Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-07-15 / 28. szám

I \ 33 Városunk egészségügyi helyzete A Magyar Népköztársaságban az egészségügy állami fel­adat. Az állam biztosítja a szocialista egészségügy elveivel összhangbáh a lakosság egészségügyi ellátásának feltételeit, egységes irányítását, tervszerű fejlesztését, intézményeik szükséges együttműködését. Ennek az elvnek figyelembe­vételével irányítja a Városi Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya a város egészségügyi ellátását biztosító intézmé­nyeket. A Városi Kórház ellátási terü­letének lélekszáma 65 ezer. Az ápolás 302 ágyon történik a kö­vetkező megoszlásban: belgyó­gyászat 70, sebészet 70, szülészet 52, gyermekosztály 35, fül-orr- gége 20, fertőző 30, II. belosztály 25 ággyal. Az eredetileg 120 ágyra terve­zett főépületbe 227 ágyat kellett bezsúfolni. Megnyitása, 1950 óta az épületen ^rekonstrukciós mun­ka nem volt; villamosenergia-el- látása, szennyvíz-elvezetése és fűtése már évek óta komoly prob­lémát jelentett. A városi tanács vb, már többször tárgyalta a kór­ház helyzetét és ezeknek a prob­lémáknak megoldási lehetősége­it. Ebben az ötéves tervben végre sor kerül a régen esedékes re­konstrukcióra, egy nőgyógyászati műtőblokk kialakítására és egy 95 ágyas belgyógyászati pavilon építésére. A Rendelőintézet 65 ezer em­ber ellátását 160 szakorvosi órá­ban biztosítja. Az 1975. évi sta­tisztikai adatok szerint az inté­zet betegforgalma 300 ezer. Fő­foglalkozású orvos 18, mellékfog­lalkozású 17 a 47 asszisztensből 38 szakképzett. Az új épület 10 munkahelyes, modern, jelenleg tökéletesen megfelel a korszerű orvosi ellátás szabta követelmé­nyeknek. Itt kapott helyet a komplex iskolaérettségi vizsgála­tot végző munkacsoport, amely szemész, gyermekgyógyász, fül- orr-gégész, gyógypedagógus és pszichológusból áll. Működésük eredményeképpen az első osztá­lyokban a ‘ bukási százalék 9-ről 2 százalékra esett vissza. Nagy előrelépést jelent a gyer­mekszemészeti gondozás beveze­tése is, amely a város környéki községek gyermekeire is kiter­jed. Kiemelkedő munkát végez a fogászati kollektíva, amely az „egy fogkefe, egy fogpaszta” moz­galom tökéletes végrehajtásáért megyei dicséretben részesült. Ezek a példák is jól érzékeltetik, hogy a korszerű, megfelelő kör­nyezet és műszerellátottság mi­lyen nagyszerű kezdeményezése­ket eredményez, és mennyire elő­mozdítja a gyógyító munka szín­vonalának emelkedését. Körzeti egészségügyi szolgálat. A város 35 500 és Gátér község 1470 lakosának egészségügyi ellá­tása 11 körzeti orvosra hárul. Va­lamennyi engedélyezett orvosi ál­lás betöltött. Egy körzeti orvosra átlag 2720 beteg ellátása jut. A körzeti orvosi rendelők eléggé korszerűtlenek. Javulás az új la­kótelepeken létesítendő körzeti orvosi rendelő felépítése után várható. Körzeti gyermekorvosi szolgá­lat. öt gyermekkörzeti orvos vég­zi a területen az ellátást. Egy or­vosra 1480 gyermek ellátása jut. A rendelők felszereltsége hiányos és folyamatos pótlásra szorul. A váróhelyiségek kicsinyek, elkülö­nítő szoba fertőző betegek részé­re nincs. Nemrég megkezdte mű­ködését a gyermek-nőgyógyászat és a gyermek-ideggyógyászat. Tóth Miklós Véradók Falu Tamás meghalt Szomorú hírt kaptunk Ócsá­rol: „Lajos bácsi meghalt. Teme­tése pénteken délután 5 órakor”. Így szól a távirat. Lajos bácsi halálával tulajdonképpen két embert veszítettünk egyszerre: az egyik dr. Balassa Lajos, a tisztes polgári nevet viselő köz­jegyző, akinek verseskötete 1900- ban került ki a nyomdából; a másik az egész országban közis­mert Falu Tamás, ezen az írói néven jelent meg 1914-ben ver­seskötete és utána a többi 1974- ig, a Vidéki Allomások-ig, mely­nek összeválogatásakor a leg­elsők, a „zöldek, a zsengék" közül is bekerült néhány a kötetbe. Falu Tamás 1881. november 10-én született Kiskunfélegyhá­zán. A gimnáziumot Kecskemé­ten végezte. Orvosnak készült, de jogász lett és 80 éves korá­ban vonult - nyugalomba. Az ácsai temetőben helyezik örök pihenőre — július 15-én,' pénte­ken — felesége mellé, abba a sírba, melynek márvány síremlé­két a nagy kortárs, Kisfaludi- Stróbl Zsigmond által alkotott dombormű díszíti. A községek TIT-munkájáról A közművelődési feladatok meg­valósításában jelentős feladat há­rul a tudományos ismeretterjesz­tésre. Az évadra ütemezett prog­ram túlnyomórészt megvalósult a városkörnyéki községekben. Az előadások címei tükrözték azt a sokoldalú érdeklődést, amely a lakosság részéről megmutatko­zott. A lebonyolítás azonban nem volt egészen zökkenőmentes. Gátér községben a tervezett 14 ismeretterjesztő előadásból tízet tartottak meg, ezenkívül egy író- olvasó találkozót és egy könyvis­mertetést szerveztek. Kunszállás, községben a 28 elő­adásból húszat tartottak meg és egy író—olv^ó találkozóra, vala­mint két mezőgazdasági témájú előadásra került sor. Pálmonostora községben a 13 előadásból tíz sikerült, egy író- olvasó találkozót és egy mezőgaz­dasági témájú előadást is tartot­tak. Petőfiszállás községben a tíz előadásból öt került megtartásra, itt is volt egy mezőgazdasági té­májú előadás. A művelődési au­tóval a péteri-tói iskolánál 7 elő­adás volt ismeretterjesztő filmve­títéssel. Az előadásokon megjelent hall­gatók átlaglétszáma a következők szerint alakult: Gátér 60, Kun­szállás 30, Pálmonostora 40, Pe­tőfiszállás 20. A számok önma­gukért beszélnek. Az, hogy a beütemezett progra­mok nem valósultak meg teljes mértékben, nem minden esetben a közművelődés munkásain múlt. Több segítséget várunk a szer­vezésben is községek illeté­kes vezetőitől is. Zvara Pál KÁROK, KÁRTÉRÍTÉSEK Az Állami Biztosító kiskunfé­legyházi városi fiókja 4,8 millió forint kártérítést fizetett ki az elmúlt félév alatt. Ez 200 ezer forinttal több,' a múlt év hason­ló időszakában kifizetett kárté­rítéseknél. Ebből a szövetkeze­tek 1,8 millió forintot kaptak. Magánosok különféle biztosítá­saik alapján 3 millió forint kár­térítésben részesültek. I!|IB||||||||||||| Miért nem jutott be a csapat az NB III-ba? 2. Csongrádon, a Szeged—Kun Bé­la SE vesztett meccs után az egyik lelkes félegyházi szurkoló megjegyez­te: „Hiába az osztályozót nem ne­künk találták ki.” Valóban, ebben van némi igazság. 1975-ben a Vasas, mint az NB III. 6. helyezettje átszer­vezés kapcsán Kecskeméten játszott osztályozót, s • a döntőben kikapott attól a Kilián, FSE-tól, amely csapat azután utolsóként esett ki az NB in­ból. Tavaly Ismét volt lehetőség a feljutásra, de a Kun Béla SE vere­séget szenvedett az Április 4. Vasas­tól. Az NB III-ba mégis a Zalaszent- grót került, de ez a csapat is dics­telen utolsóként végzett csoportjá­ban és az osztályozón sem állta meg a helyét. Mindezek ellenére bizako­dás kísérte a csongrádi találkozókat, hiszen a csapat felfrissült, úgy hit­tük, megerősödött. Villányi a mosto­ha időjárás ellenére időben és jól felkészítette az együttest. A csapat- építés során már gondolt az osztá- lyozóra és átállította a gárdát az. egész világon meghonosodott 4-3—3- as felállást rendszerre. Ez a Honvéd esetében nem jelentett defenzív, vé­dekező stílust, hiszen a 3 jónak vélt csatár mögött 2 olyan középpályás játszott, mint Bálint dr. és Kisznyér, akik csatárok voltak azelőtt és így rendelkeztek csatárerényekkel. Erre bizonyíték, hogy a bajnokság során Bálint dr. 24, Kisznyér 18 gólt szer­zett. Az osztályozó igen érdekesen alakult. Eredetileg Kiskőrösre osz­tották volna be a csapatot a KTE és MEDOSZ társaságában, de éppen a Szegedi VSE-nek „köszönhető”, hogy látszólag könnyebb csoportba került a Honvéd, mert Jánoshalmá­ról elvitt egy pontot, s így Jánoshal­ma is osztályozóra lett „utasítva". Azt nem lehet eldönteni, hogy mi lett volna Kiskőrösön, mindenesetre a feljutást Szentes ellen puskázta el a csapat. Az élvonal egyik legjobb nevű bírója, Müncz, igen rosszindu­latú volt a Honvéddal szemben. Nem igazán jó az a játékvezető, aki tör­lesztésre rendezkedik be. Már pedig az történt. Kisznyér jogos ll-esből szerzett gólja után túl szigorúan ki­állította Bálint dr.-t, majd a II. fél­időben megadott egy jogtalan 11-est. Ettől függetlenül, akár 4—5 gólt is szerezhetett volna a piros-fehér gár­da, mert természetesen Szentes egyenlíteni akart és így fellazult a védelme. A csatárok, főleg Csurka, azonban hajmeresztő hibákat követ­tek el, a gólhelyzetek sorát hagyták ki, s így 4 gólos győzelem helyett meg kellett elégedni a szerény 1-0- ás eredménnyel. Jellemző, hogy Horváth, Kókai és Iványi is elju­tott a Szentes kapujáig, de mintha meg lettek volna babonázva, nem tudtak gólt lőni. A II. félidőben Bá­lint dr. mellett hiányzott Patyi is, akinek gyorsasága érvényesülhetett volna a lassú szentesiek ellen. Ezután került sor az NB Hl-ban gyengén szereplő Vasutas elleni mér­kőzésre. Minden jel a Honvéd mel­lett szólt: a 800—900 főnyi lelkes szurkoló a jó játékvezetés, a meleg idő, amely kedvezett a fiatalabb fél­egyházi gárdának. Sajnos, a csapat az idény leggyengébb teljesítményét nyújtotta. Farkas már a 20. perc­ben eldönthette volna a meccs sor­sát, de a kapusba lőtte a labdát. Nem volt meg a fiúkban az a tűz sem, mely ilyen fontos mérkőzésen elvárható. Mindössze 3 játékos di­csérhető, elsősorban Kókai. Horváth is jól játszott, de az első gólnál le­perdült lábáról a labda, Újhelyi em­líthető még a jók között. Olasz kö­zepes teljesítményt nyújtott. A töb­bi fiú azonban gyengén játszott, s ezzel naggyá tette a Szegedi Vas­utast. őszintén szólva ilyen halvány teljesítménnyel a csapat nem is ér­demelte volna meg még a döntetlent sem, pedig az már elég lett volna a feljutáshoz. Más választás nincs; újra megpróbálni a feljutást. P. J. Aki vért ad, életet ad! Ez aa öt egyszerű szó egyre jobban be­vésődik az emberek tudatába és évről évre szaporodik az ön­kéntes véradók száma. Kiskun­félegyháza áldozatkész lakóira, dolgozóira egyre biztonságosab­ban számíthat a megyei véradó­állomás és a Magyar Vöröske­reszt. A június 24-i első városi vér­adónapon 228 véradó 81 liter vért adott, a július 5-i második városi véradónapon pedig — amelyen a város szövetkezetei és a Volán Vállalat vettek részt — 165 véradótól 57 liter vért vettek. Az elmúlt évben ugyanezen 1 szervezetek 132 véradója 46 li­ter vért adott. Ha úgy nézzük, óriási a fejlődés: 11 liter az emelkedés, — és ez vérből, ami mindennél értékesebb, — na­gyon szép teljesítmény, köszö­net érte mindenkinek, aki eh­hez hozzájárult. Legnagyobb létszámban a Fém­ipari Szövetkezet dolgozói vettek részt. A létszámhoz viszonyítva szép eredményt értek el a Vo­lán Vállalat véradói, és a kis- létszámú Mezőtextil, az eddigi­ekhez képest emelkedett a vér­adók száma a Szolgáltató Szö­vetkezetnél. Visszaesett, vagy nem emelkedett a véradók szá­ma a fel nem sorolt szövetkeze­teknél. Reméljük, hogy ez csak átmeneti, szervezési hiba, amit legközelebb pótolni lehet. SZABÁLYSÉRTÉSEK A városi rendőrkapitányság sza­bálysértési előadója, Vajda Pál 54 éves segédmunkás, Pálmonostora, Postaházi dűlő 125. alatti lakost bot­rányos részegség miatt 500 forint pénzbírsággal sújtotta. Szabó József 33 éves állattenyésztő, Petőfiszállás, Tanya 120. alatti lakost verekedés miatt 1500, Görög István 40 éves segédmunkás, Tanácsköztársaság u. 60. sz. alatti lakost garázdaságért 2000 forint, Kovács-Bokor István 20 éves lakatos, Móra tér 9. alatti la­kost garázdaság miatt 3000 forint, Szikora-Peregi Gábor 34 éves festő­mázoló, Tanácsköztársaság u. 60. szám alatti lakost kivilágítatlan és hiányos felszerelésű kerékpár hasz­nálata miatt 800 forint, Vakulya András 22 éves segédmunkás, Kun­szállás. Tanya 270. sz. alatti lakost motorkerékpárral a sebesség jelentős túllépése miatt 3000 forint, Kálmán Ferenc 20 éves, kőműves, Vörös Had­sereg u. 15. szám alatti lakost mo­torkerékpárral az előzési szabályok durva megsértése miatt 2500 forint, Ajtai Mártonná sz. Raffael Gizella 42 éves, Tompa u. 3. szám alatti la­kost verekedés miatt 1000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Nyári rendezvények A Móra Ferenc Művelődési Központ ezen a nyáron harmadik alkalommal szervez rendezvénye­ket a szabadtéri színpadon. Az elmúlt két évben a szabadtéri programok nagy számú közönsé­get vonzottak, bízunk abban, hogy az idei négy rendezvény és a kiállítás is megnyeri tetszésüket. A szabadtéri színpad a Fisch Emil utca 1—3. szám alatti köz- gazdasági szakközépiskola udva­rán van. Jegyek a művelődési központban és az üzemi közön­ségszervezőknél válthatók. 1977. július 19-én 19.30 órakor Gogol Panoptikum, Köllő Miklós és a Domino együttes műsora. A nyári programok kiemelkedő előadása a Gogol, Bulgakov, Dosztojevszkij ihletésű szatirikus pantomimest. A néző teljes össze­függő gondolati és vizuális él­ményt nyújtó színházi előadást láthat, ahol nevetve, vagy kine­vetve gondolkodik el mai életünk visszásságain. (Az előadásra rossz idő esetén másnap 19.30-kor ke­rül sor.) Július 29-én 19.30 órakor a Skorpió együttes koncertje. Nagy sikerrel szerepeltek már az 1975. évi rendezvényeinken is. (A kon­certet rossz idő esetén július 31-én 19.30 órakor tartjuk meg.) Augusztus 12-én 19.30 órakor magyarnóta- és népdalest. Az est folyamán közreműködik dr. He­gedűs János konferanszié, Talabér Erzsébet, Vörös Sári, Bodza Klá­ra, Dóri József, Szalai László, Hollay Bertalan énekesek; Csák Hugó, Mikes György, Somogyi Pál humoristák; Venczel .Mária, Szőlősi Klára, Böröczki Anna­mária, Dómján Lajos, Balogh András, Durnics László táncosok. Kísér: Vörös Kálmán és zene­kara, Mészáros Tivadar és zene­kara. (Rossz idő esetén augusztus 17-én 19.30-kor.) Augusztus 15-én 19.30-kor a Bergendy együttes műsora. (Rossz idő esetén augusztus 16-án 19.30- kor.) Augusztus 17-én délután 18 órakor kiállítást rendez a mű­velődési központban az Egyesült Lenin Tsz kézimunka-szakköre „Kézimunka és virág a lakásban” címmel. Megtekinthető augusztus 22-ig. A Bergendy együttes koncert­jével és a kiállítással fejeződik be az 1977. évi nyári rendezvény- sorozat. Váczi Mária Olvassa a Félegyházi Közlönyt! I Ünnep után hétköznapok I Az elmúlt szombat délutánján az öt irányból befutó vonatok utasai előbb csodálkozva álltak meg a kiskunfélegyházi vasútál­lomás zsúfolt utastermében. Ami­kor tájékozódtak, miről van szó, maguk is feszes vigyázzba me­revedtek, bekapcsolódtak a vas­utas fiatalok (és idősebbek) által kezdeményezett ünnepségbe, amelynek során megkoszorúzták a Tanácsköztársaság vasutas már­tírjának: Bartha Miksa fűtőház- vezetőnek márványtábláját. Ez a kegyeletes, szép aktus ve­zette be a félegyházi vasutasnapi ünnepségsorozatot. Folytatása az ebédlőben következett, amit ré­gen kinőtt már ez a népes kol­lektíva. A fülledt meleget, zsú­foltságot az a tudat enyhítette, hogy a következő vasutasnapot már a most épülő nagyteremben tartják, kényelmesebb, korsze­rűbb körülmények között. Tóth János szb-titkár köszön­tötte a vasutas társadalom meg­jelent képviselőit és azokat is, akik munkával ünnepük a vas­utasnapot és nehéz szolgálatuk­kal folyamatossá teszik az üze­melést, az ország vérkeringését; Köszöntötte a város képviselőit: Ormándi Jánost, a városi párt- bizottság titkárát, Ipacs Ilona vá­rosi KISZ-titkárt, KorRonai Zol­tán tanácstitkárt, Bálint Dezső osztályvezetőt, a Szegedi MÁV Igazgatóság képviselőjét. Az ünnepi beszédet Ónodi Já­nos főtanácsos, állomásfőnök-he- lyettes mondta. Elkezdve az 1951-ben tartott elsőtől a 27; vas­utasnapig, érzékeltette a fejlődést, amelyen a MÁV dolgozói, a köz­lekedés berendezései, felszerelé­sei keresztül mentek. Báíint De­zső, a MÁV-igazgatóság, Ormán­di János a párt, KISZ és tanács üdvözletét tolmácsolva, az elisme­rés mellett a további buzdításra is felhasználták az alkalmat, mert a megnövekedett feladatoknak megfelelni csak úgy lehet, ha mindenki a lehető legjobban látja el feladatát. Az idei vasutasnap az erkölcsi és anyagi elismerések kiosztásá­val és ünnepi vacsorával zárult­T. M. Piaci körkép A kiskunfélegyházi piacon pénteken és vasárnap bőséges volt a kínálat zöldségfélékből és gyümölcsből, de a kereslettel sem volt baj. A két nap átlagos felhozatalá­ból kitűnik, hogy a kistermelők, házikertek és kiskertek tulajdo­nosai a szárazság ellenére meg­felelő minőségű és mennyiségű árut tudnak termelni. Zöldségfélékből a felhozatal és az árak így alakultak: nyári bur­gonya: 14 mázsa, 6—8 forintos árban kilónként. Sárgarépából 1700 csomó, pet­rezselyemből 900 csomó: 3—4 fo­rintért. Fejeskáposzta:: 600 kg, á/3 forint, kelkáposzta: 150 kg á/6 forint, karalábé 80—90 kg, á/4 forint, karfiol 50 kg á/14 forint, paradicsom kb 800 kg, átlagosan 20 forint, zöldpaprika 50 kg 18— 25 forint. • A kisteremeiők sok zöldség­félét hoztak a piacra. Üjdonság a főzőtök, melyből 300 kg volt á/2—2,5 forintért. Uborkából 11 mázsa, kilónként 6—8 forint, zöldbab 160 kg 10— 12 forint, főzőhagyma 700 cso­mó, nagyságtól függően 3—5 fo­rint. Gyümölcsfélékből a felhozatal és az árak alakulása: Nyári al­ma 18 mázsa, 10—16 forint ki­lónként, körte 4 mázsa 10 forint­tért, meggy kb 200 kg 16—25 fo­rint kilónként, sárgabarack 400 kg 8—12 forint, őszibarackból kb. 800 kfe 10—20 forintig. Az utóbbi­ból a sztár az „aranycsillag” nevű új magyar fajta volt, me­lyet a kisteleki és szatymazi ter­melők hoztak. Megjelent a piacon a mák la, kb. 5 kilogrammot árultak 109 forintos áron. A tavalyi árak­hoz viszonyítva főleg a száraz­ság miatt — de a statisztiku* Beck József szerint a vidékről jött kereskedők nagy száma é» magas felvásárlási árai miatt — az idei árak még magasabbak és- csak lassan mérséklődnek. Némedi Látilő • A kisteleki termelők őszibaraekból és nyári almából hoztak Jelentős mennyiségű árut. (Némedi László felvételei.) Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Cseri Tibor (anyja ne­ve: Pap Klára), Hevér-Szabó Beat­rix (Osza Piroska), Juhász Mónika (Tarjányi Mária), Bakó Erika (Nagy- Pál Irén), Holló-Szabó Gyöngyi Tün­de (Czakó Veronika), Rózsa Viktó­ria (Veszelka Mária), Nagy Tímea Edit (Rózsa Anna Katalin), Kontár Krisztina (Novák Rozália Mária). No­vak Mihály (Palásti Erzsébet), Gyuris Zoltán Attila (Varga Mária), Dénes Norbert Zsolt (Asztalos Ilona), Sza­bó Róbert Mihály (Zsigó Erzsébet), Hevér Piroska Csilla (Ficsór Piros­ka), Harmati Krisztina (Horti Anna Veronika), , Boros Attila (Tóth Te­rézia), Hegedűs László Mihály (ko- (Kovács Terézia), Bállá Bernadett Krisztina (dr. Luczó Mária), Balog Zsolt (Lehóczki Anna). Házasságot kötöttek: Hoffmann Adám Henrik és Gyenes Katalin, Pa­taki Kálmán Zoltán és Térjék Mária Erzsébet, Nagy Zoltán és Petróczi Mária, Bense János Mátyás és Ga- venda Judit éva. Meghaltak: Dánffy Antainé Feleki Margit, Lőwy S. u. 1„ Bense Sándor Damjanich u. 28., Király Mátyás, Arany J. u. 57., Réczicza Pálné Gon- di Julianna, Tanácsköztársaság u. 58., Csikós István, Wesselényi u. 19., Térjék Sándor, Horváth Z. u. 54.. Tapodi Istvánná Fazekas Mária, Vak Bottyán u. 41. | Ff LEGYHAZI KOZLON* I A Magyar Szocialista I Munkáspárt I Kiskunfélegyházi Váróit ■ Bizottságának lapja A Petőfi Népe kladiai ■ Főszerkesztő: [dr. Weither Dániel IFelelős kiadd: IPreiszlnger Andráa [szerkesztőség és kiadóhivatalt 1 Kiskunfélegyháza, Marx tár *- |Telefon: 113, US, *75. JA lapot árusltáaban |a kiskunfélegyházi postahivata* | terjeszti. [Előfizethető: la helyi postahivataloknál áa | kézbesítőknél, I postautalványon, valamint [átutalással a KHI 315—9f/láS [pénzforgalmi jelzőszámára. [Petőfi Nyomda [Kecskemét I Telefon: 13-73* [index: 25 Mt 1 ISSN 0133—255«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom