Félegyházi Közlöny, 1978 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-12 / 19. szám

\ A város költségvetése a tanácsülés előtt Mindannyiurfkat érintő, fontos napirendi ponto­kat tárgyalt a városi tanács májusi ülésén. Mi most a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály által ösz- szeáflított 45 oldalas zárszámadásból és dr. Papdi Sándor osztályvezető szóbeli kiegészítéséből idé­zünk néhány fonltos számadatot. Városunk ipara és építőipara közel 2,5 milliárd forint termelési értéket produkált. Mezőgazdasá­gunk is jó eredménnyel zárta az évet, nettó árbe­vétele 24,4 százalékkal meghaladta az előző évit, az üzemi termelési érték pedig 5,5 százalékos emel­kedést mutat, ez értékben 565 millió forintot je­lent. Az ipar és mezőgazdaság kiugró eredménye je­lentősen megnövelte a lakosság jövedelmét is. Emiatt a kiskereskedelmi forgalom 11,2 százalék­kal több* mint tavaly, és elérte a 997 millió forin­tot. A lakosság OTP-betétállománya jelenleg 489 millió forintnál tart, a Takarékszövetkezetnél pe­dig 14,4 millióról 25,6 millió forintra (77,7 száza­lékkal) nőtt egy év alatt. \ Az ipar és mezőgazdaság jó éve azt is ered­ményezte, hogy a bevételeket tekintve a városi ta­nács is sikeres évet zárt. A költségvetés bevétele 1976-ihoz képest több mint 7 millióval, a tervezett­hez képest pedig 10 és fél millió forinttal magasabb lett és meghaladta a 121 millió forintot. Ilyen ma­gas összegű költségvetéssel még nem gazdálkodha­tott! a város fennállása óta. Az ipari vállalatok befizetései 8,2, a kisipari szövetkezetek 16,8, a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteké 3,5 százalékkal haladták meg a beszabá­lyozott összegét. A mezőgazdasági lakosság adója viszont csökkent, és jelentős kedvezményeket élvez­nék a lakossági igényt kielégítő kisiparosok. A költségvetési kiadásoknál a két legnagyobb ágazat — a kulturális és az egészségügyi. Része­sedése együtt 72.6 százalékát tette ki az összes ren­delkezésre álló költségvetési pénzeszközöknek. A gazdasági ágazat közel 17 milliós előirányza­tából 6,2 millió forintot fordítottak a Zrínyi—Ka­zinczy utcai háztömb környékének rendezésére, • Dr. Papdi Sándor osztályvezető beszámolót tart a tanácsülésen. utak felújítására, a Móra téri út, járda és parkoló­hely megépítésére. Közel 2 millió forint ráfordí­tással megoldódott az Akácfa—Szilfa utcai lánchá­zak csapadékvizének elvezetése. A fejlesztési alapban — a társadalmi munka be­számítása' nélkül —, rendelkezésre állt közel 108 millió forintot 391 ezer forint híjával szinte teljes egészében sikerült felhasználni, így a fejlesztési alap kiadásai is igen kedvező képet mutatnak. A sok örömhöz azonban némi üröm is vegyül, ha szót ejtünk arról, hogy elmaradt a lakásépítés üteme. Az ötödik ötéves tervben, az első két évben 444 lakás épült fel, ebből, csupán 90 az állami. A Petőfi lakóitelepen kívüli beruházások vißzont terv szerint és megfelelő ütemben haladtak, így a belgyógyászati pavilon, a 6000 adagos konyha, szennyvízcsatorna építésénél lényeges műszaki vagy pénzügyi akadály nem merült fel. s T. M. A postásokat ünnepelték Megszoktuk már, hogy a pos­tások ünnepelnek legutoljára, nem azért, mert talán „lustáb­bak” volnának más dolgozóknál, hanem azért, mert a nagy ünne­pi készülődésben nekik fokozot­tabban kell helytállni. A „Nagyposta” kultúrtermében megtartott termelési tanácskozá­son Gál János hivatalvezető-he­lyettes köszöntötte a 7 szocialis­ta brigád vezetőit, tagjait és mindazokat a szobatársakat, aki­ket munkájuk nem kötött le er­re az időre, valamint a meghí­vott vendégeket: Dr. Klazsik Györgyné országgyűlési képvise­lőt, Dobos Gézáné népfronttit- kárt, Sávoli Józsefet, az MSZMP képviselőjét. Lux Márta hivatalvezető is­mertette az elmúlt év eredmé­nyeit, és az idei év megnöveke­dett feladatait. Az elmúlt évben, ha nem is a legmagasabb fokon, de becsülettel helytálltak a pos­tások. Vállalásuk minden pont­ját teljesítették, de az él üzem szinttől valamivel lemaradtak. A hét szocialista brigádból négy „érmes” lett, az arány tehá/t jó. Az ünnepi beszéd után a ven­dégek elismerő szavai következ­tek, madd a jutaimák, jelvények, oklevelek átadására 'került sor. Fogadóóra Dr. Klazsik Györgyné országgyűlési képviselő 1978. május 16-án de. 10— 12 óráig a Városi Tanács titkárságán fogadóórát tart A tiszta, virágos városért Nem új dolog nálunk a tavaszi tisztasági mozgalom, a tavaszi kör­nyezetszépítés. Ezen a tavaszon az benne az új, hogy most a Vörös- kereszt, a Hazafias Népfront és a tanács nem külön-külön, hanem az erőket összefogva, a tanuló ifjúságot is bevonva indít akciót a tiszta, virágos városért, a „Tiszta udvar, rendes ház” cím elnyeré­séért. A most következő hetekben a tanulók százai hordják szét a Vörös- kereszt és a Népfront közös felhívását városunk lakosságához. Az a kérésünk, fogadják őket szeretettel, olvassák el figyelemmel a hasz­nos tanácsokat és aszerint cselekedjenek. Saját .magunk, családunk és a közösség egészsége forog kockán. Törődjünkjitöbbet lakóhelyünk tisztaságával, kapcsolódjunk be a közterületek szépítésébe és leplez­zük le azokat, akik károsítják, rongálják a növényeket, s nem a ki­jelölt szemétgyűjtő helyekre hordják a szemetet. A mozgalom értékelésére az ősz folyamán kerül sor, amikor a hely­színre megy a bizottság. Szeretnénk, ha minél több házra felkerülne a „Tiszta udvar, rendes ház” táblácska, amiből több száz vár új tulajdonosra. Tóth Miklós a Városszépítő Bizottság elnöke Mi lesz a fürdővel? Ezzel az „elcsépelt”, de mind­eddig kielégítetlen és válasz nél­kül hagyott kérdéssel találkozunk a városban útón-útfélen. Leg­utóbb a Hazafias Népfront ülé­sén hangzott el a kérdés, ahol szintén nem kaptunk megfelelő választ, éppen ezért a Népfront Városi Elnöksége 'kérte a városi tanácsolt, hogy időszakonként tá­jékoztassa a lakosságot a tiszta­sági fürdő körüli gondokról. A városi tanácsnál elolvashat­tuk azt a levelet, amit a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya küldött a tisztasági für­dő létesítése tárgyában az É&zak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat igazgatójának, Benkó Zol­tánnak. Idézünk belőle: „Kiskunfélegyháza városi ta­nácsnál tartott vezetői megbeszé­lésen megállapodtunk abban, hogy a fürdő épületet eredeti rendeltetésének megfelelően gaz­daságosan felújítani nem lehet, ezért a létesítmény egyéb célú hasznosításának lehetőségét kell biztosítani”. (A tárgyalás éa megállapodás a Lenin Tsz veze­tőségével folyamatban van). „A fürdő területén — külön épületben —, új tisztasági für­dőt kell kialakítani. Az új fürdőt a Vízmű Vállalat saját költségén, saját beruházásában valósítja meg. Azt a városi tanácsnak át­adja és ezáltal mentesül a régi épület helyreállítási 'kötelezettsé­ge álöL Az új épületben 8—10 kád és ugyanennyi zuhanyozó kap helyet. Az átadási határidő 1980. november 7.” A szocialista munkaverseny értékelése és a további feladatok a Petőfi Tsz-ben A Petőfi Termelőszövetkezet párt-, gazdasági- és tömegszerve- zeti vezetése, a versenybizottság­gal közösen értékelte az 1977. évi szocialista munkaverseny ered­ményeit. Busa Jenő, a verseny- bizottság titkára által ismertetett adatok szerint 12 brigád 118 tag­ja nevezett be a versenybe. A bri­gádok vállalása 1 millió 309 ezer forint, a teljesítés 1 millió 952 ezer forint. 3284 társadalmi mun­kaórát vállalták, s ezt 4277-re teljesítették. 'Első helyezést két brigád ért el. A Hámán . Kató állattenyésztő brigád ötször, a Zrínyi Ilona ad­minisztrációs brigád pedig már négyszer nyerte el a szocialista címet. A két második helyezett, a Dózsa György traktoros, és a Május 1. jauítóműhelyi brigád négyszer-négyszer nyerte el a szo­cialista címet. Két harmadik he­lyezett: a November 7. gépkezelő és a Kun Béla forgácsoló brigád először kapta meg a kitüntetést. Retkes Imre alapszervi párttit­kár köszöntötte a helyezést elért brigádvezetőket. brigádtagokat. Hangsúlyozta, hogy 1978-ban a versenymozgalomnak tovább kell fejlődnie. Í978-at a jó minőség és a nagyabb hatékonyság évévé kell tenni, pártunk megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Az idén 11 brigád 139 taggal nevezett be a szocialista munka­versenybe, ebből két női brigád 30 fővel, egy ifi-brigád 15 fővel. Ök egyébként csatlakoztak a Fi­atalok a szövetkezetért verseny- felhíváshoz is. A vállalás értéke 1 millió 44 ezer. a társadalmi munkaóra vállalás értéke 41 ezer 600 forint. A Hámán Kató brigád vállalta, hogy a húscsibe nevelés gazdasá­gosságát javítja és 52 nap alatt az átlagsúlyt 1,47 kilogrammra növelik, a takarmányfelhasználást 2,42 kilogrammra csökkentik, az elhullást pedig 1,5 százalékra. A kommunista műszakért járó ösz- szeget a szociális intézményeknek ajánlják fel. A Dózsa brigád vállalta a rend­szeres karbantartást és azt. hogy egy év alatt 5 százalékkal csök­kentik az egy hektárra jutó ön­költséget. Emellett egész évben balesetmentesen dolgoznak. A Május 1. ifi-brigád 5 százalékos anyag, alkatrész megtakarítást vállalt, s tagjai elhatározták, hogy munkavédelmi és sportvetélkedő­ket is szerveznek, valamint szo­cialista szerződést kötnek a Vö­rös Csillag Tsz hasonló munkate­rületen dolgozó brigádjával. ^ N. I. Rangadót nyert a Szövetkezet Megtartották a megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokság VI. fordulóját- A Petőfi iskolában a Kiskőrös I. csa­pata volt a félegyháziak ellenfele. Kiskőrös az első 5 mérkőzést meg­nyerte és 10 ponttal vezette a me­zőnyt. A Szövetkezeti SE 4 nyert mérkőzés után Kiskőrös II. csapatá­val annak otthonában 8:8 arányú dön­tetlent ért el és így 9 volt pontjainak száma. December 7-én azonban a Szö­vetkezet csapata 11:5 arányban bizto­san győzte le az eddigi listavezetőt és 11 szerzett ponttal átvette a vezetést. Ha a gárda együtt marad — esélye van a bajnoki cím megszerzésére és az NB III-ba való feljutásra. A győz­tesek: Csenkl Mihály 4. Csenki Gábor 4. Rigó dr. 2. Laczkó 1. A hátralevő 4 mérkőzésen a Szövetkezeti SE esé­lyes a győzelemre. Felhívás segédedzői tanfolyamra A megyei sporthivatal 1978-ban Is rendez segédedzői tanfolyamot külön­böző sportágakban. Jelentkezési ha­táridő május 20. A jelentkezéshez szükséges űrlapok a városi sportfel­ügyelőségnél szerezhetők be. ahol mindennemű felvilágosítást megadnak. * * • Kosárlabda. Mindkét NB Il-es csa­patunk Szarvason vendégszerepeit. A Vasas a hazai pályát élvező, kb. azo­nos képességű főiskolásoktól 63:44 arányú vereséget szenvedett. Pálinkás 15 pontot szerzett. Szeginé nem tar­tott a csapattal. A Vasas a 6. helyen áll. A Lenin SK annak ellenére, hogy a szarvasiak a félidőben 39:37-re ve­zettek, végül maga javára fordította a mérkőzés állását és a főiskola Spartacus együttesét 92:81 arányban legyőzte. Különösen Bódi Sándor tűnt ki, aki 43 kosárral főrészese volt a győzelemnek. Mészáros 30 pontot szer­zett. Ezzel a győzelmével a Lenin SK megszilárdította 8. helyét, a 11 mérkő­zésből 6-ot nyert és 5-öt vesztett. Pontjainak száma 17. Labdarúgás. Bajai Tsz SK—Kun Bé­la SE 0:3 (0:1). A 29. fordulóban is biztos győzelmet aratott Baján, s ez­zel 50-re növelte pontjainak számát. A rossz talajú Pályán nem alakulhatott ki jó játék, de a Kun Béla SE na­gyobb tudása így Is érvényesült. A Honvéd góljait Kisznyér, Zágon és Felegyi szerezték. Zágon gólja fejes­ből született. A Kun Béla gólaránva 91:11. Jók: Emődi dr. és Olasz. Va­sárnap Vaskút csapatát látja vendé­gül a Honvéd. Feltehetően a kiesés ellen küzdő vaskútlak 8—10 emberrel fognak védekezni. Szövetkezeti SE—Helvécia 4:1 (1:1). A Szövetkezet a kemény, szikrázó találkozón biztos győzelmet aratott. Vidékit és egy vendégjátékost a já­tékvezető kiállította. Góllövők: Tóth. Rádi. Sahin. Görög, jók: Sahin. Ma­joros és Rádi. DSC II—Húsos 1:1. a Húsos döntet­lenje Kecskeméten sikeresnek mond­ható. Góllövő: Rubányi. Kerekegyháza—Vasutas 3:3 (1:0). góllövő: Szabó 3. VASÁRNAP SPORTJA Labdarúgás: Kun Béla SE—Vaskút 16.30 órakor. Húsos—KTE II. 10 óra. Vasutas—Szövetkezeti SE 10 órakor. Kosárlabda: Nyíregyházi MFSC—Va­sas ‘9.30 órakor. Nyíregyházi MFSC— Lenin Tsz SK 11 órakor. Asztalitenisz: Solt—Szövetkezeti SE 9.30 órakor. , * P. 3. Húszéves az Ének-Zenei Általános Iskola „Nem lehet egész boldog em­ber, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magá­tól nem jut el odáig”. (Kodály) Ez .a gondolat vezette azokat a lelkes zenepedagógusokat, akik nagy akarással és elhivatottsággal szervezték, hozták létre az ötve­nes években országszerte az ének­zenei általános iskolákat. Városunkban 1957. szeptembe­rében indult az első ének-zenei osztály. A mai Közgazdasági Szakközépiskola épületében a megszűnő gyakorló iskola helyén, Szemlér Sándor igazgató irányí­tásával, közreműködésével kezdte működését. Az eredményekben gazdag húsz év munkáját, történetét elmon­dani e szűkre szabott helyen alig­ha lehet. Helyette rövid vissza­emlékezésben kívánok szólni — az évfordulón — az iskoláról. Az első tanító néni Kiss Antal- né „Erzsiké néni” volt, aki ma­gáévá téve . az iskola célkitűzé­seit, Komlós Lászlóné énekitanár- nővel együtt lelkesen és fáradha­tatlanul dolgozott a kodályi el­képzelések beteljesülésén. A kis elsősök még alig lát­szottak ki a földből, de 1958. má­jus 1-én már ének- és furulya­szóval köszöntötték a felvonuló­kat. A „zeneisek” ettől az időtől napjainkig mindig ott találhatók névadókon, esküvőkön, társadalmi ünnepségeken és más megmozdu­lásokon. Második évben Szabó Mihály igazgató vette gondozásba a két zenei osztályt, az I. sz. leányisko­lában. A harmadik osztálytól már hangszeres zenét is tanulhattak a gyerekek. Egy megsárgult okairat bizonyítja, milyen harcot kellett vívni például egy pianínó meg­szerzéséért. A lelkes ügybuzgó munka szép sikereket hozott már az első ha- rom-négy évben. Az ének mel­lett a közismereti tárgyakból is kiemelkedő az eredmény. Iga­zolódnak Kodály megállapításai: „Általánosan megállapított tény, — és ezt nem lehet tagadni —, hogy ezek az iskolák az összes tantárgyból jobb eredményeket érnek el!... a zenével való min­dennapos . foglalkozás annyira fel­frissíti a szellemet, hogy az em­ber aztán minden más táigy iránt fogékonyabb”. 1960—61-ben Kiss Antalné, Mészáros Istvánná, Molnár Vil- mosné. Kovács Katalin tanítónők vezetésével már négy osztálya van az Ének-Zenei Iskolának. Az énektanárnő dr. Somogyvári Zol­tánná, aki ma is nagy elhivatott­sággal teszi dolgát a zenei neve­lés érdekében. Amikor 1962-ben felépül a Bajcsy Általános Iskola, a Sza­badság téri öreg iskolaépületet az ének-zenei osztályok kapják meg. Itt él önálló életet az iskola, most már saját igazgatóság irányításá- / val. Igazgató: Makó Gyuláné. Az új helyzet kedvet, optimiz­must teremtett a 'további mun­kához. A hangszeroktatás ennek ellenére még több helyen folyt a városban, mivel 1966-ban öt ki­nevezett és két félállásban dolgo­zó hangszertamár tanította az is­kola növendékeit. A tízéves évforduló ünnepsé­geire 1967-ben eljöttek a kecske­méti, csongrádi, veszprémi 'test­vériskolák képviselői, elismerve ezzel is a félegyházi Ének-Zenei Általános Iskola növékvő' sike­reit, eredményeit. A következő évben, a ma 10 éves évfordulóját ünneplő Állami Zeneiskola meg­nyitja a kapuit Félegyházán, így a hangszertanulást az ének-zenei- sek is ebben az intézményben, folytatják tovább. A növekvő szép eredmények és sikerek so­rát sajnos, nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az 1969-ben bekö­vetkezett változás. Az öreg isko­laépület ugyanis életveszélyessé válik és az iskolának költözköd­nie kéll. Átmeneti időre a Petőfi Gimnázium és Fiúkollégium épü­letében kapnak szűkös teret to­vábbi működésükhöz. A tenniakarás most is legyőzte a nehézségeket. Erre utalnak a kórus növekvő sikerei. Egyre több rangos rendezvényen sze­repelnek. Rádiófelvételek, a tv nyilvánossága, „Az éneklő ifjú­ság mozgalom” nagydíja mind­mind meggyőző bizonyíték. A több éves „átmeneti idő” után 1973. őszén a Batthyány ut­cában talál végleges otthonra az Ének-Zenei Általános Iskola. Az új, jól felszerelt, korszerű épület minden feltételt biztosít, az ének­zenei nevelés eredményesebb folytatásához. A Batthyány Lajos Általános Iskola „ének-zenei” tagozatának munkája, kórusainak teljesítmé­nye ma is elismerésre méltó. Eredmények, szereplések bizo­nyítják ezt. Az utóbbi években felléptek külföldön, rangos helyet vívtak ki maguknak 1976-ban a Nemzetközi Kórusversenyen, Deb­recenben. Most, az évforduló évében is gazdag programot teljesítenek. Májusban rádiófelvételük lesz, ünnepi hangversenyt adnak az évforduló tiszteletére, júliusban pedig — meghívásra — ismét részi vesznek a debreceni Nem­zetközi kórusversenyen. Csák morzsányi az, amit a húsz év törekvéseiből és eredményei­ből itt felvillanthattunk. De re­méljük, e néhány sorral is bizo­nyítani tudtuk, hogy az iskola szépen, elismerésre méltóan tel­jesítette hivatását, rendeltetését. Köszöntjük az évforduló alkal­mából a volt önálló és a mostani •tagozat minden tanárát, vala­mennyi öregdiákját és jelenlegi tanulóját. Kérjük, segítsenek ki- terebélyesíteni, egyre inkább va­lóra váltani Kodály hitvallással megfogalmazott szavait: „Nem sokat ér, ha magunk dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ez­ren, míg megszólal a nagy Har­mónia, amiben mind egyek lehe­tünk”. B. Gjr. Huszonöt éve az ipari szakmunkásképzés élén Félegyházán már 1872-ben is voltak tanoncok, de szervezett oktatásuk 1882-ben kezdődött. A tanonciskola első igazgatója 38 éven át Szente József volt, aki­nek nevét nagynevű tanítványa: Móra Ferenc is megörökítette. Utána 33 év alatt, rövid időkö­zönként 8 pedagógus váltotta egy­mást az igazgatói székben. Az intézet igazgatójaként 1953- ban került városunkba Serege Gábor, aki 25 éve tölti he az ipa­rosítás szempontjából is igen fon­tos tisztséget. Ez idő alatt „tűnt el” a föld színéről a rozoga, öreg iskola, és azóta lettek a kizsák­mányolt kisinasokból a szocializ­must építő társadalom elismert és megbecsült tagjai. Városunk mai szakmunkásgár­dájának 80 százaléka ebből az intézetből került a közvetlen ter­melő munkába, vagy a termelést irányítók első vonalába. Amikor elismeréssel és tiszte­lettel adózunk városunk szak­munkásainak, amiért az ipgj* negyedik ötéves tervét négy év alaltt teljesítették, s jelenleg az ötödik ötéves terv túlteljesítésén dölgoznak, nem hagyhatjuk szó nélkül a 608. sz. intézet kiváló összetételű oktató-nevelő gárdá­jának ma már országosan elis­mert munkáját, s a jó kollektí­vát 25 éve irányító Serege Gá­bor igazgató hivatásszeretetét. Ennek az elismeréseképpen 5 ma­gas kitüntetés, köztük a Munka Érdemrend arany fokozatának a birtokosa. Vezetése alatt az intézet mind a város politikai, állami és gaz­dasági vezetői, mind lakossága körében kivívta tekintélyét, er­kölcsi megbecsülését. . . —th —g Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán május 13-án szombaton délután és vasárnap egész nap dr. hombár László tart ügyeletet. Lakása: Kiskun­félegyháza, Lónyai u. 2/a., tele­fon: 490. Ugyanezen idő alatt a külte­rületi négy községben dr. Csőke András látja el az ügyeletet. La­kása: Kunszállás, telefon • 4. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Mllóssy Andrea (any­ja neve: Bartha Gabriella), Bihari Ta­más István (Fodor Julianna). Kis Já­nos (Fábián Mária Julianna). Szabó Ildikó (Vadkerti-Tóth Katalin). Födi Róbert (Ráez Mária Irén), Dobi Csaba (Szabó Katalin). Antal Anita (Száraz Anna). Hürkecz Anita Ivett (István Mária Erzsébet). Herédi-Szabó Gábor (Urbán Katalin). Rácz Károly Róbert (Solymosi Katalin Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Palatí­nus József János — Holló-Szabó Ve­ronika Mária. Gombos György István — Horváth Edit, Pap István — Gulics- ka Margit, Apor Sándor Gyula — Bi- bok Mária Magdolna, Besze János — Takács Veronika, Jaksa Illés Mihály — Gyorsa Ildikó Katalin. Fekete Fe­renc — Seres Katalin. Farkas Attila Antal — Marton Katalin. Sováczki Im­re — Langó Julianna, Csenki László — Herczeg Klára Veronika. MEGHALTAK: Nagy Jánosné Do- bák Piroska, Almos u. 12. Szabó Mi- hályné Tóth Julianna. Ibolya u. 16/4, Nagy Tamás, Petőfiszállás. dr. Szabó István Imréné Bense Veronika Hunya­di u. 38, Jókai Imréné Bajnöczi Er­zsébet, Molnár B. u. 29. Nagy János. Tanácsköztársaság u. 15. Fekete Sán­dor I. kér. 74. Farkas Ferenc Bugac, Fekete István. Pálmonostora, Petróczi József. Bugac, Cserép Flórián János. Horváth Z. u. 11. Sikár Sándorné Gö­rög Julianna. Bajza u. 28. FCLEGYHAZI KÖZLŐN» A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi VároM Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszlnger Andria Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143. tn. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. . Előfizethető: a helyi postahivataloknál áa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-88/188 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-7M Index: S5 9M ISSN 0133—8554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom