Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-15 / 15. szám

/ Ml KÖZLÖNY Új utcák Kitűzött céljainkat elértük Sokmillió forintos társadalmi munka A városban és a környező községekben az év elején 2273 kommunista mondotta el vé­leményét a párt politikájáról, és annak végrehajtásáról. A városi pártbizottság intézkedési tervé­nek megfelelően a beszélgetése­ket a pártbizottsági alapszerve­zetben folytatták le. A pártta­gok valamennyien eljöttek a ta­lálkozóra. A tagkönyvcsere és az egész évi program nemcsak, hogy ele­ven pezsgést hozott a pártszer­vezetek életébe, hanem jól érzé­kelhető politikai eredmények is születtek. Erősödött a határozat fő céljának megfelelően a párt­tagság eszmei, politikai, cselek­vési egysége. Olyan sajátos ak­ció volt ez, amelynek során köz­életi kérdéseink domináltak, de szó esett párttagjaink egyéni problémáiról is. TTőbb csoportba sorolhatók az elhangzott javaslatok. A legtöbb észrevétel az alapszer­vezetek munkájához kapcsolódik. Határozottabbá vált a városban és a községekben a pártszerveze­tek elvi, politikai, irányitó tevé­kenysége. A párttagok igénylik, hogy a vezetőség kísérje figye­lemmel a pártmegbízatások tel­jesítését, és rendszeresen kérjék számon munkájuk elvégzését. A kommunisták szóim tették, hogy egyes' helyeken az állami és a gazdasági vezetők jobban szívlel­jék meg a pártvezetőség véle­ményét. A beszélgetések során felvető­dött, hogy a tömegszervezetek pártirányítását méa konkrétabbá, és ezáltal még eredményesebbé kell tenni. Elmondták azt is, hogy javult a termelés pártellen­őrzése, javult a gazdálkodás irá­nyítása. Ez tükröződött az elmúlt évi terv teljesítésében. Javasol­ták a kommunisták, hogy a régi, főleg az idős párttagokkal töb­bet törődjön az irányító párt- szervezet. Amilyen őszinte bizalom, bí­ráló és önkritikus hangnem jel­lemezte az egyéni ’ beszélgetése­ket, az összegező és a tagkönyv- kiosztó taggyűléseket, ugyanolyan szemlélettel kiséri figyelemmel a városi pártbizottság a javaslatok további sorsát. Tegfontosabb feladat a tag- ** könyvcsere tapasztalatai­nak folyamatos hasznosítása, az észrevételek, javaslatok intézése a pártszervezeteinél is. N. I. A Hazafias Népfront városi el­nökségének egyik ülésén az 1076. évi társadalmi munkavégzés és az 1977. évi feladatok mégjelólé- se szerepelt a napirenden. Elő­adója Molnár Imre, a városi ta­nács tervcsoportjának vezetője •volt. Elmondta, hogy 1976-ban — magasan kiemelkedve az előző évek közül —, a városban az el­végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 15 és fél millió fo­rintot. Hasonló módod kiemelke­dő volt a községek lakóinak tár­sadalmi munkája is: Gátér 547 ezer, Kunszállás 1 millió 360 ezer, Pálmonostora 782 ezer, Pe- tőfiszállás 720 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Az egy lakosra jutó átlagos társadalmi munka értéke Kis­kunfélegyházán 443, Gátéron 301, Kunszálláson 414, Pálmonostorán 279, Petőfiszálláson 294 forint volt. A legnagyobb értékű társadal­mi munkát a lakosság végezte a lakóházak előtti közterületeken: szalagparkok, fásítás, út- és jár­dafenntartás. vízelvezető árkok és vízvezeték-építés, járdaépítés és tisztántartás, összesen több, mint tíz és fél millió forint ér­tékben. Az üzemek kollektívái és is­kolák tanulói, valamint a hon­védség együttesen 4 millió 350 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A közületi szervek közül a legjelentősebb mennyiségű a honvédség társa­dalmi munkája, a Kun Béla SE sportpályán épített edzőterem 1 millió 126 ezer forint értékű. Igen jelentős városi összefogás eredménye a móravárosi, száz gyermeket befogadó óvoda is, ahol a társadalmi munka értéke elérte a félmillió forintot. Az idei, 1977. évre tervezett társadalmi munka értéke 11 mil­lió forint, de bízunk abban, hogy a teljesítés nem fog alatta ma­radni az előző évinek. —h —s Bankfaluban, a házhelykialakí- tások során új utcák keletkez­tek. Az új utcák elnevezését a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga jóváhagyta. A volt Alpári útból Liget ut­ca, az Alpári utcából Róna utca, a Műútból Alpári út, a Temető­sor utcából Pipacs utca lett. Az újonnan kialakított utcák nevei a következők: az Alpári út­tal párhuzamosan futó utcák: Nyíl, Kiskun,- Szélmalom, Temp­lomhalom utca. A Tanyasori úttal párhuzamo­san haladó utcák: (Kiskun ut­cától a Körösi út felé eső részen) Gólya, Fecske, Pacsirta, Béla ki­rály, Arató, Kasza, Kéve, Kalász és Barázda utca, (Kiskun utcától az Alpári út felé eső részen), Só­lyom, Gerle, Sas, Süveg, Tegez és Füvestó utca (régi elnevezés), Zsinór utca (régi elnevezés). A Gólya és Fecske utca közötti keresztutca elnevezése Rigó utca, a Béla király és Arató utca kö­zötti keresztutca elnevezése Sar­ló utca, a Halász és Barázda ut­ca közötti keresztutca 'elnevezése Eke utca. Az új elnevezésű utcákba be­jelentkezők szíveskedjenek fel­keresni a városi tanács ügyfél- szolgálati irodáját. Az utcák el­helyezkedéséről a városi tanács vb igazgatási osztálya vagy mű­szaki osztálya bárkinek szívesen nyújt felvilágosítást. Érdről jöttek segíteni 4# Munkában az érdi szakmunkástanulók egyik csoportja. Úttörő- ház lesz a tanyai iskolából. (Némedi L. felvétele.) A Vöröskereszt V. kongresszusa előtt Beszélgetés a Vöröskereszt városi titkárával A Vöröskereszt kiskunfélegy­házi városi vezetősége 46 helyi szervezet 3818 tagjának munkáját fogja össze. E vezetőség titkára, Tarjányi Dezsóné kezében össz­pontosul a város vörös keresztes szervezeteinek programmal való ellátása, az érdemi munka irá­nyítása. Olyan időben kerestem fel a titkárt, amikor már számot ad­hatott a szervezet 1976-ban vég­zett munkájáról, s megtörtént az első vezetőségválasztó és kül­döttválasztó taggyűlés. — A Vöröskereszt IV. kong­resszusa óta eltelt időben hogyan fejlődött városunkban a vörös­keresztes munka? — Munkánk fő irányvonalát a párt- és kormányhatározatokból adódó vöröskeresztes feladatok és a IV. kongresszus határozatai je­lölték meg. Meghatározták töb­bek között a népesedéspolitikai határozatból eredő vöröskeresztes feladatokat, az ifjúság közötti felvilágosító és szervező munka további fejlesztésének teendőit, a környezetvédelem, a véradó moz­galom, valamint az időskorúak társadalmi gondozásának további feladatait. Ezeken a területeken szép eredményeket értünk el. A családvédelem, egészségvé­delem, polgári védelem, valamint az elsősegélynyújtás területén nagyot léptünk előre. Nemcsak a társadalmi aktívákból álló elő­adók munkáját, hanem a részt­vevők aktivitását is egy cél ve­zette: „Tenni a közösségért, ten­ni az emberért!" Úgy érzem, vöröskeresztes szervezeteink a társadalmi szer­vekkel karöltve mindent megtet­tek, hogy jó eredményeket ér­jünk el. Például a környezetvé­delem területén a Hazafias Nép­front aktivistáival együtt 4026 házat jártunk végig a „Tiszta udvar, rendes ház” akcióban. Je­lentős a véradómozgalom fejlő­dése is városunkban. Különösen a VSZM-ben, ahol a dolgozók 30 százaléka véradó. — Hogyan készülnek a város vörnskeresztes szervezetei az V. kongresszusra? — Már az elmúlt év novem­berében intézkedési tervet dol­goztunk ki az 1977. évi vezetőség­választó és küldöttválasztó tag­gyűlésekre. Úgy terveztük, hogy márciusban—áprilisban mirid a 46 szervezetben meglesznek ezek a gyűlések. Az első ilyen jellegű taggyűlés Petőfiszálláson volt március 3-án, ahol a helyi pártházban gyűltek össze a szervezet tagjai. Megvá­lasztották az új vezetőséget, majd a két küldöttet: dr. Tóth Emília körzeti orvost és Gácsi V. István- nét. W. Gy, A 220. sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskola 26 hadmadéves tanulója Kolulyák Géza osztály­fő és Oszkó István szakoktató vezetésével, a dunántúli Érdről Kiskunfélegyházára jött, hogy az ifjúsági parlamenten vállalt húsz­ezer forintos társadalmi munkát nálunk, a város szétszórt tanyai iskoláinál teljesítse. Amikor erről tudomást szerez­tünk, meglátogattuk a lelkes fia­talok három brigádját. Az egyik az aranyhegyi, másik a haleszi, harmadik pedig a Halasi úti, je­lenleg nem működő, de nemes célra, úttörő túristaházzá átala­kítandó iskolánál tevékenykedett. Az osztályfő lelkesedését látva és hallva, lehullott a lepel arról a „titokról” is, hogyan tudták, el­érni azt, hogy ezek a kőműves, szobafestő és villanyszerelő ta­nulók feláldozzák jól kiérdemeli tavaszi szünidejük három napr ját, és ismeretlen tájon, idegen embereknek, gyerekeknek társad dalmi segítséget nyújtsanak. A rövid idő nem engedte, hogy hosszabban beszélgessünk az érdi fiatalokkal, de nem is a szó, hanem a tett a fontos min­denütt. A harmadik nap délután­ján, amikor lekerültek a festé­kes,’ maiteres munkaruhák é* kedves ünnepségre, baráti talál­kozóra gyűltek össze a szakmun­kásvizsga előtt álló érdi és a ta­nyavilágban élő félegyházi leen­dő szakmunkástanulók, érződött, hogy máris eredményes, de aa életben még gazdagon kamatozik majd ez az ismerkedés. T. M. Gázszünet lesz Kiskunfélegyházán A várost ellátó nagynyomású gázvezetéken szükségessé vált ja­vítási munkák miatt május 3-án és 4-én, kedden és szerdán, Kis­kunfélegyháza város területén gázszünet lesz, de erre a DÉGÁZ kirendeltsége a sajtóban, hivata­los közleményben is felhívja a földgázfogyasztók figyelmét. Mivel a jelzett két napon a földgáz használatának már a megkísérlése Is robbanásveszélyt A szocialista tulajdon védelmének helyzetéről Az országos szakmai tanulmányi verseny elődöntője Múlt ^ heti szá­munkban megírtuk már, hogy a tavaszi szünidőben sem állt meg az élet a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában. Az Oktatási Minrsz- térium, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium által az 1976/77. tanévre meg­hirdetett országos szakmai tanulmányi verseny elődöntőjét a 106 éves, nagy múltú tanintézet legkorsze­rűbb gépekkel fel­szerelt új tanműhelyeiben ren­dezték meg. Szert Lajos, a félegyházi gé­pészeti szakközépiskola igazgató­ja köszöntötte a megyei és városi tan'ács megjelent képviselőit, a versenybizottságot és az ország különböző tájairól Ideérkezett 40 versenyzőt. Kókai Béla, vezető szakfelügyelő, a versenybizottság elnöke, a két minisztérium üd­vözletét tolmácsolva, ismertette a két versenynap „menetrendjét”, utána megkezdődött a nemes ve­télkedő. A versenyzők elméletlés Az MSZMP XI. kongresszusa az állami, társadalmi és a gaz­dasági szervek, illétve az egész társadalom előtt álló tennivalók meghatározása során megjelölte azokat a feladatokat is, amelyek a bűnüldöző, az igazságszolgál­tató és a népi ellenőrzési szer­vekre hárulnak. E feladatok kö­zött kiemelkedő jelentősége van a népgazdaság védelmének. A társadalmi tulajdont károsí­tó bűncselekmények száma váro­sunkban és a négy község terü­letén, hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat. Ezt bizonyít­ja, hogy 1972-ben a bűncselek­mények száma 122 volt, 1976-ban pedig 111. Mégis magasnak • Kókai Béla megnyitja az elődöntőt. (Néme­di L. felvétele.) gyakorlati tudásban mérték ösz- sze erejüket. A második nap dél­utánján került sor az eredmény- hirdetésre: 1. Kósi András (Szombathely), 2. Gál Imre (Debrecen), 3. Kin- ter József (Esztergom), 4. Bolla Gyula (Győr), 5. Vider László (Miskolc). A félegyházi taninté­zet három legjobb tanulója ugyanebben az időben — a ver­seny tisztaságának megóvása ér­dekében — „idegen pályán”, Bu­dapesten versenyzett. mondható a fenti szám, a csök­kenés ellenére, ha még azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a bűn- cselekménnyel okozott károk ér­téke összegszerűségében emelke­dett, a károk megtérülése pedig nem kielégítő, mindössze 14,4 százalékos. Másik jellemző a károkozások­kal kapcsolatosan, hogy igen ma­gas a gondatlan cselekménnyel okozott kár (pl. Keleti Fény Tsz- nél erőgép leégése . tarlóégetés közben). A nagyobb károkozást előidéző gondatlan cselekmények önmagunkban is jelentősebb fi­gyelmet érdemelnek. Tapasztalat, hogy a vagyon el­leni bűncselekmények — közöt­tük a társadalmi tulajdon elleni­ek is — arányuknál fogva a mi viszonyaink között alapvetően meghatározzák az összbűnözés mennyiségi alakulását és szer­kezeti összetételét. A bűncselek­mények elkövetésének lehetőségei közül különösen 3 tényezőt kell kiemelni. Az egyik az őrzés, a másik az ellenőrzés, a harmadik pedig a számviteli-bizonylati rend és fegyelem hiányosságai­nak kérdése. A társadalmi tulaj­don védelmének és megszilárdí­tásának jelentős eszköze a belső ellenőrzési munka. Alapvetően fontos, hogy a vezetők minden területen eleget tegyenek ellen­őrzési kötelezettségeiknek. Ennek feltétele, hogy különböző belső szabályozók egyértelművé tegyék jogaikat és kötelességeiket, ren­dezzék az ellenőrzéssel összefüg­gő felelősségük körét és mérté­két. A népgazdaságot sértő bűncse­lekmények száma jelentős válto­zást mutat és egyértelműen jel­lemző a csökkenő tendencia. 1972-ben az ismertté vált bűn­csel akmények 2 százalékát, 1976- ban pedig csak 1,2 százalékát lették ki. A népgazdaság ellen irányuló 'bűncselekmények közül az üzérkedés, deviza-, és adócsa­lás, árdrágítás, a vásárlók meg­károsítása és vámbűntett fordult elő. Legnagyobb bűncselekmény volt az elmúlt 5 évben az üzér­kedés. Az ossz bűncselekmények száma 1972-hen 12 volt, ebből üzérkedés 6, 1976-ban 8-ból 6 eset üzérkedés volt. A bíróság a jogpolitikai elveknek az ítélke­zés során igyekszik érvényt sze­rezni. Megfelelően alkalmazza az ítéleten túl a jogtalan vagyon­szerzésből a vagyonelkobzást. Ilyen volt egy házaspár esete,, akik termény-drágítást követtek el, amit 60 ezer forint elkobzás alá eső egyenérték címén fizet­tek vissza. Egy másik ügyben 37 860 forintot fizettek vissza a sértett vállalatnak. A népi ellenőrzési bizottság nem bűnüldöző szerv, munkájá végzése során azonban gyakran találkozik olyan cselekménnyel, amely a társadalmi ' (közösségi, csoport), tulajdon megkárosítását eredményezte. A NEB által vég­zett vizsgálatokból az állapítha­tó meg, hogy a társadalmi tu­lajdont károsító cselekmények többségükben a gazdasági egysé­gekben fordulnak elő. Igen fontos minden termelő, gazdálkodó és szolgáltatást vég­ző egységnél, hogy minden szin­ten erősítsék az ellenőrzést. Kü­lönös jelentőségű feladat hárul a felügyeleti, gazdasági ellenőr­zésekre. Az ellenőrző és felügyelő bizottságok hatékonyabb működé­sének biztositását, Továbbá a belső ellenőri szervezetek kiépí­tését és tevékenységét is meg kell oldani. Nagyon fontos fel­adat a társadalmi összefogás fo­lyamatossá tétele, és a károsító jelenségekkel szembeni követke­zetes fellépés. Némedi Imre okozhat, mi is nyomatékosan fel­hívjuk gázfogyasztó olvasóink fi­gyelmét, hogy május 3-án és 4-én — a balesetveszély elkerülése vé­gett — gázkészülékeiket helyez­zék üzemen kívül, a lakások gáz­főcsapjait zárják el. Tudni kell azt is, hogy a jelzett napokon a vezetékrendszerben igen kis nyo- más lesz, amivel a gázkészülé­kek üzemelni úgy sem tudnának! Népszerű előadások A TIT kiskunfélegyházi váro­si szervezete 16 szakosztállyal működik. Az elmúlt Öt évben 2676 előadást tartottak, s ezeken több, mint 114 ezer hallgató jelent meg. A népszerű TIT-előadások tér­hódítását is számokkal lehet leg­jobban érzékeltetni: 1971-ben 389 előadás hangzott eí 14 250 hall­gatónak, a megjelenési átlag 39 volt. 1976-ban már 551 előadáson 25 762 hallgató jelent meg, s aa átlagos létszám 49 volt. A legtöbb előadást az irodal­mi szakosztály tartotta, utána következtek a pedagógiai, művé­szeti, hadtudományi, történelmi, földrajzi, egészségügyi, jogtudo­mányi, közgazdasági előadások. Az előadások hatékonyságát nem lehet számadatokkal bizonyítani, de a hallgatók az életben ezer módon hasznosíthatják a szerzett ismereteket. Minden egyes TIT-előadáfről elmondhatjuk, hogy hozzájárult a tudományos ismeretterjesztésen keresztül a marxista világnézetű ember kialakításához. Új tér a Zrínyi és a Kossuth utca sarkán A Kossuth és Zrínyi utca sar­kán kialakuló tér a város leg­szebb tere lesz. A cukrászda előtt térelválasztóval, nemes burko­lattal építik az előteret. A mun­kálatok első szakaszában a M6- ra-szoborlg alakítják ki a teret, a későbbiek folyamán pedig még ez évben felújítják a lakótömb körUli külső útszakaszt. A Hattyhúház előtti útszakasz átépítésénél sokan felvetik a kér­dést, hogy miért éppen bazalt­kővel lesz újra kirakva ez a te­rület? Azért, hogy a jövő gene­rációknak megőrizzük a régi han­gulatot. A városunkba érkező vendé­gek elismerő szavakat mondanak arról, hogy a városi tanács mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesz a központ átrendezésére. Az épü­letek külső megjelenése, a par­kok és a jól kiépített parkolóhe­lyek, az egymás után nyíló üzle­tek tetszenek mindenkinek. S. L. Győzelem és bénát. Szomorú aktus­sal indult vasárnap a Kun Béla SE— Soltvadkert találkozó, az óriási zápor­tól felázott Alpári úti pályán A fél- egyházi gárda fekete karszalaggal fu­tott ki a Játéktérre, és Karácsonyi já­tékvezető kezdés helyett egvoerces gyászszünetet rendelt el. A Honvéd labdarúgói szívükben mély megren­düléssel. a félegyházl felsőtemetőből érkeztek a mérkőzés színhelyére. Mélységes megilletődöttséggel gyá­szolták szeretett elnöküket. Tóth Kál­mán ezredest, a magasabb egység pa­rancsnokhelyettesét. aki április e-án este tragikus hirtelenséggel elhunyt, és akit a neki kijáró tisztelettel és megbecsüléssel, sok ezren kísértek utolsó útiéra. Távol áll tőlünk, hogy nekrolőgot írjunk Tóth Kálmánról, az nem a sportrovat feladata, hiszen 0 el­sősorban katona volt. De a három évi elnöki működése alatt annyi mindent tett szeretett sportolói érdekében, hogy minden elismerés. Jó szó kevés lenne az 6 pozitív emberi és sportembert tuluidons.mninnk méltatására. Az 54. évében Járó Tóth Kálmán l!l7il-ban a legmagasabb sportkltüntetést. a Sport Érdemérem arany fokozatát kapta. Elnöki beszámolóit mindig magas szinten, megalapozott körültekintéssel tárta a sportolók elé. Nem fukarkodott a dicsérettel, de beszédeit mindig hű­vös tárgyilagossággal készítette el. nem hallgatva el a hibákat sem Ilyen körülmények között — a szo­morú haláleset és a rossz talalú bálva — nem csoda, hogy a Honvéd iátéko- sal enerváltan kezdték a Játékot. En­nek ellenére a csapatnál lényeges Ja­vulást észlelhettünk, hiszen a lóké­pességű ellenfél mindvégig védekezés­re kényszerült. A Kun Béla SE azon­ban hiába látszott nagy fölényben, az első gólra 39 percig kellett várni. Ek­kor Farkas 14 méteres. Jól eltalált lö­véssel bevette a kitűnően védő Mayer kapus hálóját. Farkas ezzel az Idény­ben a huszonötödik gólját szerezte. Szünet után Is folytatódott a hazai fö­lény. a Soltvadkert azonban, kapusuk­® kai az élen. kitünően védekezett. A 70. percben viszont ő sem tudta há­rítani Bálint dr. 14 méteres bombá­iét. rítel.v góllal kialakult a végered­mény. 2:0. a Honvéd Kun Béla SE lavára. Megjegyzendő, hogy Újhelyinek alig akadt dolga. Meggyőződésünk, hogy normális talajú pályán a Honvéd na­gyobb arányban győzött volna. Az együttesben nem volt kimondottan gyenge pont. viszont ki kell emelni Kisznyért. aki mindvégig nagy aka­rással. kitűnően Játszott, Kiemelke­dett még főleg az I. félidőben. Kókai és Ivány2> Játéka. Vasárnap Izsákoij látszik a csapat, a hazai*csapatnak nagy szüksége len­ne a 2 pontra, ennek ellenére 1—2 gó­los félegyházi győzelmet várunk. Sportműsor. Labdarúgás: Izsák—Kun Béla SE. Izsák. 18 óra. Kosárlabda: Salgótarján—Vasas 10 óra, Salgótar­ján—Lenin SK 11.30. Asztalitenisz: Mű­velődési otthon—Szövetkezeti SE. Kis­kunhalas. 0.30 Ora. P. 1, FBLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: ' Kiskunfélegyháza, Marx tér l. ' Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal^ terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—06/14» pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-721 Index:2S9M ISSN 0133-2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom