Félegyházi Közlöny, 1978 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1978-04-07 / 14. szám

Megyei felszabadulási ünnepség Kiskunfélegyházán • Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Április 1-én délután fél há­rom órakor • Villamosszi­getelő- és Mű­anyaggyár kis­kunfélegyházi 2. számú gyár­egységében tar­tották meg a hazánk felsza­badulásának 33. évfordulója alkalmából rendezett me­gyei ünnepsé­get. A zsúfo­lásig megtelt, feldíszített nagyterem­ben ott voltak a város ipari, mezőgazdasá­gi üzemeinek. intézményei­nek dolgozói. A díszelnökség­ben helyet fog­lalt Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehaj- tóbizottság tagja, Sztanojev And~ rás, a városi pártbizottság első titkára, Félegyháza állami. tö­megszervezeti szerveinek képvi­selői, szovjet vendégek, valamint a magyar néphadsereg képviselői. Tulkán György, a gyáregység pártszervezetének titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára mondott ünnepi beszédet. Szólott 1945. április 4-e történelmi jelentőségéről, az az­óta eltelt több mint három évti­zedben elért eredményekről, s az elkövetkező esztendőkben előt­tünk álló politikai. gazdasági feladatokról. A beszéd elhangzása után kitüntetéseket nyújtottak át. Pallagi Imre esztergályos csoport- vezető a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapta. Hat VSZM-dolgozó igazgatói elisme­résben, 14 pedig kiváló kitünte­tésben részesült. Képünkön Erdé­lyi Ignác ünnepi beszédét mond­ja. Tizenhatmilliós exporttermelés a megfiatalodott Cipész Szövetkezetben • Réczicza Erzsébet a kész cipőket csomagolja. • Csányi Eva a talpbélést sze­gen. (N. L. felvételei) Fennállása 30. évének megün­neplésére készül a Kiskunfél­egyházi Cipészipari Szövetke­zet. Munkásságát az első évtize­dekben azzal érzékeltettük olva­sóinkkal, hogy felsoroltuk, hány ezer pár lábbelit javítottak meg. Ha most is ezeket a „mutatókat” vizsgálnánk, meg kellene állapí­tani, hogy ez a tevékenységük alaposan visszaesett, de ennek nem ők az okai, hanem az élet- színvonal emelkedése. Mind ke­vesebben viszik elnyűtt cipőiket javítani, inkább eldobják és újat vesznek helyette. A javítás csökkenésével még­sem maradtak munka és kenyér nélkül a cipészek, mert 1977. évi gazdálkodási mutatóik így alakultak: ipari termelés 26 mil­lió 859 ezer forint, ebből export 16 millió 300 ezer forint, ami az előző évihez viszonyítva 167,3 százalékos felfutást jelent. Le­gyártottak az 1976. évi 91 350 párral szemben 100 481 pár láb­belit, ebből női szandál 59 000 pár. női csizma 41 000 pár volt. Ez a néhány számadat is mutatja azt az óriási fejlődést, amelyen három évtized alatt a Cipész Szövetkezet keresztül ment. Az új telephely, az egyre korszerűbb gépek és munkafelté­telek hatására megfiatalodott és elnőiesedett ez a szakma is. A fiatalodás egyébként nem érin­tette hátrányosan az idősek meg­becsülését. Ennek szép példáját láttuk a nyugdíjba vonuló Frics­ka József, Ferenczi Istvánná, Fodor Andrásné és' Emcdi Sán- dorné búcsúztatásán. T. M. IlliiliiilllBW Felszabadulási váltóverseny Hazánk felszabadulásának 33. év­fordulója tiszteletére az általános és középiskolák március 31-én felsza­badulási váltó futóversenyt rendez­tek. A Honvéd sporttelepen a kitű­nően megrendezett atlétikai tornán az alábbi eredmények születtek. Általános iskolás lányoknál 400 mé­tertől 100 méterig csökkenő távon első lett a József Attila általános is­kola, testnevelő tanáruk Kerék Csa­ba. Második a Petőfi általános isko­la. harmadik a Batthyány Lajos ál­talános iskola, negyedik a Bajcsy általános iskola, ötödik a Bankfalusi általános iskola. Fiúknál: 800 méter­től 100 méterig csökkenő távon első a Petőfi általános iskola, testnevelő tanár Stuhl József. Második a Baj­csy általános iskola, harmadik a József Attila általános iskola, ne­gyedik a Móra Ferenc általános is­kola. ötödik a Bankfalusi általános iskola. Középiskolás lányoknál: 400 méter­től 100 méterig csökkenő távon első Varga Jenő Közgazdasági Szakközép- iskola I. csapata, testnevelő tanár Bódi Tivadarné. Második a Móra Gimnázium csapata, harmadik a Közgazdasági Szakközépiskola II. csa­pata, negyedik a Szakmunkásképző Iskola csapata. Fiúknál: 800 métertől 100 méterig csökkenő távon első a Móra Gimnázium csapata, testnevelő tanár Soltész Dezső. Második a szak­munkásképző iskola csapata, harma­dik a Petőfi Gépészeti Szakközépis­kola csapata, negyedik a Mezőgazda- sági Szakközépiskola csapata. A győztesek díjazásban részesültek. Kosárlabda. A Lenin Tsz SK férfi­együttese MNK-mérközésen látta vendégül a fővárosi Volán SC együt­tesét, amelyik csapat szintén NB II- ben játszik, de a középcsoportban. A Lenin SK az első perctől végig ve­zetett és a sérült Bódi Sándor nél­kül is biztosan győzte le budapesti ellenfelét. Az eredmény 65:53 volt a Lenin javára. A mezőny legjobbja Nádasdi volt, aki azon túl, hogy 28 kosarat szerzett, helyzetbe hozta több­ször társait is. Igen jól játszott Bódi Csaba, aki a II. félidőben csereként lépett parkettra és 8 pontot szerzett. Mészáros ezúttal halványabb volt a szokottnál, de 15 kosarával komoly része volt a győzelemben. Jól küz­dött Nemcsok is, aki 8 kosarat do­bott. Labdarúgás. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy javul a Kun Béla SE erőnléte. Kétszer MNK-meccsen a Tiszakécske ellen, a Mezőfi SE ellen, az Izsák ellen a II. félidőben nem tudtak gólt szerzni. Sőt, a Tompa elleni 4:0-ás mérkőzésen a II. félidő­ben csak egy, Garán, ahol Kisznyér 4 góljával ugyancsak 4:0-ra győztek, a II. félidőben szintén egy gólt sze­reztek. A hét folyamán Szegeden a SZVSE ellen viszont barátságos mér­kőzésen 0:2-ről 4:2-re fordították az eredményt, ami jelentős erőnlét ja­vulásról tanúskodik. A gólokat Kisz­nyér, Pallagi, Kovács és Felegyi sze­rezték. Sportműsor: Ökölvívás. Április 9- én vasárnap Honvéd Kun Béla SE— H. Zalka Máté SE 10 órakor, hely­szín a plakátokon. Kosárlabda. Április 8-án Vasas- Szolnoki MTE. 16.30 órakor, Lenin SK—Szolnoki Olajbányász 18 órakor, helyszín a Szakmunkásképző torna­terme. Labdarúgás: Fájsz—Kun Béla SE. 15.30 órakor, Kecskeméti MÁV—Vas­utas 10 órakor, Szövetkezeti SE—Sza­badszállás 15.30 órakor, H. Radnóti— Húsds 15.30 órakor. Asztalitenisz: Szövetkezeti SE— Kkmajsa 9.30 órakor. P. J. Új településrészek és utcanevek - r , . Kiskunfélegyháza Város Tana- A JVlÓrE C01lt CD <1X111111 ClOtl csónak Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén településrésze- két és utcákat nevezett eL A Körösi úton épülő új város­rész a „Petőfi lakótelep” nevet kapta. Egyidejűleg a vb az V. kerület új településrészének Pe- tőfiváros elnevezését megszün­tette. Az V. kerületbe szervesen beilleszkedő családiházas telepü­lésrész külön megnevezése nem indokolt, ugyanakkor a „Petőfi” nevet találta a vb arra legal­kalmasabbnak, hogy városunk első, kizárólag többszintes lakó­épületekből álló lakótelepének nevéül szolgáljon. A Petőfi lakótelep első utcája Holló László utca. Az Aranyhe­gyi Csárdánál kialakított üzemi lakótelep a „Vörös Csillag lakó­telep” nevet kapta. Utcáinak el­nevezése pedig: az E—5-ös úttal párhuzamosoké: Bárány, Csikó, Nyúl. Az E—5-ös útra merőlege­seké: Csárda, Vörös Csillag, Öz, Páka utca. Dr. Iván János A közművelődés A Kiskunfélegyháza Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben tárgyalta a városi könyvtár tevékenységét. Zvara Pál igazgatóval beszél­gettem a könyvtár munkájáról, az eltelt négy év eredményeiről, az elkövetkező évek terveiről. — Munkánkat a közművelés- politikai határozatok, a közmű­velődési és a könyvtári törvény alapján elemezhetjük. Eredmé­nyes munkánk eddigi mennyiségi mutatója a beiFátkozott olvasók számának alakulása. Amíg az or­szágban a lakosság 15,2 százalé­ka, addig a városunkban a la­kosság 20,1 százaléka könyvtári tag. Az olvasók kielégítése ér­dekében jelentősen javult az utóbbi négy évben a könyvál­lomány mennyisége és minősége, megnőtt a kölcsönözhető kötetek száma. A gyermekek és felnőttek ol­vasóvá nevelése terén is jelentős eredményeket értünk el. Külön­féle módszerekkel igyekszünk megszerettetni olvasóinkkal a könyvet. Maradandó élményt nyújtottak úgy a gyermek, mint a felnőtt olvasóknak az író— olvasó találkozók. A gyermekek. Hárs Lászlóval, Örsi Ferenccel, Alig egy év választ el bennün­ket városunk nagy szülöttének, a szegedi Dugonics temetőben örök álmát alvó Móra Ferencnek 100 születési évfordulójától. Ez a centenárium egybeesik Móricz Zsigmond születésének szintén 100. évfordulójával. Alig 15 nap választja el a két jeles dátumot egymástól, hiszen 1879 július hó­napban két tehetségesnek ígér­kező csecsemőt ringattak két különböző helységben. Az egyi­ket egy tiszacsécsei nádfedeles házacskában, a másikat a félegy­házi Daru utcában, Móra Már- tonék kis házában. Mindkét helység az Alföldön van, mindkét gyermek szülei szegény földhözragadt emberek voltak. Móricz Zsigmond szülei ötholdas kisparasztok, míg Mó­ráé szűcslegényből lett szűcs­szolgálatában Vargha Balázzsal, a felnőttek Berkesi Andrással, Lengyel Dé­nessel, Radó Györggyel találkoz­hattak. Ezek az író—olvasó ta­lálkozók közelebb hozták olvasó­inkat a mai magyar irodalom megismeréséhez és megértéséhez. Az olvasóvá nevelés mellettt igen fontos helyet foglal el a könyv­tár módszertani segítségnyújtása. Jó kapcsolat alakult ki a város­hoz tartozó négy község könyv­táraival. A módszertani munkán felül jelentős közművelődési fela­datokat is ellátunk: TIT-előadá- sokat, filmvetítéseket, komplex programokat nyújtunk a közsé­gek kulturális igényeinek kielégí­téséhez. — Törekednünk kell azonban a jövőben a felnőtt olvasók szá­mának növelésére, a munkások olvasóvá nevelésére. Ennek elő­mozdítására hatékonyabbá kell tennünk propagandánkat, még jobban igényelnünk kell a KISZ-szervezetek, tömegszerve­zetek, munkahelyek segítségét célunk eléréséhez. Ebben a munkában — a hatá­rozat végrehajtásában — jelen­tős szerepet vállalnak dolgozóink — fejezte be nyilatkozatát Zvara Pál. 8—r Finn egyetemisták hangversenye Rendkívüli zenei élményben volt részük azoknak, akik már­cius 26-án este, eljöttek a váro­si tanács dísztermében rendezett hangversenyre. A kecskeméti Pe­dagógus Énekkar meghívására érkezett megyénkbe, s így váro­sunkba is, északi rokonaink kép­viseletében, a világhírű Finn Műegyetemisták Kórusá. A kórust 1902-ben alapították, majd több sikeres külföldi sze­replés után 1974-ben elnyerték a BBC által rendezett felnőttkó- rus-verseny első díját, 1976-ban és 1977-ben másodikak, majd 1977-ben Tamperében újra elsők lettek. Ezeket a sikereket joggal kö­szönhetik kiváló karnagyuknak Heikki Saarinak, áki 1971 óta ve­zeti a kórust. Finnországban a Kodály-módszernek ő az egyik terjesztője. Kizárólag finn szerzők művei­ből adtak elő. Megismerhettük Vejnemöjnen népének és a mai modern finn zenének remekeit is. Az előadott kórusművek szer­zői többségükben a mai finn ze­nei élet kiemelkedő egyéniségei. A félegyházi közönség minden egyes művet nagy lelkesedéssel fogadott, majd a zenebarátok ne­vében V. Nagy Bálint, az Álla­mi Zeneiskola igazgatója mon­dott köszönetét a művészi élmé­nyekben gazdag előadásért. EBOLTÁS Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltása 1978. évben az alábbi he­lyeken és Időpontokban lesz: Április 10. hétfő: (Külterületen); reggel 7 órakor: Alpári úti belső ka- násztanya, reggel 8 órakor: Alpári úton (a volt Felszabadulás Tsz iro­dája), délelőtt 10 órakor: Dózsa Tsz külső központja, déli 12 órakor: Toldi Károly tanyája (volt Zöldmező Tsz tér.), délután 13 órakor: Állami Gaz­daság irodájánál a Csongrádi úton. Április 12. szerda: reggel 7 órakor: Kecskeméti út (volt Vörös Október Tsz központja), reggel 9 órakor: Aranyhegyi Csárda, délelőtt 11 óra­kor: Vörös Csillag Tsz központja, délután 13 órakor: Kisszegedi út (volt Kalmár-féle tanya), reggel 7 órakor: Szegedi úti Varga kocsma, délelőtt 10 órakor: Csólyosi út (volt Tábl kocsma). Április 13. csütörtök: reggel 7 óra­kor: Körösi út (volt Üj Élet Tsz köz­pontja), reggel 9 órakor: Körösi út (Király tanya), reggel 7 órakor: Csongrádi út Vendeles Tóth-féle ta­nya, reggel 8 órakor: Csanyi úti Gu­lyás Ferenc tanyája, reggel 9 óra­kor: Péteri úti Jókai Imre tanyája, délelőtt 10 órakor: R. Nagy István Vili. 36. tanya, délelőtt 11 órakor: Szénási János VII. 3. tanya. Április 17. hétfő: reggel 7 órakor: Majsai út Pintér Antal tanyája, reg­gel 8 órakor: Kiskunság Tsz központ­ja, reggel 9 órakor: Halasi út Fekete Pál XII. 106. tanyája, délelőtt 10 óra­kor: volt Bem Tsz központja, délután 16 órakor: Bugaci út (volt Móra Tsz iroda), délután 18 órakor: Izsáki út (Petőfi Tsz központja). A város belterületén április ll-én, kedden, április 14-én, pénteken reg­gel 7 órától 9 óráig, délután 16—18 óráig. Április 15-én, szombaton reg­gel 7 órától 9 óráig Alkotmány u. 10. . szám alatt, a Magyar Ebtenyésztők * Székházában. Dr. Lombár László városi főállatorvos mester és egyben kevéske föld­jén gazdálkodó földműves apa és kenyérsütő anya voltak. Így bizony egyik írónkat sem kényeztette el a sors, megismer­ték a mindennapok szegénységét. nélkülözéseit. Móriczék heten voltak testvérek és egy-egy ebédnél kilenc szelet kenyeret kellett leszelnie az író anyjának. De Móráéknál a két gyermek is gond volt. hiszen a kevéske ter­mést a kis földecskén sokszor el­verte a jég és a finom friss ro­pogósra sült kenyerek. Móra Mártonná kenyerei, bizony gyak­ran a pékné könnyeitől voltak sóízűek. Ám mégis felcseperedtek, hí­ressé váltak. Megírták regényei­ket. elmesélték életüket, gond­jaikat ... Megírták cikkeiket a lapokban. Hírük túljutott az or­szág határain. Móricz regényei tizenhat nyelven jelentek meg. ám Móra műveit is olvassák kü­lönböző nyelveken, így: oroszul, franciául, dánul, törökül. kínai nyelven. Fiatalok! Már most el kellene kezdeni a felkészülést a jövő évi centenáriumi vetélkedőre. Leg­alább mi. félegyháziak ismer­kedjünk meg nagy írónk művei­vel, költeményeivel. Kutassuk fel a Móra Ferenc eléggé ismeretlen verseit, még van néhány régi kiadású verseskötet közkézen, illetve magántulajdonban. csak fel kellene azokat fedezni. Móczár Sándor ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Olvassa, terjessze a Félegyházi Közlönyt! Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Cseh Károly (anyja ne- >• Juhász Éva Erika), Tarjányi Ve­in lka (Szabó Veronika), Horvath rpád (Nagy Erzsébet), Bajnoczt iinde (Seregély Julianna), Pinter rzsébet (Budai Rozália Lívia), Kul­iár Attila Adrián (Cseri Klara), ánfi Evelin Herta (Kató Rozaha), rupa-Tóth Ildikó (Zsolnai Terézia), akulya Szilvia Katalin (Kapus Te- jzia Mária), Legény Krisztián (Mol- ír Ildikó Ilona), Szellák István Nor­Házasságot kötöttek: Ladányi Jó­zsef — Gál Etelka Mária, Buzsile Pál — Bense Mária, Mali Mihály — Piszmán Zsuzsanna, Sánta-Hevér Ti­vadar — Horváth Noémi Borbála, Bata Sándor — Gyenge Etelka, Ju­hász József — Seres Mária, Kurucz László — Bánfi Mária. Meghaltak: Szabó Gergely, Tisza- pár, Csősz Gáborné Kalmár Mag­iina, Fülöpháza, Réczi Jánosné Pl- ska Franciska, Tanácsköztársaság 46., Mészáros Lászlóné Nagy Ilo- Czuczor u. 47,3.. Kocsis Mátyás, Gyula u. 8., Solymosi István, Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán április 8-án szombaton délután és vasárnap egesz nap dr. Lombár László tart ügyele­tet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Lonyal u. 2/a., telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külterületi négy községben az ügyletet dr. Gyön­gyösi Péter látja el. Lakása: Petoti- szállás, telefon: 7. ■■MUM félegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér I. Telefon: 11*. 14*. tn. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél, postautalványon, valamim átutalással a KHI 515—M/US pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 1Í-7M Index: 25 »őt ISSN 0133—25*4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom