művelődési osztály adományozta. Szombaton újabb rendezvény várta a gyermekeket. A Fegyveres Erők Klubjában vidám gyermekvetélkedőt rendeztek, melyen bemutatkozott Pfeifer Mária bűvésznő. Ezt a műsort a FÉK vezetősége karácsonyi ajándéknak szánta a gyermekeknek. Itt említem meg, hogy 1979. ja• Dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke köszönti a gyerekeket. • Kipróbálják a játékokat. (Kép és szöveg Némedi László) nuár 2-án „Pótszilveszter gyerekeknek” címmel újabb szórakozási lehetőséget nyújt a FÉK vezetősége, melyre minden általános iskolás gyermeket szeretettel várnak. Amikor kerületi párttitkár voltam, és Kunszállás az alapszervezethez tartozott, a III. kerületi népnevelők fáradhatatlan munkája is besegített az Alkotmány Tsz szervezésébe, megalakulásába. Érthető hát, hogy miért érdekel Kunszállás jelene, jövője egy kicsivel jobban, mint a többi három községé. Nem állíthatom, hogy akkor minden simán ment. Azóta egy család lett a két község, alkotóinak biztos megélhetést biztosít a tsz, mely lendítő motorja tett úgy az egyéni, mint a közösség fejlődésének. Az üzletház, a takarékszövetkezet, a gyógyszertár, az óvodák és egyéb középületek Is ezt "bizonyítják. Most egy újaibb, nagy lépést tettek a fejlődés útján. A Dózsa-sé- tány 77. elnevezésű lakásszövetkezet tervezett 60 lakásából átadták a község legelső emeletes házait, kétszer négy lakással. Az új lakók feile tsz-tag, többségük 30 éven aluli. A szép épületek, korszerű, kényelmes lakások Kertész és a Bálint építőbrigádok munkáját dicsérik. De nemcsak a község fejlődik és halad a szocializmus felé, hanem a lakosság is egyre nagyobb számban válik közösségi, új típusú emberré. Ezt a következtetést a község legutóbbi népfrontülésén vonhattuk le, ahol Lux Márta, a félegyházi postahivatal vezetője, a HNF. Megyei Bizottságának tagja, a megyei elnökség nevében Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést adott át dr. Gyöngyösi Mátyás nyugdíjas körzeti orvosnak, a városi elnökség megbízásából pedig érdemes társadalmi munkáért kitüntetést Dányi József né tanárnőnek és Szabó József gépműhelyvezetőnek. Tóth Miktől FCLKOTHAZI KÖXLÖNY A Magyar Szód állttá Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Nép«, ldadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiedd: Preiszlnger András Szerkesztőséi éa kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Kan Mr 1. Telefon: US, 141, ITS. A lapot áruaftáaban a kiskunfélegyházi posta hl ratal terjeszti. Előfizethető: ) f a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamim átutalással a KHI us-M/llt pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: U-TM Index: 25 908 ISSN 0133—25*4
