Félegyházi Közlöny, 1978 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-21 / 29. szám

A Móra-centenárium megünneplése Szegeden és Kiskunfélegyházán Képkiállítás a múzeumban Az ötödik ötéves terv feléhez értünk — Július elsejével magunk mögött hagytuk az V.^ ötéves terv első félidejét. Az egész ország — a Minisztertanácstól a községi tanácsokig — számvetést készít e napokban, amikor számbaveszik az eredményeket és megjelölik az eredményes továbbhaladás útját... — Ezekkel a szavakkal kezdte az írásos beszámolót ki­egészítő szóbeli tájékoztatóját dr. Papdi Sándor pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető azon a (júliusi tanácsülésen, mely váro­sunk két és fél éves gazdálkodá­sát volt hivatva számbavenni. A felszabadulás előtti időkben közismerten elmaradott városunk — dolgozni szerető lakossága se­gítségével — az eltelt három év­tized alatt felzárkózva a töbhi magyar város színvonalához, 1976. januárjában olyan ötéves terv megvalósításába kezdett, amely magasan fölötte áll az összes megelőzőnek. Szemléltetés végett csak né­hány összehasonlító adat: a vá­ros területén a IV. ötéves terv­ben 1 milliárd 613 millió forint beruházás valósult meg, az V. ötéves tervben 2 milliárd 66 mil­liót szerepeltet és ebből 1 mil­liárd 232 milliós érték ez év vé. géig megvalósul. Az ipar 1975. évi termelési ér­téke 2 milliárd 79 millió forint volt, jelenleg 2,6 milliárd és 1980-ban eléri a 3 milliárd forin­tot. A mezőgazdaság 46,3 száza­lékos nettó árbevétel-emelkedést ért el 1975-ről 1978-ra. SZOMBATON A Lenin Tsz-ben • Július 9-én teljes erővel Megkezdődött az 12M hektár búza betaka­rítása. Az előzetes becslések szerint a tavalyinál jobb lesz a termés, várhatóan elérik az 50—55 mázsás hektáronkénti átlagot. A sok he­lyen erősen dőlt gabonában igen nehéz dolguk van a kombájnoknak. • Fokozott gondot fordítanak a betakarításban dolgozók ellátására. Idejében főtt ételt visznek ki a táblák szélére. • Míg a kombájnosok a földeken dolgoztak, a mellék­üzemágak dolgozói jól sikerült kiránduláson vettek részt Bugacon. A tsz és a bugaci asszonykórus, valamint a citerazenekar műsora után igen jól esett a birka­paprikás. • Ebéd után a tsz csikósai bemutatták a ménest, a szürkegulyát és a rackanyájat. (Opauszky László képriportja.) Az előző terv ciklusban 194 ál­lami és összesen 1325 lakás épült. Most 420 állami és összesen 1900 lakás átadása várható. A IV. ötéves tervben (társa­dalmi munka nélkül) 326 millió forint fejlesztési alappal gazdál­kodott a város, 1980-ig a tényle­gesen rendelkezésünkre álló fej­lesztési összeg eléri a 600 milliót. Az előző ötéves tervben 447,5 milliót tett ki a költségvetési előirányzatok összege, ebben a tervidőszakban 690 millió forintot fordíthat a város intézményeinek fenntartására. A fejlesztési célkitűzések ki­emelten kezelték a lakásépítést, az általános iskolai ellátás javí­tását, óvodaépítést, a fekvőbeteg­ellátásnál meglevő lemaradás fel­számolását, 1979. végére elkészül és 1980-tól belép a gyógyítás szolgálatába a 95 ágyas belgyó­gyászati pavilon. Ezzel az ágy­szám növekedés csupán 8 lesz, de a gyógyító munkát gátló túl­zsúfoltság és szétszórtság meg­szűnik. A 95 ágyas új részleg átadása megteremti a lehetőségét annak, hogy a régi épület rekonstruk­ciója is elkezdődhessen. Erre néz­ve — ma még csak merész álomnak tűnő — tanulmányterv is készült. 1978-as árakkal szá­molva 150 millió forint lesz szükséges egy új, négyemeletes épület létrehozásához, a régi épület átalakításálhoz, valamint a szükséges egyéb kiadások fede­zetére Hasonlóan égető kérdése a vá­rosnak a szociális otthon bővíté­se 50 személyes új részleggel. A fejlesztési alap nem nyújt lehe­tőséget a szükséges 8 millió fo­rint felhasználására. Az üzemek, intézmények és magánszemélyek további támogatása szükséges, hogy megyei segítséggel még eb­ben a tervidőszakban elkezdőd­hessen az építkezés. Vállalatok és magánszemélyek eddig 322 ezer forintot utaltak e célra az elkülönített számlára, ennek fe­lét egyedül a VSZM félegyházi gyáregysége adományozta. Hasonló a helyzet az óvoda­fejlesztéssel is. Az V. ötéves tervre 4 millió 700 ezer forint vállalati és szövetkezeti befizeté­seket tervezve, egy 75 személyes óvoda létesítésére lett volna le­hetőség. Sajnos, eddig összesen 620 ezer forint befizetése történt és ilyen ütemet figyelembe véve a tervidőszak végére 1 millió forintra emelkedhet a befizetett összeg, ebből csak 10—12 szemé­lyes bővítés lehetséges. Sokkal kedvezőbb a helyzet az általános iskolai fejlesztések te­rületén. Jelenleg 58 tanterem van városunkban, és szinte minden teremben kétműszakos oktatás folyik. A körzetesítés még to­vább rontja a helyzetet. Látva a nehéz körülményeket a megyei tanács illetékesei, előrehozták a Petőfi lakótelepi 24 tantermes iskola első 12 tantermének át­adását 1980-ra, és szintén ez idő­re készül el a Dózsa György ut­cai 8 tantermes iskola is. Szó volt még a gyermekélel­mezési elmaradottságunkról, a kereskedelmi létesítmények szá­mának és területének növelésé­ről, de helyszűke miatt ezt már nem áll módunkban most ismer­tetni. Az előadó a következő szavakkal fejezte be szóbeli ki­egészítését: — Fő feladatunkat a két és évre elfogadott terv végrehajtása képezi. Nincs okunk rózsaszín­ben látni a közeli éveket, de legalább ennyire nincs okunk a túlzott aggodalomra sem. Az öt­éves terv fő célkitűzései váro­sunkban is megvalósulnak és csak kisebb jelentőségű fejlesz­tések elcsúszásával számolunk. Tóth Miklós Nem „kifizetődő” A rendőrkapitányság az elmúlt napokban újabb szabálysértőket sújtott kisebb-nagyobb pénzbír­sággal, botrányos részegség, ittas járművezetés és garázdaság mi­att. A megbírságoltaknak már ké­ső a bánat, sokan viszont még okulhatnak belőle, belátva, hogy nem kifizetődő a szabálysértés, a pénzt okosabban és értelmeseb­ben is el lehet költeni. Tarjányi Mátyás 67 éves föld­műves, Körösi Csorna Sándor u. 23. alatti lakost botrányos részeg­ség miatt 600 forint pénzbírság, Jéga Mátyás 50 éves szobafestő, Vörös Hadsereg u. 13. alatti la­kost szintén botrányos részegség miatt 800 forint pénzbírság meg­fizetésére kötelezték. Hegedűs László 28 éves gépla­katos, II. körzet 16. tanyaszám alatti lakos segédmotorkerékpárt • Fazekas István múzeumigazgató megnyitja a kiállítást. Móra Ferenc születésének 100. évfordulója 1979. július 19-én lesz. Az évfordulót — országos jelleggel — Móra életének két fontos színhelye: Szeged és Kis­kunfélegyháza közösen ünnepli meg. Az ünnepségek előkészíté­sére Szegeden is, Kiskunfélegy­házán is megalakultak az emlék- bizottságok. A Szegeden megalakult orszá­gos jellegű Móra Ferenc Emlék- bizottság és a helyi Móra Ferenc Emlékbizottság is elkészítette a Móra-centenáriumi ünnepségek tervezetét. A szegedi múzeum állandó ki­állítás jelleggel Móra-emlékszo- bát rendez be. Ott mutatják be Móra Ferenc régészeti, könyvtári és íród munkásságát. Az évforduló napján: 1979. jú­lius 19-én koszorúzási ünnepsé­gek lesznek a sírnál, a Pantheon- ban, a Móra parkban és a lakó­háznál. Móra-emlékest a Kis- színházban. 20—25 író részvételé­vel gyermekírók találkozója Sze­geden. A Szegedi Nemzeti Szín­ház Móra-művet mutat be. A kiskunfélegyházi programban országos rendezvény lesz a kö­zépiskolások prózamondó verse­nye, az országos gyermek- és ifjúsági rajzpályázat, valamint a könyvhét országos megnyitója. A megyei rendezvények szá­mát a művelődési központ által meghirdetett Móra Ferenc em­lékverseny, a Móra Ferenc ne­vét viselő valamennyi középfo­kú intézmény és a város szocia­lista brigádjai emelik. 1979. július 19-én tartják ta­lálkozójukat a Móra Ferenc Gimnáziumban végzett öregdiá­kok. Koszorúzási ünnepségek lesz­nek a Móra-emlékháznál és a Móra-szobornál. Móra-emlékki- állítást rendeznek a Kiskun Mú­zeumiban. Irodalmi est lesz a művelődési központban és Móra- filmek vetítése a moziban. Az ünnepséggel kapcsolatban még ebben az évben felújítják a Móra-emlékházat. T. M. Akik nem ijedtek meg a tik­kasztó déli melegtől, valósággal felüdültek a Kiskun Múzeum ódon falai között: egyszerre két értékes emberrel is találkozhat­tak. Diószegi Balázs festőművész­szel, a volt rajztanárral és rajz­ban „tehetségtelen” tanítványá­val: dr. Czine Mihály egyetemi tanárral. Az egyik: „magyar festő magyar ecsettel”, a másik: a ma­gyar irodalomtörténet nagy isme­rője és ismertetője, nemcsak az egyetemi katedrán, hanem az életben mindenütt, ahol alkalma adódik erre. Mindketten egyet akarnak: megmutatni azokat a szépségeket, melyek nélkül nem igazi ember az ember. Dr. Czine Mihály egyetemi tanár által meg­nyitott Diószegi-kiállítás a Kis­kun Múzeumban szeptember 25- ig megtekinthető. • A megnyitó közönsége. (Nemed! László felvételei.) Kunszállás legelső emeletes házai — „Dózsa sétány 77.” elneve­zéssel alakult Kunszállás község­ben az első lakásépítő és fenn­tartó szövetkezet, 24 taggal. A lakásszövetkezet tagjai többség­ben a kunszállási Alkotmány Tsz tagjai sorából kerültek ki. Az első két szövetkezeti társasház 4x4 la­kásos, kétszintes lesz, Kunszál­lás első emeletes házai. A kivi­telező a tsz építő brigádja — tá­jékoztatott Patyi László a tsz el­nöke. Azt azonban már Kiss La­jostól, az építő brigád vezetőjé­től kellett megtudnunk, hogy má­jusban fogtak hozzá az építés­hez és szeptemberben már át akarják adni, pedig a brigádnak majdnem a fele más építkezésen dolgozik és szerez jó hírnevet a tsz-nek, az építő brigádnak. *N%wsNN%%%NvX:XyX:X:X,x-x-x«x-x-x-x-xcyX-x-i»x-x-x-x*x-x-x-x&X;X-x-x-x-x* x.;vxt^;y:yjgy:yy j;iyj|^;itj|Kvp^y;yjp^jw:a[j‘t,:jj*>aKK’X-x-x-x-x-: Mérlegen a labdarúgás A Kun Béla SE labdarúgó együttese még a múlt évi teljesítményét Is felül­múlta a megyei I. osztályú bajnokság 1977/78-as Időszakában. Igaz. hogy az előző bajnokságban több gólt szerzett a piros-fehér legénység 126-ot, de 29 gólt kapott, ami a védelem gyengébb teljesítményét tükrözte. A legutóbbi Idényben viszont a csapat 67 pontot szerzett, amely 88,1 százalékos teljesít­ménynek felel meg és 116 szerzett gól ellenében mindössze 16-ot kapott. A legbiztosabb védelemnek a Gulyás— Ernőd! dr., Lőrincz—Kókal—Olasz ötös bizonyult. Ilyen óriási fölényt az or­szágban az NB I-től a megyei I. osz­tályú bajnokságig egyetlen csapat sem harcolt ki, hiszen a 2. helyezett Mezőfi SE előtt 16 pont. a 3. helyezett Bajai SK előtt 17 pont előnnyel ért célba a félegyházi gárda. A Honvéd csapatá­ban sajátos felépítésénél fogva igen sok ifú. számszerint 31 játékos szerepelt a bajnoki évben. Négy kapus, 10 védő­a szabálysértés vezetett szeszes ital hatása alatt. A bírság 1000 forint. Szabó János 33 éves ápoló, IV. körzet 29. tanyaszám alatti lakos botrányos részegségért 600 forin­tot fizetett. Tóth Zoltán 21 éves lakatos, Petőfiszállás 316. tanya­szám alatti lakos motorvezetés előtt szeszes italt fogyasztott, ezért 3000 forint pénzbírságra és vezetői engedélye 4 hónapi visz- szavonására ítélték. Varga László 20 éves alkalmi munkás, Móra tér 13. alatti la­kost garázdaságért 2000 forint bírság megfizetésére kötelezték. Szécsényi Sándor 34 éves föld­műves, Kunszállás 705. tanyaszám alatti lakos motorkerékpár veze­tése előtt szeszes italt fogyasztott, 2500 forint pénzbírságra és veze­tői engedélye 4 hónapi visszavo­nására ítélték. játékos és 17 középpályás és csatár képviselte a Honvéd piros-fehér szí­neit. A kapusok közül a DVSC-ből iga­zolt Gulyás 18-szor őrizte a Honvéd hálóját, míg Daru 15-ször védett a baj­noki idényben. A védők közül Kókai 35-ször szerepelt, főleg a beállós sze­repkörben és igen sajnáljuk, hogy 27 éves korában leáll az aktív játékkal és edzői szerepkörben kíván működni. Olasz 32-szer, Széli 23-szor, Lőrincz és Iványi 20—20-szor, Horváth pedig sérü­lés miatt csak 18-szor szerepelhetett. A tavasszal bevonuló és kitünően játszó Emödi dr. —. aki a Szegedi Dózsa já­tékosa — 16-szor öltötte magára a Kun Béla SE mezét. Az egyetlen futballista, aki mind a 38 mérkőzésen szerepelt Kisznyér volt. aki 35 góljával a gólki­rályi címet is elnyerte. A fiatal igen tehetséges Játékos az osztályozó mér­kőzésekre sajnos visszaesett, a kemény szolnoki védők ellen nem ment neki a Játék. Ennek főleg az a magyarázata, hogy miután Patyi Halason megsérült. Villányi kénytelen volt előretolt éket játszatni vele és ezen a poszton ala­csony termete és nem túlerős fiziku­ma miatt nem tudott érvényesülni. Ér­dekesség, hogy a 3. fordulóban a csa­pat 12:0-ra győzött Gara ellen, de Kisznyér megsérült és le kellett cse­rélni. különben még növelhette volna lőtt góljainak számát. Tulajdonkép­pen Kisznyéren kívül más igazi gól­szerző embere nem is volt az együt­tesnek. hiszen őt Bálint dr. követi a listán 13 góllal, pedig csak 12-szer ját­szott, Csurka pedig 11-szer játszott és 10 gólt szerzett. Zágon 9, Szakái 8. Pa­tyi és a tavasszal a Kossuth KFSE-től Igazolt középpályás Szabó 6—6 gólt szerzett. Sajnos, az osztályozókon is­mét elbukott a csapat. Meggyőződé­sünk, hogy ha nincs egész napos eső. ami sajnos Lőrincznek és Gulyásnak nem kedvezett — a csúszós pályán két­szer is hibáztak — győzött volna a csa­pat és növekedtek volna esélyei a fel­jutásra. Szemrehányást nem tehetünk — habár ez nem vigasz — a 20 megyei és fővárosi bajnokból csak egyetlen csapat Jutott fel, az Edelényi Bányász. Ha sikerült volna a feljutás, igen ne­héz csoportba került volna a Kun Bé­la SE. hiszen a középcsoportba nem kevesebb, mint 12 budapesti együttes nyert beosztást. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi csapatoknak a 38 mérkőzésből csak nyolcat kell Budapesten kívül ját­szaniuk, míg például a Kecskeméti SC-nek 19-szer kell idegenbe utaznia. SPORTMŰSOR Kun Béla SE—Bajai SK július 26-án 17 órakor. MNK-mérkőzés. P. J. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Komokovics Györgyi (any­ja neve: Tóth Margit), Takács József (Feri Jolán), Jani Mária (Seres Etel­ka), Fehér Henrietta (Nagy Margit), Tompái Tamás (Almási Agnes Mária). Lantos Katalin (Tóth Anna Katalin). Szász Erika (Fábián Piroska). Feri Jó­zsef (Sándor Rozália). Andrási Ferenc (Kis Judit), Gulyás Zoltán (Pap Erzsé­bet). Bóna Beáta (Szabó Katalin Ara*­Házasságot kötöttek: .Palásti István — Sós Ildikó, Borbély Miklós Péter — Baranyi Klára Piroska. Zugi-Rácz Ist­ván — Kállai Mária Margit, Kiss Já­nos — Bíró Erzsébet. Görög István — Arany Edit. Koncz Sándor — Tóth Edit. Nagy Károly — Barta Izabella, Ipacs Sándor József — Simon Éva Irén. Meghaltak: Füredi György, Orgona u. 4, Fehér Henrietta. Pálmonostora, Tóth Ferenc, Bugac, Szombati Lajosnö Kiss Margit. Alpári út 47 á. Lajos Mi­hály, Justh Gyula u. 51, Fábián Má- tyásné Hlavinka Mária, XI. kér. 204. Cseri Imréné Tarjányi Mária, Kunszál­lás, Tóth Györgyné Fekete Veronika. Táncsics Mihály u. 6.. Jankó József. Molnár Béla u. 4. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán, 1978. július 22-én. szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Lombár László tart ügyeletét Lakása: Kiskunfélegyháza. Lónyai u. 2/a. telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a városhoz ta^ tozó négy községben az ügyelet« dr. Szántó Tibor látja el. Lakása: Pál­monostora, telefon: 18. FELEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éo kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHi 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908 ISSN 0133—2554

Next

/
Oldalképek
Tartalom