Félegyházi Közlöny, 1978 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-08 / 49. szám

I * ígérkezik a téli ellátás MIBŐL — MENNYI? Megfelelőnek Laczkó Gyulától a ZÖLDÉRT Vállalat kiskunfélegyházi kiren­deltségének vezetőjétől kértünk tájékoztatót a zöldség- és gyü- niölcsellátásról, valamint a téli tárolásról. — A felvásárlási tevékenysé­günk, sajnos nem a legkedve­zőbben alakult az idén — mondja Laczkó Gyula. — Egyes cikkekből igen nagy kiesések mutatkoznak, például retekből 2 millió csomó­val, kajszibarackból 8 ezer, rózsa­barackból 5 ezer, sárgadinnyéből 1800, export karalábból pedig 600 mázsával kevesebbet vásárol­tunk. Zöldség-gyümölcsből 1977- ben 205 ezer mázsát, az idén pedig csak 150 ezer mázsát, i Ex portra ez évben csak 65 ezer mázsát tud­tunk szállítani. Zöldborsóból, zöldbabból és burgonyából töb­bet tudtunk felvásárolni a terve­zettnél. A nagy kieséseiknek az igen csa­padékos és hideg tavasz, illetve nyár az oka. Az időjárás követ­keztében a növényeket igen sók gombabetegség és állati kártevő is megtámadta. Az ellenük való védekezés nem mindenütt volt megfelelő, főleg a kisárutermelők szakmai képzettségének és a jó minőségű növényvédőszernek a hiánya miatt. Kirendeltségünk a körzetünk­ben élő lakosság zöldség-gyü­mölccsel való ellátására megkü­lönböztetett figyelmet fordít. Zöld­ség-gyümölcsből 2742 mázsát tá­roltunk, téli ellátásra. Burgonyá­ból és almából többet tárolunk télire, mint az előző években. Az 1979-es gazdasági évben to­vábbra is a határozat szellemében fejlesztjük a kertészeti termékek forgalmazását. Bázisgazdaságaink­kal a háztáji, valamint egyéni termelőkkel már hosszú távú szer­ződések alapján történik az együttműködés. Kölcsönös előnyök alapján számos tsz-szel közös be­ruházással, vagy már meglevő be­rendezések üzemeltetésével hozr tunk létre biztonságosabb értéke­sítési piacot. Ilyen például a Le­nin Tsz-stel közösen épülő 400 vagonos burgonyatárház, ahol a későbbiek során konyhakész zöld­ségfélék feldolgozását is végez­zük. Döntő feladatunk lesz a jövőre is a termelés mennyiségének és minőségének növelése, figyelem­be véve az export- és belföldi pia­cok igényeit — fejezte be nyilat­kozatát Laczkó Gyula kirendelt­ségvezető. Némedi Imre Városunk egészségügyéről tárgyalt az ifjúsági parlament • Dr. Barkóczi Katalin belgyó­gyász laborvizsgálatot végez. i Dr. Szappanos Béla sebész, röntgenfelvételt tanulmányoz. (NL. fel­vételei.) A fiatal egészségügyi dolgozók ifjúsági parlamentjén dr. Tóth Sándor igazgató főorvos mondott tájékoztatót a város egészség­ügyéről, pontosabban a kórház helyzetéről. S ez nemcsak a ta­nácskozás résztvevőit, hanem az egész város lakosságát érdekli, ezért röviden ismertetjük lapunk­ban is. A két év előtti hasonló tanács­kozáson a tájékoztató megálla­pította, hogy a kórház állapota, a szociális helyiségek hiánya nemcsak a kórházi dolgozók mun­kahelyi közérzetét rontja, hanem lassan'a betegellátást is lehetet­lenné teszi. Azóta döntő változá­sok szövetkeztek be. Megkezdődött egy 95 ágyas belgyógyászati pavi­lon építése, amelyben a jelenlegi belgyógyászati osztály mellett he­lyet kap a Jókai utcai tüdőfektető és egy 6 ágyas belgyógyászati in­Labdarúgás: megyei I. o. H. Kun Bé­la SE—Császártöltés 9—0. A kellemet­lenül hűvös idő ellenére is mintegy négyszáz néző volt kíváncsi a táblázat végén kullogó Császártöltés elleni mér­kőzésre. sokaknak meglepetésként ha­tott, hogy a hét közben sérülést szen­vedett Szabó helyére Vereb István, a csapat szakvezetője az ifiben szereplő Kuruczot állította be kezdő emberként a csapatba. A fiatal játékos igyekezett is meghálálni edzője bizalmát, mert igen sokat mozgott, mutatta magát, le­hetett neki labdát adni. Bátran vállal­kozott lövésekre Is, és a Sipos beadá­sából fejelt gólja, sok tapasztaltabb társának is becsületére vált volna. Ha továbbra is ilyen lelkiismeretesen ké­szül és továbbképezi magát, akkor még igen sok alkalommal örvendeztetheti meg a közönséget. Ezen a mérkőzésen is mint már olyan sokszor az ősz fo­lyamán, ismét az örökmozgó Klsznyér volt a csapat lenditőkereke. Mintegy huszonöt perces állandó támadássoro­zat után az ő gólja törte meg az el­lenfél szívós ellenállását. Ezután lőtt még három remekbeszabott gólt és előkészített kettőt. Nagy játékkedve átragadt a többiekre is, és különösen a II. félidő elején a lendületesen ját­szó Barna jóvoltából szinte percenként került veszélybe a Császártöltés kapu­ja. Ügy látszott, hogy hosszú idő után újra kétszámjegyű győzelmet arat a piros-fehér gárda, de a találkozó utol­só húsz percében ismét az „őszi kot­tából” játszottak a csatárok. Minden támadást középen erőltettek és ez most. egy gyengébb képességű csapat ellen sem vezetett eredményre. Görög átlövésből, Horváth szabadrúgásból. Gyöngyösi tizenhatosról fejelt és Gu­lyás li-esből szerzett gólja mind szép volt a maga nemében. De, egyet nem szabad elfelejteni. A vendég csapat az első félidő közepén az egy perc alatt kapott két gyors gól után szinte tel­jesen megadta magát. Ennek ellenére pozitívumként állapíthatjuk meg, hogy a csapatnak végre volt tartása formá­ja. Szélen szervezték a támadásokat, messziről is sokat lőttek kapura és mindig volt szabad ember, akinek le­hetett labdát adni. Igaz csak kb. egy félidőn keresztül, deltát már ez is elő­relépés az elmúlt hetekhez képest. Va­sárnap a Gábor Áron SE elleni utolsó hazai őszi bajnoki mérkőzésen leg­alább ugyanilyen lelkesedéssel, aka­rással és főleg eredményesen kellene játszani a csapatnak, hogy a jóban — rosszban kitartó hűséges szurkolókat kárpótolják az ősszel mutatott telje­sítményeikért. Kosárlabda: Nyíregyházi TK—Kkfhá- zi Vasas 56—49 (28—19). NB II. női mérkőzés. A rutinosabb játékosokból • Kenéz Csaba, a József Attila általános iskola testnevelő taná­ra, kiváló társadalmi sportmun­kája elismeréseként átveszi a ju­talmat Csendes Mihálytól, a vá­rosi sportfelügyelőség vezetőjétől. (Farkas Tibor felvétele.) álló hazaiak megérdemelten nyertek az idegesen és kapkodva játszó fél­egyházi fiatalok ellen. Nyíregyházi TK—Lenin MGTSZ 80— 81 (55—37). NB II. férfimérkőzés. A II. félidőben nagyszerű csapatjátékkal. Mészáros és Bódi s. eredményessége révén az utolsó másodpercben dobott kosárral érte el bravúros győzelmét a lelkes félegyházi csapat. ökölvívás: Kaposvári Dózsa—H. Kun Béla SE 11—11. Ezzel a „kaposvári oroszlánbarlangban” kivívott igen ér­tékes döntetlennel a H. Kun Béla SE ökölvívói bebiztosították az ezüstér­met az I. o. CSB-n. A győzelmeket a már harmadvirágzását élő Timár. Far­kas, Csűri, Pintér T„ závodi szerez­ték, míg Borbély I. mérkőzése döntet­lenül végződött. Az eredmény értékét még külön növeli, hogy Hidegh és Pintér -I. a két biztos pontszerző nél­kül sikerült elérni. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Szakmunkásképző-Intézet tornacsarnokában az Újdonsült bajnok­csapat a Bp. Honvéd ellen vívja idei utolsó CSB-mérkőzését a hazai gár­da. Egy tisztes helytállás, méltó befe­jezése lenne a csapat számára várako­záson felül jól sikerült CSB-nek. A hét vége sportműsora: Labdarúgás, XII. hó io. H. Kun Béla SE—Gábor Áron SE 13 óra. Kosárlabda. XII. hó 9. Lenin MGTSZ—Egri TK Szakmunkás­tanuló-intézet 16 óra. ökölvívás: XII. hó 10: H. Kun Béla SE—Bp. Honvéd I. o. CSB. Szakmunkástanuló-intézet de. 10 óra. Farkas Tibor tenzív osztály is. Az épület alag­sorában szociális és raktárhelyisé­geket, helyeznék el. Megkezdték a gázkazánház épí­tését is, amely meg fogja oldani az évek óta fennálló fűtési prob­lémákat is. A belosztály átköltöztetésével enyhülni fog a főépület zsúfolt­sága. Mivel azonban szeretnék be­költöztetni a fül—orr—gégészeti osztályt, bővíteni a nőgyógyásza­ti és sebészeti műtőtraktust, ki­dolgoztak egy részletes rekonst­rukciós tervet. A főépület északi homlokzatához építeni fognak egy ötszintes diagnosztikus tömböl, amelyben helyet kap a prosectúra, a központi ambulancia, az ügyvi­teli szolgálat, a röntgenosztály, a nőgyógyászati, és sebészeti mű­tők, az újszülöttosztály, a köz­ponti sterilizáló és laboratórium. Ez kb 200 millió forintba kerül­ne. Ez az összeg sem helyi, sem megyei erőforrásokból nem fe­dezhető, ezért országgyűlési kép­viselőink révén közvetlenül az Egészségügyi Minisztériumhoz for­dult segítségért a város. Az igazgató főorvos ezután rá­tért az ifjú dolgozók oktatásának, nevelésének, munkasikereinek, szociális helyzetének, az állami és társadalmi vezetésben való rész­vételének ismertejtésére. Az a tény, hogy az intézet dolgozói­nak egyharmada a fiatal korosz­tályhoz tartozik, a vezetést az if­júságpolitikai határozatok követ­kezetes végrehajtására sarkallja. A fiatalok is becsülettel helyt­állnak és olyan eredményeket produkálnak, hogy a megyei egészségügyi vezetés figyelmét is felhívták az itt folyó munkára. A laborasszisztensek megyei ve­télkedőjén az első három helye­zést, az országos vetélkedőn az első és a kilencedik helyezést félegyiházi fiatalok érték el. Nem szólam tehát az igazgató zársza­va, hogy: további előrehaladá­sunk záloga az ifjúság munkája, helytállása és segítsége. A tartalmas beszámolót dr. Sza­bó Mária városi főorvos, a város egyéb egészségügyi munkahelyein dolgozó 44 fiatal helyzetének is­mertetésével egészítette ki, mivel ezeken a .helyeiken KISZ-szervezet nem működik. Ismertette az 1978 —80. évékre kidolgozott ifjúsági feladattervet, amelyet a városi ta­nács egészségügyi osztálya és az Orvos-Egészségügyi Szakszerve­zet helyi titkársága az intézet- vezetők feladatává tett. Tóth Miklós Félegyházáért . •’» i A Takarékszövetkezet küldöttgyűlésén Az ötödik ötéves terv első évé­ben, 1976-ban alakult — megyénk városai között elsőként — a fél­egyházi. takarékszövetkezet. Fej­lődése azóta dinamikus és felfelé ívelő. Erről: adott számot a veze­tőség megbízásából Némedi Imre igazgatósági elnökhelyettes a kö­zel négyezres tagságot képviselő 108 küldöttnek a Fegyveres Erők Klubjában megtartott küldött- gyűlésen. A beszámoló ismertette, hogy a részjegyalap meghaladta a 2,5 milliót, a betétállomány 33,5 mil­lió és az évi betétnövekedés kö­zel 8 millió forint volt. , A kölcsön folyósításánál is túl­teljesítették évi tervüket, s az egész évre tervezett 12 milliót már szeptember 30-án elérték. A kölcsönnyújtásnál figyelembe vet­ték az MSZMP. KB. 1978. már­ciusi határozatát és elsőrendű fel­adatuknak tartották a háztáji és egyéb kisgazdaságok termelési kölcsönnel való támogatását. Er­re a célra 5 millió forintot ad­tak. A lakosság érdekében végzett egyéb tevékenységük és szolgál­tatásuk is tervszerűen fejlődött, tgy például az Állami Biztosító megbízásából 1530 biztosítást kö­töttek, melynek díjbevétele a szö­vetkezetnek 200 ezer forintot je­lent. Az ÁFÉSZ-vezetőséggel tör­tént megállapodás alapján serté­sek ára és libamájprémíum cí­men 28 millió forintot fizetett ki a takarékszövetkezet. A kunszál­lási kirendeltség a ZÖLDÉRT Vállalat helyett retekfelvásárlási vételárként másfél milliót, a vá­rosfödi kirendeltség pedig két hó­nap alatt 663 ezer forintot fize­tett ki tejfelvásárlási vételárként. Az induláskor elfoglalt, egyet­len kis irodiahelyiséget máris ki­nőtték, ezért egv korszerűbb, na­gyobb irodaház építését határoz­ták el a Kossuth és a Hunyadi utca sarkán levő földszintes ház helvén. A beruházásihoz mind a SZÖVOSZ. mind a MÉSZÖV is hozzájárul. 400—400 ezer forint­tal Végül a küldöttgyűlés elhatároz­ta. hogy a tagságnak járó része­sedés zökkenőmentes kifizetése érdekében a betétgyűjtést szorgal­mazzák. T. M. Városunk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974-ben a városi tanács „Félegyházáért” plakettet alapított az arra érde­mes, a társadalom különböző te­rületein kiemelkedő tevékenysé­get folytató személyek részére. Az­óta minden évben, a felszabadu­lás évfordulóján tartott ünnepi tanácsülésen kerül kiosztásra ezen szép városi elismerés. Az idei kitüntetettek között van dr. Keresztesi Béla is, aki azonban az ünnepség időpontjá­ban a Föld másik Oldalán tartóz­kodott, az Indonéziában megren­dezett erdészeti világkongresszu­son, a Magyar Népiköztársaság képviseletében. A plakettet csak most, hazaérkezése után velhette át dr. Dobos Ferenc tanácselnök­től. A kitüntetetteket bemutató, 5 hétig tartó sorozatunkat mai írá­sunkkal zárjuk. Dr. Keresztesi Béla akadémi­kus, a Magyar Tudományos Aka­démia tagja, az agrártudományok doktora, az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet főigazgatója, Kiskun­félegyházán született 1922-ben. Gimnáziumi Érettségi bizonyít­ványát a félegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban szerezte. Gyakor­lati munkáját Miskolcon kezdte. 1949-ben a Földművelésügyi Mi­nisztériumba helyezték, ahol az alföldfásítás országos felügyelőjé­nek, Veres Péternek lett a tit­kára. 1950-ben a iSzovjetunióba ment hároméves aspiranturára. Mint kandidátus tért haza és hama­rosan kinevezték a Erdészeti Tudományos Intézet főigazgató­jává. Keresztesi Béla az erdőben nem csupán a faanyag forrását, hanem az ember természetes életkörnye­zetének legfontosabb részét látja. Munkásságában előtérbe kerültek az erdők . környezetvédeljmi és üdülési funkciói. Több mint 30 éve, hogy elkerült városunkból, de erőt meríteni, aktívan pihenni mindig hazajár szüleihez a Rom- hányi János utcába. Városunk egyetlen parkját, az úgynevezett Lövöldét a háború alatt kiirtották, miközben ő ma­ga jelölte meg azokat a fákat, amelyeket kivágni tilos. Tette ezt azzal a céllal, hogy a kiirtott park helyett a háború után — ő tervei alapján — új városi park épüljön. Keresztesi Béla tervei megvalósultak, nem a volt Lövöl­dében, hanem más helyen, sokkal nagyobb, gyönyörűbb parkerdőt létesítettünk a város lakóinak és valamennyi idelátogató, termé­szetet, erdőt kedvelő és szerető ember legnagyobb örömére. Dr. Keresztesi Béla lokálpatrio­tizmusán alapuló munkájára szá­mítva bízván hisszük, hogy a szü­lőváros és környéke fásítási prog­ramjának végrehajtásában a jö­vőben is segítségünkre lesz. T. M. Tűz gyermekjátékból Nem győzzük elégszer hangsú­lyozni, hogy a tűzzel nem sza­bad játszani. A felelőtlen felnőt­tek szinte felkínálják a gyerme­keknek ezt a veszedelmes „játék­szert”, s ők maguk is „példát mutatnak, sokszor tiltott helyen dohányoznak. Ott a gyufa, ahol a szalma, vagy más gyúlékony anyag, egy pillanat, és kész a ka­tasztrófa. Ilyen „véletlen" tűzesethez hív­ták a kiskunfélegyházi állami tűzoltókat az elmúlt héten is. Kiss Sándor I. kér. 195. számú tanyájánál egy 6 éves kisfiú gyu­fával játszott a szalmával télie­sített nagy libahodály mellett. Az eldobott égő gyufától meggyul­ladt a hodály és elégett a benne levő 2000 kisliba, 200 hízott liba és 4 hízott sertés is. A tűz átter­jedt a lakóépületre és a tűzoltók csak megfeszített munkával tud­ták a tetőtüzet eloltani. A kárt 360 ezer forintra becsülik. Biz­tosítás nem volt. Mennyiségi fejlesztés helyett a minőségnek kell hangsúlyt adni A Kiskunfélegyházi ÁFÉSZ tíz­ezernyi tagsága által megválasz- tott küldöttek vasárnap délelőtt tanácskoztak a városi tanács nagytermében. A küld ott gyűlé­sen a városi pártbizottságot Or- mándi János titkár, a városi ta­nácsot Szántó Andod osztályvezető» a mlegyei szövetséget Hrebik Fe­renc MÉSZÖV-elnökhelyettes képviselte. A küldötték már jó előre meg­kapták az írásos beszámolókat, hogy előzőleg tájékozódjanak, ah­hoz adott terjedelmes szóbeli ki­egészítőt Görög Lajos elnökihe­lyettes. A félegyháai ÁFÉSZ az elmúlt években is jelentős eredménye­ket ért el a mezőgazdasági áru- termeltetés és -felvásárlás terü­letén. A felvásárlás forgalma meghaladta a 100 millió forintot, s ez az összeg teljes egészében a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermeléséből tevődik össze. Működési területén megkétszere­ződött a zöldség- és gyümölcs- termelés, lényegesen emelkedett a fólia alatti zöldségtermelés. A növekedéshez hozzájárult a Pál monostora községben létreho­zott 350 négyzetméter alapterüle­tű fűthető fóliasátor, amelyből évenként kib. 60 ezpr palántát ér­tékesítenek a kisgazdaságok ré­szére. Kereskedelmi hálózatuk igy ekszik a műtrágya- és növény- védőszer-igényeket is kielégíteni, de ezen a téren lényeges javu­lás csak a Kiskunfélegyházán épülő mezőgazdasági szakáruház megnyitása után várható. Nem akarjuk, de nincs is rá lehetőségünk, hogy felsoroljuk, miiaygji . téypkenyjségeikjcel járult hozzá a szövetkezet eddig is a lakosság ellátásához. Csák né­hány fontosabb adat: Saját ser­tésvágó üzemükből évenként kb. 2000 mázsa1 tőkehúst hoztak for­galomba. 1978-tól kezdve a bel­földi igények kielégítésére fo­lyamatosan baromfit és baromfi­termékét is árusítanák, évi 7—8 millió forint értékben. Jelentős óveniként a 160—180 vagon zöld­ség, a folyamatos birkahús árusí­tás, s a decemberben üzemibe ál­lítandó savanyító üzemből a jövő évben már 15 vagon savanyított zöldségfélét hoz forgalomba sa­ját kereskedelmi egységei útján. Az exportáruk feldolgozásá­ba 1971. végén kapcsolódott be, bairomfivágó üzeméből évenként 1—1,5 millió dollár értékű áru­val járul hozzá népgazdaságunk dóllárbevételének növeléséhez. Sajnos a régi, ideiglenes ba­romfi vágó üzem már nem felel meg az exportigényeknek. A szö­vetkezet igazgatósága úgy dön­tött, hogy kooperációban új fel­dolgozó üzemcsarnokot épít, amelyben lehetőség lenne évente 200 ezer hízott liba, 100 ezer csir­ke, 100 ezer galamb és 20—25 ezer nyúl vágására és feldolgozá­sára. A tanulmányterv alapján az üzem építési költsége 46 millió forint (1977. évi árakon számol­va). Az így megnövekedett érté­kesítési áribevétel a népgazdaság­nak évente 2,5—3 millió dollárt jelentene. —th —s Krúdy Gyula emlékest a könyvtárban • A Városi Könyvtár olvasótermében Krúdy Gyula születésének 100. évfordulója tiszteletére nagy sikerű emlékestet tartottak. Az est elő­adója Czine Mihály irodalomtörténész volt, aki az író életéről tartott előadást. Szokolay Ottó színművész felolvasott az író műveiből. A mintegy 80 főnyi közönség gazdag élményekkel térhetett haza. Ké­pünkön: Dr. Czine Mihály beszél az író életéről. (Némedi László.) Anyakönyvi hírek Születtek: Hatvanyi András (anyja: Szabó Mária, Sínké Zita Mónika (Ko­vács Piroska), Petróczi Anita (Muhel Irén), Bertus Csaba (Juhász Mária), Kerepesi Róbert (Görög Sarolta). Ba- lasi Béla Zsolt (Kis Judit), Patyi Jenő (Vámos Zsuzsanna). Seregély Adrienn (Bódogh Gyöngyi Erzsébet), Tóth Györgyi (Szabó Margit), Lovas Klára (Berecz Erzsébet), Kiss-Szabn Etelka (Parádl Etelka), Szabó Tibor (Kis Má­ria Magdolna). Lajos István (Czombos Veronika Mária), Gulyás Tibor (Vegh Rozália). Agárdi Ferenc (Dobos Kata­lin). Házasságot kötöttek: Farkas János és Juhász Terézia. Urbán Zoltán és Horváth Hajnalka. Meghaltak: Tapodi Pálné, Tóth Má­ria, III. körzet 62, Ipacs Rozália, Bika­hegy 34: Dézsik Jánosné Farkas Má­ria, Tanácsköztársaság u. 62; csenkt Jánosné Kovács Emma Kisfaludy u. 9: FUber Nándorné Hegede Erzsébet, Orgona u. 10; Vízhányó István. Petőfi- szállás, Iványi Józsefné Tóth Katalin, Liget u. 14; Hulman Istvánná Molnár Vilma, Budapest; Farkas József, IX. körzet 264: Tóth-Barna Imre, Mártírok u. 41; Cseh Gáspárné Dobos Erzsébet, Csokonai u. 7; Bugyi Istvánná Rádi Mária, Jászszentlászló. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán december 9-én szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Lombár László fart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2 á., telefon 490. Ugyanezen idő alatt a külterü­leti négy községben az ügyeletet dr. Csőke András látja el. Laká­sa: Kunszállás, telefon: 4. ; i ... : •• •• . félegyhAzi KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér t. Telefon: 115, 143, 27S. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal : terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/1W pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 13-78* Index: 25 908 ISSN 0133-2554 yyi——■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom