Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-05-20 / 20. szám

•• •• rr Gyümölcsöző együttműködés •• •• FELEM iff Kiskunfélegyháza közlekedésbiztonságáról tanácskozott a VKBT elnöksége A Városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi ülését Timáfal- vi László r. alezredes, a rendőr- kapitányság vezetője, a VKBT el­nöke nyitotta meg. Elmondta, hogy ezután — a mostanihoz ha­sonló módon — írásban juttat­ják el a beszámoló szövegét az elnökség tagjaihoz, egyrészt azért, hogy az érdekeltek előre tanul­mányozhassák a napirend anya­gát, másrészt az értekezlet ide­jének lerövidítése céljából. Mit is tartalmaz most ez a 7 oldalas beszámoló? Többek kö­zött azt, hogy a VKBT az 1976. évben végrehajtotta a munkater­vében kitűzött feladatokat. Befe­jezték a KRESZ-oktatást. ame­lyen tömegesen vettek részt a járművezetők. Jelentős számú ve­télkedőt rendeztek, jó eredmény­nyel zárult az iskolakupa kerék­páros verseny, amelynek selejte­zőin 2000 körüli iskolás vett részt, hozzájárulva ezzel az „Edzett if­júságért” mozgalom szélesítésé­hez is. A gyalogosok, kerékpáro­sok körében is végeztek propa­gandamunkát, de ezen a téren (nagyobb eredmények, elérésére kel' törekedni. Eredményesek voltak az év fo­lyamán rendezett közlekedési biz­tonsági akciók, nagy számú jár­művet ellenőriztek, ami szintén elősegítette a közlekedési fegye­lem megszilárdítását. Megállapítja a beszámoló, hogy városunk útjain a közlekedési balesetek száma nem emelkedett jelentősen, annak ellenére, hogy 1976. január 1-től új közlekedési szabályok szerint kell közlekedni. De nézzük a számokat. Míg 1975-ben 109, addig 1976-ban 111 közlekedési baleset történt váro­sunk útjain. A halálos kimenete­lű balesetek száma 5-ről 11-re nőtt. Városunk területén a főútvonal a legveszélyesebb, mert évek óta itt történik a legtöbb baleset. Nem véletlen tehát, hogy évek óta sürgeti a város az egyik leg­veszélyesebb pontján, a Felsza­badulás! Lenin, Engels utca ke­reszteződésénél a forgalomirányí­tó lámpa felállítását. A balesetet. okozókat részlete­sen vizsgálva, gyalogosoknál 11- ről 14-re, kerékpárosoknál 21-ről 16-ra, motorkerékpárosoknál 21- röl 22-re. személygépkocsiknál 40-ről 49-re, tehergépkocsiknál 9-ről 5-re változott a balesetek száma. A baleseti okokat vizsgálva to­vábbra is a négy kiemelt balese­ti okból keletkezik a balesetek túl­nyomó többsége. Gyorshajtásból 23-ról 31-re, elsőbbség elmulasz­tásából 11-ről 18-ra, szabálytalan előzésből 6-ról 8-ra, kanyarodási szabályok megszegéséből 22-re alakult a balesetek száma. Ez a 69 baleset szabálytisztelő, kultu­rált, fegyelmezett és előzékeny magatartással elkerülhető lett volna. Érdemes ezen elgondol­kodni, hiszen nagy tét, az embe­ri élet forog kockán. És végül még egy adat: az el­múlt évben bekövetkezett balese­teknél 22 esetben volt alkoholos befolyásoltság az okozó. Ha hoz­záadjuk az előbbi bekezdésben említett 69 balesethez, könnyen kiszámíthatjuk, hogy ezzel 91-re szaporodott a „könnyen” elkerül­hető balesetek száma, mi maradt volna a 111 balesetből? összesen 20, de még ezek közül is ki le­hetne válogatni azokat, amelyek fegyelmezett magatartással elke­rülhetők lehettek volna. T. M. A gátéri általános iskola igaz­gatóságának és úttörőcsapatának több mint két évtizede szoros kap­csolata alakult ki a honvédség alakulatával, melynek párt- és KISZ-bizottsága rendszeres segít­séget nyújt a honvédelmi neve­lőmunkához. így került sor eb­ben az évben is a forradalmi if­júsági napok és a honvédelmi sportnapok, megrendezésére, mely­hez a szükséges anyagi és tech­nikai eszközöket az alakulat biz­tosította. Májusban két kiemelkedő ese­mény tanúi lehettek Gátér község lakói. Az egyik május 1-én tör­tént, amikor az alakulat az úttö­rőknek új csapatzászlót adomá­nyozott, amit az iskola úttörőcsa­pata egy faliszőnyeg ajándékozá­sával viszonozott a KISZ fennál­lásának 20. évfordulójára. A másik nagy esemény a hon­védelmi és sportnapok közös megrendezése volt. Szabkov Mik­lós igazgató az ünnepi beszédé­ben is, a szülői munkaközösség által adott fogadáson is hangsú­lyozta az együttműködés nagy je­lentőségét, melynek során a ta­nulóifjúság, de az egész lakosság is közelebb kerül az új embertí­pus kialakulásához, a szocialista hazafiság elsajátításához. Az ala­kulat nevében Dombóvári Henrik őrnagy is hasonlóképpen nyilat­kozott, amikor megköszönte az úttörők által készített faliszőnye­get, s szülői munkaközösség ven­déglátását, és ígéretet tett a to­vábbi együttműködés megszilár­dítására. A Vöröskereszt városi küldöttértekezletére Az ország vöröskeresztes alap­szervezetei a Vöröskereszt V. kongresszusára készülnek. Minde­nütt számot adnak a IV. kong­resszus óta végzett munkáról, a párt- és kormányhatározatokról adódó vöröskeresztes feladatok­ról. Kiskunfélegyházán a városi Vöröskereszt vezetősége az elmúlt év novemberében készített intéz­kedési terv alapján ez év már­cius—áprilisában rendezte meg a helyi vöröskeresztes alapszerve­zetek vezetőség-, illetve küldött­választó taggyűlését. A városi bi­zottság tagjai minden alkalommal részt vettek az alapszervezetek taggyűlésein, ahol a város és a négy község 51 alapszervezetéből 100 küldöttet választottak a má­jus 23-án, délután fél 3 órakor kezdődő Vöröskereszt városi kül­döttértekezletére. Ügy érzem, hogy alapos előké­szítő után kerül sor városunkban erre a jelentős eseményre, ahol a Vöröskereszt városi bizottsága be­számol az eddig végzett munká­ról. és megválasszák a 18 megyei küldöttet is. W. Gy. Tanári hangverseny Május 9-én a fasizmus felett aratott győzelem napján este, a kiskunfé­legyházi Zeneiskola tanárai adtak hangversenyt, a művelődési központ nagytermében. Kovács Sándorné a városi tanács művelődési osztályának vezetője megnyitó szavaiból kitűnt, hogy a város kulturális életében je­lentős szerepe van az intézménynek. A zeneiskola tanárai szívügyüknek tekintik városunkban a fiatalok zenei képzését, de a maguk művészi fejlő­dését is fontosnak tartják. Többen közülük rendszeresen koncerteznek. Hétfőn este Ízelítőt láthattunk és hall­hattunk tudásuk, zene iránti szerete- tük mértékéről. Elsőnek Vivaldi D-dűr concertóját hallottuk Horváthné Fodor £va, Lan­tos Sándor. V. Nagy Bálint (hegedű), dr. Klazsik Imre (mélyhegedű), Pu- kánszkl Béla (gordonka) és Lantos Sándorné (zongora) előadásában. Sta- mitz két klarinétra és zongorára irt concertóját Boros János, Szabó Sán­dor (klarinét) és Lantos Sándorné ad­ták elő. A Lantos házaspár előadásában ez­után Mozart F-dúr szonáta 2. tételét hallottuk. Molnár Kornélia személyé­ben, aki Beethoven C-moll szonáta 3. tételét játszotta, tehetséges zongoris­tát ismerhettünk meg. Szintén tehet­séges fiatal tanár Horváthné Fodor Éva is, aki Wieniavszkij mazurkáját hegedűn remek technikával mutatta be. Lantos Sándor, Boros János és Lan­tos Sándorné Mozart Esz-dúr triójá­nak bemutatásával az est legnagyobb sikerét aratták. Végül Schubert két polonézét lendületes, pontosan kidol­gozott előadásban, zongorán mutatta be dr. Csizmadia Lajosné és Lantos Sándorné. Az előadásuk maradandó élményt jelentett a lelkes közönségnek. Kinőtte az épületet az ABC A kiskunfélegyházi ÁFÉSZ ke­reskedelmi főosztály meghívása nyomán megnéztük az ABC-óru- házban a közelmúltban megnyílt cukrászüzem termékeiből rende­zett kiállítást. Tanúi lehettünk annak, milyen nagy keletje van az árunak, ha azt a vásárlónak szakszerűen, udvarias formában mutatják meg. Talán ez az egyik titka annak, hogy az eredetileg évi 24 milliós forgalomra tervezett ABC-áruház 1975-ben 38, 1976-ban 42 milliós forgalmat bonyolított le, ez évben pedig az első négy hónap ered­ményei alapján, 46—47 milliós forgalomra lehet számítani. Ilyen óriási forgalomhoz vá­sárló is kell. Éppen ezért tesz- szük fel a kérdést Tajti István áruházvezetőnek: hány vevő for­dul meg naponta a viszonylag szűk ABC-áruházban? S a válasz: ez naponta változó. Csütörtöktől szombatig emelkedő. Egy közönséges szombati nap 3700 vásárlót számoltak meg. Ha figyelembe vesszük, hogy kör­nyékén új lakóházak is épülnek, megállapíthatjuk, hogy a terve­zett bővítés máris esedékessé vált, a lakosság zökkenőmentes kiszolgálása érdekében. TORTÁRA, CUKRÁSZ­SÜTEMÉNYRE RENDELÉST FELVESZUNJ • Cukrászati kiállítás nyílt az ABC-áruházban. Zöld út a sportolni vágyóknak A termelőszövetkezet lapjáról Az „Edzett Ifjúságért" mozgalom je­gyében május 7—a-án az indítási na­pok alkalmával a várakozásnak meg­felelően Félegyházán és a 4 környező községben 10 ezer ifjú sportoló vette igénybe a sportlétesítményeket. Kü­lönböző sportágakban rendeztek vetél­kedőt. Különösen színes, gazdag prog­ramot bonyolítottak le az iskolák, ahol atlétikai számokat, kerékpáros versenyeket, változatos labdajátéko­kat és úszást Iktattak programba. A város sportlétesítményei kevésnek bi- zonyúltak Ilyen nagy tömeg sportigé­nyének kielégítéséhez. Több vállalat már megkezdte a kispályák építését, a meglévők továbbfejlesztését. A KISZ, szakszervezeti sportszervek eeyüttes munkájával Igen széles körű összefogás alakult ki a város külön­böző területein. Üj pályák épülnek például a Vegyipari Gépgyár, a Húsi­pari Vállalat. Építőipari Szövetkezet, a DEGAZ. az AFIT területén. A meg­lévő létesítményeket továbbfejlesztik az Alpári úti ifjúsági sporttelepen, a Parkerdőben, az Ipari Szakmunkás- képző Intézet udvarán és a Fürst Sán­dor utcai lakótelepen. Ezeket a kitű­zött célokat 1977-ben valóra is váltják. A kispályák épitési akcióit több vál­lalat anyagilag támogatja. Ki kell hangsúlyozni, hogy az ..Edzett Ifjú­ságért" mozgalom nem kampányszerű feladat, ez folyamatos szükségszerű­ség. Az országnak kisportolt, edzett fiatalokra van szüksége, akik Így job­ban megállják helyüket a munkapad­nál. a tervező Irodákban, a púit mö­gött és az íróasztalnál. Furcsa döntés. Április 18-án a Kun Béla SE ökölvívó gárdája a SZIM Va­sas ellen szerepelt Székesvehérvárott csapatbajnoki mérkőzésén. Ekkor 4 fehérvári fiúnak és a félegyházi Hol- lernak nem volt rendben a minősíté­se, a fiúk azzal a tudattal léptek a szoritóba. hogy barátságos mérkőzést vívnak. Meglepetésre a 17-1 Népsport közölte, hogy a Kun Béla SE nyert 18:0-ra, mivel 9 fiú minősítését rend­ben lévőnek találták. Fehérvár felleb­bezett, mégpedig kétszer. Az elsőt el­utasította a versenybíróság, a második­nak azonban helyt adott és il:9 arány­ban a SZIM javára igazolta. Felme­rült a kérdés, miért nem az ökölvívó Szövetség Fegyelmi Bizottsága tár­gyalta az ügyet. A döntés igazságta­lan. s Igaz, hogy a fellebbezésnek nincs helye, legfeljebb panasszal le­het élni. Nos: ez a panasz már a szövetségben van és reméljük, igaz­ságos döntést hoznak, mely más nem lehet, mint az újrajátszás. A május 7-re kitűzött Steinmetz SE —Kun Béla SE csapatbajnok! találko­zó elmaradt, mert a pécsi fiúk Len­gyelországban turnéznak. 4 fiú indult Salgótarjánban az országos ökölvívó junior bajnokságon és mindegyik do­bogóra került. Hideg arany-. Borbély Miklós és Pintér ezüst-, Antal bronz­érmet szerzett. Kosárlabda: Kettős íélegyházi győ­zelemmel zárult a vasárnapi kosár­labda-találkozó. A lányok kitűnő já­tékkal valósággal lelépték a miskolci EAC csapatát. Az eredmény: Vasas— Miskolc 78—36. A fiúk gyengébb telje­sítménnyel is győztek a DVTK ellen. Az eredmény: Lenin SK—Diósgyőr 73:81. Mészáros Zoltán 46 kosarat do­bott. Labdarúgás. A Kun Béla SE Bálint dr. két góljával 2:0-ra győzött Kun- szentmiklóson és így előnye a Mezőfi SE-vel szemben 6 pontra nőtt. Sportműsor, ökölvívó csb. szomba­ton, 21-én Kun Béla SE—Kaposvári Dózsa. Honvéd-pályán, szabadtéren 16 órakor, rossz Idő esetén a Szakmun­kásképző Intézetben ugyancsak 16 órakor. Labdarúgás, május 22-én: Kalocsa— Kun Béla SE. 17 órakor Kalocsán. Kosárlabda: május 22-én VM Közért Lenin SK. Budapesten 11 órakor. Nyí­regyháza-Vasas TK. Nyíregyházán 11 órakor. P. J. A Lenin Tsz 1970—1972 között egyesült a Rákóczi, Zöldmező és a Bem Tsz-ekkel. Ezt követően a tagok száma 1500-ra, a terület 8000 hektárra növekedett. A szö­vetkezet párt- és gazdasági ve­zetősége ekkor úgy döntött, hogy — a szövetkezeti demokrácia más fórumai mellett — a tag­sággal való kapcsolat szorosab­bá tételére bővíteni kell a meg­levő módszereket. Ezt követően született meg a döntés — nyomdai úton előállí­tandó és valamennyi dolgozó ré­szére eljuttatható üzemi újság szerkesztésével, terjesztésével kell a szövetkezeti demokráciát szélesíteni. A döntéssel — részletes véle­ménycsere után — egyetértett az MSZMP megyei bizottságának végrehajtó bizottsága is. Az engedély megszerzése után az üzemi újság első példánya 1972. november 7-én jelent meg A Híradót a szövetkezeti párt­ós gazdasági vezetőség által lét­rehívott szerkesztő bizottság szerkeszti és havonta 1500 pél­dányban jelenik meg. A szerkesz­tő bizottság a Híradó szerkeszté­sénél mindenkor a párt- és a guzdaság éves munkatervét, programját veszi figyelembe. Tö­rekszik arra, hogy a lapban min­dig az időszerű szövetkezeti, po­litikai, gazdasági, társadalmi kér­déseket ismertessék. Helyet kap a lapban a városi szintű, főleg társadalmi, kulturális jellegű té­mák ismertetése is. A szerkesztő bizottságot segítik a témákat jól ismerő szakemberek, dolgozók. A Híradó hivatására nagy gon­dot fordítanak, és olygn időpont­ban jelennek meg a cikkek, ami­kor aktuálisak és előremutatók. A megjelenést követő legrövi­debb időn belül a Híradó az ol­vasók kezébe kerül. Említésre méltó, hogy a társ­szövetkezetek, a tsz-szel kapcso­latban álló más szervezetek is kapnak az újságból, s ezúton is jobban megismerhetik a közös gazdaság életét. A megjelenés óta a Híradóban több mint 600 cikk látott nap­világot, és ezeket 80 szövetkeze­ti dolgozó írta. A múlt évben például 12 politikai, 52 gazdasá­gi, 20 társadalmi, 24 kulturális jellegű cikk jelent meg 104 fotó­val. Az eltelt évek alatt a szövet­kezet pártvezetősége egyre több irányelvet adott a lap politikai tartalmi színvonalának emelésé­hez. Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára megál­lapította, hogy a Híradó kapcso­latot teremt a szövetkezet veze­tősége és a tagsága között, a kö­zös ügy, a gazdaság fejlődése szempontjából. Jó szócsöve a po­litikai agitációnak. de a korszerű termelési eljárásokat is hirdeti. Segíti a szövetkezeti Hemokrácia kiszélesítését. A jó példák, a be­csületes, odaadó szövetkezeti munkások, dolgozók népszerűsí­tője is. Segíti a felvilágosítást, a párt közművelődéspolitikai cél­kitűzéseinek megvalósítását. N. I. CZZZIl • A Móra Ferenc Gimnázium negyedikeseinek egy csoportja. Évszázados szép hagyo­mányt követ­nek minden évben az isko­lák utolsó év­folyamát befe­jező fiatalok, s nemcsak az is­kola, a család, de az egész vá­ros és környé­kének gyönyö­rű ünnepévé teszik, amikor felhangzik, „Ballag már a vén diák .. .” örökszép dal­lama ... Kiskunfél­egyháza három középiskolája 244 fiatalt bocsát ki az életbe, a tarisznyákba az élethez szükséges útravalóval, a fejekben, a szívek­ben az új típusú embernek el­engedhetetlen kellékeivel: a munka- és emberszeretet, a nem­zetköziség és hazaszeretet, a tu­domány- és szakmaszeretet, a be­csület és tisztesség alapjaival „csak” tovább kell azokat fej­leszteni. A Móra Ferenc Gimnázium ud­varán Kovács Sándor igazgató búcsúzott a három negyedik osz­tály 101 tanulójától. Ez már a 167. tanév zárása volt ebben az intézetben. Ez idő alatt mintegy tízezer végzős diák hagyta el az iskolát, hogy a szélrózsa minden táján öregbítse az Alma Mater jó hírnevét. Ez a ballagás arról lesz nevezetes, hogy most kerül­nek ki az iskolából először kö­zépfokú népművelői oklevéllel is rendelkezők, szám szerint tizen­hatan. A Közgazdasági Szakközépisko­la egyik végzős osztálya igazgatá­si-könyvviteli, másik osztálya számviteli-gazdálkodási ágazat­ban kapott korszerű és sokoldalú kiképzést. Szántó Andorné igaz­gató távollétében Kovács Ferenc igazgatóhelyettes köszöntötte1 a tágas udvart betöltő ünneplőket, szülőket és diákokat. Szép szín­foltja volt az ünnepségnek a le­velező tagozatot elvégző felnőt­tek ballagása, akiknek „szóvivő­je" találóan jegyezte meg: „Haj­dan a tanulás szép dolog volt, szép és hasznos, ma pedig élet- szükséglet”. A Gépészeti Szakközépiskola, az egykori tanítóképző intézet udva­rán, az árnyas fák alatt ünnepelt. A szülők, rokonok és barátok so­kasága előtt az évszázados iskola és kollégium, mögöttük az új, legkorszerűbb gépekkel felszerelt tanműhely épülete. Szert Lajos igazgató szólt a három negyedik osztály 70 növendékéhez, akik második csoportként hagyják el az új típusú iskolát, de a szakma közvéleményének figyelmét már­is magukra vonták, mivel egyik növendékük: Csordás Sándor or­szágos elsőként került ki a szak­mai versenyből. A ballagás megtörtént, de az érettségi, a nagy próbatétel még hátra van. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy mind a 244 fiatal átjut ezen az akadályon is, és ki az életben, ki a termelő munkában, ki a főiskolán, egyetemen kama­toztatja majd a 12 év alatt ösz- szegyűjtött ismereteit. Május 22-től új vasúti menetrend A kiskunfélegyházi vasútállo­más főnökétől, Miklós László fő­tanácsostól kapott tájékoztató szerint a május 22-én életbe lépő új vasúti menetrendben a kis­kunhalasi és a szentesi vasútvo­nalon lényeges változás nem lesz. A szolnoki vonalon korábban (7 óra 23 perckor) indul Kiskunfél­egyházáról a reggeli személyvo­nat. A fővonali vonatok indulása Kiskunfélegyházáról: Budapestre expressz, 6.43 és 18.44 naponta. Gyors 14.30 naponta, 7.08, hétfőn. Debrecen—Miskolcra gyors 17.50, naponta, Pécsre gyors 6.58, na­ponta. Budapestre személy 4.10, 6.48, 10.22, 12.53, 16.13, 18.58, na­ponta, 20.25, vasárnap, 0,18, szom­baton, 0.52, hétfőn. Kecskemétre személy 8.31, naponta. Szegedre: expressz 9.02, 20,24, naponta. Gyors 10.21, naponta (Miskolc—Debrecenből), 21.25, naponta (Pécsről), 19.26, vasár­nap (Budapestről). Személyvonat 4.00, 5.40, 10.23, 16.10, 17.29, 20.54. A Puskis expresszvonaton, mely Kijev—Moszkvából Bélg- rád—Athénba közlekedik és ál­lomásunkra 0.49-kor érkezik, va­lamint Athén—Belgrádból, Ki­jev—Moszkvába közlekedik és Kiskunfélegyházára 3.05-kor ér­kezik, csak nemzetközi hálókocsi­jeggyel lehet utazni. Belföldi uta­záshoz a Puskin expresszvonatot állomásunkon Igénybe venni nem lehet, a nemzetközi forgalomban utazók azonban fel- és leszáll­hatnak. És még egy fontos tájékozta­tás: a belföldi expresszvonatokat csak helyjeggyel lehet, igénybe venni. Állomásunk csak minimális helyjegyet kapott, ezért kérjük olvasóinkat, hogy a helyjegyeket szíveskedjenek elővételben meg­váltani. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán május 21- én, szombaton délután és vasár­nap egész nap dr. Lombár Lász­ló tart ügyeletet. .Lakása: Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2 a, te­lefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külte­rületi négy községben az ügye­letet dr. Csőke András látja él. Lakása: Kunszállás, telefon: 4. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Keserű Tünde (anyja neve: Vízhányó Katalin Anna), Zsib- rita Zsolt (Czakó Anikó). Csányi Tí­mea Gyöngyi (Kállai Erzsébet). Fe­kete Csaba József (Varga Ilona Erzsé­bet). Rácz János (Papp Zsuzsanna Er­zsébet), Tusják Renáta (Bereczki Ju­lianna). Juhász Tímea (Kovács Teré­zia). Rácz-Szabó Melinda (Fekete Te­rézia). Tóth Agnes (Nemes Julianna), Kerekes Erzsébet és Tünde ikrek (Sza­bó Erzsébet). Néma Attila (Szalai Má­ria). Szabó János (Bukovszki Ilona). Agárdi Róbert Ferenc (Dobos Kata­lin). Lajos Edit (Csuka Rozália). Kis Ákos (Tóth Terézia). Tarjányi Zsolt Csaba (Füber Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó János — Horváth Ibolya. Faragó Ist­ván — Pintér Margit, Fekete László — Babrián Irma Ilona. Fricska Sándor — Réczi Erzsébet Katalin. Bosnyák László — Kunos Terézia Mária. MEGHALTAK: Juhász István IX. kér. 187, Adorján Jánosné Majoros Terézia, Jókai u. .18., Mogyoró László- né Hamburger Róza Bercsényi u. 21.. Nagy Józsefné Móczár Mária Bartók B. u. 5., Pintér Antal. XIII. kér. 145., Pallagí Ferenc, Batthány u. 38., Bo­dor Mihály, XI. kér. 86., Túri József­né Bibók Hona, Pázmány u. 6., Roz- nicsuk Anna. Eötvös u. 14.. Vajda Ru- dolfné Kakuk Anna Jászszentlászló, Juhász István Tiszaalpár, Varga György Gábor Áron u. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom